Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-13 / 189. szám
1985. augusztus 13. Kelet-Magyarország 7 Jégverés után Az utóbbi két hétben a kánikulai forróságokat néhányszor megszakította a hűvösebb, esős időjárás. A csapadék jól jött, használt a kapásnövényeknek, de a téli almának is. Sajnos a csapadékhullás nem egyszer jégveréssel járt együtt. A jégesők komoly károkat okoztak a szőlőskertekben is. Több sző- lészkedő olvasónk kérdezte, jégverés után miként védjék meg a termést? A zivatarok és az azokat kísérő jégesők a szürke penész fertőzését segítik elő. Ha a jégverést követően 12— 18 órán belül permetezni tudunk, úgy a 0,12 százalékos Chinoin Fundazol 50 WP-vel megelőzhetjük a fürtrothadást. Hatásos még a Simulex 50 WP. Ennek előnyös tulajdonsága, hogy a méhekre nem veszélyes, élelmezésegészségügyi várakozási ideje 14 nap. Dohány a háztájiból Öröklött mesterség Huszonkilenc hektáron termelnek dohányt a háztájiban Vaján. A környéken — Vaján, Rohodon, Nyírparasz- nyán — a dohánytermesztésnek valamikor jóval több híve volt, mint most. A három településen százhektárokat tett ki a dohányültetvény. Ma dohánnyal — báljói fizető növény — csak azok foglalkoznak, akiknek ez szinte ősi foglalkozás, öröklött mesterség. Az ültetvények hevesi fajták, ezeknek előnye a kevesebb munkával járó mesterséges szárítás. Idén a termés jó. Gondot csak az okoz, hogy a palánták kiültetése a hűvös tavasz miatt elhúzódott, így a levelek érése eltolódik. (Kérdés, lesz-e idő, jó idő, a termés betakarításához?) A szárítást a termelőszövetkezet végzi. Rohodon hat Sirokkó szárító van. ezekbe az első levelek berakását július 23-án kezdték meg. A tsz a háztáji dohánytermelőket azzal segíti, hogy a letört dohányt zölden átveszi, minősíti és ennek alapján fizet. A szárítás, értékesítés már a szövetkezet gondja. A szárítási forduló ötnapos, így ha kedvez az időjárás a töréshez idén 6— 8-szor is megrakják a szárítókamrákat. Kabakosok peronoszpórája Miként védjük az uborkát? Sok kertbarát tapasztalta az utóbbi időben, hogy uborkáinak levelein szinte egyik napról a másikra szögletes foltok jelentek meg. A foltoknak megfelelően a levelek fonáki részén viszont lilás- szürke penészbevonat vált láthatóvá. Ezt a nedves, csapadékos időben a kabakosok peronoszpórája váltja ki. Ha nem védekezünk kellő időben, úgy az uborka levelei és indái elszáradnak, a kötődés szinte megszűnik, s a még meglévő termés alig fejlődik, satnya lesz. Akkor járunk el helyesen, ha 0,20 százalékos Ridomil Plus 50 WP-vel, vagy 0,25 százalékos Cursate Super CZ-vel permetezünk. Mindkét szer szintetikus hatóanyagot, illetve kontakt gombaölő tulajdonságú komponenst is tartalmaz, így belső és külső védettséget biztosítva vehetjük fel a kórokozó elleni küzdelmet. Ha tíz naponként legalább háromszori ismétléssel végezzük a permetezéseket, úgy a baktériumos szögletes foltosság elterjedését is meg tudjuk akadályozni a fenti szerek réz hatóanyagával. Ellenkező esetben a lombleveleken erektől határolt, vizenyős, szögletes foltok képződnek és a levélnyeleken, valamint a szárakon hosszanti berepedéseik keletkeznek. A fertőzött részeken fénylő rétegként baktériumos nyálkacseppek „csapódnak” ki. A kabakosok szögletes foltossága a terméseket sem kíméli, mert azokon kerek, puha, vizenyős foltok keletkeznek, melyek ha kiszáradnak, mindig berepedeznek. Ha nem használunk réztartalmú növényvédő szereket (melyek közül a legismertebb a 0,3 százalékos Rézoxid-klorid 50 WP) munkánk kárba vész, mert a kórokozó idő előtt letarolja növényeinket. Az újabb növény védő szerek közül az 1 százalékos Bordói por igen ihaitékony kemikáliának minősült. Egyes helyeken a szárazság és lisztharmat okozott gondot, a leveleken megjelenő sajátos, fehér lisztszerű bevonatával. A magukra hagyott növények levelei elszáradnak, majd a hajtások is elpusztulnak! A 0,12 százalékos Chinoin Fundazol 50 WP itt is hatásosnak minősül, de a 0,1 százalékos Afugán is megbízható! Dr. Széles Csaba Nyírségi, szatmári kertbarátok a vásáron A nagyközönségnek augusztus 17-én nyitja meg kapuit a 70. OMÉK. Megyénket három kertbarátklub, a nyíregyházi, a nagyecsedi és a vajai képviseli. A klubok egymást váltva három napig mutatják be termékeiket. A sort a nyíregyháziak nyitják. A nyíregyházi kertbarátklub tagjai közül 16-an vesznek részt a kiállításon és a vásáron, félszáz termékkel mutatják be a kertbarátok tevékenységét. Nagy teret kap majd a gyümölcskertészkedés, ezen belül is az almatermesztés. A kertbarátok bemutatják új almafajtáikat és azokat a gyümölcsöket, amelyeket már jórészt elfelejtettek a termelők, így többek között az aranypar- ment. Érdekessége lesz a kiállításnak Szakos János újítása a fólia alatti almatárolás, amelynek lényege, hogy az elmúlt őszön betárolt téli alma ma is olyan friss, mintha a fáról szedték volna le. A zöldségtermelés érdekességeként mutatják be a paradicsomfát, az óriás francia és fekete paprikát. A paradicsomfa kétméteres, rajta félkilósnál is nagyobb gyümölcsök teremnek. Visznek a nyíregyháziak a vásárra befőtteket és egy házi sütésű 5 kilós kenyeret is. \ „Csak agyatlan Föld van“ Radioökológia és környezetvédelem „Csak egyetlen Föld van” — ez volt a jelszava a stockholmi nemzetközi környezetvédelmi !komferen ciának (1972.) és mi ezen az egyetlen Földön élünk. Itt kell magúinknak és a következő generációknak azokat a környezeti feltételeket megteremteni, amelyek értelmes emberi életet tesznek lehetővé Környezetünk elszeny- nyeződésének témaköréhez sorolható a bioszféra radioaktív elszennyeződésével, illetve a radioaktív szennyezettség elleni védelemmel kapcsolatos probléma is. Környezetünk sugárszennyezettségének rendszeres ellenőrzése a a szennyeződést okozó források (nukleáris robbantások, atomerőművek radioaktív emissziója stb.) miatt ma és a jövőben is aktuális és fontos feladat. Hosszú évek kutatómunkája eredményéként született ez a könyv, mely az ökológiai jellegű kérdések iránt érdeklődőknek készült, elsősorban a radioökoló- giai szakembereknek, továbbá azoknak, akik a sugárbiológia, sugár- zástechnika, dozimetria és a sugárvédelem területén tevékenykednek. Meglepő és érdekes információkat nyújt továbbá a környezetvédelem és nem utolsó sorton a mezőgazdasági termelés és élelmiszeripar területén dolgozóknak is. Ruli — mint libapásztor Hús és toll ötezer szárnyastól Megéri „libásnak“ lenni Patak szeli át a hatalmas — a kánikulában már gyér füvű — legelőt Petneháza alatt. A patakban kevés a víz, de ahhoz elég, hogy a libák szomjukat oltsák és megszórják tollaikat, megmártózzanak. A libafarm, amely közel az országúihoz, a legelő szélén épült, nagy, de embernek, állatnak nem sok luxust kínál, Angyal Péter tanyagazda tömören és találóan ad erre magyarázatot. — Nem arra megy itt a játék. Nem a kényelem a fontos, hanem az, hogy az egésznek haszna legyen. Hogy mi haszna van a nagybani libatartásnak? Arról egy kicsit később. Előbb a telepről, a szerény eszközökről. A tanyaépület, — ahol a gondozók szálláshelye is van — olcsó, hulladék deszkából összeeszkábált ka- jiba. Része az építménynek a terményraktár és a hosszú féleresz, amely alatt a liba árnyékot talál. Van karám is, hulladékfából, de a paOtezer liba a petneházi réten. takot átívelő híd sem igen került sokba. A telepen lévők úgy tartják; a célnak mindez nagyon is megfelel. Ezek után lássuk a hasznot. Angyal Péter egy nyilvántartási könyvet vesz elő. — Tavasszal 5200 kisliba érkezett. Akkor elhullott nem egészen száz. Több veszteség nincs. Nem is lehet. Jár ki ide egy állatorvos, az előírja, megmondja mikor, mit kell tenni. Az egyéb kártevőket, azokat elriasztják a kutyák. Szóval megjönnek a kislibák, mi etetjük, gondozzuk őket, aztán ősszel leadjuk. — Más nincs? — De van. Van még á tépés. Ezeket a libákat nem régen téptük meg, öt mázsa tollúk volt. Leadásig még kétszer tépünk. — Háromszor öt mázsa toll... — Dehogy. Másodszorra már lesz 8 mázsa, harmad- Angyal Péter, a telepvezető. jára 10 mázsánál is több. Kertészek, állattenyésztők Vásárosnamény körzetében Szakcsoportok milliói A Vásárosnamény és Vidéke Áfész a városban és annak vonzáskörzetében — tizenhárom községben — gondoskodik a lakosság ellátásáról, szervezi és irányítja a kisárutermelést. Az áfész keretében 7 szakcsoport működik, s ezek együttesen — 1985. évi adat — 459 tagot foglalkoztatnak. A hét szakcsoport 1984-ben több mint 2 millió forint közös alappal rendelkezett, nyereségük tavaly 186 ezer forint volt. A legnagyobb létszámú a két kertészeti szakcsoport. Ezek Vásárosnaményban 71 taggal, Nyírmadán 93 taggal működnek. A kertészek együttesen évi másfél millió forint értékű árut termelnek és értékesítenek. Sajnos — főként a téli alma miatt — a nyereség nem nagy volumenű. A naményi körzetben a legeredményesebben a méhész szakcsoport működik. Az 53 méhész 1984-ben 3880 kilogramm mézet termelt és értékesített. Az 1985. évi terv 3500 kilogramm méz felvásárlása volt, ehhez az időjárás kedvezett, így minden valószínűség szerint a terv túlteljesítésével lehet számolni. Nagy hagyományai vannak a kisállattenyésztésnek, erre utal az is, hogy a nyúlte- nyésztő szakcsoportnak 90 tagja van. Nyúltenyésztéssel főként Vásárosnaményban, Kisvarsányban, Nagyvar- sányban, Olcsván és Nyírmadán foglalkoznak. Az aktív termelők tavaly 6100 nyulat értékesítettek 1680 kilogramm súlyban. Ez a mennyiség visszafejlődést mutat, hiszen 1983-ban a kistermelők által leadott hús mennyisége 2170 kilogramm volt. A termelés stagnálása, illetve visszaesése főként az alacsony felvásárlási árak és a takarmányárak emelkedése miatt következett be. Idén a nyúltenyésztésben és értékesítésben némi fellendülés tapasztalható, ez tükröződik az értékesítési tervben, amely 200 kilogramm nyúlhús értékesítésével számol, A sertéstenyésztői szakcsoport súlyban és forintértékben a legnagyobb tervet teljesíti. Az elmúlt évben a szakcsoport 84 aktív tagja 723 sertést adott le, 78 tonna súlyban. A szakcsoporttagoknak kifizetett felvásárlási ár megközelítette a 3 millió forintot. Az idei felvásárlási terv 500 hízott sertés, 55 tonna súlyban. A csökkenés oka a felvásárlási árak változására vezethető vissza. A zöldségtermesztésnek Vásárosnaményban és környékén nincsenek nagy hagyományai. Erre az is utal, hogy a zöldségtermesztő szakcsoport mindössze kilenc taggal működik, és 1984-ben csupán 391 ezer forint értékű vegyes zöldséget értékesítettek. Az 1985. évi terv 16 ezer kilogramm vegyes zöldség termelése, ez jóval több a ko-. rábbi évek mennyiségétől. Várható, hogy a zöldségtermelési kedv tovább növekszik, a szakcsoport munkája eredményesebb lesz. Évekkel ezelőtt jól, nagy lelkesedéssel indult a hűsga- lambtenyésztő és értékesítő szakcsoport. Az esztendők múlásával azonban sok volt a bizonytalansági tényező, akadozott a felvásárlás, a szállítás, ezek miatt csökkent a tenyésztői kedv. Ma 28—30 fő foglalkozik tenyésztéssel, de inkább hobbiból és nem árutermelési céllal. Példázza ezt, hogy amíg 1981-ben a szakcsoporttagok 517 kilogramm galambhúst értékesítettek, 1984- ben a hústermelés 426 kilogrammra csökkent. A galambhús kitűnő exportcikk, ezért is jó lenne, ha a tenyésztői kedvet, az árutermelést okszerű termeltetés segítené. Mindent egybevetve a Vásárosnamény és Vidéke Áfész 7 termelői szakcsoportja eredményesen és gazdaságosan működik. Biztatóak az 1985. évi termelési célok is, és minden remény megvan arra, hogy azok teljesüljenek. Lakatos Sándor — A tolinak biztos jó ára van, mennyit kapnak érte? — Azt nem tudom. De megfizetik. — És a hús, azért menynyit kapnak? — ötven valahány forintot. Változó. Tavaly tudom, ötven forinton felül adtuk kilogrammját. Megbeszéljük, hogy a lu- dak átlag súlya leadáskor 6 kilogramm körül van. Ez úgy jön ki, hogy vannak 8—10 kilogrammosak és akadnak a nyájban kisebb testűek is. A szakcsoport — mert az ötezer liba a bak- tai áfész hal- és víziszámyas tenyésztők szakcsoportjáé — tavaly 30 ezer kilogramm libahúst értékesített a debreceni baromfifeldolgozónak. Ezt beszorozva ötven forintjával, bizony nagyon nagy pénz. És akkor a toll ehhez még külön érték. De hagyjuk a számítgatá- sokat. Annál is inkább, mert ötezer libával munka is, kiadás is bőven van. Nyilván az igazi nyereséget a munka mellett a tartási körülmények egyszerűsége hozza. Miért is lenne ez másként? Nem is beszélünk többet a dologról, viszont csodáljuk a fekete juhász kutya tudományát. A libákat a kutya tereli, tartja kordában. Angyal Péter szavára a Cigány névre hallgató eb pompás libapásztor. — Figyelje csak meg! Ugat, de nem harap. Nincs az a pénz amiért belekapna a szárnyasba. A liba is okos, hallgat az ugatásra ... Láttunk ötezer libát. Fehér tenger volt a szikkadt legelőn, példájára annak, miként lehet pénzt csinálni. S. E. KISTERMELŐK-KISKERTEK i
