Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-13 / 163. szám

1985. július 13. Kelet-Magyarország 3 Amit nem borítékban kapónk (3.) Üdíildjegyek, lakástámogatás A társadalmi jut­tatások jövedelmünk borítékba (készpénzben) nem kerülő részei. Szak- szervezeteink megyei el­nöksége az elmúlt öt esz­tendő — majdnem teljes tervidőszak — vállalati szo­ciálpolitikai tevékenységét vizsgálva leszögezte: „A vállalati szociálpolitika a a jövőben is fontos kiegé­szítője lesz az állami szo­ciálpolitikának ... A válla­lati önállóság és a munka­helyi demokrácia további szélesítése következtében nagyobb mozgásteret, bő­vülő lehetőséget kap a gaz­dálkodás, ezzel együtt a szociális gondoskodás is. Az pedig, hogy e lehető­ségekkel miként élnek, minden eddiginél erőtelje­sebben függ a kollektívák­tól.” ÜZEM ÉS TANÁCS EGYÜTT. A szabolcsi vál­lalatoknál, intézményeknél a szakszervezeti szervek fontos feladatuknak tekin­tik a dolgozók szociális el­látását, s ezt a nehezebb gazdasági helyzet ellenére — a lehetőségekhez mérten — igyekeznek bővíteni, színvonalát javítani. Ezt is az SZMT-elnökség állapí­totta meg akkor, amikor a közelmúltban részletei­ben vizsgált e körben min­denfajta tevékenységet. Megállapították azt is, hogy kevés a megyében a saját gyermekintézmény­nyel (óvodával, bölcsődé­vel) rendelkező üzem. Egyes helyeken túlzsúfoltság van, de ezeken a feszítő gondo­kon az üzem és a helyi tanács együttműködésében igyekeznek enyhíteni. Gyer­mekintézmények fenntar­tására a vállalatok külön­böző nagyságú összegeket utalnak át a tanácsoknak. Például a MÁV záhonyi üzemigazgatósága a vasu­tasok gyermeknevelési gondjainak megoldása ér­dekében 22 millió forinttal járult hozzá a nagyközsé­gi óvoda építéséhez, de az aranyosapáti tanácsnak is átutalt 350 ezer forintot ha­sonló céllal. \ ÜDÜLTETÉS — GON­DOKKAL. Az üdültetést övező gondok nem csökken­tek az utóbbi öt évben. Ál­talános probléma ma, hogy a vállalatok elég kevés SZOT-beutalót kapnak, s a hiány ténye akkor is igaz, ha az évi (1984) beutalók száma meghaladja a 15 ez' rét. A dolgozók főleg a főszezonra szóló és a gyer­mekes beutalókat hiányol­ják. Ennek ellensúlyozá­sára a vállalatok saját üdü­lőket tartanak fenn, vagy szezonbérleményekkel igye­keznek segíteni. A szakszer­vezet arra is felhívja a fi­gyelmet, hogy a költségek emelkedése miatt sajnos egyre több nagycsaládos dolgozó számára válik el­érhetetlenné a nyári üdü­lés. FOGYATKOZÓ MUN­KÁSSZÁLLÁSOK. A mun­kásszállítás és a munkás- szállások szervezése, fenn­tartása újszerű helyze­tet kínál: egyrészt ke­resik a vállalatok a saját járművek kihaszná­lásának jobb lehetőségeit, mert emelkedtek a szállítá­si költségek, ugyanakkor az is tény, hogy a dolgozók manapság szívesebben vál­lalják a bejárást, mint a munkásszállásokon törté­nő elhelyezést. Ezt a ten­denciát igazolja az a tény, hogy a megyében 1981 óta 91-ről 51-re csökkent a mun­kásszállások száma, s nagy­jából ennek az aránynak megfelelően kevesebben is igénylik az ilyen elhelye­zést. LAKÁSÉPÍTÉSI TÁMO- MOGATÁS. A lakással még nem rendelkezők gondjá­nak megoldásában a sza­bolcsi vállalatok — erejük mértékében — részt vállal­nak, s a szociális felada­tok sorában a szakszerve­zetek is kiemelten kezelik a lakásépítési támogatások alapjainak erősítését. Az anyagi forrásokat a leg­több helyen társadalmi munkaakciók útján nyert összegekkel egészítik ki. A szakszervezetek me­gyei tanácsának elnöksége felmérte, hogy az utóbbi öt esztendőben évente 70—80 millió forint összeggel tá­mogatták dolgozóik lakás­építését a szabolcsi válla­latok, intézmények. Egé­szen pontos adat 1984-ből: 1512 szabolcsi dolgozó — közöttük 903 fizikai mun­kás — részesült összesen 84 millió forint összegű lakás- építési támogatásból. Szilágyi Szabolcs — Jöjjön üljön mellénk. — Sietek, csak anyám­nak veszek két szelet sü­teményt ebéd utánra. — De hisz hol van még az ebéd ideje! Kata, igaz elkészített már tegnap mindent, bent van a hű­tőben. A pulyák a nagy­mamáival. A heti munka után jólesik egy kicsit ücsörögni itt. Még meg se borotválkoztam ma, mi­nek? Olyan jó elengedni magát az embernek. — Hát az jó is. Nyugdí­jas korom előtte igen so­kat dolgoztam, megesett, hogy 16 órát naponta. — Sok. — Bárcsak tudnék még ma is fele annyit. Mit? Harmadát! De örülök, ha négy órát tervezek, és ab­ból kettő igazi lesz. In­tenzív. Kettő, igazi elán­nal, uram, az lenne jó! Ha azok az álmok itt len­nének még, a munka ál­mai, és közben, olykor, egy ölelés. Micsoda feje­delmi dolog lenne az! De ma már? A napi kínok csupán. — És a nők? Galambos Lajos; Hármas — Sajnos, másra nem. tud gondolni a férfi a munkán kívül. Antonius vagy Caesar tudott? Ady mi lett volna Brüll Adél, majd. Csinszka nélkül? Vagy az ókorban Jesu-ha Nocri Magdolna nélkül... Kereszt a férfi sorsa. De A Hunnia- coop kisvárdai baromfifel­dolgozó üzemé­ben műszakon­ként 44 ezer csirkét dolgoz­nak fel kony­hakészre. (Csá­szár Csaba fel­vétele) Nem a diplomások privilégiuma... Újítássá érik a gondolat Az overalios, nyakig olajos Tóth Lászlót faggatom, aki a karját nyújta kézfogásra: — Ugyan mi érdekes van abban, hogy ami nekünk könnyebb, azt kitaláljuk, rögtön alkalmazzuk és ezt újítás­ként be is adjuk? — hadarja egyszuszra. — Ez olyan ter­mészetes, mint ahogy mindenki igyekszik a tőle telhető ma­ximumot nyújtani... Az ÉRDÉRT vállalat máté­szalkai gyáregységében akár egyet is érthetnénk a fiatal­emberrel. De ott motoszkál a kívülállóban a „ha”. Ha min­denütt így gondolkodnának, bizonyára nem húznák el a szájukat az újítási előadók kedvetlenül: ugyan, a dol­gozók nem foglalkoznak az újításokkal. Pedig fizetnénk is érte, mégsem veszik a fá­radtságot, hogy leírják, amit kitalálnak. . . Helyben tudják Tény, hogy van számos üzem, állami gazdaság, ter­melőszövetkezet, ahol a job­bító szándékon, az ésszerűsí­tésen gondolkodók nem írják le, amit kitalálnak. Hogy az ÉRDÉRT mátészalkai üzemé­ben tavaly is 35 (!) újítást adtak be a dolgozók és a megtakarítás jóval felülmúl­ja a milliót, bizonyára meg­van a magyarázata. Czine Gáspár, a villanyszerelőből több iskola és tanfolyam után lett energetikus magya­rázza: — Nehogy azt higgye, hogy nálunk örök idők óta ez a helyzet. Amíg a gyáregység alig rendelkezett némi önál­lósággal és az újítások elbí­rálását is a központunkra kellett bízni, itt sem tolong- tag az ötletekkel. Két éve, hogy a vállalati központ a félmillió forint alatti megta­karítást hozó újítások elbí­lehet bitófa is, ami példá­ul Ferenc Jóska kegyenc­nőjétől kijárt tizenhárom magyar tábornoknak... és mennyinek még! Ám­bár talán a szocialisztíkus világban ... de hagyjuk a történelmet. — Hagyjuk. — Hagyjuk, elég a ma, ez is történelem lesz. — Itt van a feleségem. Kata. Kovács András filmje óta Katinka. Adom, tessék. — Mit csináljak vele? Bor, korty. — Kíván, legyen kedvé­re. — Én meg azt mon­dom, ne legyen kedvére. Kíséreljük meg már egy­szer e nőuralmat lerázni magunkról, s legyen a férfi az, aki. Férfi, könyörgöm, férfi! önállóan. — Ha! Utópista. Igyál. rálását a gyáregység hatás­körébe utalta. Ettől kezdve se szeri, se száma a jobbnál jobb ötleteknek. Rövidült az elbírálás ideje és az újítók egy-két-három hónap alatt már fel is vehetik az újítási díjat a pénztárban ... Ötletes megoldások — Azért ne hallgassuk el azt sem — folytatja Tóth László autószerelő —, hogy nekünk is vannak nehézsé­geink a műszaki dokumentá­ciók, a tervek elkészítésével. Mi szakmunkások vagyunk és nehezen birkóznánk meg a tervezéssel. Ha a Czine Gáspár vagy a műszaki szak­vezető, Jakab Endre segítsé­gét kérjük, nem zárkóznak el. Volt rá eset, hogy csak az ötletet írtuk le, az egész tervet valamelyikük készí­tette el. — Nem olyan nagy dolog ez — szabadkozik Jakab Endre. — Észre kell venni, ha bárki kitalál valamit és becsüljük meg a törekvését. Szívesen törik a fejüket az emberek a jobb, ésszerűbb, könnyebb munkát sejtető megoldásokon. Sok-sok pél­dát hozhatnánk innen az autószerelőktől is. Tóth Lász­ló' például két év alatt négy újítást adott be! Többek közt a kuplungtárcsák cseré­jével eddig 6—7 órát vesződ­tek. Egy ötletes megoldással könnyen kiemelhetővé tették a kuplungot és egy óra alatt, | könnyebben elvégzik ugyan­azt a munkát. A jövőben az olyan újításokat szeretnénk ösztönözni, amelyek közvet­lenül kimutatható gazdasági haszonnal járnak. Megemlítették a leggyak­rabban jelentkező újító, Gaj­dos József nevét, aki egye­bek közt a csapágylehúzó célszerszámot találta ki. Vagy Grec László és Katona Sándor lakatosokat, akik a kábelkímélő szerkezettel ol­dották meg a gyáregység egyik nagy gondját. Harmincasok tekintélye Szakmai kirándulást szer­veznek az újítóknak, amely a pihenés mellett egy-egy hasonló profilú vállalatnál a tapasztalatcserét is szolgál­ja. Minden évben közösen el­mennek a Budapesti Nem­zetközi Vásárra, amikor a beruházási . javakat teszik közszemlére. Évente megren­dezik az újítók tanácskozá­sát, amelyen a sok jó ötlet mellett az újítók elsorolhat­ják a gondjaikat is. Az idén először tesznek javaslatot öt újítónak a legmagasabb ki­tüntetésre. A KISZ kereté­ben a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa felka­rolta az újításokat, s most zárkóznak fel a 30 éven aluliak is a tekintélyes újítók mögé. A gyáregységi FMKT- vetélkedőn az öt csapatból az autószerelők akár háziver­senyt is hirdethettek volna. — Zárt rendszerű mecha­nikus szállítópályát szeret­nénk készíteni a most fel­újításra kerülő fűrészüzem­hez. Először úgy gondoltuk, le kellene bontani a porkam­rákat, de egy ügyes elgondo­lással automatikus kiadagoló szerkezetet hozunk létre — így Jakab Endre. — Mivel a várható megtakarítás 13 mil­lió forint körül alakul, ezért az elbírálás a központban történik és valamivel hosz- szabb időt vesz igénybe a megszokottnál. — Az csak szép szólam lenne, ha azt mondanánk, tá­mogatjuk az újítókat — fo­galmaz Kosa Barnabás igaz­gató. — Mi viszont tényleg azt szeretnénk, ha a jó ötlet nem maradna a tarsolyban, vagy netán az íróasztalfiók­ban. Tudomásul kell venni, hogy vannak emberek, akik­nek nehezebb leírni, mint ki­találni egy újdonságot. Ügy döntöttünk: legyen mindig valaki a háttérben, aki su­gallja az öletet, segít a mű­szaki rajz és a számítások elkészítésében. Hogy a job­bító szándék, az ésszerű meg­oldás ne legyen a diplomások privilégiuma. Tóth Kornélia Kenyér M ég emlékszem arra, amikor a kenyeret kettesével dobták egymásnak a rakodó- munkások. A gyártól az autóig, s onnan a boltba a polcokig jó néhány kézben megfordult a mindennapi táp­lálék, amíg a vásárlóhoz ke­rült. Ezután jött a rekeszes korszak, viszont már megje­lent a legújabb módszer, a konténeres szállítás. Nem kell senkinek sem be­mutatni az összenyomott, la­pos kenyeret. A konténeres szállításnál mindez elkerülhe­tő. Egyenesen a kemencéből rakják a forró, kilós vekni­ket a konténerekbe. Nem egymásra, egymás mellé. A boltokban is könnyebb így a tárolás, a mozgatás. A Nyír­egyházi Sütőipari Vállalat háromszáz konténert vásá­rolt, négy teherautót alakí­tottak át. Kísérletképpen feb­ruártól a Kelet Áruházba, a Kossuth téri ABC-be, a Ta­karékpénztár alatti Csemege Áruházba és a balmazújvá­rosi üzletbe, valamint a szakboltokba már így szál­lítják a kenyeret. Ez a kezdet, de a néhány hónap alatt bebizonyosodott, ez a jövő útja. Mert köny- nyebb, gyorsabb, higiéniku- sabb. A sütőipari vállalat két esztendővel ezelőtt már tár­gyalt erről a kereskedelem­mel. Jelenleg a pénzügyi egyeztetés folyik, hiszen ez a módszer jó az iparnak, jó a kereskedelemnek, de a be­ruházást eddig a vállalat áll­ta. így a sütőipar konténeren­ként és naponként tíz forin­tot kér a boltoktól — az élel­miszer-kiskereskedelmi vál­lalat és a fogyasztási szövet­kezetek üzleteitől —, amiben egyelőre nem tudtak meg­egyezni. Ami még olcsóbbá teszi: a vállalat kihelyezi a konténereket a boltokba és csak a kihelyezettek után ké­ri a bérleti dijat, nem szá­molva azt, naponta hányszor fordul a konténer. Talán a vásárlók érdekében mihamarabb pont kerül az ügy végére. Ezt kívánja a fo­gyasztói érdek. A másik ol­dalról: a sütőipari vállalat a bérleti díjat csak újabb konténerek vásárlására, a lé­giek felújítására fordíthatja. S ha eldől az ügy, akkor Nyír egy házán huszonegy boltban fogadhatják konté­nerben a kenyeret. Ezzel a napi fogyasztás negyedré­szét már így szállíthatják, akár holnaptól. (sípos) Közműhibák, forgalmi változások Megalakult a NYÍRINFORM Cél: a lakosság grass tájékoztatása Nyírinform néven új szol­gáltatóirodát hozott létre tegnap a Nyíregyházi Váro­si Tanács V. B. műszaki osz­tálya. A lakosság tájékozta­tása ugyanis időnként késik olyan fontos, közérdekű ügyekben, mint az útlezárás, forgalomkorlátozás. De az is előfordul, hogy csőtörés, gáz- szivárgás vagy áramkimara­dás hátráltatja a megszokott szolgáltatásokat. A most szervezett iroda naprakész, pontos, hiteles tájékoztatást szeretne adni a lakosságnak, hogy ne akkor bosszankodja­nak az említett hiányosságok miatt, amikor az már lénye­gesen nehezíti a közlekedést. A szolgáltató vállalatok, a TITÁSZ, a TIGÁZ, a SZA- VICSAV, a Szabolcsim, a ta­nács műszaki fenntartási iro­dája, a közúti igazgatóság, a Szabolcs Volán és a rendőr­ség képviselője vett részt az alakuló ülésen. A közművek használói a javításokról, a hirtelen bekövetkezett hi­bákról lapunk hasábjain és a nyíregyházi rádió műsorából is értesülhetnek. Sok beje­lentésnek, felesleges szalad­gálásnak és bosszúságnak ve­hetik elejét a Nyírinform szervezői, ha a szolgáltató- iroda valóban friss hírekkel segíti a lakosság tájékozódá­sát.

Next

/
Thumbnails
Contents