Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-12 / 162. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. július 12. Mihail 6srbacssv beszéde palitikai és gazdasági kérdésekről A jelenlegi szervezési, po­litikai, gazdasági és káderpo­litikái intézkedések és vál­toztatások f' célja a gazda­ság és társadalmi fejlesztés­sel összefüggő legfontosabb kérdések megoldásának meg­gyorsítása — jelentette ki Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára belorussziai lá­togatásának utolsó' napján a köztársaság kommunista pártja Központi Bizottságá­ban gazdaságpolitikai kérdé­sekről mondott beszédet, s közölte, hogy még ebben az évben kidolgozzák a rugal­masabb és korszerűbb gazda­sági mechanizmus egységes rendszerét. Belorusszia párt- és álla­mi vezetői előtt a főtitkár szólt a Szovjetunió 1986— 1990 közötti időszakra érvé­nyes új ötéves, valamint a 2000-ig tartó időszakra szóló távlati népgazdasági tervei­ről. Hangsúlyozta, ezek a ter­vek, amelyeket a PB fő vo­nalaiban már jóváhagyott, feszítettek, ám ugyanakkor mindent meg kell tenni azért, hogy a bennük szereplő fel­adatokat ne csak végrehajt­sák, hanem túl is teljesítsék. Az új ötéves terv előkészí­tése együtt jár a gazdaság irányítási rendszerének javí­tásával is — mondotta Gor­bacsov. A mechanizmus új rendszere a vállalatok meg­növelt kezdeményező lehető­ségére és felelősségére épül, és célja az, hogy elhárítson minden olyan akadályt, amely gátolja a tudományos és műszaki haladás meggyor­sítását, a termelőmunka in­tenzívebbé és hatékonyabbá tételét. A főtitkár nyomatékosan szólt arról is, hogy minden területen még nagyobb fi­gyelmet kell szentelni a gaz­dasági fejlődés meggyorsítá­sára hozott intézkedések végrehajtásának. Erről mái csak azért is külön kell szól­ni — mondotta Gorbacsov — mivel egyes vezetők las­san változtatnak munkastí­lusukon, túlságosan is ra­gaszkodnak a formális mód­szerekhez, nem értik meg az új feladatok lényegét, néha pedig egész egyszerűen fele­lőtlen magatartást tanúsíta­nak. Az elfogadott döntések sorsa ma nagyrészt attól függ, hogy milyen mélyreha­tó és konkrét intézkedéseket hoznak végrehajtásuk érde­kében már a kezdet kezde­tén. A szovjet emberek — mondta Gorbacsov — elfo­gadják, és lelkesen támo­gatják az SZKP-nak ezt az irányvonalát. Az SZKP KB főtitkára ki­tért arra is, hogy mindent meg kell tenni a jelenlegi ötéves terv sikeres befejezé­se érdekében. Az 1985-re vonatkozó népgazdasági ter­vet a legcsekélyebb változta­tás, módosítás nélkül teljesí­teni kell. Jelenleg különösen nagy felelősség hárul azokra a mezőgazdasági dolgozókra, akik a betakarításon dolgoz­nak. Biztosítaniuk kell a ter­més veszteség nélküli beta­karítását, az ország megfele­lő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel történő ellátá­sát. Gondoskodni kell mind a nagyüzemi, mindpedig a ház­táji állattenyésztés takar­mányellátásáról. Kádár lánss látogatása a dabasi Fehér Akác Tsz-ben (Folytatás az 1. oldalról) Ez a termelőszövetkezet a megyében a legnagyobb terü­leten, 11 ezer hektáron gaz­dálkodik. Tagságának száma meghaladja a háromezret, s — a több száz nyugdíjas mel­lett — az aktív dolgozók át­lagéletkora 35 év.. A Fehér Akác kollektívája megtalál­ja számítását a tsz-ben; így nem csábít munkahelyváltoz- tatásra a főváros közelsége. Kedvezőtlen termőhelyi adottságok — mostoha talaja és éghajlati viszonyok — ne­hezítik a tsz munkáját. En­nek ellenére a termelési ér­ték 1980 óta minden évben meghaladja az egymilliárd forintot. A növénytermesz­tésen belül — az országos gabonaprogrammal össz­hangban — meghatározó je­lentőségű a gabonafélék ter­melése; így a szántóterület 40 százalékán őszi kalászoso­kat termesztenek. A legjöve­delmezőbb növények közé tartozik a napraforgó, jelen­tős tétel a kukorica és a siló­kukorica. Az állattenyésztés jövedel­mezőségének javítása a leg­sürgetőbb napi teendők közé tartozik, erre sarkallják a tsz-t a növekvő takarmányárak, a közgazdasági szabályozóik eseti szigorodásai is. Itt a megoldást — hangzott el a tájékoztatóban — nem si­ránkozással, a kedvezőtle­nebb lehetőségek miatti saj­nálkozással, hanem a joibb hatékonyságra, a termelés fejlesztésére, a jövedelmező­ség ésszerű növelésére tö­rekvéssel kívánják megtalál­ni. Jócskán javított az ered­ményességen, hogy a szarvas­marha-ágazat 1978-tól kez­dett intenzív fejlesztése so­rán előbb saját kivitelezés­ben egy növendéküsző-tele- pet, majd több mint hét és fél száz férőhelyes szako­sított tehenészeti tele­pet létesítettek. A nagyüze­mi termelés mellett a tsz-ta- gok a háztájiban és a kisegí­tő gazdálkodásban« a közös aktív támogatósával az utób­bi tíz évben ötszörösére nö­velték a termelést. Az elnök tájékoztatott ar­ról. hogy a gazdálkodáshoz szükséges anyagi bázis fon­tos forrása a melléküzem- ágakban végzett ipari tevé­kenység is. A tájékoztató után üzem- látogatással folytatódott- a program. A házigazdák először a ter­melőszövetkezet korszerű szarvasmarha-tenyésztő te­lepét mutatták meg, ahol természetes környezetben al­kalmazzák az állatok nevelé­sének legújabb módszeréit. Ezzel is csökkentették a ter­melési költségeket — mond­ta Králl Béla termelési fő­mérnök. Kádár János meg­nézte a gépesített fejőházat, majd betekintett az elletőis- tálóba is. A tejüzem volt a követke­ző látnivaló. Itt Fogarasy Zsolt termelési elnökhelyet­tes szólt arról, hogy a Fehér Akác számára a jövedelmező­ség egyik fő forrása lett a tejtermékek — tejföl, túró, tejszín — készítése. A tej­üzemnek napi 50 ezer liter a teljesítménye. Katonás rendben gördülő­dübörgő kombájnok — ösz- szesen 18 ilyen betakarító gépóriás — látványa fogad­ta a látogatókat a termelő- szövetkezet határában azon a búzatáblán, ahol csütörtök délelőtt kezték meg az ara­tást. Mire a párt főtitkára ide­érkezett már 20 ha-n végez­tek, a napsütéses időben is embert és gépet egyaránt próbára tevő munkával. Ho­gyan haladnak? — kérdezte Ínoka Pál kombájnost Ká­dár János. — Minden erőnk­kel igyekszünk, most jó az időjárás is, reméljük jól fo­gunk haladni — hangzott a válasz. Jó legyen a termés, ez a lényeg — búcsúzott et­től a munkáskollektívától Kádár János. Ezután megte­kintette a tsz fajtakísérleti tábláját, s itt elismeréssel szólt a látottakról. Kötetlen baráti beszélge­téssel fejeződött be a láto­gatás. A párt főtitkára a tsz vezetőinek, a vendéglátók­nak, a munkáslkollektívák képviselőinek a körében szólt a látottakról. Mint mondotta, a közös gazdaságiban szerzett tapasztalatok arról győzték meg, hogy ez a kollektíva szilárd alapokat rakott le az elmúlt esztendőkben és jól fejlődik. Annál is inkább el­ismerésre méltó ez, mivel gyenge minőségű földeken gazdálkodnak, így minden lehetséges tevékenységet, amely a tagság boldogulásá­hoz segíthet hozzá, meg kel­lett honosítaniuk, s ezt meg is tették. A termelésiben el­ért sikerek mellett a legna­gyobb eredmény talán az — tette hozzá Kádár János —, hogy itt jó szellemű közös­ség jött létre. A jövőben is ez lehet erőfeszítéseik egyik legfőhb támasza, a másik pe­dig a mindeinnapok során végzett eredményes munka. A párt főtitkára ezután emlékeztetett arra, hogy az idén hazánkban kiemelkedő­en fontos eseménysorozat zajlott le: a párt XIII. kong­resszusa, felszabadulásunk negyvenedik évfordulójának megünneplése, s a kópviselő- és tanácstagválasztások. Hangsúlyozta, hogy a kong­resszus egyik jelentős témája volt pártunk eredményes me­zőgazdasági politikája, amelynek töretlen folytatá­sára szavaztak a tanácskozás küldöttei. E politika alapján — mon­dotta — az elmúlt évtizedek a mezőgazdaság lendületes fejlődésének időszaka volt. Ennek az előrehaladásnak rengeteg munka, töprengés, parasztságunk áldozatos helytállása volt a motorja. A mezőgazdasági dolgozók erő­feszítései mögött viszont ott volt, s ma is ott van mun­kásosztályunk-segítő keze, az értelmiség munkája, dolgozó­ink összefogása. A fejlődés időközben újabb és újabb kérdéseket is fel­vetett — mutatott rá Kádár János. Eleinte a fő feladat az volt, hogy mind többet és többet termeljünk, itt és a gazdaság más területein egyaránt. Azután egyre in­kább előtérbe került — ezen kell töprengeni ma is —, hogy mi mennyibe kerül. A mező- gazdaságban és másutt csak úgy boldogulhatunk, s csak úgy tudunk fejlődni, ha szem előtt tartjuk a gazdaságosság követelményeit, hatékonyab­bá tesszük a munkánkat. Az üzemekre és a dolgozó ember­re egyaránt értendő ez; ma úgy kell dolgoznunk, hogy minőségileg jobban végezzük el feladatainkat, amihez meg­felelő érdekeltség is szüksé­ges. Ehhez a programhoz kér­tünk támogatást a XIII. kongresszuson is s céljainkat — ahogyan a választásokon is kifejeződött — népünk egyetértéssel fogadta. Vendéglátóink is elmon*- dották — folytatta a párt főtitkára —, hogy a támoga­tások csökkenése, a fokozódó közterhek, és egyéb problé­mák, köztük értékesítési gondok miatt a mezőgazda- sági termelés bizonyos ága­zataiban nehezebbé vált a helyzet. .Pártunk következe­tes, az agrárgazdaság terme­lési lehetőségeinék biztosítá­sára törekvő politikát foly­tatott eddig is, s ezt teszi ez­után is. Az a célunk — hang­súlyozta —, hogy megfelelő szabályozással a becsületes munka feltételei mindenütt meglegyenek. S azt kérjük minden dolgozótól, hogy a feladatot, amelyet csak ő, és most tud elvégezni, tisztes­séggel Oldja meg. Ezen va­gyunk a Központi Bizottság­ban, ez a dolga a kormány­nak, a mezőgazdasági üze­meknek, köztük ennek a kol­lektívának is. Kádár János végül gratu­lált a Fehér Aikác Tsz ne­héz körülmények között el­ért tisztes eredményéihez, sikeres aratást, további jó munkát kívánt a termelő­szövetkezet dolgozóinak, az ország valamennyi közös gazdaságának. Negyven éve történt A hátsó ajtón mentem be a házba. A fiam nem volt ott. A házunk valósággal in­gott. A fogadószoba padlóját üvegszilánkok borították. Egy komor érzés azt diktálta, hogy a fiam súlyosan megsérült. Dél volt. „Anya” — hallottam egy gyenge, kétségbeesett hangot az ajtó mögül. Kisiet­tem és a látvány, ami elém tárult, megren­dített. Naokin csak az alsónadrágja maradt. Vér folyt a vállán és a hátán, a haja eltűnt, az arcbőre teljesen leégett. Naoki úgy elvál­tozott, hogy csak a jól ápolt fogsoráról is­mertem rá. Az izgalomtól alig tudtam meg­szólalni. „Naoki, te vagy?” — ez volt min­den, amit mondtam. Naoki testéről minde­nütt levált a bőr, annyira, hogy nem tudtam, hol fogjam meg. Besegítettem a konyhába, és lültettem a padlóra. „Vizet, vizet!” — könyörgött. Ro­hantam a csaphoz, de nem jött belőle víz. Eszembe jutott, hogy van hideg teám, ab­ból adtam neki. Arról panaszkodott, hogy fázik. Nem tudtam, mit tegyek. Közben egy, a szomszédban lakó katonatiszt jött néhány emberével. Azonnal intézkedett, hogy egy takarót tegyenek egy kocsira, és a fiamat egy elsősegélynyújtó helyre vigyék. A ka­tonaorvos rövid ideig vizsgálta Naokit, majd felszólított, adjak enni a fiúnak, amit kíván. Az égési sebek súlyosabbak voltak, mint gondolták, küszöbön állt a halál. Elké­szültem a legrosszabbra. Naoki valamit en­ni akart. Egy közeli kertből paradicsomot hoztam és odaadtam neki. Amint belehara­pott, szájából ömleni kezdett a vér. A vér vörössége vörösebb volt, mint a paradicso­mé — ma is a szemem előtt van. Megfogta a kezem és nehéz lélegzettel ezt suttogta: „Anyám, ne sírj! Élj a többiekért...” Sza­vait nem tudta befejezni. A fiam oly bátran halt meg, hogy nem tudtam sírni. Kaptam egy gyékényt, amibe betakartam. Egy kocsin hazavittem. Az üvegcserepekkel borított padlón fekvőhelyet készítettem neki és arra fektettem. Nem sokkal később három fiatal rontott be, Naoki osztálytársai. Egyikük. Fukuhara, az izgalomtól remegve kérdezte: „Hol van Naoki?” Amikor meglátták őt holtan feküd­ni, a földre vetették magukat és kiáltoztak: „Miért kellett meghalnod?” „Miért?” „Meg foglak bosszulni, megteszem!" Én könnyte- lenül, némán néztem őket. Amikor elkí­sértem őket a megállóig, útközben még min­dig az égési sebektől eltorzult emberekkel találkoztam. Nem tudtam elviselni a tekin­tetüket, visszamentem, összeszedtem a fiam alsóneműit és szétosztottam az arra haladók, köztük' a meztelenül járó fiatal lányok kö­zött. Naoki is bizonyára így akarta volna. Ezen az éjszakán virrasztottam a halott mellett, néhány szomszédom is ott volt ve­lem. Nem égettünk tömjént, mert féltünk, hogy az ellenséges repülőgépek észreveszik a fényt. Másnap reggel olyan egyedül és le- vertnek éreztem magam, hogy nem tudtam, mit tegyek. így maradtam augusztus 8-án délig a fiam holtteste mellett. A hivatalos halottszemle után előkészültünk a halott­égetésre. Volt egy koporsónk és néhány bam- buszrúdunk. Akik Hirosima akkori pokoli ál­lapotát ismerték, csodálkoztak, hogy jutot­tam koporsóhoz. A Mitsubishi gyár egyik asztalosa készítette kedves barátjának, Nao- kinak. A férjem vállalatától is jöttek néhá- nyan. Egy dombról hoztak bambuszt és ké­szítettek belőlük hordágyat. 4. baráti aszta­los hazavitt, mielőtt a tüzet meggyújtották volna, hogy ne kelljen elszenvednem a fiam elégetését. Másnap eljött a férjem egyik kolléganője és együtt mentünk el a fiam hamvait össze­gyűjteni. Az asztalos ciprusfából készített urnát, abba raktuk a hamut. Visszatartottam a könnyeimet. Amikor azonban a japán ha­gyományok szerint az urnát fehér lepellel borítottam be, kitörtek a könnyeim. Nem tudom meddig sírtam . .. Következik: Orvos lehetett volna. Élők és holtak. (MTI fotó — Reprodukció — KS) TELEX • TELEX AFGÄN ELLEN­FORRADALMAKOR elítélése Ellenforradalmárok fölött ítélkezett az afganisztáni. Gazni város rendkívüli for­radalmi törvényszéke — je­lentette a Bahtar afgán hír- ügynökség. Egy vádlottat ha­lálra ítélt. A többire külön­böző időtartamú szabadság- vesztést szabott ki. * MEGTALÁLTAK AZ INDIAI GÉP FEKETE DOBOZÁT Megtalálták és felszínre hozták az Írország partjainál szerencsétlenül járt indiai repülőgép második „fekete dobozát” — adta hírül az AFP hírügynökség egy fran­cia hajóról kapott informá­cióra hivatkozva. A hír szerint egy mélyten­geri robot szerda éjszaka több mint 2 ezer méter mélységben bukkant rá a fe­délzeti műszerek adatait rög­zítő berendezésre. A pilóta­fülkében elhangzott beszélge­téseket tartalmazó másik „fekete dobozt” már szerdán reggel sikerült felszínre hoz­ni. AFGÁN TILTAKOZÁS Az afgán külügyminiszté­rium tiltakozó jegyzéket adott át Pakisztán ideiglenes afganisztáni ügyvivőjének amiatt, hogy a két ország határán folytatódnak az af­gán határőrállomások elleni fegyveres provokációk. A jegyzék emlékeztet arra. hogy július 3-án pakisztáni területről rakétákkal és tü­zérséggel lőtték Szpinbuldak határ menti afgán települést. A fegyveres támadás más­nap is folytatódott, a több mint 300 becsapódó lövedék embereket ölt, illetve sebesí- tett meg. A SALVADORI ELNÖK HONDURASBAN Jósé Napoleon Duarte sal- vadori elnök szerdán kétna­pos látogatásra Hondurasba érkezett, s még aznap meg­beszéléseket folytatott Ro­berto Suazo Cordova hondu- rasi államfővel a két ország közti, közel egy évszázados határvita megoldási lehetősé­geiről. A vitatott területek a közös határ hosszának mint­egy egyharmadát teszik ki, s közéjük tartozik a csendes­óceáni Fonseca-öbölben fek­vő egyik sziget is. A Centrum Áruházak Vállalat pályázatot hirdet a nyíregyházi áruházába igazgatói munkakör botöltésére. A munkakör december 1-én betölthető. A kinevezés öt évre szól, alkalmasság esetén megújítható. Feltétel: — egyetemi vagy főiskolai végzettség, — legalább 5 évi kereskedelmi és három évi vezetői gyakorlat A pályázatban a pályázó írja meg jelenlegi munkahelyének nevét, címét, munkaköri besorolását, jövedelmének összegét, eddigi szakmai tevékenységét és munkaköreit. A pályázatukat, részletes önéletrajzukkal, augusztus 15-ig küldjék el a Centrum Áruházak központjába, a személyzeti főosztályára. Cím: Budapest, V., Molnár u. 1. 1056. A pályázatokat bizalmasan kezelik. (HV—30) 2. „Naoki, te vagy?“

Next

/
Thumbnails
Contents