Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-09 / 159. szám

1985. július 9. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG A gazdasági megújulásról (2.) A folyamat célja A vásárosnaményi for­gácslapgyárban a közelmúltban egy portüzelő berendezést he­lyeztek üzembe. A Bisson cég gyártmánya a forgács­lapok megmunkálása köz­ben keletkezett — külön­ben környezetszennyező — csiszolatport égeti el, így évente 3 millió köbméter földgázt takarítanak meg. A portüzelő berendezéssel Megyénk könnyűiparában — a termelést tekintve — egyik legjelentősebb szak­ágazat, a 24 százalékos, rész­arányt képviselő cipőipar. Ma hat gazdálkodó egység tartozik ide: Minőségi Ci­pőgyár nyírbátori gyára, Sza- bölcs Cipőgyár, rakamazi ci­pőipari szövetkezet (RACI- TA), nagykállói cipőipari szövetkezet, gávavencsellői szövetkezet. A több, mint 5,5 millió pár cipő gyártásával a termelési érték meghaladja az 1,9 MILLIARD FORINTOT Az összes foglalkoztatottak száma megközelíti az ötezret, mely a könnyűiparban fog­lalkoztatottak negyedét je­lenti. Termelése és létszáma alapján legnagyobb egység a nyírbátori gyár, mely az ösz- szes cipőipari termelésünk 27 százalékát adja. Legki­sebb egységnek a gávaven­csellői VIKTÓRIA Cipőipa­ri Szövetkezet tekinthető, 121 millió forintos termelésével. Exportban kiemelkedő — így nemzetközi hírnevet is szerzett — a RACITA, 18 szá­zalékos, könnyűiparon be­lüli exportértékesítésével. Cipőiparunk fejlődése az utóbbi 15 évben elmarad a könnyűipar látványos nö­vekedési ütemétől, ugyan­akkor meghaladja az orszá­gos cipőipari átlagot. A vállalatok, szövetkeze­tek fejlődése 1970—1984 kö­zött ugrásszerű volt, az álló­eszközök értéke hatszorosá­ra emelkedett. A végrehaj­tott beruházások révén meg­felelő üzemcsarnokok és hoz­zátartozó szociális helyiségek létesültek. A fejlesztések többsége a IV. ötéves terv­időszak végén valósult meg, melynek eredményeként kor­szerű felsőrészkészítő, alja­összeszerelő technológia jött létre. A fejlesztések jelentős mértékben járultak hozzá a kézi műveletek kiváltásá­hoz. Ma a gépi megmunká­lás mintegy 90 százalékos. Az egységek gyártás-, gyárt­mányfejlesztése jelenleg el­sősorban a ragasztott tech­nológiára épül. Minden egy­ség rendelkezik önálló mo­dellező részleggel, melyek általában közepes színvona­lúak. A modelléria által ké­szített választék az elmúlt években mérsékeltebb, las­szárítják a forgácslapgyár­táshoz szükséges alapanya­got. A világon élenjáró technika alkalmazásával a gyártás során töibb millió forintot jelent az energia­megtakarítás értéke. Ké­pünkön: Tölgyesi József az automata üzemelésű be­rendezés égőfejét ellenőrzi. (Elek Emil felvétele) súbb ütemű fejlődést mu­tatott, elsősorban a szövetke­zeteknél. A MODELL- VÁLTOZTATÁSOK lassú ütemét a megrendelők igényei befolyásolják. A di­vatirányzatok követése je­lentős a RACITA-nál és a MINO-nál újabban a férfi félcipők gyártásánál a Sza­bolcs Cipőgyárban. A korszerű modellek ké­szítését — sajnos — a hazai bőrök minősége és választé­ka nem minden esetben teszi lehetővé. A hibás, esetleg színeltéréses bőrök akadá­lyozzák az optimális sza­bást, mely nagyobb hulla­dékmennyiséget, költséget eredményez. Nagyobb prob­lémák jelentkeznek a kellék­anyagok beszerzésénél. A di­vatirányzatokhoz kapcsoló­dó fémszerelvények, díszítő­elemek, cipzárak gyártása nem megoldott, akadályozza a gördülékeny gyártást. Ha­sonló gond tapasztalható a talp, sarok, talpbélés és egyéb műanyag tartozékok ellátásá­ban, melynek egyedüli gyár­tója a Pest megyei Műanyag- ipari Vállalat. Megyénk cipőiparának termékszerkezetében 44 szá­zaléka női cipő, csizma, 38 százaléka férficipő, -csiz­ma, 18 százaléka a lányka-, gyermek-, bébicipő. Női ci­pők gyártásával a MINŐ, RACITA, valamint a VIK­TÓRIA Cipőipari Szövetke­zet foglalkozik. A Szabolcs Cipőgyár, a KALLUX és a Nyíregyházi Cipőipari Szö­vetkezet jellegzetes férfi­lábbelik gyártására orientá­lódott. Lányka-, gyermekci­pők gyártása elsősorban a MINO-nál, igen kismérték­ben a RACITA-nál folyik. A termelési érték több mint 70 százaléka kerül KÜLPIACON ÉRTÉKESÍTÉSRE, melynek közel egynegyede nem rubelelszámolású export. Ennek 69 százalékát a RA­CITA gyártja, kényelmes mokasszínjei, cipői Európa több országában, újabban Amerikában is ismertek. Az egységek a belföldi ér­tékesítés több, mint 60 szá­zalékát nagykereskedelmi, 37 százalékát kiskereskedel­mi partnerek részére, a A megújulási folyamatot szükségessé tevő okok bizo­nyos mértékig és értelem­szerűen a célrendszert is magukban rejtik. Nem elég azonban csak a gondoktól megszabadulni. Ennél több­re, olyan állandó megújulás­ra kész társadalmi-gazdasági viszonyok elérésére van szük­ség, hogy minimális követd­ményiként a társadalom és a gazdaság 70-es évektől je­lentkező gondok, feszültsé­gek felhalmozásával szemben védett legyen (nem abszolút védettségről van szó), más­részt — s ez lehet a megúju­lási folyamat maximális cél­ja, ha úgy tetszik értelme, vezérelve —, hogy a magyar gazdaság is újra a haladás) élvonalába (ami nem azonos a fejlettségi szinttel) kerül­jön. A jelen történelmi kö­rülmények között ehhez az egyébként általános és folya­matos megújulási folyamatot erősíteni, szélesíteni és mé­lyíteni szükséges. A legálta­lánosabb célokról röviden: ALULRÓL ÉPÍTKEZNI A termelőerők és az embe­ri tényező fejlettségi szintjé­vel az eddigiéknél adekvá- tabb mozgásformát a szocia­lista termelési viszonyok fennmaradó mennyiséget sa­ját értékesítésre adják. Ked­vezőtlen a megyei igények kielégítése. A termelés közel egyharmad része kerül bel­földi értékesítésre, amelynek mindössze 5 százaléka kerül megyénk üzleteibe, 30 millió forintos nagyságrendben, míg a textilruházati iparban ez az arány 21 százalékos. A helyi árualapra történő ter­melés bővítése érdekében szorosabb kapcsolat megte­remtésére van szükség az egységek, valamint a keres­kedelmi vállalatok között. Az utóbbi időben az ipar­ban foglalkoztatott létszám csökkenése ellenére örven­detes, hogy 1980 óta több, mint 10 százalékkal növeke­dett a cipőipari létszám, mely elsősorban a végrehajtott fej­lesztések következménye. A foglalkoztatottak háromne­gyede nő, ezzel is igazolva a munka jellegét, illetve a he­lyi adottságokat. Országos szinten ez az arány 58 száza­lék. A nem fizikai foglal­koztatottak 8,7 százaléka rendelkezik felsőfokú vég­zettséggel, mely arány ala­csonynak tekinthető abból a szempontból, hogy a mo­dellezés technológiai köve­telményei, a termelésirányí­tás és a szervezés magasabb felkészültségi szakembereket igényel. Termelékenységben kiemelkedő a KALLUX Ci­pőipari Szövetkezet, melyet a technológiai módszerek szigorú betartásával, tar­talékok feltárásával ért el. Megyénk cipőipara a VI. öt­éves tervidőszak eltelt éve­iben jelentős fejlődésen ment keresztül. Igen kedvező az exportértékesítés, mely a ter­mékek minőségét is bizo­nyítja. A kitűzött feladatok valóra váltása középtávon azonban egyes területeken koncentráltabb, hatékonyabb munkát igényel. Valóra kell váltani, hogy a KÉNYELEM, DI V ATOSSÁG, TARTÓSSÁG követelménye megfeleljen a külpiacon található termé­kekével, ugyanakkor a la­kossági igények kielégítése minden területen — kellő színvonalon — valósuljon meg. Marosné Földi Júlia megyei tanács ipari osztálya nyújtotta előnyök maximális kiaknázását biztosító feltétel- rendszer kialakítása, ennek érdekében a gazdaságpoliti­ka és a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése. Csak a fejlettebb gazdaságok által alkalmazott módszerek adaptációjánál ehhez több­ről, a gazdálkodás rendszer- specifikus vonásainak to­vábbfejlesztéséről, tudomá­nyos megalapozottságának fokozásáról, s a gazdaság működési logikájától idegen elemek visszaszorításáról — más pályákra, például a szo­ciálpolitika síkjára való tere­lésről — van szó. A tulajdonosi szemlélet erősítésével a szocialista de­mokrácia szélesítésével, az érdekeltségi viszonyok fej­lesztésével a társadalom, a gazdaság alulról történő épít­kezését is biztosítva az alko­tó energiák felszabadítása, aktivitása, § a főáramlatokba való becsatolása. Nem túl­zás, hogy az eddig követett szerveződési elvből eredően a szocialista gazdaságoknak napjainkban ez az achillési sarka, amelyhez képest a jö­vedelemtermelő képesség ala­csony színvonala csupán oko­zat, a jéghegy csúcsa. A világgazdasági kihívást transzformáló követelmény­rendszerből adódó nyomást a magyar gazdaság is mielőbb normálisnak érezze. Ennek érdekében a világgazdaság követelményrendszere, mint mérce, gazdálkodásunkba, szemléletünkbe, értékren­dünkbe mielőbb normaként épüljön be. Ennek egyik el­ágazása, hogy az exportori­entáció nem a már megter­melt áruk relációk közötti „elosztásának” kérdése, ha­nem a termeléspolltifca ve­zérlő elve kell legyen. MÉRSÉKELTEBB ÜTEM A megújulási folyamat eredményeként — is — a ma­gyar népgazdaság újból di­namikus fejlődésre- képes gazdasággá váljék. A fejlő­dést ebben az összefüggésben a növekedésnél tágabban he­lyes értelmezni. A dinami­kus fejlődés ui. bizonyos nö­vekedést is magában foglal. A növekedésnek egyébként sem minden mértéke és váll­fája ítélendő el, csupán az erőltetett és annak egyolda­lúan mennyiségi motiváció­kon alapuló formája. Azzal természetesen tisztába kell lenni, a világ országainak többségéhez hasonlóan a kö­vetkező évtizedben a magyar népgazdaság sem érhet el a korábbi évtizedekhez hasonló növekedési ütemeket. AZ ALKALMAZKODÓ­KÉPESSÉG Feladat, hogy a magyar népgazdaságnak a világgaz­dasághoz való illeszkedése előnyössé váljék, s ezáltal a gazdaság növekedési több­letenergiákhoz jusson. Két­ségtelen, hogy a mai helyzet megfordítása, a komparatív előnyöket kínáló lehetőségek felkutatása, majd kiaknázá­sa nem könnyű feladat. Vég­ső soron azonban, mint ahogy azt a világkereskedelemben való részesedésüket növelni képes hasonló adottságú or­szágok — tehát nem csupán az OPEC-országoik — példá­ja mutatja, az illeszkedés elő­nyössé tétele az illető orszá­gok alkalmazkodó képessé­gének, kínálati struktúrájá­nak is függvénye. A megújulási készség foko­zódásának eredményeként gazdaságunk alkalmazkodó és reagálási képessége legyen képes a mindenkori nemzet­közi követelmények szintjére felzárkózni. Ennek megcél- zása azért nagyon fontos, mert adottságainkból eredő­en nekünk sok más ország természetföldrajzi stb. elő­nyeit is ellensúlyoznunk kell. Attól is f üggően természete­sen, hogy a vüággazdaságl ranglétrán — különösen Európában — milyen pozíci­ót tartunk a magunk számá­ra elfogadhatónak. Más ol­dalról közelítve, a gazdasá­gilag fejlett országokkal való előnyös kapcsolatok kiépíté­sének a műszaki színvonalon kívül a megfelelő rugalmas­ság is előfeltétele. A gazdaság fejlődésének, növekedésének ezekben az években új pályára állítása történelmi léptékkel mérve is korszakos jelentőségű a magyar gazdaság történeté­ben. Az új fejlődési pálya legfontosabb, erősítendő je­gyei: keresletvezéreltség, ex­portorientáltság és innová- oióközpontúság. Az ex­portorientáció gazdaságunk nagyfokú nyitottsága tükré­ben nem szorul bizonyítás­ra. Az innovációközpontúság lényege az emberi tényező felértékelődése, aminek első­sorban a megújulási készség folytonosságában és megerő­södésében, a tevékenységek szellemi tartalmának növeke­désében, a gazdaság rugal­masságának, versenyképessé­gének fokozódásában kell ki­fejeződnie. Az új növekedési pálya ke- resietvezérelt jellege erősen leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a gazdasági folyamatok vezérlése — makro- és mik­ro szint eken egyaránt — a termelés lehetőségei helyett a piaci keresletekből indul ki, nem mondva le természe­tesen a piac, a kereslet befo­lyásolásáról, bővítéséről és új piacok szerzéséről. Adott­ságaink, az alkalmazkodási kényszer következtében mi ui. egyedül a kereslettől visszafelé számolva sza­bályozhatjuk helyesen a termelést, ami kellő dif­ferenciálással összhatásá­ban és hosszú távon feltétle­nül kedvezőbb növekedést biztosít, mint a termelési fel­tételekből kiinduló felfogás. A keresretvezérelt pálya egyút­tal a termelésközpontú szem­lélet, beidegzettség meghala­dását és a vállalkozási szel­lem és gyakorlat térhódítását is szükségessé teszi. A vál­lalkozás térhódítása ily for­mán a keresletvezérelt pá­lya tükröződéseként, annak megfelelő szemlélet- és ma­gatartásformaként is felfog­ható. AZ „ÁTBILLENTÉS” FELTÉTELEI A gazdaság viselkedési hajlamából eredően más szo­cialista gazdaságokhoz ha­sonlóan a magyar gazdaság is forráskorlátos. Más sza­vakkal ez azt jelenti, hogy a növekedésnek, a beruházási szándékok képződésének nincs, vagy csak igen gyen­ge a jövedelmezőségi-haté­konysági korlátja. Ennék gyakorlati megnyilvánulása a hiánygazdaság és a fejleszté­si források puhasága. Követ­kezményei: a hiány állandó­sulása, eladók piaca, inflá­ció, az eladók (termelők) el­kényelmesedése, alacsony ha­tékonyság és követelmény- szint, a verseny, a műszaki fejlesztés renyhesége. A hi­ány ezen túlmenően a kor­rupciónak is a legfőbb me­legágya, szülője. A gazdaság keresletkorlátos állapotba való átvezetése tehát nagyon fontos kérdés. Az „átbillen- tés” legfontosabb feltételei csupán felsorolásszerűen: szimulációs viszonyok he­lyett valóságos verseny, ver­senyárak, a piac szerepének növelése, az alacsony haté­konyságú, vagy veszteséges tevékenységek támogatásá­nak leépítése. A hatékonysá­gi követelmények érvényesí­tésének és a hiány felszámo­lásának ui. a gazdaság keres­letkorlátossá alakítása nélkü­lözhetetlen feltétele. Dr. Barta Imre a közgazdaságtudományok kandidátusa Növényvédelmi tájékoztató Védekezzünk a baktériumos betegségek ellen A csapadékos időjárás elő­segítette a növények baktériu­mos betegségeinek kialakulá­sát. A legjobban veszélyezte­tett növények közé tartozik a dohány, az uborka, a paradi­csom, a paprika és a bab. A betegségek tünetei növé­nyenként eltérőek. A dohány alsó levelein apró, nagyrészt kör alakú, barna színű foltok láthatók, amelyeket zsírfoltos udvar vesz körül. Az uborka levelein nagyméretű, a levél­erek által határolt foltok ke­letkeznek. EzelT a foltok kez­detben vizenyősek, később be­száradnak, barna színűvé vál­nak. A paradicsomot két kü­lönböző baktériumfaj támad­ja meg. A leveleken és a zöld bogyókon 1—2 mm-es vizenyős szegélyű foltok alakulnak ki. Súlyos fertőzés esetén a leve­lek elsárgulnak és lehullanak. A másik baktérium a növény szárát fertőzi meg, akadályoz­za a vízfelvételt, ezáltal a nö­vények levelei elhervadnak, elszáradnak. A paprikán a bo­gyók lágy rothadása a legfel­tűnőbb, de a kórokozó a leve­leket is megtámadja. A baktériumok rendkívül gyorsan terjednek, a fertőzés után a tünetek pár nap múlva megjelennek. Kezdetben a fol­tok alig észlelhetők, de rövid időn belül igen súlyos levél- sárgulást és -elhalást okoznak, melyek elsősorban az alsó, idő­sebb leveleken figyelhetők meg. A levélen okozott kár az asszimilációs felület csökkené­se miatt veszélyezteti a virág- és termésképződést, ezáltal je­lentős termésveszteséget okoz­hat. Ezenkívül igen súlyos le­het a termés közvetlen károsí­tása is, főleg a paradicsom és a zöldbab esetében. Tekintettel arra, hogy a bak­tériumos betegségek ellen csak a megelőző védekezés eredmé­nyes, a permetezéseket réztar­talmú készítményekkel mi­előbb el kell végezni. Javasolt készítmények: bordói por 0,5— 1 százalékos és a rézoxi-klo- rid 0,3—0,5 százalékos tömény­ségben. A réztartalmú készít­mények károsan befolyásolják a dohány minőségét. A be­tegség terjedésének megakadá­lyozása érdekében az alsó le­veleket mielőbb be kell takarí­tani, ezáltal szellősebbé válik a növényállomány és csökken az újabb fertőzés veszélye is. A peronoszpórafélék ellen használt felszívódó készítmé­nyek (Ridomil, Cursate) a baktériumok ellen hatástala­nok. Mónus István Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Nyíregyháza Cipőiparunk múltja és jelene Versenyben a piacokért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents