Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-04 / 155. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. július 4. Map! külpolitikai ko mmont ár A nadrágszíj lyukai Gorbacsov—Reagan találkozó Helsinki levelünk Retkeilymaja Á 62 ezer finn tó egyikének partján, sűrű erdők rejtekén bújik meg Rautavaaran Metiäkarta- no, az országban található mintegy 150 „re- keilymaja" — vagyis ifjúsági szállás egyike. Hogy eljussunk ide, ahhoz Helsinkiből hat órán át kell vonatozni Kuopióba, ahonnét már csak 116 kilo­méter van hátra — kezdetben autópályán, aztán egyre keskenyebb közúton, végül pedig egy sóderrel leszórt, hepe-hupás erdőírtáson. A legközelebbi falucska — és teremtett lélek — 27 .kilométerre található. A finnek szerint ideális hely a kikapcsolódásra, csak legyen ná­lunk minden szükséges holmi. Ez megoldható, ha elég nagy az autónk csomagtartója, vagy — kerékpártúra esetén —kellő izomerővel rendelkezünk. A „retkeilymaják” — tekintettel a finn nyár rövid­ségére — csak június 10-től augusztus 15-ig tartanak nyitva. A vörösfenyőből ácsolt, igen tisztán tartott épületekben többnyire kétágyas szoba is akad, egysze­rű, de kényelmes bútorokkal berendezve. Gyakorlatilag bárkit fogadnak, legyen fiatal, vagy középkorú. Elte­kintve az üdítőitalt, cigaretát, cukorkát árusító büfétől, étkezést általában nem biztosítalak, de némelyikben főzhetünk, ha visszük az alapanyagot. Az ellátás tehát szerény, de az ár ennek megfeleloen*alacsony. Egy éj­szakai szállás — kategóriától függően — 20—60 márká­ba, vagyis 160—480 forintba kerül. A „fő szolgáltatás” persze az érintetlen, vadregényes táj szépsége. A sziklás domboldalak, a szélben zúgó fenyveserdők, és a tintakék tavak pontosan olyanok, ahogy azt utazási irodák színes fotói hirdetik. Ez a környezet — párosulva a fényképen nem érzékeltethe­tő, tökéletesen tiszta, frissítő levegővel — óhatatlanul sportos üdülésre csábít. Gyalogtúra, kocogás, evezés, vízisí — kinek-kinek vérmérséklete szerint. A finn tóvidék Európában páratlan kiterjedésű egy­befüggő vízhálózat, amelyen a legkülönbözőbb tarta­mú hajókázásra nyílik lehetőség. A régimódi gőzösök fedélzetén viszonylag olcsón (kb. 30 márkáért) tehe­tünk kétórás körsétát, de pénz és idő birtokában akár két hétig tartó „seafarira” is benevezhetünk. Közismert, hogy az északi nyár a hosszú nappalok időszaka. Közeleg az éjfél, mire lenyugszik a map, s már kora hajnalban teljesen világos van. Ez sok min­denre jó, például hajnali kettőkor is tudunk fényké­pezni. Csak egyet ne felejtsünk el: a finneknek ez a természeti jelenség nem újdonság, következésképpen éjszaka általában alszanak. Helsinki, 1985. július. 7Cárp.áli 3ánju Indiai kommunista vezető látogatása hazánkban A közel-keleti válság fej­leményeivel, a különféle rendezési elképzelések és tervezetek beterjesztésével és buktatóival, a válsággal kapcsolatos miniszteri és kormányfői találkozók, re­pülőgéprablások és túsz­ügyek megszaporodott hírei­vel szinte nap mint nap találkozunk az újságok ha­sábjain. Ugyanilyen gyak­ran esik természetesen szó Tel Aviv diplomáciai vagy katonai lépéseiről, ám jóval ritkábban érkezik az izraeli belpolitika eseményeivel fog­lalkozó jelentés. Az elmúlt napok azonban kivételt jelentenek. A hét elején hozott rendkívüli in­tézkedésekkel ugyanis a je­lek szerint olyan új szakasz kezdődött a kis közel-keleti országban, amely korántsem okozhat örömet a tavaly ősz óta hatalmon levő munkás­párti—likud nagykoalíció ve­zetőinek. Az az általános sztrájk, amely gyakorlatilag megbénította az ország gaz­dasági életét, arra utal, hogy kritikusabbá vált a kabinet és a befolyásos szakszervezeti szövetség, a Hisztadrut viszonya. Az ellentétek kiéleződésé­nek közvetlen forrása a jú­lius elejétől bejelentett ár­emeléssorozat volt. Izrael­ben, ahol a szakértők és köz­gazdászok immár hiperinflá- ciós jelenségekről beszélnek (tavaly az áremelkedés üte- me 450 százalék körül moz­gott!), egy-egy újabb áru- cikk, vagy szolgáltatás drá­gulása aligha jár már meg­lepetéssel. A mostani intéz­kedések kiterjedtsége és az új árcédulákra kerülő össze­gek nagysága azonban (gya­koriak az 50—100 százalékos árnövekedések) kivételes­nek számítanak. Ráadásul az eddigi rend­szeres bérkiegészítéseket há­rom hónapra — a fizetések­kel együtt — befagyasztot­ták, és más területeken is szorítottak egyet a nadrág­szíjon. Az egységes, negatív rea­gálás mégsem tudta megaka­dályozni a gazdasági kény­szerintézkedések parlamenti elfogadtatását. A jeruzsále- mi törvényhozásban ugyanis az ügyet bizalmi szavazás­ra tették fel, így elvetése egyben a kormány bukását jelentette volna. „Vagy meg­lesz a gazdasági terv, vagy nem lesz kormány” — je­lentette ki például Peresz miniszterelnök. Más kérdés persze — s itt jelentkezik a dolog szélesebb, politikai ve- tülete —, hogy a költségve­tés remélt egyensúlyát más módon, például a katonai kiadások megkurtításával is elérhetnék. Ezt viszont az adott külpolitikai viszonyok közt Peresz aligha kockáz­tatja meg, így nem maradt más kiút, mint újabb lyuka­kat fúrni a nadrágszíjon. Az elkövetkező hónapok kérdé­se lesz, mennyire lehet meg­békíteni a szakszervezetek vezetőit, s hogy kibírja-e az újabb rengéseket az amúgy is ingatag helyzetű kormány. (sz. g.) A Szovjetunió és az Egye­sült Államok között létrejött megállapodás alapján Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke ez év november 19—20-án ta­lálkozik Genfiben. A hírt hi­vatalosan egy időben jelen­tették be Moszkvában és Wa­shingtonban. A bejelentést ismertetve Vlagyimir Lomejko, a szovjet TELEX... JAPÁN ATOMFEGYVERMENTES VÁROS Üjabb japán nagyvárost nyilvánították atomfegyver- mentes övezetté — ezúttal a Honsu-sziget délnyugati ré­szén fekvő Jamagatát. Ez ideig Japán öt prefektúr áfá­ban és több mint ötszáz te­lepülésében döntöttek ily módon. Japánban a közvéle­mény tiltakozással fogadta azt a tokiói kormánydöntést, hogy manőverező robotrepü­lőgépekkel felszerelt ameri­kai hadihajóik felkereshetik a szigetország kikötőit. CIPRUSI TÁRGYALÁSOK A washingtoni külügymi­nisztérium ciprusi ügyekben illetékes különmegbízottja kedden Athénba érkezett, ahol a földközi-tengeri szi­getország problémáiról tár­gyai a görög vezetőkkel. Ri­chard Haas előzőleg Cipruson járt, ahol Szpirosz Kipriamu köztársasági elnökkel és Rauf Denktassal, a török közösség vezetőjével folytatott megbe­széléseket. AMERIKAI BÖRTÖNLÁZADÁS Elengedték túszul ejtett börtönőreiket és visszatértek celLáiikba az amerikai Ten­nessee állam nasihville-i bör­tönének rabjai. Kedden a csíkos ruha bevezetése és a silány élelmezés miatt rob­bant ki a lázadás. A ten- nesse^-i törvényhozás azért tette kötelezővé a rabruha vi­selését, mert a közelmúlt­ban két polgári ruhás fogoly ís megszökött a börtönből, ahol eddig nem volt kötelező a csíkos „öltözet”. Tennessee állam másik három börtöné­ben is lázadás volt kedden. külügyminisztérium sajtóosz­tályának vezetője szerdán új­ságírók előtt rámutatott ar­ra, hogy a legfelsőbb szintű találkozónak nagy fontossá­got tulajdonítanak mindkét fővárosban. Mint ismeretes, úgy szovjet, mint amerikai részről számos alkalommal hangsúlyozták: az ilyen ta­lálkozónak akkor kell létre­jönnie, ha ehhez megvannak a megfelelő körülmények. A Washingtonnal folytatott vé­leménycsere során a Szovjet­unió készségét fejezte ki egy ilyen találkozó megtartására. Az ezt követő konzultációkon mindkét részről elsősorban a kölcsönösen megfelelő hely és időpont kiválasztására összpontosították figyelmü­ket. Ezután kerülhetett sor a bejelentésre. A csúcstalálkozóval össze­függő további kérdésekről — pontos napirend kidolgozása — diplomáciai csatornákon keresztül fognak majd meg­állapodni. Azt azonban már most nagy bizonyossággal ki lehet jelenteni, hogy szóba fognak kerülni korunk leg­fontosabb kérdései, így a nukleáris háború veszélyé­nek elhárítása, a fegyverzet­korlátozás, s lehetőség sze­rint a fegyverzet csökkenté­sének kérdése, a világűr mi- litarizálásának megakadályo­zása. Mindkét fél abban ér­dekelt, hogy létrejöjjön a ta­lálkozó, s megfelelő jelentő­séget tulajdonítanak az elő­készítésnek. Légi­kalózok Az elmúlt hetek drámai eseményei nyomán a Nem­zetközi Légiforgalmi Társa­ság (IATA) válságértekez­letet tartott. Azt vizsgálták, miként vethetnének gátat a gépeltérítéseknek, a légiki­kötőkben és repülőgépeken elkövetett merényleteknek. A TWA amerikai légitársa­ság Boeing 727-esének az el­térítése, az Air India Jum- bójának valószínű felrob­bantása, vagy néhány hete egy jordániai utasszállító gép eltérítése és megrongálása azt mutatja: sürgős intézke­déseket kell tenni a polgári repülés biztonságáért. A légitársaságok és a kormányok eddig is több egyezményt kötöttek a légi­közlekedés biztonságának érdekében. 1963-ban Tokió­ban, 1970-ben Hágában és 1971-ben Montrealban szü­lettek nemzetközi konvenci­ók. Ebben az időszakban na­gyon sok gépeltérítés tör­tént: 1969-ben például ki- lencvenegy. Tavaly tizenhét gépet térítettek el. Az egyez­mények ellenére a légikaló­zok kiszűrése a repülőtere­ken ma sincs megoldva. Az IATA az elmúlt hetek keserű példáiból okulva most újabb intézkedéseket sürget. Indítványozza például, hogy a gépre kerülő összes poggyászt felszállás előtt vi­lágítsák át, hogy megtalál­hassák az elrejtett fegyvere­ket, vagy robbanóeszközöket. Másik megoldási javaslat: az utasok ne vihessenek fel semmit sem a gép fedélze­tére. A légitársaságok ettől is húzódoznak, hiszen az utas kényelme mindenek­előtt való. Harmadik változat: állít­sanak fel légi csendőrséget, azaz minden egyes gépre szálljon fel néhány állig fel­fegyverkezett férfi. A légi- társaságok ezt sem találják jó megoldásnak — hiszen mi történne, ha 10 ezer méter magasan fegyveres csetepa­té törne ki. Addig is, amíg egy álta­lánosan kielégítő biztonsági megoldás megszületik — a légikalózkodás megszűnésé­re aligha várhatunk a köze­li jövőben — több nemzet­közi repülőtéren máris élet­be léptettek rendkívüli in­tézkedéseket a csomagok át­vizsgálásában. Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára szerdán fogadta Kris- maint, az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsa titká­rát, a Végrehajtó Bizottság tagját, aki üdülésen tartóz­kodik hazánkban. Június 30. és július 2. kö­zött Koppenhágában tartot­ták a béke-világkongresszus előkészítő bizottságának ülé­sét, amelyen részt vett Se­bestyén Nándorné, az Orszá­gos Béketanács elnöke. Haza­érkezése után az MTI mun­katársának elmondta, a ta­nácskozás résztvevői hangsú­lyozták: a világ jövőjéért ag­gódó békeszerető embereket nagy n y ugtatons á gga'l tölti el, hogy az atomfegyverkezés eddig nem tapasztalt módon felgyorsult, s annak veszélye fenyeget, hogy kiterjed a vi­lágűrre is. Az ENSZ közgyű­lése 1986-ot a béke évének nyilvánította, s 1986 októbe­rére Koppenhágába össze­hívták a béke-világkong­resszust. Ennek előkészítése során a bókemozgalmak akciókkal szorgalmazzák, hogy a szov­jet és az amerikai fél kölcsö­nösen elfogadható megegye­zésre jusson az űr-, a straté­giai és közepes hatótávol­ságú nukleáris fegyverek kérdésében, elejét vegyék az űrfegyverkezésnek. A genfi tárgyalások sikere érdekében az amerikai magatartást kell megváltoztatni — hangoztat­ták az ülésen. — A békesze­rető embereknek meg kell tenniük mindent aaért, hogy a tárgyalások résztvevői ele­get tegyenek, a világ nyilvá­nossága előtt vállalt kötele­zettségüknek tárgyalások A szívélyes elvtársi légkö­rű beszélgetés során kölcsö­nösen tájékoztatták egymást pártjuk, országuk helyzeté­ről, az előttük álló feladatok­ról. Megerősítették a két párt szándékát a pártközi kapcsolatok további fejlesz­tésére. célját és tárgyát illetően. A tanácskozás résztvevői kife­jezték meggyőződésüket, hogy van esély a leszerelés­re, a fegyverkezés szintjének jedanrtős mértékű csökkenté­sére. Ehhez mindenekelőtt politikai jó szándék és becsü­letes megegyezési készség szükséges. Koppenhágában egyetértettek: a béke-világ­kongresszust úgy kell meg­szervezni, hogy a békeszere­tő erők legszélesebb fóruma és a nemzetközi békeév ki­emelkedő eseménye legyen. Az ülés résztvevői úgy ha­tároztak: nemzetközi előké­szítő bizottság ez év de­cemberében találkozik Kop­penhágában, hogy véglege­sítse a béke-világkongresz- szus programját. A magyar békemozgalom arra törekszik, hogy eredmé­nyesen hozzájáruljon a béke erődnek világméretű összefo­gásához. Az előkészítés során csakúgy, mint a béke-világ­kongresszuson segíteni kí­vánja az őszinte, nyílt pár­beszédet, a bizalom erősíté­sét, a népek közötti megér­tést. Ez év október 24—30. között hazánkban is leszere­lési heteit szerveznek. Ennek nyitórendezvényén emlékez­nek meg az ENSZ megalaku­lásának 40. évfordulójáról, és közzéteszik a békeév va­lamint a béke-világkong­resszus előkészítésének prog­ramját. Izraelben megkezdték a síita foglyok szabadon bocsátását. Képünkön: az Atlit börtönt hagyják el a foglyok. (Kelet- Magyarország telefotó.) KALENDÁRIUM Július nevét nem római is­tentől kapta, de még nem is sorszámot visel, mint az év utolsó négy hónapja. Eredeti­leg a római év — mely tíz hó­napból állott — ötödik hónap­ja volt és évszázadokon át „ötödik”, azaz latinul „quinti- lis” volt a neve. Azután idő­számításunk előtt 44-ben, Júli­us Caesar halálának évében a nagy római államférfiról ne­vezték el júliusnak, mivel ő ebben a hónapban született. Az államférfi „keresztneve” Caius volt. Júliusnak azért ne­vezték, mert egyik régi, elő­keld nemzetség, a gens Júlia tagjaként látta meg a napvilá­got. A legtöbb római nemzet­ségnek kísérőneve (latinul cog­nomen) is volt. A Július-ágnál a Caesar utó­nevet használták, amelyből a mai „császár” szavunk ered. Július Caesar utódai — a tör­vényes öröklés jelképeként — sorra fölvették a birodalom­alapító utónevet, amely rövi­desen megtisztelő címmé lett, a hatalom birtokosának rang­ját érzékeltetve. Am lassan fe­ledésbe merült, mit is jelent a Caesar név, s eredetéről még ma is többféle magyarázat fo­rog közszájon. Az egyik sze­rint üstöiköt jelent a szó, a fej­nek azt a részét, amelyet többnyire haj borít, mások vi­szont a latin cedo (vág, hasít) szóból származtatják a Caesart. A legszínesebb magyarázat már a császárkor elején elterjedt: a család őse eszerint különös módon jött a világra. Anyja a szülési fájdalmak következté­ben erőtlenné vált és meghalt. Az élelmes bába vagy orvos azonban egy addig ismeretlen szülési módszerhez folyamo­dott. Fölhasította az anya ha­sát, úgy emelte ki az újszü­löttet, aki ezért a Caesar ne­vet kapta. Nem véletlen, hogy azóta is császármetszésnek ne­vezik ezt a műveletet. Az év középső és legmele­gebb hónapját a különböző né­pek sokféle névvel ruházták fel. Az óegyiptomiak Oroszlán havának, az ókori zsidók Tam- muz-nak, az észak-amerikai indiánok a Forró Hold havá­nak nevezték. A kínai naptár­ban a Ló havának hívják ma is. A francia forradalom elke­resztelte Thermidomak, azaz a Hőség hónapjának, de ez a név csak néhány évig volt használatban. A régi magya­rok szintén hasonló ok miatt Nyárhónak nevezték. A régi magyar kalendáriumokban ne­vezték Oroszlán havának és Szent Jakab havának. A ma­gyar kalendáriumok Szent Ja­kabja a bibliai hagyomány szerint Jézus Krisztus unoka- testvére, tanítványa, és egyben apostola is, aki Jézus menny- bemenetele után Jeruzsálem első püspöke volt. A néphit Sarolta (51.) nap­jának a Medárdhoz hasonló hatást tulajdonít. Eszerint, ha e napon esik, akkor a csapa­dék 40 napig csorog az égből. Vince (19.) napján — mondja a legenda — ha süt a nap, ak­kor jó lesz a szőlőtermés, mert Mihály-napig, azaz szept. 29-ig száraz meleg várható. Ellenke­ző esetben fuccs a bortermés­nek. Illés és Dániel (20-21.) na- pok rossz idővel szokták fe­nyegetni a kerteket, mert a régi kalendáriumok szerint zi­vatarokat hoznak. Jakab (25.) napjáról azt írta a régi kalen­dárium, hogy amennyiben az éjszakája tiszta, gazdagon fog teremni a kert. Ha viszont e napon esik az eső, akkor meg­sínyli azt a dió és a mogyoró. Az előbbiekben jeleztük jú- lius szeszélyes arculatát, most egy német és egy francia né­pi verset közlünk tanulságot szerető olvasóink számára. „Jól figyelj a villái' során,/ Messze kerüld el a tölgyfát,/ Lucfenyőtől mindég szaladj,/ De a bükkhöz hű maradhatsz.” Ezt a versigazságot a tudósok is megerősíthetik. Mert szerin­tük is a legtöbb villámcsapás a tölgyfát sújtja. Utána követ­kezik a hársfa, nyárfa, fűzfa és a kőrisfa. A francia versi­ke ezt mondja: „Hogyha dö­rög hajnalban,/ Szél megindul óhatatlan./ Hogyha délben gur- gulázik,/ Erdő, mező bőven ázik./ És ha zendül alkonyai­kor,/ Zivatar lesz a javából.” Végezetül emlékezzünk meg egy Ismert társadalmi szokás­ról. Július 26-ához, Anna nap­jához kapcsolódik a híres ba­latonfüredi Anna-bál. Eredete visszanyúlik a régmúltba. Egy­kor a szövőmunkásnők és a csipkeverők védőszentje volt Szent Anna, sok helyen a ken­derművelés ünnepe. Egykor Kelet-Magyarországon e napon kezdtek hozzá az asszonyok a kendertiloláshoz. Ausztriában valamikor a szabók védószent- je volt, akinek tiszteletére a szabók céhe ezen a napon vi­dám esti mulatságot szerve­zett, melynek fénypontja a maskarás bál és a szépségki- rálymő-választás volt. Feltehe­tően a magyar Anna-bál js ennek példájára született meg. O. Sz. A béke-világkongresszus előkészületei

Next

/
Thumbnails
Contents