Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-30 / 177. szám

1985. július 30. Kelet-Magyaronzág Levélbarnulás A paradicsemtermés veszélyei Az utóbbi napok szeszélyes időjárása kedvező feltételeket teremtett a kórokozók elsza­porodásához. Így van ez a pa­radicsomnál is. A figyelmes szemlélő a levelek színén 2—10 milliméter terjedelmű elmosó­dott szélű sárgászöld foltokat észlelhet, melyek később szür­késbarnára. majd vörösbar­nára színeződnek. A paradi­csom leveleinek fonákán vi­szont e foltok eleinte szöglete­sek, mert a másod- és harmad­rendű erek határolják azokat. A kórfolyamat előre haladtá­val már a kladospóriumos barnafoltosságra oly jellemző vörös-barna, bársonyos penész- gyep egyértelművé teszi a gomba felismerését. Ha nem védekezünk kellő időben a kórokozó ellen, úgy a foltok összefolynak, s a le­velek elszáradnak, de nem hullanak le a szárról. A jó szemű kertbarát nemcsak a leveleken, hanem a szárakon, a csésze és a sziromleveleken is fellelheti a jellegzetes bár­sonyos barna penészgyepet. A kladospóriumos barnafoltos­ság elhatalmasodásához a sű­rű ültetés, a magas 90 százalé­kos páratartalom, s a 18—20 fok körül alakuló léghőmér­sékleti értékek kedvező felté­teleket biztosítanak. Ha vi­szont száraz melegre vált az időjárás, de a szélsőséges hő- mérsékleti értékeket bőséges harmatképződés követi, úgy elsősorban az alsó leveleken észlelhetünk 2—3 milliméter átmérőjű, szögletes vagy ová­lis szürkésbarna elszíneződése­ket. E foltok egyre növeked­nek, összefolynak s körkörös elrendeződöttséget mutatnak. Ezt a jellegzetes kórképet az alternáriás levél- és szárfoltos­ságot okozó gomba váltja ki. A kórokozó sajátos, mérgező anyagokat, úgynevezett toxi- nokat termel, melyek hatására a paradicsom levelei megsár­gulnak, majd elszáradnak. Az elszáradt levelek egy része a száron marad, más része vi­szont lehullik. Miként az a kórokozó nevében is benne van: a szárakon sötétes szö­vetelhalásokat 'vált ki, melyek a termésfürtök kocsányait sem kímélik. Ami a legnagyobb baj az, hogy a kocsány kör­nyékén a bogyókon besüppe­dő barna foltok jelennek meg, és felületükön bársonyos, szinte fekete színű penészgyep fejlődik ki. A beteg részeken a foltok lassan beszáradnak, s peremükön a „bőrfelület” megráncosodik, s gyűrűszerű­én öleli körül a foltot. Ta­pasztalt kertészek megfigyelé­sei szerint jó hatású készít­mény a 0,2 százalékos Dithane M—45 vagy a 0,3 százalékos Zineb, de csak akkor, ha a le­velek fonákán is sikerül film­szerű permetlébevonatot ki­alakítani. A permetezéseket szükség szerint meg kell is­mételni. Dr. Széles Csaba Szakcsoportban Sláger az uborka, sikerült a szamóca Kutya a házunk táján (2.) Figyeljük háziállatunkat A fertőző májgyulladás A fertőzöttség világszerte elő­fordul. A fertőzött kutyák min­den váladékukkal hónapokig üríthetik a vírust, függetlenül attól, hogy maguk megbeteged­nek. A fertőzés átvitele közvet­lenül érintkezés útján, de közve­tett úton is történhet. A vírus a májsejteket súlyosan károsítja. Sok kutya tünetmentesen vésze­li át a fertőzést és 1-2 éves kor­ra szilárd védettségre tesz szert. Egyes kutyák azonban idősebb korban is fogékonyak. A fertő­ződött kutyákon a tünetek két- három napos lappangási idő után igen változatos formában jelent­kezhetnek. A heveny betegség lázas állapottal kezdődik, a be­tegek levertek, étvágytalanok, gyakran hánynak és szomjasak. Tulajdonosuk gyakran mérge­zésre gondol. Az ebek szájnyál­kahártyáján vérzések jelennek meg, később sárgaság alakul ki. A májtájék fájdalmas, elhúzó­dó esetekben a nyak- és a törzs alsó területein bőr alatti vize- nyők láthatók. Ritkán görcsös állapot, esetleg bénulások előzik meg az állat elhullását. Gyó­gyuló állatokon a szemek meg­betegedése (szaruhártyagyulla- dás-homály) előfordulhat. Ez az elváltozás egyébként már vírus okozta megbetegedésnél is elő­fordulhat. A beteg állat májá­nak károsodása mellett a már említett vizenyősség. valamint a testüregekben nagyobb mennyi­ségű folyadék felhalmozódása és testszerte vérzések is előfordul­nak. A betegség változatos kór­képe miatt gyakran összetévesz­tik elsősorban a szopornyicával, emiatt lényeges az állatot mi­előbb állatorvosi vizsgálatra vin­ni. A betegség tüneti kezelése fő­ként a máj működés támogatá­sából állhat, de a legbiztosabb védekezés a 10—12 hetes korban végzett megelőző védőoltás. Ez­zel egy évig tartó védettség ér­hető el. Napjainkban a kombi­nált oltóanyag együttesen al­kalmazható úgy a szopornyica, mint a fertőző májgyulladás el­len. Parvo-vírusos bélgyulladás Hazánkban 1980 tavaszán je­lent meg a betegség. Ettől kezd­ve nagyobb kutyatenyészetek­ben, kennelekben, valamint sű­rű kutya-populációval rendelke­ző városokban terjedt gyorsan a betegség, főként kölyökku­tyákban súlyos elhullásokat okozva. Az esetleges átvészelés közben az állatok tenyésztési mutatói olykor jelentősen rom­lottak. A parvo-vírusra csak a kdtyafélék fogékonyak. A ví­rust a beteg kutyák a bélsaruk­kal ürítik nagy mennyiségben. A fertőzés igen gyorsan terjed. Nagyobb tenyészetekben robba­násszerűen jelentkezett. A be­tegség elsősorban a közvetlen érintkezés kapcsán terjed, de közvetve egyéb tárgyakkal, ket­recekkel, szállító- és takarító­eszközökkel is átvihető a vírus, de a kórokozót patkányok is terjeszthetik. A kórokozó elsősorban a bél­rendszer hámsejtjeiben szapo­rodik el, ahol vérzések jelent­keznek és a nem alvadó vér a béltartalomhoz keveredik, így alakul ki a véres jellegű has­menés. A betegségnek a hasme- néses kórkép mellett szívizom­gyulladásos formája is ismere­tes. A bélgyulladásos kórkép két—négy napos lappangási idő után hirtelen jelentkező ismét­lődő gyakori hányással kezdő­dik. Emlékeztető oltások Hőemelkedés mérsékelt. Az állatok súlyosan elesettek, erőt­lenek, nem esznek, eleinte nem isznak. A beteg az állandóan is­métlődő hányás és hasmenés miatt gyógykezelés hiányában egy-két nap alatt nagy mennyi­ségű folyadékot veszít, kiszárad, elhullik. A betegség gyógyításában el­sősorban a folyadékpótlásnak van jelentősége, ezért fontos mielőbb állatorvoshoz fordulni. A betegség megelőzéséhez ma már hatékony oltóanyaggal ren­delkezünk. A megelőző védeke­zésben legalább 8—10 hetes kor­ban végzett, 2-3 hé* múlva meg­ismételt oltásnak wn jelentősé­ge. Veszélyeztetett állományok­ban a kölyökkutyák már 6—8 hetes korban is olthatók. A két­szer oltott kutyák túlnyomó többsége így legalább féléves védettséggel ruházható fel, amely évenként végzett emlékeztető oltásokkal megújítható. Dr. Baksa Gyula állatkórházi vezető főállatorvos — Új talaj- fertőtlenítő! Több termelő fordult pa­nasszal hozzánk a háziker tekben felhasználható talaj fertótlenitő szerek hiány, miatt. Közölhetjük, hogy ex t. évtől nagyobb mennyiségben la rendelkezésre áll egy új hazai készítmény, a Buvatox 5 G talajfertOtlenítS szer. Hatóanyaga megegyezik a közkedvelt Galitlon 5 G ha­tóanyagával, felhasználási te­rülete is hasonló. A Buvatox 5 G felhasznál­ható zárt termesztöberen dezésekben és szabadfölden termesztett zOldség- és disz növénykultúrákban, lótü csők ellen, valamint fűszer paprikában, vetési bagoly pille ellen. Teljes felületke zelés esetén 30—40 kg/ha (0,; —0,4 kg/négyzetméter), sor kezelésnél 1,5—3 g/fm meny nylségben szükséges alkal mázni. Vetési bagolypille ellen a készítményt az imágók raj záscsúcsától számított 14 na pon belül kell a talaj felült téré kijuttatni. Leveles zöld ségek, káposztafélék eseté ben a vetés, Hl. palántázás előtt kell védekezni. A gra nulátumot a talaj felületén egyenletesen kell kiszórni bedolgozás nem szükséges Nedves talajfelület a haté­konyságot fokozza. Élelme zés-egészségügyi várakozási idő: vetést, ill. palántázást megelőző talajf ertőtleníte- esetén 60 nap. Felhívjuk a figyelmet az előirt munka-egészségügyi óvó rendszabályok betartá­sára. szabolcs-szatmar MEGYEI NÖVÉNYVÉDELMI és AGROKÉMIAI ÁLLOMÁS Nagyecsedi kertbarátok Konténeres szőlő az OMÉK-ra A felvásárlótelepeken megkez­dődött a főszezon. Iván Páll Miklósnét, a kállósemjéni felvá­sárlótelep vezetőjét uborkával teli ládahegyek között találjuk. Lefutott a reggel hatkor kezdő­dő csúcsforgalom, míg a Zöldért teherautója megérkezik, jut idő rövid beszélgetésre. SZORGALMASAN — Az egressel indultunk, ösz- szesen 50 mázsát vettem át, eb­ből 21 mázsa volt az előre le­szerződött mennyiség. Meggyből 100 mázsát, cseresznyéből csak nagyon keveset hoztak a ter­melők. Idén gondunk volt a ri- bizlivel. A Zöldért nem vette át a leszerződött gyümölcsöt, a ter­melők így közvetlenül a kon­zervgyárnak adták el a termést. Javában tart az uborkaszezon. Kilencvenkét fővel van szerző­désünk, összesen 14 vagon ubor­kára. Szerencsére idén nagyon jófajta magot kaptak a terme­lők. A Wlstló eredeti holland fajtát a Nagykállói Áfész felvá­sárlási osztálya szerezte be. Az uborkaszezon augusztus végéig tart. — Kik termelnek uborkát a faluban? — Mondhatom, mindenki. Tsz- tag és tanár hozza reggelente a saját termést. — Gondok nélküli a felvásár­lás? — Nem mondhatjuk. A Zöl­dérttel van szerződésünk, és ők nem vesznek át sem paprikát, sem paradicsomot, pedig sokan termelik. Más lehetőség nem lé­vén, a tsz-nek adják le a ter­mést. SZAKCSOPORT ÉS HÁZTÁJI — Ebben az évben nagyon megnőtt a háztájizók kedve — mondta Tóth Józesf, a helyi Oj Élet Tsz háztáji felelőse. — A pluszjövedelemre mindenkinek szüksége van. Száz taggal szak­csoportot alakítottunk. Négy hektáron szamócát. 10 hektáron zöld dohányt termelünk. Idén nagyon jól bejött a szamóca. A négy hektárról 707 ezer forint értékű gyümölcsöt szedtünk. Négyszázöles táblákon folyik a művelés. — Miért jó a szakcsoport? — Több haszna is van. A tsz kiadja a földet. Négyszáz ölért 1500 forint bérleti díjat kell fi­zetni, erre jön még a telepíté­si költség, és a művelésért járó díj. Ezeket levonják a szamó­ca árából, a többi a termelőé. Megéri, mert idén 40—45 ezer forint jött így a tagoknak. Nőtt is a jelentkezők száma. Huszon­négyen kezdtek, most százan vannak a szakcsoportban. — Miért nagyobb a haszon a szakcsoportban ? — A szakcsoportokban érvé­nyesül a tulajdonosi szemlélet. Ha valaki tudja, az a darab föld az övé, jobban odafigyel, így több a jövedelem. Az eredmé­nyeken felbuzdulva idén telepí­tettünk hat hektáron feketesze- dert, tíz hektáron zöld do­hányt. Ezeket is szakcsoport- keretben fogjuk művelni. Szakcsoportok nemcsak zöld­ség- és gyümölcstermesztésre alakulnak. Nagykállóban Búr István tanár a helyi nyúlte- nyésztő szakcsoport tagja. JÓ-E INGYEN? — Valamikor egy anyanyúllal kezdtem, most 25 van. Ez ná­lam inkább hobbi. Mindig na­gyon szerettem az állatokat. Húsz évig tanyán tanítottam, ott is mindig voltak nyulaim. Most kisegítő iskolában tanítok, az egész napos munka után nekem kikapcsolódás a nyulászkodás. Hobbi és pénzkereseti forrás együttesen. A szakcsoporttagság sok előnnyel jár. Törzskönyve­zett állatokat kapunk ingyen, cserébe a szaporulatot kell le­adni. A ketreceket is Ingyen adják, három év múlva a sajá­tunk lehet. Vannak persze olyan tagok, akik nem fogad­ják osztatlan örömmel ezeket a kedvezményeket és azon töpren­genek : milyen az, amit ingyen adnak? — Ennél nagyobb gond az. hogy a takarmány áránál két­féle variáció van. Téli és nyá­ri ár, gyakran tíz forint kü­lönbséggel a kettő között. En tavaly 53 mázsa abrakot etet­tem meg. Nem mindegy hát, mennyit kell érte fizetnem. A minőség is alaposan leromlott. A mostani felé sem jár mond­juk az öt évvei ezelőttinek. Még egy gondunk van. Annak ide­jén Kisvárdán megépült a nyúl- vágóhíd, így az elmúlt évben kéthetenként volt átvétel, vit­ték a nyulakat. Most Jászbe­rénybe szállítanak, négyheten­ként. TÖBB CSATORNÁN? Nagykálló, Kállósemjén, Érpa­tak és Biri tartozik hozzánk — mondja a Nagykálló és Vidéke Áfész felvásárlási előadója, Ha­lász Andrásné. — A kisállattól a gyógynövényig mindennel foglalkozunk. A Zöldérttel van szerződésünk. Ebben az évben már ők is sok­kal szigorúbban minősítenek, s ehhez nem minden termelő van hozzászokva. A többcsatornás felvásárlási rendszer nem vált be. A dolgozó asztalára nem kerül olcsóbban az áru. Kell a konkurrencia, de a mai formá­jában nem éri el a kívánt célt. Az áfészek bizonyos fokig hát­rányos helyzetben vannak. Nagy a függőség és ez sok tekintet­ben rossz. Törekszünk arra, hogy a jövő­ben kivédjük a hibákat. A szer­ződéskötéseknél körültekin­tőbben kell eljárnunk, hogy azok a termelők, akik velünk kötöttek szerződést, ne csalód­janak bennünk. A nyár kellős közepén va­gyunk. Egymás után érik a sok finom gyümölcs, nő a kertek­ben a zöldségféle. Az lenne a jó, ha belőlük egy csepp sem veszne kárba. Kovács Éva Nem mindennap lehet olyan szép, rendezett kertet látni, mint Nagyecseden, Nyíri Sándo- réknál. A földön gyomnak sem­mi nyoma. Minden szép zöld, a leveleket, gyümölcsöket elke­rülték a betegségek. — A kertbarátklubról akar ír­ni? — nyújt kezet a gazda. — Sajnálhatja, hogy nem találko­zott Ozsváth Sanyi bácsival, ö a vezetőnk. Most éppen külföl­dön nyaral. Hatalmas albumja van, amibe sorba szedte a ró­lunk megjelent összes cikket és fényképet. Ott megvan az egész történetünk. Pár dolgot azért én is tudok mondani. Tíz éve ala­kultunk, 35 tagunk van. Minden növénnyel foglalkozunk, amivel a kertekben szokás. Talán a sző­lőt kedveljük legjobban. Nem csoda hát, ha kiváló boraink is vannak. Szabó Mihály idén meg is nyerte a megyei háziborver­senyt. Sétálgatunk a kertben a kel­lemes délutáni napsütésben. A körtefákon literes üvegek csil­lognak. Bennük fejlődik a gyü­mölcs. — Néhány fára tettem ilyet üveget. Amikor még egésze piciny a körte, akkor húzom r­az üveget. Fontos, hogy a szá­ja a föld felé nézzen, hogy ne follyon bele az esővíz. Ha meg­érik, csak rá kell tölteni a pá­linkát. De szoktam diót is ne­velni üvegbe. Kísérletezgetek. Valóban sok érdekesség van ebben a kertben. Hátul több, mint negyvenféle szőlő kúszik a karókra, körte tizenötfajta te­rem. Barack is sokféle van. — Ez itt a „puccos” barack — mutat egy fára Nyíri Sándor. — Csak igy hívjuk, mert annak el­lenére, hogy őszibarack, telje­sen sima a bőre. — Mit visznek az OMÉK-re? — Szeretnénk minél több ol­dalról bemutatkozni. Viszünk magunkkal karalábét, almát, uborkát és konténeres szőlőt. Ez egy fémflakonba gyökereztetett élő szőlőtőke. Reméljük, sikere lesz. A ház felé indulva hosszú fémcsőre mutat a gazda: — Közel száz méter hosszú ez a csőrendszer. így vezetem le a permetszert a kertbe, egy 1 köb­méteres tartályból. Ott angol pisztollyal szórom ki a ható­anyagot. De a gépesítés igazi mestere Somfai István. Hozzá is látogassanak el. Somfaiék portájánál acsarkod- va, bizalmatlanul fogad egy. csöpp, zsemleszínű kutya. A há­zigazda vendégszeretőbb. Be­tessékel a kellemesen hűvös la­kásba és saját termésű arany­sárga bort tesz az asztalra. (Ilyenkor sajnálhatja a króni­kás, hogy autóval jár dolgozni.) — Nagyon bosszant, hogy nem mutathatom meg működés köz­ben a kis traktort — mondja Somfai István. — Volt egy kis technikai probléma és darabok­ra szedtem. Trabant- és Zsiguli- alkatrészekből és ócskavasból építettem. Nagyon jól sikerült. A rászerelt rotációs kapa 82 da­rabból áll, amely percenként 460-at fordul. Több mint másfél méter szélességben lehet vele dolgozni. Az ember csak ül a gépen, nem kell kézzel tartani, s a földet szinte porrá őrli. Beszélgetés közben lassan megindulunk a kert irányába. Egy fóliával letakart szivattyú­tól zöld kígyóként gumicső te­kergőzik hátra az almafák kö­zé. — Én is kiépítettem a saj permetezőrendszeremet — köv pillantásom Somfai István. Kétszáz méternyi slaggal háló tam be a kertet. Mostanáb majdnem minden reggel k van. Medárd is túl bőven os: ja az áldást. Nagyon oda k. hát figyelni a növényvédelemi Az uborkámon például a sí munka ellenére már jelentkezel a baj. Kénytelen voltam váltó tatni: áttértem a Zinebről Fundazolra. Ez utóbbit sem köd, sem az eső nem tudja i mosni. Igaz, kicsit drágább. I aztán ismét egyenesbe került uborka. — Honnan ért ennyire ezekh a szerekhez? — A téli időszakokban előad, sok sorát szervezi klubun Ezeken sok okosat lehet hall ni. Elsősorban a növényvédele és a növényvédő szerek megí mertetésére fordítanak na gondot. Volt például dr. Sál! Pálnak, a növényvédő állom igazgatójának egy előadá. amely során a gyakorlatba egy kertben bemutatta a növ nyék betegségeit. Nagyon eml' kezetes és tanulságos volt. — ön is készül az OMÉK-r — Természetesen. A csukó Arómmal magam fogom felvi ni az ecsediek kiállítási any gát a fővárosba. Közötte az * termékeimet is. Egyébké mindegyikünk nagyon kom lyan veszi a bemutatkozást, előző OMÉK-on klubunk m szerepelt és második dijat nyer Idén a vajaiakka, és a nyí- egyháziakkal ismét mi képv seliük Szabolcs-Szatmár m gyét. A bizalom mindannyiu kát kötelez. Gaál Bé Somfai István: „Sikerült meg­menteni az uborkát, lám mi­lyen szépen fejlődik.” KISTERMELŐK-KISKERTEK i Olvasóink kérésére közöljük „A kutya a házunk táján” című írást, amelynek első része július 16-án jelent meg. Akkor a te­nyésztésről és az oltásokról közöltünk cikket, ennek folytatása és az írás befejező része a kutya fertőző májgyulladásáról, vala­mint a parvo-vírusos bélgyulladásról szól. Nyíri Sándor mindig talál igazítanivalót a szőlőn.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents