Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-29 / 176. szám

1985. július 29. Kelet-Magyaronzig 3 KERDESEIRE Fl; 111 ll/ij I Vásárosnamény tanácselnöke Czakó János Az új. ABC előtti, presszó te­lő! lévő autóbuszmegálló rendkí­vül balesetveszélyes. Farkas Er­nő vásárosnaményi olvasónk kérdezi, várható-e az áthelyezé­se? — Helyszíni bejárást vé­geztünk valamennyi érdekelt részvételével. Ennek ered- ményeként várható a busz­megálló áthelyezése az ABC másik oldalán lévő kiszéle­sedésbe. Ez sem optimális megoldás, de csökkentheti a balesetveszélyt, mert az ABC- hez vezető bejárat belátha­tóbbá válik. Gál András vásárosnaményi olvasónk azt írja: rontja a vá­rosképet a Szabadság téren lé­vő nyilvános W. C. Kérdése, mi a tanács elképzelése? — Űj nyilvános W. C. épí­tését tervezzük. Az erre vo­natkozó tervek elkészültek, kivitelezésére az idén sor ke­rül a Mező Imre úti és a Szabadság tér közötti közte­rületen. Az új építésével egy időben a régit megszüntet­jük. Kiss János vásárosnaményi la­kos felveti, hogy rossz időben a Munkásőr utcába nehéz behaj­tani. Hogyan akarja ezt a gon­dot a tanács megszüntetni? — Az utcában a gázveze­ték építése befejeződött, a Miskolci KBF képviselője a létesítményre használatbavé­teli engedélyét e héten meg­adta. Az utca földmunkáinak helyreállítása megtörtént, ezt követően ez évben a kohósa­lak útalap kivitelezését, 1986-ban annak lezárását tervezzük, amely az utca la­kóinak a kérdéssel kapcsola­tos problémáját megoldja. Kiss István a Jókai út párat­lan oldalán a járda helyreállí­tását sürgeti. — A kérdésben említett járdaszakasz felújítására ez évben sor kerül. A Közúti Építő Vállalat kivitelezésében aszfaltborítást kap a Jókai utca páratlan oldala. FQleki Nóra kérdezi: mit kíván­nak tenni a közeljövőben a város vezetői azért, hogy Vásá- rosnaményban több és jobb munkalehetőség legyen elsősor­ban a pályakezdő, főleg gimná­ziumot végzett fiatalok részére? — Ez igen nagy gondot je­lent számunkra is. Jelenleg csak a VOR üzemében és a vegyesipari Szövetkezetnél van korlátozott számban be- tanítottmunkás-felvétel, ami a szakma nélküli pályakezdő fiatalok részére felajánlható. Sajnos, ezen a közeljövőben változtatni nemigen tudunk, mivel a jelenlegi ismereteink alapján a közeljövőben nem várható területünkön olyan fejlesztés, ami a gondokat megoldaná. A meglévő üze­mek nagyobb fejlesztésével sem számolhatunk, mivel információink szerint üzeme­ink a meglévő létszám sta­bilitására törekednek. Táv­latában e probléma megol­dását csak az biztosítaná — amelyen jelenleg munkálko­dunk — ha Vásárosnamény- ban egy olyan ipari üzem lé­tesülne, amely a város ifjú­sági munkaerőforrásának, valamint a város és vonzás- körzete még mobilizálható munkaerejének foglalkozta­tási gondját megoldaná. Ad­dig sajnos szomorúan kell tudomásul venni, hogy a jö­vő munkaereje elvándorol e vidékről. Kapi Béla, vásárosnaményi la­kos írja: az utóbbi időben sokat hallottunk a településfejlesztési hozzájárulásról. Kérdése: a Vá­sárosnaményi Városi Tanács ve­zetése milyen célok megvalósí­tását tervezi a településfejlesz­tési hozzájárulásból származó bevételekből? — A városi tanács vezeté­se a közeli napokban bocsá­totta társadalmi vitára a te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lással kapcsolatos elképzelé­seit. A társadalmi vitán el­hangzottakat is figyelembe véve településrészenként más-más célra és eltérő ösz- szegben javasoljuk a TEFA megszavazását. Vásárosna- ményban az új vízműtelep, vagy a szakmunkásképző, Gergelyiugornyán és Vitkán pedig 4—4 tantermes általá­nos iskola megépítéséhez tervezzük a lakosságtól szár­mazó TEFA-t igénybe venni. A javaslat városrészenként differenciált összegű (600— 1000 forint között) hozzájá­rulás megállapítását tartal­mazza. A közeli napokban írásban megkapja a lakosság a javaslatot és a válaszle­vélen véleményt nyilvánít­hat a kitűzött célról és a ja­vasolt összegről. Dr. Csiszár árpád vásárosna­ményi lakos azt teszi szóvá, hogy a Mező Imre úton a gya­logos közlekedés balesetveszé­lyes, mivel az út mellett sem járda, sem sebességkorlátozó tábla nem található. Megemlíti azt is, hogy a 41-es útnak a Se­reg Hotel és a Tisza-híd közötti szakaszán a gyalogosok közle­kedése nem biztonságos. — Jelenleg anyagi eszkö­zök hiányában a Mező Imre út mellett nem tudunk jár­dát építeni, viszont a VII. ötéves tervben az ottlakók segítségével szeretnénk meg­oldani a járdaépítést. Átme­neti megoldásként egy 40 ki­lométeres sebességkorlátozó táblát már kihelyeztettünk. Ami a kérdés további részét illeti: tekintve, hogy a 41-es főközlekedési út a miniszté­rium kezelésében van, fel­vesszük a kapcsolatot az il­letékesekkel és kölcsönösen keressük a megoldás lehető­ségét. Felhősné Csiszár Sarolta vásá- rosnaményi olvasónk kérdezi: mikorra tervezik az Eötvös-kas­télyban lakók végleges elhelye­zését, s a kastély múzeummá alakítását? — A kastély felújítását, rendbetételét napirendre tűz­tük, reméljük, hogy a VII. ötéves terv során az ottlakó családok elhelyezését meg tudjuk oldani. B. J. Csalódott, dühös sorbanállók „Széncsata“ kánikulában Csalódott és dühös emberek gyülekeznek már nyitás előtt szerte a megyében a tüzelőanyagot árusító telepek előtt. Sajnos, hetek óta azt a választ kapják a vevők, hogy elfogyott a szén, s nincs tűzifa. Szabolcs-Szatmár megyébe az év első felében 224 ezer tonna szén érkezett, s ez el is fogyott. Ez idő alatt 20 ezer tonna szén szállítása maradt el. Az adósság ettől jóval nagyobb, hiszen az el­ső fél évben — szállítási le­maradások miatt — több át­csoportosítás történt a má­sodik fél évre, ami már ön­magában is hiány kialaku­lásához vezetett. Hasonló a helyzet a tűzifával is, mely­ből 30 ezer tonnát kaptunk — 2 ezer tonnával keveseb­bet a szükségesnél. JOGOS PANASZOK Nem újkeletű gond ez. Pontosan egy éve, hogy a borsodi bányák nem tudják kielégíteni az igényeket. Szerepe van ebben az el­múlt télnek is, amikor az át­lagosnál több fűtőanyag kel­lett a nagy hidegben. A tü- zelóellátás gondjai miatt sok család a saját bőrén érezte, mint jelent az, mikor hiá­ba talpalnak, legfeljebb ígé­retet kapnak tüzelő helyett — pedig már csak alig né­hány kannára való szén van a pincében. Ilyen előzmények után érthető, hogy senki sem akarja az utolsó pillanatra hagyni a tüzelő beszerzését. Ráadásul — okulva a tava­lyi télből — ki-ki annyi sze­net és fát akar vásárolni, hogy bőven kitartson a sze­zon végéig. Viszont az ala­csony fűtőértékű ligniten kí­vül más jelenleg nincs a te­lepeken. Aligha vigasztaló, hogy az egész országban akadozó a tüzelőellátás — bár legjob­ban a Dunán innen lévő te­rületeken okoz ez nagy gon­dokat. A helyzet súlyosságá­ra utal, hogy most rövid idő alatt több lakossági panasz, közületi bejelentés érkezett a megyei tanács kereskedelmi osztályára, mint az elmúlt tíz év alatt együttvéve. SEGÍTSÉG — CSAK PAPÍRON ...? Rendkívül nagy az elége­detlenség — főleg a bevál­tatlan tüzelőutalványok mi­att. Mivel a Tüzép kedvez­ményes tüzelővásárlási ak­ciója július 31-én befejező­dik, ezért sok család — ön­hibáján kívül — elesik a kedvezménytől. Legalább ennyire feszítő helyzetben vannak a közületi vásárlók is, melyek szeptember 30 után tízszázalékos felárral juthatnak tüzelőhöz. ah£t EMBERE A fagyialtos H osszú sorok kígyóznak a rekkenő hőségben, a fagylaltárusok standjai előtt. Híre megy, iha valahol ízletesabh jeges csemegét készítenek a megszokottnál. Nem ritka, hogy a város tá­voli pontjáról is eljönnek egy adag jó fagylaltért. Nyíregy­házán márciusiban nyitotta meg Törzsök András a fagy- laltozót. Azóta a Vasvári Pál utcán igen nagy a forgalom a maszek fagylaltos előtt. — Én egész életemet kré­mek, habok, sütemények, fagylaltok világában töltöt­tem el — mondja elöljáróban Törzseik András, aíki 42 évi cuikrászkodás után tavaly ment nyugdíjba. De nem tu­dott elszakadni az édességek világától és kért engedélyt a fagylaltkészítésre és -árusí­tásra. — A tősgyökeres nyíregy­háziak emlékezetében még bizonyára él a Japán cuk­rászda. A Takarékpalota alat­ta Csemege bolt helyén állt a patinás kis cukrászda. Itt kezdtem segédként 1947 és 49 között. Itt szerettem meg az édességeket, abban az érte­lemben, hogy milyen öröm látni az elégedett vendége­ket. A segédből cukrász lett, most pedig már mestere a szakmájának. A vendéglátó különböző üzleteiben töltött be helyettesi vagy vezetői posztot. A fagylalt már cuk­rászként is érdekelte. Amikor pedig végleg elhatározta, hogy fagylaltkészítésre adja a fejét, tisztázott néhány szem­pontot. — Apróságok, ám nem el­hanyagolható dolgok ezek. Bármilyen ízesítésű fagylaltot is akarjak főzni, az alapanya­got hiánytalanul bele kell rakni. Nem sajnálom a fá­radságot Pestre utazni egy­ikét aromáért. A vevők ugyanis nagyon megkedvelték a rumos diót, a császárkörtét, a kókuszt, az ananászt, a ba­nánfagylaltot, hogy a hagyo­mányos csokoládét, vaníliát, és a gyümölcsfagyláltokat ne is említsem. Kialakult egy törzsközönség, de jöttek már ide legutóbb szovjet sporto­lók, lengyel turisták és más külföldiek is. A fagyialtosok feje felett Damoklész kardjaként lebeg a nyári mérgezés veszélye. Hogy lehet elkerülni ezt? — A tisztaság a feltétele a veszély elkerülésének. És mu­tatja a fényesre súrolt fagy- lal ttartó dobozokat, a hypós vízben áztatott törlőruháikat. Egyetlen gramm fagylalt sem marad másnapra, üresen állt a hűtőszekrény is. — Én nyugodtan akarok aludni, nem idegeákedek, ha bekopog az ellenőr. Sok gyerek is megfordul az üzletben, már csak ezért is nagyobb a fele­lősség, mint mondjuk egy fűszerboltban lenne. T. K. E kritikus helyzetben a megyei tanács kereskedelmi osztálya több alkalommal is a Belkereskedelmi Miniszté­rium illetékeseihez fordult segítségért. Júliusban egyez­tető tárgyalást tartottak Deb­recenben a minisztérium, a Kelet-magyarországi Tüzép, s a vállalat ellátási körzeté­be tartozó megyék — Haj- dú-Bihar, Szolnok és Sza­bolcs-Szatmár — szakembe­rei. A tanácskozáson me­gyénk ígérget kapott rá, hogy az idén 22,2 százalék­kal növelik az árualap nagy­ságát Szabolcsban, vagyis éves szinten 552 ezer tonna szénre számíthatunk. A bor­sodi bányák lemaradása mi­att más hazai bányákból fel­gyorsult a szállítás, s az el­sők közt kapunk a beérkező importszenekből is. Sajnos, e vállalásokból ed­dig jóformán semmi sem teljesült, bár lényeges javu­lást augusztus-szeptember időszakára ígértek — első­sorban az importszállítások felgyorsulása révén. A helyzet javítására a ta­nács felhívást küld a borso­di szénbányákhoz, hogy he­lyezzék előtérbe az egyedi vagonos szállítást a kistele­pülésekre. A Tüzép pedig tárgyalásokat kezdett több erdőgazdasággal, tüzifa-pót- szállításokra. AZ ÍGÉRET NEM ELÉG! Biztató hír, hogy szép ■ tember 30-ig valamennyi la­kossági tüzelőutalványt be­váltanak megyénkben. A ki­szállításoknál természete­sen előnyt élveznek az utal- ványosok. ígéret van rá, hogy a fűtési szezon előtt a közületek is megkapják a téli tüzelőt. A megyei ta­nács kereskedelmi osztálya lépéseket tesz azért, hogy egy megrendelő se kerüljön hátrányos helyzetbe azért, mert szeptember 30 után kapja meg a tüzelőt. (Előírás szerint ilyenkor 10 százalé­kos felárral vásárolhatnak tűzrevalót a közületek.) A Belkereskedelmi Minisz­tériummal folytatott tárgya­lások szerint az 552 ezer ton­na szén kiszállítására meg­van a fedezet. Bár ez a mennyiség elegendőnek ígérkezik, a TÜZÉP mégis további 17 ezer tonna szén­re nyújtott be igényt a mi­nisztériumhoz. (Hogy ezt megkapjuk-e, arról egyelőre nincs döntés.) Az 552 ezer tonna szénből 50—53 ezer tonna importból érkezik. A lengyel szállítmá­nyok mellett várható NSZK-, holland és jugoszláv szén is, szerződés szerint. A többit belső átcsoportosításokkal kapjuk meg a hazai szénbá­nyáktól. Mindezek alapján remény van rá, hogy augusztusban végre ismét lesz szén a me­gyei telepeken. Házi Zsuzsa Tajga lakókocsi a Nyírségből A baktalórántházi Ver- tikál Ipari Szövetkezet asztalosüzemében a MEZÖGÉP-pel koope­rálva 500 darab Tajga lakókocsi alvázat és fu­tóművet szerelnek. Fel­vételünk a futómű be­állításáról készült. (E. E. felv.) T alálóan kárpótló szombatnak nevez­te országos laptár­sunk a fehérgyarmati Zalka Máté Termelőszö­vetkezet dolgozóinak kez­deményezését. Itt ugyan­is tenap előtt háromszá­zan nem a tivadari tiszai strandon húsöltek, hanem úgy döntöttek: megpró­bálkoznak visszaszerezni palamit abból, amit a bel­víz és a mostoha időjárás kivett a közös kasszájá­ból. Ez pedig nem kis ösz- szeg: csupán a belvízká­runk 27 millió forint! Naivság volna persze feltételezni, hogy a ki­pusztult táblákat újra­élesztik, vagy hogy vala­miféle csodát művelnek az épen maradt növény­zettel, rekordok reményé­ben. A fehérgyamatiak sem erre gondoltak, csu­pán úgy vélték: egy léleg­zetvételnyi szabadszomba­ton is lehet találni ér­tékteremtő elfoglaltságot, ami jól jön a közös gaz­daságnak. Így került sor aztán arra, hogy víztele­nítették az állattartó tele­pek környékét; hogy az elvizesedett területeken jelentős mennyiségű föl­det mozgattak meg. Fá­radt olajat összegyűjtő aknát is készítettek és kitakarították, átfestették a szövetkezeti tejcsarno- kokat. Többen a fiatal te­lepítésű tölgyes erdőben gyomtalanítottak. Miért ajánlja mindezt a szerkesztő sokak figyel­mébe? Azért, mert jó pél­da arra: nem mindig agyonbonyolított és lát­ványos sikerekkel kecseg­tető intézkedési tervek készítésén múlik a tiszte­letre méltó eredmény. Fe­hérgyarmaton ugyanis egy nap alatt ilyen kis munkákkal is több mint, 1 millió forintot tettek a közös perselybe, miköz­ben több területen javí­tották a munka feltételeit, aminek újabb forintban mérhető eredménye is le­het. Bizonyára ilyen kez­deményezésekre is gon­dolt Szabolcs-Szatmár ve­zető párttestülete, amikor tavasszal a gazdaságok kolkeltíváihoz fordult: le­hetőségeikhez képest min­dent tegyenek meg a ki­esések pótlására, a veszte­ségek csökkentésére. A. S. Kommunista szombat sportra, kultúrára A kisvárdai Felső-sza­bolcsi Vízgazdálkodási Tár­sulat 14 szocialista brigádja kommunista szombatot tar­tott a hét végén. Mintegy 170-en dolgoztak, Anarcson, Mándokon és Tímáron és a központi telepen. A kommu­nista szombatért járó mun­kabért a társulat saját szo­ciális-kulturális és sportalap­jára fizeti be. SZERKESZTŐI 00000000

Next

/
Thumbnails
Contents