Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-24 / 172. szám

4 Kelet-Magyarország Í985. július 24. Kommentár Egy kfnai Washingtonban T íz nappal műtétje után a lábadozó Reagan el­nök a Fehér Házban fontos látogatót fogadott, Li Hszlen-nien kínai elnök ka­nadai látogatása után kereste fel az Egyesült Államokat. A két elnök tárgyalásai Reagan betegsége miatt nyilván in­kább protokollárisak voltak, nem kerülhették meg azon­ban a legfontosabb kérdése­ket. Sok akadály gátolja a kí­nai—amerikai kereskedelmi kapcsolatok fejlődését, — ál­lapította meg néhány nappal a kínai államfő washingtoni látogatása előtt Csang Ven- csin, aki 1983-tól 1985 elejéig Kína washingtoni nagyköve­te volt. A nukleáris együttműködé­si megállapodás több milli­árd dolláros megrendelést hozhatna az atomreaktorokat gyártó cégeknek, de az egyez­mény aláírásának halogatása miatt az amerikai cégek va­lószínűleg már elesnek a két atomerőműbe szállítandó négy reaktor megrendelésé­től. A Reagan elnök által tavaly Pekingben parafáit nukleáris együttműködési megállapodást azért nem ír­ták alá, mert az amerikai kongresszus több biztosíté­kot kér Kínától arra vonat­kozólag, hogy nem adja át harmadik országnak a nuk­leáris technológiát. Sok az akadálya az Ame­rikába irányuló kínai export­nak is. A Reagan-kormány- zat ugyan a szabadkereske­delem hívének vallja magát, de az igen erős textillobby például igyekszik korlátozni a Kína egyik fontos kiviteli cikkét jelentő textiláruk be­vitelét. A gazdasági problémákon túlmenően alapvető politikai nézeteltérések is terhelik a kínai—amerikai viszonyt. A Tajvannal kapcsolatos vitá­kon túlmenően Kína igen kritikusan vélekedik a „csil­lagháborús” programról, és azt olyan próbálkozásnak minősíti, amellyel Washing­ton a világűr ellenőrzését akarja megszerezni. Peking már korábban felhívta a nemzetközi közvéleményt, hogy gyakoroljon nyomást a „világűr militarizálásának” megakadályozása érdekében. Mindezek a kérdések azon­ban nem gátolják a reálpoli­tikát folytató kínai vezetés­nek azt a törekvését, hogy az elnöki látogatás — különö­sen gazdasági téren — elő­segítse a korszerűsítési prog­ram megvalósítását. G. I. Befejeződtek Marjai József belgrádi tárgyalásai Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese Mace­dóniában és Bosznia-Herce­govinában tett hivatalos, ba­ráti látogatása után kedden rövid munkalátogatásra Bel- grádba érkezett. Janez Zemljariccsal, a szö­vetségi végrehajtó tanács al- elnökével és a jugoszláv kor­mány több tagjával folytatott megbeszéléseket a két ország kapcsolatai, elsősorban a gazdasági együttműködés fej­lesztésével összefüggő felada­tokról, valamint más, köl­csönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi politikai és gazdasági kérdésekről. Megállapították, hogy a magyar—jugoszláv kapcsola­tok döntően a közösen meg­határozott célokkal összhang­ban fejlődnek. Hangsúlyoz­ták: meg kell gyorsítani a meglévő együttműködési megállapodások bővítését, va­lamint az új lehetőségek egyeztetésére irányuló mun­kálatokat annak érdekében, hogy azok eredményei beépít­hetők legyenek a két ország középtávú fejlesztési prog­ramjaiba, s e célból megha­tározták a konkrét teendő­ket. Részletesen vizsgálták a kölcsönös előnyöket biztosító szorosabb és minden területre kiterjedő energiagazdálkodá­si együttműködés kialakítá­sának feltételeit. Marjai Józsefet hosszabb baráti eszmecserére fogadta Milka Planinc, a szövetségi végrehajtó tanács elnöke. A miniszterelnök-helyettes kíséretének tagjai, Szabó Im­re ipari minisztériumi állam­titkár és Lörincze Péter, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara főtitkára jugoszláv partnereikkel külön megbe­széléseket is folytattak. A kormány elnökhelyette­sét elutazásakor a belgrádi repülőtéren Janez Zemlja- rics, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke búcsúztatta. Jelen volt Simon Pál, hazánk belgrádi nagykövete. Raul Castro hadseregtábornok, a kubai államtanács és minisztertanács első alelnöke a gyer­meknapot ünneplő úttörők körében Havannában. (Folytatás, az 1. oldalról) növekedett az elektronikus gyártmányok aránya. A be­mutatóterem után a .vendé­gek megtekintették az elekt­ronikus alközpontokat össze­szerelő üzemet. Lázár György ezután a telefongyárat kereste fel, ahol a vállalat és a kerület vezetői fogadták. A kormány elnöke először üzemlátogatá­son vett részt: megtekintette a fejlesztési részleget, ahol számítógépek segítségével tervezik a nyomtatott áram­körű lapokat. E termékeket távfeldolgozó rendszerekhez megérezte, hogy az ormányos nem akarja megtámadni, csu­pán éhes. Meg is etette fris­sen sült péksüteménnyel. Az elefánt gazdája is megerősí­tette később a péket abban, hogy a termetes cirkuszi csil­lag teljesen ártalmatlan. és átviteltechnikai berende­zésekhez alkalmazzák. A gyárlátogatást követően Koncz Károly vezérigazgató adott tájékoztatást a gyár­ról. Mint elmondta, a 4650 dolgozót öt telephelyen fog­lalkoztató gyáriban az el­múlt években végrehajtott nagymértékű technológiai re­konstrukciónak köszönhető­en számottevő gazdasági eredmények születtek. Az idei 3 milliárd forintos árbe­vételi tervüket az év első hat hónapjában 52 százalékra tel­jesítették. A vállalat termé­keinek csaknem 75 százalé­két exportálják. A Minisztertanács elnöke mindkét vállalatnál elisme­réssel szólt az eredmények­ről, s további sikereket kí­vánt a tervek valóra váltá­sához. Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalat építőipari szakmunkások — és fiatal pályakezdő szakemberek — jelentkezését is várja. — ács, kőműves, hideg-meleg- burkoló, víz-gáz-fűtésszerelő, villanyszerelő, bádogos, szigetelő és vasbetonszerelő szakmunkás munkakörökben. A pályakezdő fiatal, ha vállalatunk kollektívájába beillesz­kedik úgy a próbaidő után személyenként egyszeri alkalom­mal 5000,— Ft-os pályakezdői segélyben részesítjük. A pályakezdői segély feltételeként kétéves vállalati munka- szerződést határozunk meg. A vállalatunknál 6 hónap eltöltése után az induló külföldi munkákra kiutazási lehetőséget biztosítunk. Dolgozóink szállítását vállalati járatokkal biztosítjuk. A teljesítménytől függő jó kereseti lehetőséggel várjuk munkatársunknak. Minden m^y&úévben az elért nyereség arányában dolgo­zóink nyereségprémiumban részesíthetők­Jelentkezés: KEMÉV munkaerő-gazdálkodási csoport. Nyíregyháza, Vörösmarty tér 7. II. emelet. (1170) verseny sérültje '-^j£ét héttel ezelőtt a nyír­egyházi nemzetközi salakmo­toros versenyen a miskolci Papp Zsolt és a békéscsabai Gyepes Barnabás összeütkö­zött. A Borsodi Építők Volán 20 éves sportolója súlyos sé­rüléssel a helyi kórházba ke­rült. Hétfőn a sérült sporto­lót Budapestre, az Országos Orvosi Rehabilitációs Inté­zetbe szállították, dr. Körö­ssel Tibor osztályára. Az MTI munkatársa itt a kézéig or­vossal és a sérülttel beszélge­tett. — A fiatalembert ismét megvizsgáltuk, s megállapí­tottuk, hogy törés okozta nyaki gerincvelő-sérülést szenvedett, s mind a négy végtagjára megbénult — ezzel kezdte dr. Novoszel Ti­bor. — A válla, nyaka és a feje — így az agya is — tel­jesen ép maradt. Állapota megnyugtató. Meddig gondozzák a sé­rülteket? — A mostanihoz hasonló esetekben négy-öt hónapig maradnak nálunk. Ez idő alatt a sérülés súlyosságától függően eljutnak arra a szintre, hogy családi környe­zetükbe képesek visszatérni. Papp Zsolt öt éve kezdett motorqjjpi^ a miskolci egye- sületbenf eddigi legjobb ha­zai teljesítményét az elmúlt évben érte el, amikor az egyéni bajnokságban az ötö­dik helyet szerezte meg. Nemzetközileg jegyzett ered­ménye, hogy akárcsak ta­valy, idén is bejutott a juni­or világbajnokság döntőjébe. Emlékszik az ütközésre? — Két és fél kör után Gyepes motorozott az élen, mindent megpróbáltam, hogy megelőzzem — mondta Papp Zsolt, Belülről nem sike­rült, így jobb keze felől in­dítottam ellene támadást. Már majdnem elhúztam mel­lette, amikor a békéscsabai vaspapucsos motorja leállt, s egymásnak vágódtunk. Tu­dom azt is, hogy a pályát övező gumipalánkról vissza­repültem a motorokra, s va­lami kemény tárgy okozta a gerinctörésemet. Hiába hord­tam mindig, még az edzése­ken is gerincvédőt, ezúttal az sem segített... Barátok, rokonok — Suomiban (1.) Milyen gyönyörű egy ország! A finneket és a magya­rokat szoros szálaik fűzik egymáshoz. Né­peink barátsága természe­tes számunkra, és termé­szetes a finnek számára is. „Beleénekeltük magunkat egymás szívébe” — mondta kedvesen dr. Eeva Kuus- koski-Vikatmaa finn egész­ségügyi miniszter a finn— magyar barátsági hét hel­sinki záróünnepségén. Jú­lius első hetében 250 ma­gyar vendégeskedett Suo- mlban, s 250 finn barátunk nálunk. A VII. finn—ma­gyar barátsági hét ünnep volt. Első pillantásra a finnek és a magyarok ün­nepe, de ha alaposan szem­ügyre vesszük, a béke és a barátság ünnepe. Kinek voltak szebb él­ményei ? Azoknak-e, akik Finnországban jártak, vagy azoknak, akik itt Magyaror­szágon? Nehéz volna meg­mondani. Az biztos, hogy a 250* magyar, aki a finnek vendégszeretetét élvezte, eseményekben, élmények­ben gazdag suomi napokat vallhat a magáénak. „Olyan volt minden Järvenpääban, mint egy jól sikerült magyar lakodalom” — állították a testvérvárosunkban töltött időről a váciak. De ugyanezt lehetett kivenni a szegedi­ek, a nyíregyháziak él­ménybeszámolóiból, mégha nem is ezzel a sajátos ha­sonlattal éltek. Tizennyolc magyar és tizennyolc finn várost fűznek testvéri szá­lak egymáshoz. — Nékünik különböző or­szágokból kilenc testvérvá­rosunk van, de mind közül a legkedvesebb Eger — me­sélte Leó Marmio, Pori vá­ros tanácsának elnökhedyet- tese. A Finn—Magyar Társa­ság 1950-ben alakult, 36 finn városban, községben van helyi szervezete. A po­riaké a legtevékenyebbek közé tartozik. A barátsági hét magyar résztvevői az első négy napot testvérvá­rosunkban töltötték. Hogy hány találkozó, önfeledt be­szélgetés, mindent felfedez­ni szándékozó városnézés. közös szaunázás zajlott le ezekben a napokban Finn­országban, azt megszámolni lehetetlen vállalkozás lett volna. Ami viszont számol­gatás nélkül is egyértelmű­en kiderült, az az, hogy a finnek kedvessége, minden­re kiterjedő figyelmessége, érdek és fenntartás nélküli ragaszkodása hozzánk, ma­gyarokhoz, valamennyiün­ket meghatott. Akik először jártak Suomiban — a több­ség ilyen volt —, azok kel­lemes meglepetések soroza­tát élték át. Bizonyára sok­szor feltették maguknak a kérdést: miért szeretnek bennünket ennyire a fin­nek? S valószínűleg sokan feltették vendéglátóiknak is. Jokinen Rirsti tanárnő az egriek tolmácsa volt Pori­ban. Öt is többször faggat­tuk. , — Tizenkétszer jártam Magyarországon. Voltam Budapesten, Szegeden, Deb­recenben a nyári egyete­men, Tokajban, Keszthe­lyen, és természetesen Eger­ben — ott tízszer. Közben lassan megtanultam ma­gyarul. Az egyebemen nyelv- történeti tanulmányaim so­rán figyeltem fel rokonsá­gunkra. Aztán amikor Po­riba kerültem, magától ér­tetődő volt, hogy bekapcso­lódjam a Finn—Magyar Társaság helyi szervezeté­nek munkájába. Itt a vá­rosban a magyar klubot ve­zetem. Számomra ez öröm, megtiszteltetés, és nem munka. Szeretem a magya­rokat, életvidám, könnyen barátkozó emberek, s ami még lényeges, soha nem csa­lódtam (bennük. Szerintem valóban rokonok vagyunk, érzéseinkben mindenkép­pen, a nyelvrokonság köz­tudott. Itt Finnországban tréfásan azt szokták mon­dani, hogy négyezer évvel ezelőtt aáért váltak el út­jaink, mert akik focizn^jge- rették, azok Magyan*jS®gSi;% ra mentek, akik pedig^siPr^ ni, azok ide, Suomiban jöt­tek. Lehet, hogy így tör­tént? Következik: 2. Helsinki szelleme K. M. A világ első testvérvárosi újságját a poriak készítették el. Harminchat város frigye Budapesten a salakmotor­Váratlan látogatója volt kedden hajnalban egy ham­burgi péknek. Az éjszaka az ott vendégszereplő vándor- cirkuszból megszökött egy háromtonnás, korgó gyomrú indiai elefánt, és valószínű­leg a finom illatokat követve, ormányával bekopogtatott egy pékségbe. A tulajdonos, az ajtónyitás utáni első meg­döbbenéséből felocsúdva, Az éhes elefánt

Next

/
Thumbnails
Contents