Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-24 / 172. szám

Lázár György a BHG-ban és a telefongyárban Rohamosan érnek a rozsszemek Nagyüzem a gabonatáblákon Megyeszerte kedvez az idő­járás a nyár legfontosabb munkájának, az aratásnak. A hűvös tavasz miatt jó tíz nappal később kezdhettek a kalászosok betakarításához megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben is, ám most fordult a kocka, teljes erő­vel dolgozhatnak a gépek, az emberek. Ami már biztos: fedél alatt van az őszi árpa. Ebből mint­egy 5700 hektárt takarítottak be a termelő gazdaságok, míg a búzából 62 ezer hektár vár erre. A késés ugyan itt is érezhető, de szerencsére más külső tényező nemigen aka­dályozza a munkát. Az al­katrészellátás is jobb, mint tavaly ilyenkor, mely sok- sok időt rabló futkosástól kí­méli meg a gazdaságokat. A hét végi esők viszont egyáltalán nem hiányoztak a búzának. A sok helyen erős széllökésekkel kísért záporok jó néhány helyen megdön­tötték a kalászokat, nőtt a szemek nedvességtartalma is, ám ha az idő olyan marad, mint volt hétfőn és kedden, remény van arra, hogy jóval kevesebb energiát kell majd fordítani a termény szárítá­sára, mint korábban. Tervszerűen halad a gabo­naforgalmi vállalat telephe­lyein a búza átvétele, bár néhány napig még számíta­ni kell arra, hogy a betakarí­tó gépek kapacitása megha­ladja a szárító- és fogadóka­pacitást. A búzaterület termésének mintegy egyhatoda már biz­tos helyen tudható, azaz több mint tízezer hektáron befe­jeződött az aratása. Végre el­mondható, hogy elegendő kombájn áll a gazdaságok rendelkezésére, kilencszáz nagy teljesítményű gép falja a kalászokat. A búza még ad ugyan jócskán munkát, de több gazdaságban már a rozs betakarítására készülnek. Szemei biológiailag lassan már ennek is érettek, ezért is fontos, hogy minél hama­rabb végezzenek a megyében a búza aratásával. (b. g.) AUGUSZTUS B-RA Összehívták a megyei tanácsot A tanulók nyári foglalkoztatásáról tárgyalt a vb A választások utáni első ülését tartotta kedden Nyír­egyházán a megyei tanács új összetételű végrehajtó bi­zottsága. A testület ügyrendjét Bánóczi Gyula megyei ta­nácselnök ismertette, majd arról döntöttek, hogy a megyei tanácsot augusztus 8-ra hívják össze. A megyei tanács, ülé­sét előkészítő munkában — a megye VII. ötéves területi és településfejlesztési koncepciójának megvitatásában — részt vett Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára. Vöröskereszt — szervez idő­szakos programokat, de ha­gyománya van a tanulók kö­zött a közhasznú munkavég­zésnek is. Az Egy üzem — egy iskola mozgalom kereté­ben kialakított jó kapcsola­tok adnak keretet ehhez, de a KISZ-szervezetek között is Lazar György a BHG Híradástechnikai Vállalat munkájá­vá! ismerkedik. Javuló húsellátás Szatmárban Lázáf György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke ked­den egész napos programon tájékozódott a főváros fejlő­déséről, az elmúlt évek ered­ményeiről, s a közeljövő ter­veiről. Programja élső állomásán, a budapesti pártbizottságon Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a pártbizottság első titkára és Szépvölgyi Zoltán, a Fő­városi Tanács elnöke fogad­ta. Az MSZMP Budapesti Bi­zottságának székházéban — ahol jelen voltak a főváros politikai életének vezetői — Grósz Károly Budapest poli­tikai, társadalmi és gazdasá­gi életéről, a fővárosi párt­szervek, kommunisták tevé­kenységéről adott tájékozta­tást. A főváros vezetőivel foly­tatott megbeszélés utón Lá­zár György útja — Grósz Ká­roly és Szépvölgyi Zoltán kí­séretében — a BHG Híradás- technika Vállalathoz vezetett. A BHG központi gyáregysé­ge kapujában a kormány el­nökét Bognár Sándor ipari miniszterhelyettes valamint a vállalat és a kerület vezetői köszöntötték. A csaknem 8800 dolgozót foglalkoztató vállalatnál Be- recz Frigyes vezérigazgató és Rdcz Károly, a pártbizott­ság titkára adott tájékozta­tást a nagy múltú gyár több évtizedes gazdasági fejlődé­séről. Az ismertetőt követően a vendégek megtekintették a BHG bemutatótermét, ahol a több mint egy évszázados vállalat hajdani és jelenlegi termékeit állították ki. Itt láthatók azok a Crossbar- rendszerű automata telefon- központok, valamint a saját fejlesztésű elektronikus al­központok, amelyek a gyár termelésének 70 százalékát adják, s keresettek a világ minden táján. Egymás mel­lett sorakoztak azok a rádió és tévé adásaihoz szükséges technikai berendezések is, amelyeket 1976 óta állítanak elő a BHG-ban. Az utóbbi évek fejlesztéseinek ered­ményeként a termékszerke­zet jelentősen megváltozott, (Folytatta a 4. oldalon) Az elmúlt fél évben szé­pen javult a megye'-'egyik legnagyobb fogyasztási szö­vetkezetének, a Fehérgyar­mati ÁFÉSZ működési terü­letén található települések húsellátása. A húsipari vál­lalat és a mátészalkai hús­üzem dicséretesen teljesítet­te a szerződésben vállalt kö­telezettségeit, de a gyarmati áfész is növelte a levágott és értékesített sertések mennyi­ségét. A szövetkezet a múlt esz­tendő első felében alig több mint ezernégyszáz sertést vá­gott le, ez a szám nyolcvan­öt első felében elérte az ezer- nyolcszázat. A megfelelő alapanyagot a szövetkezet sertéstenyésztő szakcsoportja „állította” elő, s az áfész a saját termelésű tőkehúsból hetenként csaknem másfél tonna csomagolt terméket szállított, s szállít ki boltjai­ba, gyakorlatilag a környék minden községébe. A húson kívül jut az üzletekbe bő­séggel zsír és különfélekép­pen előkészített szalonna is. A rendszeresebb ellátás mellett két új üzlettel is gya­rapodott a szatmári rész: Fe­hérgyarmaton és Tunyogma- tolcson nyitott nemrég új, korszerűsített húsboltot az ájfész. Ezután tájékoztatót hall­gattak meg a végrehajtqüsi- zottság tagjai a tanulók nfjwri foglalkoztatásának helyzeté­ről és a további feladatokról. A beszámolóból kitűnt, hogy a tanulóifjúság nyári foglal­koztatása mind személyiség- formáló hatása, mind a mun­kára való nevelés szempont­jából igen jelentős. Az alap­fokú nevelési-oktatási intéz­mények foglalkoztatásának hagyományos formája a nyá­ri napközis tábor, erre meg­felelő környezettel csak a a sóstói intézmény rendelke­zik. Másutt az iskolaudvaro­kon és tantermekben fogad­ják a gyerekeket. Sok állami gondozott gyerek tölti a nya­rat nevelőszülőknél, de sok — tavaly már 83 ezer gyer­mek közül minden negyedik — eljutott valamilyen tábor­ba, vagy országjáráson vett részt. Az általános iskolások kor­osztályának táborozásához, üdüléséhez jó lehetőséget kí­nálnak az úttörőtáborok, a mozgalmi képzéshez pedig az őrsi tisztségviselők, az ifive- zetők tábora, de sok gyerek vesz részt a honismereti, a kórus, a népzenei, képzőmű­vészeti, hpnvédelmi, a kör­nyezet- es* természetvédők, a turisztikai és sportaktívák táboraiban. Javultak a csere­táborozási lehetőségek, így több gyerek jut el nyári szünidőben hazánk különbö­ző területeire és külföldre is. A középiskolákban az or­szágjáró diákok mozgalma a legnépszerűbb. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iro­da olcsó üdüléseket szervez, egyre több intézmény, üzem, vállalat vagy szerv — példá­ul a Hazafias Népfront, a számos olyan munkakapcso­lat alakult ki, ahol a tanulók — életkoruktól függően — népgazdasági szempontból is jelentős anyagi értéket te­remtő munkát végezhetnek. Sajnos egyre kevesebb üzem és intézmény igényli a tanulók munkáját, amely gazdasági okokra vezethető vissza. Változott az építőtá­borokban foglalkoztatott diá­kok száma is: az utóbbi öt évben mintegy 20 százalékkal kevesebb diák munkájára tartanak igényt. A nyári szünidőben végzett szervezett közhasznú munka­végzés legszélesebb területe a szakmunkástanulók öthe­tes, a szakközépiskolások négyhetes munkavállalása. Ebben a formában évente több mint tízezren vesznek részt szakmai gyakorlaton. Üj jelenség, hogy sokan vál­lalnak munkát a háztáji gaz­daságokban, és kisiparosok­nál. A tájékoztató megállapítot­ta, hogy bár sok helyen nem építenek a tanulóifjúság tár­sadalmilag és pedagógiailag is szükséges közhasznú mun­kájára, de a munkához való viszony kialakításában — amelyben a családnak van döntő szerepe — sincs min­den rendben, hiszen a gyere­kek egy részét nem vonják be a családi munkamegosz­tásba, a városokban élő szü­lők többsége nem is igényli, hogy gyermeke ptthon segít­sen. A jövő feladatai közé so­rolták a gyermekfoglalkozta­tás formáinak fejlesztését, s hangsúlyozták: gondoskodni kell a különböző érdeklődési körök szerint szervezett klu­bok, táborok, tanfolyamok, sportkörök folyamatos nyári működtetéséről, nagyobb fi­gyelmet fordítani az üdülési lehetőségek növelésére és a nyári munkavállalás lehető­ségeinek bővítésére. Sikeresen teljesítette el­ső féléves tervét a Magyar Acélárugyár tiszaszalkai gyáregysége. A tervezett 127 millió helyett 138 mil­liós értékű terméket állí­tottak elő. Ennek jelentős része Ikarus-alvázak, por- és pernyeleválasztó ciklonok és különböző csi­ga- és falfúrók készítésé­ből adódott. Az év eleji hidegek azonban nagymértékben megnövelték a költsége­ket, s ezért a második fél évben jelentősen szeret­nék túlteljesíteni 26U mil­liós tervüket. így megva­lósítható a kitűzött 20 miliós nyereségterv eléré­se is. A feladatok teljesí­tésében a vezetők számí­tanak a közelmúltban fel­szabadult 35 ifjú szak­munkás tenniakarására is. Képünkön: a festők mun­káját egy készülékkel könnyítették meg a na­pokban. Dicső Károly Ika- rus-alvázat fest a forgó állványon. (G. B.) XL.II. évfolyam, 172. szám ARA: 1,80 FORINT 1985. július 24., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents