Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-23 / 171. szám
1985. július 23. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG I becses baronfihús Napjainkban az élelmiszer- magas fehérjetartalmú, tápfogyasztásiban világszerte anyagokban koncentrált, mindinkább előtérbe kerül a aránylag alacsony kalóriatartalmú étel. A táplálkozás- tudományi kutatások tapasztalatai szerint e sajátosságoknak a baromfihús kiválóan megfelel. A fehérjéket alkotó mintegy húsz amino- savbó! nyolc nélkülözhetetlen. Ezt .megfelelő mennyiségben és arányban kell 'kapnia a szervezetnek állthoz, hogy fiatal karában a .saját szöveteit félépítse, felnőtt * karban pedig az elkopott, elpusztult sejtek regenerálódását lehetővé tegye. Az emberi fehérje felépítéséihez .szükséges anyagokat a baromfihús, a tojás megfelelő mennyiségben tartalmazza. A tápanyag- táblázatok tanúsága szerint a csirkehús példáiul 21,5 egységnyi fehérjét, 2,5 egységnyi zsírt, 0,4 egységnyi szénhidrátot, 150 egységnyi Bt- és 200 egységnyi Brvitamint, valamint vasat és foszfort tartalmaz. Ugyanakkor a kövér sertéshúsban 100 kalóriára mindössze 3,6 egységnyi fehérje található; a pontyban 15,5, a borjúban 16, a sovány marhahúsban 17,2. Magyarországon szeretik a baromfihúst. Európában a baromfifogyasztásban ia harmadik-negyedik helyen állunk és az egész világon is a középmezőnyben foglalunk helyet. Az élen egyébként az USA áll, ahol 17—18 kilogramm az egy főre juitó évi toaromf'ihús-fogyasztás. A baromfihús termelése a világon 1983—84 között majdnem .megkétszereződött, 23,9 millió 'tonnára nőtt. Képünlkön: , egy korszerű nagyüzemi ibaromfivonalat láthatunk. A lassan tovahaladó függőpályáról fejjel lefelé lógó állatokon mindenki más-más feldolgozási műveletet végez el. A Központi Statisztikai Hivatal több ezer háztartás megkérdezésén alapuló felvételt hajt végre a lakosság egyes rétegeinek, csoportjainak jövedelmi helyzetéről, a jövedelmek összetételéről és szóródásáról. Legutóbb az 1982. évi jövedelmek megfigyelésére került sor, ami megyénkben 885 háztartási érintett. A reprezentatív megfigyelés adatai szerint a Lakosság jövedelmi helyzetében 1977 és 1982 között jelentős változások következtek be. Az egy főre jutó jövedelem az előző 5 évinél mérsékeltebben — évi átlagban 7 százalékkal — emelkedett. Mivel a fogyasztói árak hasonló ütemben nőttek, a reáljövedelem lényegében stagnált. Eiz megegyezik az országos arányokkal. Az egy főre jutó 'havi jör vedelem a megyék között továbbra is Szabolcs-Szatmár- ban a. legalacsonyabb. Kedvezőtlen, hogy a jövedelmi színvonal megyei mutatói és az országos átlagok közötti különbség — vagyis a lemaradás — tovább fokozódott. Az egy főre jutó átlagos személyi jövedelem 1977-ben 95 százalékát, 1982-ben már csak 90 százalékát tette ki az országos vidéki átlagnak. Az egy háztartásra jutó jövedelemben viszont egyre kisebb a lemaradás, de a háztartások átlagos taglétszáma itt nagyobb, mint másutt. Száz háztartásra Szaibolcs- Szatmár megyében 320, országosan 289 személy jut. Különbségek a rétegek között A jövedelmi különbségek — az eltérő ütemű növekedés következtében — az alapvető osztályok és rétiegek között csökkentek. Közülük legjelentősebben az inaktív és eltartott, valamint az önállóak egy főre jutó személyes jövedelme emelkedett, de a munkásosztályé is meghaladta az aktív kereső háztartásokban élők "átlagát. Legszolidabb ütemű növekedés a szellemieknél volt, jövedelmi szintjük közeledett a munkásosztályhoz tartozókéhoz. A szellemiek jövedelmi szintje 1977-ben ötven százalékkal, 1982-ben már csak huszonöt százalékkal haladta meg a munkásosztályét. A társadalom osztályai, rétegei közül legmagasabb fajlagos jövedelemmel már nem a szellemiek, hanem az önállóak rendelkeznek. Külön figyelmet érdemel a munkásosztály és a parasztság jövedelmének közeledése. Á megyében jelentős ,súlyt képviselő szövetkezeti parasztság egy főre jutó személyes jövedelme 1972-ben még 28 százalékkal, 1982-ben már csak 5 százalékkal haladta meg a munkásosztályét. A szövetkezeti parasztságnál Mérsékelt növekedés — különböző igénybevétel A lakossá) jövedelmi rétegződése a magasabb jövedelmi szintet a háztáji gazdaságokban végzett termelőmunka és az abból származó jövedelem adta. Á személyes jövedelmek szóródása Az egy főre jutó átlagos jövedelem 1977 és 1982 között 39 százalékkal növekedett. Jelentősen csökkent az alacsony kereseti kategóriákba és nőtt a magasabb jövedelmi kategóriákba tartozók aránya. A havi 2200 forintnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők aránya 58 százalékról 25 százalékra csökkent. 1977-ben a személyek 11 százalékánál volt több az egy főre jutó jövedelem 3200 forintnál, 1982-ben egytize- düknél meghaladta a 4400 forintot is. A kereseti arányok kedvezőbbé válása ellenére Sza- boics-Szatmárban továbbra is jóval nagyobb réteg él alacsonyabb jövedelemből, mint országosan, vagy a többi megyében. A megyében minden negyedik személy 2200 forint alatti egy főre jutó átlagjövedelemből él, a megyék átlagában csak minden hatodik. Eltartottak A jövedelmi színvonalat a háztartások nagysága és ösz- szetétele lényegesen befolyásolja, nagyok a különbségiek az eltartottak számától függően. A gyermekes családok jövedelmi helyzete változatlanul jóval kedvezőtlenebb, mint a gyermekteleneké. Legnagyobb elmaradás a három és több 19 éven aluli gyermeket nevelő családoknál van, az egy főre jutó jövedelmük álig kétharmadát teszi ki az 1—2 gyermekes, illetve gyermekkel nem rendelkezőknek. A jövedelmi különbségek a különböző gyermekszámú családokban még feltűnőbbek, ha a különböző jövedelmi szintéken élőket elemezzük. A gyermektelen aktív kereső háztartások több mint egyharmada 4400 forintnál -magasabb egy főre jutó jövedelemből élt, míg a nagycsaládosok több mint kétharmada 2200 forint alatti jövedelmi szintiből élt. A társadalmi jövedelmekből a gyermekes családok nagyobb mértékben 'részesülnek az átlagosnál. 1982-ben az aktív kereső háztartások egy főre jutó jövedelmén belül a pénzbeli társadalmi jövedelem az egygyermekeseknél 14 százalék, a kétgyermekeseknél 15 százalékos, a három és több 19 éven aluli gyermeket eltartóknál pedig 28 százalékos arányt képviselt. A különbségeket mérséklik a természetbeni társadalmi jövedelmek is. amelynek összege a gyermekes családoknál nagyobb, mint a gyermektelenekében. Legnagyobb összegű természetbeni jövedelmet valamennyi gyermekes családban az oktatással kapcsolatos ráfordítások teszik ki, bár magas az egészségügyi célokra felhasznált összeg nagysága is. A gyermekekkel kapcsolatos társadalmi jövedelemnek összege ugyan jelentősen emelkedett, de mértéke nem volt képes megszüntetni a gyermekesek hátrányosabb jövedelmi helyzetét. Ugyanis a gyermekek eltartásához nyújtó társadalmi hozzájárulás csak kisebb hányadát fedezi a fogyasztásuknak. Honnan származnak a jövedelmek? A megyében 1977 és 1982 között folytatódott a pénzbe- ni társadalmi jövedelmek dinamikus emelkedése, amit a döntően nyugdíjak és a családi pótlék emelése eredményezett, amelyek 1982-ben már a jövedelmek több mint egyötödét adták. A pénzbeni társadalmi jövedelmek szerepének növekedése a társadalom valamennyi osztályánál, rétegénél tapasztatható, de legnagyobb arányváltozás az inaktív és eltartott háztartásokban következett be. A növekedést a nyugdíjasok számának 19 százalékos növekedése, valamint az átlagnyugdíj ák emelkedése határozta meg. Az átlagnyugdíj elsősorban a nyugdíjasok kicserélődése következtében nőtt, de a növekedéshez hozzájárult az alacsony nyugdíjak 1980. évi felemelésie, az évenkénti automatikus nyugdíjemelés, valamint az áremelkedésekkel kapcsolatos kiegészítés is. Szabolcs-Szatmárban a jövedelmek nagyobb hányada származik munkából, és alacsonyabb a pénzbeni társadalmi jövedelmek aránya. Itt a jövedelmek mintegy háromtizede mezőgazdasági munkából származik (a megyék átlagában 23 százalék) és kisebb az alkalmaztatásból eredő jövedelem. Az alacsonyabb pénzbeni társadalmi jövedelmek viszont döntően az országosnál alacsonyabb átlagnyugdíjakkal vannak összefüggésben. Ezek alkotják ugyanis a pénzbeni jövedelem mintegy kétharmadát. A különbségeket mérséklik a természetbeni társadalmi jövedelmek, melyek értéke dinamikusabban nőtt a munkajövedelmektől. A természetbeni társadalmi jövedelmek közel felét oktatási, háromtizedét egészségügyi célokra fordították. Az egyes osztályok, rétegek igénybevétele természetesen jelentős különbségeket mutat. Az oktatásra fordított kiadásokat legnagyobb mértékben a szellemi háztartások veszik igénybe. A társadalmi jövedelmek igénybevétele megyén belül lakóhely szerint is különbségeket takar. Az egy főre jutó természetbeni jövedelem értéke a városokban (709 forint) közel egynegyedével nagyobb, mint a községben (573 forint). Dr. Hajdú Bertalanná KSH megyei igazgatósága Gyommentesítés a betakarításig Az időjárás hol kedvezően, hol hátrányosan befő- lyásolja mezőgazdaságunk eredményeit. Megyénkben járva még a körülményeinket kevésbé ismerők is lép- ten-nyomon tapasztalhatják, hogy kedvező oldalát ez évben nem nagyon mutatta meg nekünk. A növényvédelemben dolgozók erőfeszítése is kevésbé kamatozik jdén, mivel a szántóföldeket, gyümölcsösöket járva gyakran találkozunk gyomos búzákkal, kukoricatáblákkal, gyümölcsösökkel. A sok eső, a szeles napok csak a növényvédő gépeket állították ki a szántóföldekről, a gyomok fejlődése viszont annál zavartalanabb, erőteljesebb volt. Különösen a búzatáblákon szembetűnő ez, mivel a téli fagyok és a belvíz miatt megritkult vetésekben még az időben elvégzett gyomirtás ellenére is gyakran találkozhatunk az aratás kezdetén virágzó ebszékfűvel, nagy széltippannal és a kalászok felett tekeredő ragadós galajjal. Semmi biztosíték nincs arra, hogy a következő években nem találkozhatunk hasonló problémákkal, ezért időben meg kell tennünk mindent annak leküzdésére, hogy az időjárás okozta károkat a kései gyo- mosodás okozta szemveszteséggel ne növeljék tovább. Erre egyre több lehetőség van, amint a penyigei Zöld Mező Tsz-ben tartott gyomirtási bemutatón is tapasztalhatták a résztvevők. A növényvédő állomás szakemberei itt ismertették azokat a készítményeket — amelyek között örvendetesen sok volt a hazai termék — amelyekkel-még a kiritkult, víznyomott búzákban is tartós, az aratásig megmaradó gyommentességet lehet elérni. Az új készítmények hatásspektruma azonban különböző, tartós, Balról a vegyszer nélküli, elgyomosodott búza, jobbról a kezelt terület látható. jó eredményt csak helyes megválasztásuk esetén kapunk, amelynek elengedhetetlen feltétele a terület gyomviszonyainak ismerete. Erős ragadósgalaj-, eb- székfű- és tyukhúrfertőzés esetén nagyon jó eredményt adott a Glean mind ősszel, mind tavasszal kijuttatva. Üzemszervezési szempontok miatt az őszi felhasználás a célszerűbb, mivel így a munkák tavaszi torlódását csökkenteni tudjuk. Ugyanez az előnye a Budapesti Vegyiművek Bu- vilan T készítményének, amely az előbb felsorolt gyomfajok mellett még a fűféléket (soványperje, nagy széltippan, ecsepázsit) is jól és tartósan irtja. A tavaszi kezelések optimális. időzítését az időjárás keresztül húzhatja, de előnyt jelent, hogy a készítményeket már a táblánként kialakult gyomviszonyok ismeretében választhatjuk meg. Több vizsgálatban, így a penyigei bemutatón is nagyon jó eredménnyel szerepelt a H— 159—R kódjelű készítmény, a Gabolan és az izoprotu- ron. A két utóbbi készítmény széles hatásspektrumával szintén nagyon jól irtja a fűféle gyomokat. Energiamegtalcarítás — szabályozással A kommunális fűtés és hőellátás a mienkhez hasonló meteorológiai adottságú és technikai fejlettségű országokban az energiafogyasztás mintegy 30 százalékát jelenti. Nagy jelentősége van tehát minden olyan rendszernek, berendezésnek, vagy akár csak ötletnek is, amely az energiafelhasználás csökkentését teszi lehetővé. Központi melegvíz fűtésű lakóházaikban kommunális épületekben, üzemekben a fűtés szabályozása az ún. „időjárásfüggő” szabályozókkal oldható meg. Ezek több helyiség vagy lakás egyidejű fűtésének szabályozására alkalmasak, mivel a szükséges hőmérsékletű fűtővizet a külső hőmérséklet függvényében egy keverő szelep segítségével keverik ki a kazán (vagy távfűtés esetén a hőkicserélő) által szolgáltatott forró vízből és a fűtőkörön már átment visszatérő vízből. Az épület fűtési paramétereinek megfelelően beállított szabályozó műszer gondoskodik arról, hogy az előremenő víz hőmérséklete éppen a szilk- iséges fűtésnek megfelelő legyen. A hazai szakemberek által kifejlesztett KALOREG elnevezésű mikroprocesszoros, ta- nulóprogramos fűtésszabályozó készülék egyike a legújabbaknak. A szabályozó a fűtési feladatot minimális energiafelhasználással valósítja meg. Automatikusan figyelembe veszi a fűtési rendszer és a fűtött épületek tényleges hőtechnikai jellemzőit,„valamint a fűtésre rendelkezésre álló mindenkori hőtel'jesítményt. Igazodik a külső hőmérséklethez, korrigálva a napsugárzás és a szél hatásával. Betartja a munkaszüneti és munkanapokra. ezen belül a napszakokra előírt fűtöttségi értékeket. A képünkön látható KA- LOREG-gel irányított rendszer — a kiépítettségtől függően — elláthatja a keringtető szivattyúk vezérlését, a fűtőkör és a használati melegvízkor együttes szabályozását. De elvégzi az adott időszakban fogyasztott hőmeny- nyiségértékek meghatározását és tárolását is. Csatlakozási lehetősége van valamely központi adatgyűjtési helyhez is. (Hauer Lajos felvétele)
