Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-23 / 171. szám

1985. július 23. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG I becses baronfihús Napjainkban az élelmiszer- magas fehérjetartalmú, táp­fogyasztásiban világszerte anyagokban koncentrált, mindinkább előtérbe kerül a aránylag alacsony kalória­tartalmú étel. A táplálkozás- tudományi kutatások tapasz­talatai szerint e sajátossá­goknak a baromfihús kiváló­an megfelel. A fehérjéket al­kotó mintegy húsz amino- savbó! nyolc nélkülözhetet­len. Ezt .megfelelő mennyi­ségben és arányban kell 'kap­nia a szervezetnek állthoz, hogy fiatal karában a .saját szöveteit félépítse, felnőtt * karban pedig az elkopott, el­pusztult sejtek regenerálódá­sát lehetővé tegye. Az emberi fehérje felépítéséihez .szüksé­ges anyagokat a baromfihús, a tojás megfelelő mennyiség­ben tartalmazza. A tápanyag- táblázatok tanúsága szerint a csirkehús példáiul 21,5 egy­ségnyi fehérjét, 2,5 egységnyi zsírt, 0,4 egységnyi szénhid­rátot, 150 egységnyi Bt- és 200 egységnyi Brvitamint, valamint vasat és foszfort tartalmaz. Ugyanakkor a kö­vér sertéshúsban 100 kaló­riára mindössze 3,6 egység­nyi fehérje található; a pontyban 15,5, a borjúban 16, a sovány marhahúsban 17,2. Magyarországon szeretik a baromfihúst. Európában a baromfifogyasztásban ia har­madik-negyedik helyen ál­lunk és az egész világon is a középmezőnyben foglalunk helyet. Az élen egyébként az USA áll, ahol 17—18 kilo­gramm az egy főre juitó évi toaromf'ihús-fogyasztás. A ba­romfihús termelése a világon 1983—84 között majdnem .megkétszereződött, 23,9 mil­lió 'tonnára nőtt. Képünlkön: , egy korszerű nagyüzemi ibaromfivonalat láthatunk. A lassan tovaha­ladó függőpályáról fejjel le­felé lógó állatokon mindenki más-más feldolgozási műve­letet végez el. A Központi Statisztikai Hi­vatal több ezer háztartás megkérdezésén alapuló fel­vételt hajt végre a lakosság egyes rétegeinek, csoportjai­nak jövedelmi helyzetéről, a jövedelmek összetételéről és szóródásáról. Legutóbb az 1982. évi jövedelmek megfi­gyelésére került sor, ami me­gyénkben 885 háztartási érintett. A reprezentatív megfigye­lés adatai szerint a Lakosság jövedelmi helyzetében 1977 és 1982 között jelentős változá­sok következtek be. Az egy főre jutó jövedelem az előző 5 évinél mérsékeltebben — évi átlagban 7 százalékkal — emelkedett. Mivel a fogyasz­tói árak hasonló ütemben nőttek, a reáljövedelem lé­nyegében stagnált. Eiz meg­egyezik az országos arányok­kal. Az egy főre jutó 'havi jör vedelem a megyék között to­vábbra is Szabolcs-Szatmár- ban a. legalacsonyabb. Ked­vezőtlen, hogy a jövedelmi színvonal megyei mutatói és az országos átlagok közötti különbség — vagyis a lema­radás — tovább fokozódott. Az egy főre jutó átlagos sze­mélyi jövedelem 1977-ben 95 százalékát, 1982-ben már csak 90 százalékát tette ki az országos vidéki átlagnak. Az egy háztartásra jutó jö­vedelemben viszont egyre ki­sebb a lemaradás, de a ház­tartások átlagos taglétszáma itt nagyobb, mint másutt. Száz háztartásra Szaibolcs- Szatmár megyében 320, or­szágosan 289 személy jut. Különbségek a rétegek között A jövedelmi különbségek — az eltérő ütemű növekedés következtében — az alapve­tő osztályok és rétiegek kö­zött csökkentek. Közülük leg­jelentősebben az inaktív és eltartott, valamint az önálló­ak egy főre jutó személyes jövedelme emelkedett, de a munkásosztályé is meghalad­ta az aktív kereső háztartá­sokban élők "átlagát. Legszolidabb ütemű növe­kedés a szellemieknél volt, jövedelmi szintjük közeledett a munkásosztályhoz tartozó­kéhoz. A szellemiek jövedel­mi szintje 1977-ben ötven százalékkal, 1982-ben már csak huszonöt százalékkal haladta meg a munkásosztá­lyét. A társadalom osztályai, rétegei közül legmagasabb fajlagos jövedelemmel már nem a szellemiek, hanem az önállóak rendelkeznek. Külön figyelmet érdemel a munkásosztály és a paraszt­ság jövedelmének közeledé­se. Á megyében jelentős ,súlyt képviselő szövetkezeti parasztság egy főre jutó sze­mélyes jövedelme 1972-ben még 28 százalékkal, 1982-ben már csak 5 százalékkal ha­ladta meg a munkásosztályét. A szövetkezeti parasztságnál Mérsékelt növekedés — különböző igénybevétel A lakossá) jövedelmi rétegződése a magasabb jövedelmi szin­tet a háztáji gazdaságokban végzett termelőmunka és az abból származó jövedelem adta. Á személyes jövedelmek szóródása Az egy főre jutó átlagos jövedelem 1977 és 1982 között 39 százalékkal növekedett. Jelentősen csökkent az ala­csony kereseti kategóriákba és nőtt a magasabb jövedel­mi kategóriákba tartozók aránya. A havi 2200 forintnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők aránya 58 szá­zalékról 25 százalékra csök­kent. 1977-ben a személyek 11 százalékánál volt több az egy főre jutó jövedelem 3200 forintnál, 1982-ben egytize- düknél meghaladta a 4400 fo­rintot is. A kereseti arányok kedve­zőbbé válása ellenére Sza- boics-Szatmárban továbbra is jóval nagyobb réteg él alacsonyabb jövedelemből, mint országosan, vagy a töb­bi megyében. A megyében minden negyedik személy 2200 forint alatti egy főre ju­tó átlagjövedelemből él, a megyék átlagában csak min­den hatodik. Eltartottak A jövedelmi színvonalat a háztartások nagysága és ösz- szetétele lényegesen befolyá­solja, nagyok a különbségiek az eltartottak számától füg­gően. A gyermekes családok jövedelmi helyzete változat­lanul jóval kedvezőtlenebb, mint a gyermekteleneké. Leg­nagyobb elmaradás a három és több 19 éven aluli gyer­meket nevelő családoknál van, az egy főre jutó jöve­delmük álig kétharmadát te­szi ki az 1—2 gyermekes, il­letve gyermekkel nem ren­delkezőknek. A jövedelmi különbségek a különböző gyermekszámú családokban még feltűnőb­bek, ha a különböző jövedel­mi szintéken élőket elemez­zük. A gyermektelen aktív kereső háztartások több mint egyharmada 4400 forint­nál -magasabb egy főre jutó jövedelemből élt, míg a nagycsaládosok több mint kétharmada 2200 forint alat­ti jövedelmi szintiből élt. A társadalmi jövedelmek­ből a gyermekes családok na­gyobb mértékben 'részesülnek az átlagosnál. 1982-ben az aktív kereső háztartások egy főre jutó jövedelmén belül a pénzbeli társadalmi jövede­lem az egygyermekeseknél 14 százalék, a kétgyermekesek­nél 15 százalékos, a három és több 19 éven aluli gyer­meket eltartóknál pedig 28 százalékos arányt képviselt. A különbségeket mérsék­lik a természetbeni társadal­mi jövedelmek is. amelynek összege a gyermekes csalá­doknál nagyobb, mint a gyer­mektelenekében. Legna­gyobb összegű természetbeni jövedelmet valamennyi gyer­mekes családban az oktatás­sal kapcsolatos ráfordítások teszik ki, bár magas az egészségügyi célokra felhasz­nált összeg nagysága is. A gyermekekkel kapcsola­tos társadalmi jövedelemnek összege ugyan jelentősen emelkedett, de mértéke nem volt képes megszüntetni a gyermekesek hátrányosabb jövedelmi helyzetét. Ugyan­is a gyermekek eltartásához nyújtó társadalmi hozzájáru­lás csak kisebb hányadát fe­dezi a fogyasztásuknak. Honnan származnak a jövedelmek? A megyében 1977 és 1982 között folytatódott a pénzbe- ni társadalmi jövedelmek di­namikus emelkedése, amit a döntően nyugdíjak és a családi pótlék emelése ered­ményezett, amelyek 1982-ben már a jövedelmek több mint egyötödét adták. A pénzbeni társadalmi jövedelmek szere­pének növekedése a társada­lom valamennyi osztályánál, rétegénél tapasztatható, de legnagyobb arányváltozás az inaktív és eltartott háztartá­sokban következett be. A nö­vekedést a nyugdíjasok szá­mának 19 százalékos növeke­dése, valamint az átlagnyug­díj ák emelkedése határozta meg. Az átlagnyugdíj első­sorban a nyugdíjasok kicse­rélődése következtében nőtt, de a növekedéshez hozzájá­rult az alacsony nyugdíjak 1980. évi felemelésie, az éven­kénti automatikus nyugdíj­emelés, valamint az áremel­kedésekkel kapcsolatos ki­egészítés is. Szabolcs-Szatmárban a jö­vedelmek nagyobb hányada származik munkából, és ala­csonyabb a pénzbeni társa­dalmi jövedelmek aránya. Itt a jövedelmek mintegy há­romtizede mezőgazdasági munkából származik (a me­gyék átlagában 23 százalék) és kisebb az alkalmaztatás­ból eredő jövedelem. Az ala­csonyabb pénzbeni társadal­mi jövedelmek viszont dön­tően az országosnál alacso­nyabb átlagnyugdíjakkal vannak összefüggésben. Ezek alkotják ugyanis a pénzbeni jövedelem mintegy kéthar­madát. A különbségeket mérséklik a természetbeni társadalmi jövedelmek, melyek értéke dinamikusabban nőtt a mun­kajövedelmektől. A természetbeni társadal­mi jövedelmek közel felét oktatási, háromtizedét egész­ségügyi célokra fordították. Az egyes osztályok, rétegek igénybevétele természetesen jelentős különbségeket mu­tat. Az oktatásra fordított kiadásokat legnagyobb mér­tékben a szellemi háztartá­sok veszik igénybe. A társadalmi jövedelmek igénybevétele megyén belül lakóhely szerint is különbsé­geket takar. Az egy főre ju­tó természetbeni jövedelem értéke a városokban (709 fo­rint) közel egynegyedével na­gyobb, mint a községben (573 forint). Dr. Hajdú Bertalanná KSH megyei igazgatósága Gyommentesítés a betakarításig Az időjárás hol kedvező­en, hol hátrányosan befő- lyásolja mezőgazdaságunk eredményeit. Megyénkben járva még a körülményein­ket kevésbé ismerők is lép- ten-nyomon tapasztalhat­ják, hogy kedvező oldalát ez évben nem nagyon mu­tatta meg nekünk. A növényvédelemben dolgozók erőfeszítése is ke­vésbé kamatozik jdén, mi­vel a szántóföldeket, gyü­mölcsösöket járva gyakran találkozunk gyomos búzák­kal, kukoricatáblákkal, gyü­mölcsösökkel. A sok eső, a szeles napok csak a növényvédő gépeket állították ki a szántóföldek­ről, a gyomok fejlődése vi­szont annál zavartalanabb, erőteljesebb volt. Különö­sen a búzatáblákon szem­betűnő ez, mivel a téli fa­gyok és a belvíz miatt meg­ritkult vetésekben még az időben elvégzett gyomirtás ellenére is gyakran talál­kozhatunk az aratás kez­detén virágzó ebszékfűvel, nagy széltippannal és a ka­lászok felett tekeredő ra­gadós galajjal. Semmi biztosíték nincs arra, hogy a következő években nem találkozha­tunk hasonló problémákkal, ezért időben meg kell ten­nünk mindent annak le­küzdésére, hogy az időjárás okozta károkat a kései gyo- mosodás okozta szemvesz­teséggel ne növeljék to­vább. Erre egyre több lehető­ség van, amint a penyigei Zöld Mező Tsz-ben tartott gyomirtási bemutatón is tapasztalhatták a résztve­vők. A növényvédő állomás szakemberei itt ismertették azokat a készítményeket — amelyek között örvendete­sen sok volt a hazai termék — amelyekkel-még a kirit­kult, víznyomott búzákban is tartós, az aratásig meg­maradó gyommentességet lehet elérni. Az új készít­mények hatásspektruma azonban különböző, tartós, Balról a vegyszer nélküli, elgyomosodott búza, jobb­ról a kezelt terület látható. jó eredményt csak helyes megválasztásuk esetén ka­punk, amelynek elenged­hetetlen feltétele a terület gyomviszonyainak ismere­te. Erős ragadósgalaj-, eb- székfű- és tyukhúrfertőzés esetén nagyon jó ered­ményt adott a Glean mind ősszel, mind tavasszal ki­juttatva. Üzemszervezési szempontok miatt az őszi felhasználás a célszerűbb, mivel így a munkák tavaszi torlódását csökkenteni tud­juk. Ugyanez az előnye a Budapesti Vegyiművek Bu- vilan T készítményének, amely az előbb felsorolt gyomfajok mellett még a fűféléket (soványperje, nagy széltippan, ecsepázsit) is jól és tartósan irtja. A tavaszi kezelések opti­mális. időzítését az időjá­rás keresztül húzhatja, de előnyt jelent, hogy a ké­szítményeket már a táblán­ként kialakult gyomviszo­nyok ismeretében választ­hatjuk meg. Több vizsgá­latban, így a penyigei be­mutatón is nagyon jó ered­ménnyel szerepelt a H— 159—R kódjelű készítmény, a Gabolan és az izoprotu- ron. A két utóbbi készít­mény széles hatásspektru­mával szintén nagyon jól irtja a fűféle gyomokat. Energiamegtalcarítás — szabályozással A kommunális fűtés és hő­ellátás a mienkhez hasonló meteorológiai adottságú és technikai fejlettségű orszá­gokban az energiafogyasztás mintegy 30 százalékát jelen­ti. Nagy jelentősége van te­hát minden olyan rendszer­nek, berendezésnek, vagy akár csak ötletnek is, amely az energiafelhasználás csök­kentését teszi lehetővé. Központi melegvíz fűtésű lakóházaikban kommunális épületekben, üzemekben a fűtés szabályozása az ún. „időjárásfüggő” szabályozók­kal oldható meg. Ezek több helyiség vagy lakás egyidejű fűtésének szabályozására al­kalmasak, mivel a szükséges hőmérsékletű fűtővizet a kül­ső hőmérséklet függvényében egy keverő szelep segítségé­vel keverik ki a kazán (vagy távfűtés esetén a hőkicseré­lő) által szolgáltatott forró vízből és a fűtőkörön már átment visszatérő vízből. Az épület fűtési paramétereinek megfelelően beállított szabá­lyozó műszer gondoskodik ar­ról, hogy az előremenő víz hőmérséklete éppen a szilk- iséges fűtésnek megfelelő le­gyen. A hazai szakemberek által kifejlesztett KALOREG elne­vezésű mikroprocesszoros, ta- nulóprogramos fűtésszabá­lyozó készülék egyike a leg­újabbaknak. A szabályozó a fűtési feladatot minimális energiafelhasználással való­sítja meg. Automatikusan fi­gyelembe veszi a fűtési rendszer és a fűtött épületek tényleges hőtechnikai jellem­zőit,„valamint a fűtésre ren­delkezésre álló mindenkori hőtel'jesítményt. Igazodik a külső hőmérséklethez, korri­gálva a napsugárzás és a szél hatásával. Betartja a munka­szüneti és munkanapokra. ezen belül a napszakokra előírt fűtöttségi értékeket. A képünkön látható KA- LOREG-gel irányított rend­szer — a kiépítettségtől füg­gően — elláthatja a kering­tető szivattyúk vezérlését, a fűtőkör és a használati me­legvízkor együttes szabályo­zását. De elvégzi az adott idő­szakban fogyasztott hőmeny- nyiségértékek meghatározá­sát és tárolását is. Csatlako­zási lehetősége van valamely központi adatgyűjtési hely­hez is. (Hauer Lajos felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents