Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-22 / 170. szám

1985. július 22. Kelet-Magyarország 3 ^kerpéseireIIHIiWiH az Állami Biztosító megyei igazgatója Fehér László Janovics Tibor rakamazi olva­sónk kérdezi: miért nem köthet CS£B 80 biztosítást a MAV-dol- gozó? — A CSÉB olyan csoportos személybiztosítás, amelyet csak munkahelyen lehet köt­ni, ha a munkáltató vállal­ja, hogy a díjat a munka­bérből levonja és a biztosí­tónak átutalja. A MÁV mind ez ideig nem vállalta CSÉB- biztosítások díjlevonását, ezért nem tudunk kötni saj­nos, a MÁV-dolgozókkal CSÉB-biztosítást. Gulyás Miklősné, fehérgyarma­ti lakos májusban vásárolt egy családi házat, amelyikben cső­törés miatt a parketta tönkre­ment. Felszedték, s ekkor tud­ták meg, hogy a biztosító a cső­törésből eredő kárt kifizeti. Be­jelentették, de mivel felszedték a parkettát, már nem mérték fel a kárt, hiába mutatták meg az udvaron lévő csöveket és parkettát. — Nyilvántartásunkat át­vizsgálva megállapítottuk, hogy ügyfelünk a Fehér- gyarmat, Ady Endre út 18. szám alatti lakásra 'vonatko­zó érvényes lakásbiztosítással a kár időpontjában nem ren­delkezett, így kárbejelentést sem tehetett. Információink szerint a lakás adásvételé­vel kapcsolatos ügyintézés folyamatban van. Kárbeje­lentést a lakásra a Szamos menti Ruhaipari Szövetkezet tett 1985 július 8-án. A kár­szakértő csőrepedés, illetve egyéb biztosítási esemény ál­tal kiváltott kárt nem tudott megállapítani, ígV a szövet­kezet vagyonbiztosítása alap­ján sem tudtunk kártérítést nyújtani. Feltételezzük, hogy az ügyfelünk által jelzett parkettakárosodást gombá­sodás, 'korhadás okozta. Egyébként valamennyi va­gyonbiztosításunk feltételei­ből kizártuk a fa és egyéb gombásodási károkat. 1971-ben OTP-kölcsönnel épí­tett lakást Kótajban Kovács Zol­tánná. A télen megrongálódott a tető, azt kérdezi: figyelembe veszi-e ezt a biztosító? — Ügyfelünk 1968 és 1976 között érvényes, régi módo­zatú, a ma alkalmazottnál kisebb kockázatot tartalma­zó lakásbiztosítással rendel­kezik. A tető károsodását csak e biztosításban vállalt elemi károk — tűz, villám- csapás, robbanás, vihar — bekövetkezte esetén térítjük meg. Amennyiben ilyen ká­rosodása van, kérjük jelent­se. A Tölgyesi családnak Tiszada- dán 1966 óta van lakásbiztosítása. 1983-ban villámcsapás okozott kárt a lakásukban. A férj hely­re állította, de a mennyezet be­sárgult, újra kellene festetni. Tönkrement a hűtőszekrény is, az ablakokban körülbelül ezer forint kár keletkezett. Miért nem fizeti meg kárukat a 'biztosító? — Ügyfelünk az 1982 júli­us havi vihar következté­ben megrongálódott hűtő- szekrény kárát jelentette be hozzánk írásban. A kárszak­értőnkkel a helyszínen kö­zölte a vihar által lesodort tetőcserép és beázási kárát, mely az akkori felmérés sze­rint nem érte el a 200 forin­tot, s így az érvényben lévő kötvényfeltételeink szerint nem téríthető. A hűtőszek­rénynél kárszakértőnk vil­lámcsapás által kiváltott sé­rülés tényét nem tudott meg­állapítani, így ezért nem tud­tuk fizetni. Az említett be­ázási, valamint levélben jel­zett üvegkárát pótlólag meg­vizsgáljuk, az ügyben kár­szakértőnk fel fogja keresni ügyfelünket. flomonyik Tamás nyíregyházi olvasónk kérdezi: mikor és mi­lyen igazolás alapján kaphatja meg a CSÉB/80 rokkantsági szol­gáltatást, figyelemmel arra is, hogy jelenleg táppénzes állo­mányban van? — A CSÉB 30 Szervezeti Szabályzat 25. pontja értel­mében a biztosított csak ak­kor tarthat igényt a megrok- kanási szolgáltatásra, ha a CSÉB'80 belépési nyilatkozat aláírásának napjától számí­tott hat hónapon túli hatály- lyal részére a társadalom- 'biztosítási intézet rokkant­sági, vagy baleseti rokkant­sági nyugdíjat állapít meg. Előfeltétel legalább 67 szá­zalékos rokkantság (munka­képesség-csökkenés), mely­ről a beteget az orvosi bi­zottság formanyomtatványon kiértesíti. Ez alapján a meg- rokkanási szolgáltatás kifi­zetésére még nincs lehető- ség, ahhoz a nyugdíjhatáro­zat bemutatása szükséges. Amennyiben a levél írója még táppénzes állományban van, addig rokkantsági nyug­díjat csak akkor állapítanak meg részére, ha ezt ő maga leéri a társadalombiztosítási intézettől. Kérjük, ha a ha­tározatot megkapja, jelent­kezzen nyíregyházi fiókunk­nál. „Szép a Tisza” jeligére egy gávavencsellői olvasónk arra kér választ, hogy milyen életbiztosí­tást köthet, ha ő 71, felesége pedig 61 éves? — Egyéni életbiztosítás kö­tésére maximálisan 65 éves korig van lehetőség, a meny­nyiben a Biztosítást kötni szándékozó személy egészsé­gi állapota megfelel a bizto­sítás elvállalása szempontjá­ból a kornak megfelelő át­lagos állapotnak. 65 éves koron túl már semmilyen életbiztosítás nem köthető. B. J. AHÉt EMBERE A népművészeti stúdió vezetője Mint egy nyüzsgő hangya­boly, olyan volt az utóbbi hetekben a nyíregyházi mű­velődési ház, sürgés-forgás földszinttől a padlásig, fent- ről kalapács kopog, lentről kiáltoznak: Merre vagy Ju- lilka? — még arra is volt gondjuk, hogy a díszkút le­mezeit egyenként megtiszto­gassák. Aki pedig ezt az egészet „vezényelte": dr. Puskásné Oláh Júlia, népi iparművész, a megyei nép- művészeti stúdió vezetője. Kevesen lótottak-futottak annyit az elmúlt napokban, mint ő. Körülbelül két hó­napja tart a hajrá, hogy megfelelő színvonalon meg­rendezett, tartalmában és külsőségeiben is rangjához méltó legyen a hetedik or­szágos népművészeti kiállí­tás. Ha ezer szeme volna az Jogi tisztázatlanságok, nehez indulás Leányvállalat köldökzsinórral — Rosszul jött ki — mond­ja a leányvállalat igazgatója, Pangó Zsigmondi —, hogy Nyíregyházán némelyek be­hajtották előttem a nagyvál­lalat dossziéit, nehogy vélet­lenül meglássam, mi van benne. Ez persze inkább csak az első időkre volt jellemző. Mennyire önálló? Az idén januártól kapott részleges önállóságot Szálkán a korábbi gyáregység. Miből all ez az önállóság? A kér­désre bizonyos jogi tisztá­zatlanságok és a nem eléggé körülhatárolt alapelvek miatt nem is könnyű válaszolni. — Szorítkozzunk a té­nyekre — javasolja beszél­getőpartnerem —, arra a megállapodásra, szerződésre, amit a nyíregyházi központ­tal. mint felügyeleti és alapí­tó szervünkkel kötöttünk, önálló belkereskedeLmi jo­gunk, valamint költség- és nyereségelszámolásunk van. Magunk vásárolhatunk a termeléshez anyagot. és egyezkedhetünk a beszerzési árra. Saját kezdeményezésű üzletkötéseink lehetnek embernek, akkor sem győz­né pillantással: 4121 tárgy megőrzése a feladat, ebből 2084 került a kiállítótermek­be. Berendezés, meghívók, több száz oklevél, protokoll- lista, aztán kapcsolattartás a vásározó mesterekkel, kihur- colkodni Berkeszre, ahol ma nyílik országos népművésze­ti tábor, itt a díszterem elő­készítése, fuvarok, telefo­nok — ezer útvesztő az idő­ben. Julikát már a rutinja is átsegítené a kritikus helyze­teken, hiszen kezdetektől ő ennek a rendezvénynek a „háziasszonya". Mégis, in­kább a szíve vezérli. Azon ritka, szerencsés emberek közé tartozik, akik főállás­ban azt tehetik, amit szabad Ugyanakkor az anyavállalat hagyja jóvá szervezeti fel­építésünket, a hosszú távú és az éves tervünket. Mun­kánkról kötelesek vagyunk havonta beszámolni. A nagy- vállalat a kezesiünk. Képvi­sel bennünket a felsőbb szer­veknél. Adózatlan nyeresé­günk húsz százalékát — esz­közhasználat címén — be kell fizetnünk az anyaválla­lat kasszájába. Ha hozzávesszük még * mindehhez, hogy a leányvál­lalatnak abba a keresetsza­bályozási formába kell tar­toznia. mint az alapítójának, valamint azt, hogy az alapí­tott cég első számú vezető­jének közvetlen főnöke az anyavállalat igazgatója — akkor látnunk kell, hogy a leányvállalatnak a nagy cég­től való elválása, önállósága nem nagyobb, mint az újszü­lötté. amikor még a köldök­zsinórját nem metszették el. — Kezdetben nagyon ma­gunkra maradtunk. Decem­ber végén közölték velünk hivatalosan, hogy jövő hó­naptól előrerukkolunk. A nagyobb önállóság gondolata nem állt távol tőlünk azelőtt sem, a döntés mégis zavar­idejükben legszívesebben csi­nálnának. Jelenleg közel kétszáz sza- bolcs-szatmári alkotó mun­káját kíséri figyelemmel, gondoskodik számukra a to­vábbfejlődés lehetőségéről, a szakmai képzésről. Legtöbb­jüket ő karolta fel, közülük sokan eljutottak már a leg­rangosabb elismerésekig. Rendszeresén kiállítanak, művelik a népművészeti tárgyalkotás csaknem vala­mennyi ágát. Most először mutatják be legújabb mű­fajukat: a paszománykötést. Rögtönzött tárlatvezetés a félig kész termekben: — A legnagyobb meglepe­tés ez a kovácsoltvas-kollek­ció, a tiszalöki Vajda László munkái. Komplett ajtóvasa­lás, mécsesek, kopogtató, tűzi kutya. Ha így folytatja, sok­ra viheti, még nagyon fiatal. Nagyon érdekesek a ruhák: visszatérnek a népies felé, nem nagyon mernek az ipar­művészetbe átmenni. És itt. ez a szőttesegyüttes: Főt, a gyermekváros anyaga, ez a szívem csücske,.. Eddig Julika munkái is ott sorakoztak a kiállításokon. A tehetségek felfedezése, a kö­zösséget összefogó szervező munka mellett ő is jelentke­zett gyönyörű hímzéseivel. Most igyekezett inkább má­sokat előreengedni. És az öt díjnak, amit idén a nyíregy­házi stúdió tagjai megsze­reztek, valószínűleg jobban örül, mint maguk a nyerte­sek. B. E. ba ejtően hirtelen ért. Har­minc nap alatt kellett új mű­ködési szabályzatot, szerve­zeti struktúrát kidolgoznunk, alig használható jogi útmu­tatások alapján. Ennél na­gyobb feladat volt a terme­lés megszervezése. Elég anv- nyit mondani, hogy 1985-re saját anyagmegrendeléseink sem lehettek, hiszen 84-ben még gyáregység voltunk. Az anyavállalat kapacitásaink harminc százalékának lekö­téséről kezeskedett. Ránk­szakadt a gond: milyen mun­kát adjunk az embereknek? Kevés a pénz — A télen többen is el­mentek innen — meséli Mi­zsák János gépszerelő. — Nem volt munka. A fizetés meg különben is csapnivaló. A szálkái cég szerelőcsar­nokának ajtajában beszélge­tünk. Legalább húsz munkás gyűl körénk. Indulatosak. Panaszkodnak, amikor arról érdeklődöm, mit jelent szá­mukra, hogy leányvállalat­nak nevezhetik a munkahe­lyüket. — Mit jelent? Leverték a normákat, többet kell dolgoz­ni, a pénz mégse több — elégedetlenkedik Nagy Imre esztergályos. Zúgolódnak az emberek. Hallani 2800 forintos havi bérről, meg arról, hogy csak az irodisták száma nő, az anyagellátás mégis rossz. Azt mondják, ha nem volna vgmk, nem is tudják mi len­ne. Egyébként a munkások nyolcvan százaléka gmk-zik. Kisvártatva megjelenik egy művezető, aki felszólítja az embereket, hogy „reálisan nyilatkozzanak, majd közli, hogy a cég senkihez sem ragaszkodik. Van remény De térjünk vissza az igaz­gatóhoz. — Az első hónapokban olyan munkákat is elvállal­tunk, amilyeneket tsz-mel- léküzemágak is visszautasí­tottak. Muszáj volt, min­denképp foglalkoztatni kel­lett a dolgozókat. Mára már van elég tennivaló, a kapa­citásainkat erre az évre le­kötöttük. Mégsem érezhetjük magunkat teljes biztonság­ban, hiszen ha valamelyik gyártmány miatt összeütkö­zik az érdekünk az anyavál­lalatéval, könnyen mi húz­hatjuk a rövidebbet. Igaz, az eddigi tárgyalásaink, megbe­széléseink a nyíregyháziak­kal korrektek voltak. Persze, a továbbiakban is megmarad az a probléma, hogy nincs olyan semleges fórum, ahová bajaink orvoslásával fordul­hatnánk. Az említett „dosz- sziés” bizalmatlanságot in­kább csak múló gyermekbe­tegségnek tekintem. Végül is az számit, hogy év végére nendbe jöjjön a szénánk. A tisztes eredménnyel (leg­alább 6—7 millió forinttal) zárt évre minden reményük meg is van, bár fél évkor még egy kevés veszteséget könyvelhettek el. Sztancs János---------------------------------\ SZERKESZTŐI oooooooo ra m/ern vagyok presszó­im! kedvelő, mégis szí­ven ütött a minap kollégám híre: bezárták a nyíregyházi Művész presz- szót, amely májustól fo­gadta a vendégeket — te­hát nyitva tartott mind­össze két hónapig. Kíváncsi lettem volna, vajon hogyan reagáltak a hírre a szakemberek, a vendéglátó vállalat veze­tői, a tanács illetékesei. Feltételezem, nem nagyon izgatta őket a dolog, a mi írásunkra sem válaszoltak. Engem ez is aggaszt, hi­szen végül is közpénzről van szó, abból épült az új létesítmény, s nyilván ab­ból költenek, költöttek most az igen rövid idő utáni átrendezésre is. Emlékszem, sokáig va­júdott a színészház föld­szintjén lévő helyiségek ügye. Mert olyan vendég­látóhelyről van szó, amely nem egy a sok közül, ha­nem igazi újdonság, kí­sérlet. Amitől a várost szeretők, á lokálpatrióták azt is várták: egyfajta ta­lálkozóhelye legyen a vá­ros, a megye értelmiségé­nek, színházkedvelőinek. A várakozás most is változatlan, csak éppen az első szerelem múlt el lob­banékonyon. Nehezen tu­dok belenyugodni: egy nagy, megyei vállalat nem tudott megoldást találni egy olyan „egységnél", amely színfolt lehetett volna saját palettáján is. Talán kicsit több ötlet, igényesség, netán a város iránti szeretet is elkelne ilyen esetben, hiszen több­ről van szó, mint pénzről csupán. M. S. s ______________> Gólyahír V alamikor tavasz táján szoktak megjelenni ezzel a címmel írások. Hadd tegyek ezúttal kivé­telt. ugyanis a hír nem fel­nőtt, hanem — nyárhoz il­lően — gyerekgólyákról szól. Egészen pontosan négy kicsi gólyáról, ők ott élnek a sza- moskéri rendelő kéményére épített fészekben, egy kicsit kivételesen nem ketten, ha­nem négyen, ami minden-“ képpen az évek óta mindig visszatérő gólya házaspárt dicséri. Most falupolitikai kérdéssé lett a fekete-fehér szárnyas­család sorsa. A tervek sze­rint renoválni kellene az ott­hont adó kéményt, fgy lelt üggyé a négy kicsi gólya, ugyanis ha hozzákezdenek a renováláshoz, akkor biztosan elpusztulnának. Tiborc panaszában a gó­lyák még azért pusztultak el, mert ma „magunk emészt­jük el a hulladékot is". A mi világunk madarai és kö­rülöttünk a természet sok­sok értéke azért pusztul, mert nem figyelünk rájuk. Nos. Szamoskéren és Sza- mosszegen úgy gondolták, hogy inkább a tanács vál­toztat a terveken, mint a gó­lyák a maguk életén. Majd ősszel, ha már elrepültek, felállítják a már megvásárolt póznát, rászerelnek egy sze­kérkereket, áttelepítik a fész­ket, hiszen a falu lenne sze­gényebb, ha nem jönnének soha vissza. A rendelő kéménye, mire keli, így is pipálhatja majd a füstöt. (bartha) KÖRHÁZBÖVÍTÉS KISVÁRDÁN. Megkezdődött a műszaki átadás a kisvárdai 200 ágyas kórházbővítésnél. (Elek Emit felvétele) Hátizsákként utazni, vagy egy külön biciklit hajtani nem mindegy. És megint más körülmény, más kérdés, ha egy kerékpáron egyszerre két pedálpár határozza meg az előrehaladást. Hogy a leány v általat és az anyacég közötti viszony milyen közös bicikli zéshez hasonlítható, azt ponto­san e sorok írója sem tudja megmondani. Mindenesetre a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat és a gyár­egységéből leányvállalatává előlépett mátészalkai gyár ese­te megér egy alaposabb vizs gálatot.

Next

/
Thumbnails
Contents