Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-20 / 169. szám
KM HÉTVÉGI MCUÉKUT „Felkelt már az esthajnali csillag, /Az én rózsám U „Jaj, de magos ég a csillagos ég” — kezdi sorait egy magyar népdal. Bizony, az ég magasan van! Ami Lajos, a nagy szamosszegi mesélő — a mesemondó s szüneteiben, mintegy pihenésképpen — 1958 decemberének egyik estéjén, az álmélkodó hallgatóság előtt arról nyilatkozott, hogy miként van elrendezve az égbolt. Elmondása szerint ha a tudósok feltalálnának egy olyan repülőgépet, amelyik az égbe tudna menni, akkor legalább ih-ét nap és hét éjjel kellene ahhoz, hogy elérje a szilárd égboltot, amelyik tiszta aranyiból van. (Ne feledjük, Gagarin nevét akikor még nem ismertük!) Az égre vannak felaggatva a csillagok. Az égbolt alatt jár a Nap és a Hold. A Nap minden este lebukik a vízbe, és a föld alatt a vízben úszva, egyben megtisztulva, másnap hajnalban keleten visszamegy az égre. Ugyanezt az utat teszi meg a Hold is, csakhát fodíltva: amikor a Nap este megs zenitül, lemegy a tenger vizébe, akikor kél fel a Hold az égre. — Különös, hogy Ami Lajos felfogása hasonlatos 'az ógörög, pto- lemáiosi világképhez. A „világosság fejedelme" Hagyományaink a Napról nem sokait mondanak, hiszen senki sem tekinthet a fénylő Napba. A Napot 'az egész világon tisztelik. Nálunk is azt tartják, hogy aki a Napra mutogat, annak megpenészesed ik az ujja. A Nap a „Világosság” fejedelme, a „Sötétség” legyőzője. A Napnak a Hold az öccse, a kistestvérkéi pedig a Csillagok. Az égbolt igazán csak éjszaka tárulkozik ki előttünk. Bizonyos, hogy a kőkorszak embere már figyelte az égitestek járását, és sokat felismert közülük. A csillagok egyre inkább megszemélyesíitődtek, egyre inkább emberi lényeknek, de legalább ahhoz hasonlóknak tartották őket. Nem kétséges, hogy az a világkép, amelyik a magyar néphagyományban kialakult, egyes elemeit tekintve többezer évre is visszavezethető. Az éjszakai égbolt legfőbb alakja a Hold. Holdtöltekor különös formájú foltok figyelhetők meg. A Nyírségben (Apagy, Nyírgyulaj, Nyírmi- hálydi) úgy tudják, hogy a Holdban Szent Dávid hegedül és hogy Szent Cecília (Cicelle, Uriás felesége) táncol. Másutt hozzáteszik azt is, hogy Jézus azért átkozta el őket a Holdra, mert mindig táncolni akartak. Szintén a Nyírségiben mondják a gyerekek: „Ne nézz a Holdba, mert elpattan a hegedű húrja és kiveri a szemedet!” „Sűrűcsillagos” (tiszta) éjjel csodálatos csillaigvilág tekint le ránk. A Karácsony esti sű- rűasilllagos ég jó termést ígér, meg nagy szaporaságott az állatállományban. De májusban, ha „nagy tűzzel” égnek a csillagok, az már nem jelent jót, mert utána kártevő fagy következik. A falusi embereknek, különösen a pásztoroknak szinte mindegyik csillag személyes ismerősük volt és majd’ mindegyiknek tudták a történetét is. Á Hadak útja A Hadak útja (Tejút) — egy hortobágyi pásztor elmondása szerint — gyémánit- tal van kikövezve, amint illik a naigyvútéz hadakhoz. Azon jön majd vissza Csaba királyfi, ha mi magyarok egyszer igazán bajiba kerülünk. A közepén van a kocsma. A vitézek ott fognak enni-mni és a lovakat ott itatják majd meg, mert naigy ufcait kell megtenniük idáig! De miént fehér ez az égi út? Azért, mert a gyermek Jézus tejet vitt arra a mezei munkásoknak, de megbotlott és a tej az útra ömlött. A Hadak útját mondják még Szalmás útnak is, mivel szalma szóródott szét rajta. Nemigen akad olyan ember, aki a Göncölszekeret ne ismerné, hiszen fényesen ragyog a négy kereke és a három- csillagos rúdjia. A Göncölsze- kér mellett van egy piciny csiilagocsfea, a Kisbéres, aki ostorával a szekérbe fogott (de nem látható) lovakat hajtja. Másutt úgy tudják e csillagképről, hogy ez Szent Péter szekere, vagy éppen Illés próféta tüzes szekere. De miért van eltörve a szekér rúdja? Azért mert Szent Péter szalmát szállított rajta, de az úton (a Hadak útján) egy részeg embert kellett kikerülnie, melynek következtében a szekér felborult, eltörött a rúdja, a szalma pei szétszóródott. Közel van a Göncölszek hez a Három kaszás (Or csillagkép). De a kaszáé mellett ott vannak még a n rokszedők és a kévekötők Az aratóknak Sánta K hordja az ebédet. De hogj sántáit meg? Ügy, hogy a 1 szásofk mentek az égi tarl Kata meg sietett utánuk ebéddel. De a hátsó kaszás ejtette a kaszáját, amibe K beielépett. Megsánitulit szegé máig sem érte utol a kaszá kát. Mondják, hogy azóta j ni sem tud. (Ez is igaz, his: ő a Sirius, a sarkcsillag!) A Fiastyúk (a csillagás: meghatározása szerint: „T. r.us”-bain a Pleiades csop< csillagképben egy fcotlót lálhatunlk hat csibével. Né Sánta Katóra fogják azt hogy ő vitte fel az égi bú mezőre a kotlóst a csibéi hogy megéljenek. De mond azt is, hogy egy asszony sárnap szőtt, ezért büntetés az Isten az égbe vitte a csdr it. Néhol úgy tudják, hogy aprójószág az üdvözülitek s mára vitetett fel az égbe, h néha ők is ehessenek pej káscsirkét. Abban viszoir néphit országszerte egyet hogy a Fiastyúk is Szent tér gazdaságához tartozik! a Fiastyúk Szent Iván éjj« látható az égen, akkor gaz aratás várható. A benépesítet égbolt A Korona csillagképei nép Paradicsomnak nevez: szőregiék szerint: „a par csőrükért most is az égen ' látszik is, a csillagok a pi dicsomfáik módjára szinte I longanak. „Mint Ami L mondotta Szamosszegen: paradicsomként vót az ég: hát az ma iS' megvan a f világba, ahol Atyám Tér tőim él. Odafenn teremt Ádámot és Évát. De am bűnt szereztek az emberi re, akkor a parad'icsamker kihajimtotta őket és 1 epüf: tek erre a fődre, de semmi juk nem történt.” A tévelgő juhász (B csillagkép), elaludt az en közben a birkanyája szót ledit. Most is 'keresi, de hi Pedig a birkanyáj most i,s van az égen, láthatjuk, ott lad át az országúton, aha kétfelé ágazik. A művész és öröksége A romániai magyar költészet legfiatalabb nemzedéke valójában egy egyetemi diá'kfolyóirat — a kolozsvári Ech'inox — körül gyülekezett és talált magára. E folyóiratot a Babes-Bolyai Egyetem hallgatói indították útnak a hatvanas évek végén három nyelven: románul, magyarul és németül. Műhely jellege és elméleti érdeklődése következtében sajátos színt képviselt a nemzetiségi folyóirat-kultúrában, szerzői teoretikus igénnyel foglalkoztak' a társadalmi és szellemi élet tapasztalataival, s az avantgarde irodalom kortársi törekvéseinek jegyében kívánták megújítani a nemzetiségi irodalmat. Nem minden előzmény nélkül vállalkoztak erre a feladatra, a romániai magyar irodalomnak, mind a „hőskorszakban”: a huszas években, mind a hatvanas években volt egy meglehetősen erős avantgarde irányzata. Az el- iméleti igény és az avantgar- die poétika nem véletlenül kapott egyszerre nemzedékszervező szerepet: a teoretikus vizsgálódások azt a célt tűzték maguk elé, hogy kritikai elemzést adjanak a nemzetiségi kultúra hagyományairól, beidegződéseiről, az avantgarde alkotómódszere pedig ennek a kultúrának a radikális megújítására törekedett. Az avantgarde szellemisége erős kritikai hajlammal járt együtt tehát, és ennek a kritikának általában az irónia volt az eszköze. A fiatal költőnemzedék le " akarta bántani azt a pátoszt, amely ta nemzetiségi költészetre rakódott, rá akar mutatni arra, hogy számos olyan ideál létezik, ameflynek valóságos értékét már megkérdőjelezték az időközben szerzett történelmi tapasztalatok. Ez nem jelenti azt, hogy ők maguk nem ápoltak volna 'eszményeket: az anyanyelv és a szülőföld iránt érzett Balta Zsófia: hűséget, a többségi és kisebbségi nép kölcsönös megértését, az egyetemes haladás emberi eszményeit ők is szilárd értéknek tekintették. Az avantgarde költészet kihívó nyelve, meglepő vagy éppen groteszk szóképei által is ezeket a közösségi értékeket kívánták hirdetni és oltalmazni. Ezt a szándékot fejezi ki az 1954-ben született Szőcs Géza, az 1949- ben született Bállá Zsófia, az 1951-es Adonyi Nagy Mária, Markó Béla, az 1954-es Egyed Péter és társaik versei is. Pomogáts Béla A hold előtt felhők, denevérek Vékony oinkréteg vasárnapjainkon, bevonja őket fémes szürke ízzel a gorálofcról szóló hír s magunkon töprengünk-sírunk, hol van újra a legközelebbi szerető szabadság, hogy lég, tenger daliát a szívbe fújja; a tél alól a némaság vizében hord ki minket az, ki úgy teremt: a létből és időből megalkot éber vassal. A felhők most a Holdon hiába röpdösnek fényt, hitet kioltón. Az igazság érik, mint a bor, nehéz. Markó Béla: Váratlan utazás Piros búzatáblák közt tévelygek mert álmaim eszköze vagyok és múltam is kihasznál engemet hogy céljai végre megvalósuljanak a hallgatag jelenben hátat fordítok vágyaimnak s tele a föld már medúzákkal nyálkás műanyag zacskókból szétfröccsenő vízzel és döglött pillangókat sodor a szél az ablak előtt úgy élünk mint a medúzás vizek partján nincsen gondunk az erdőhátra nincsen gondunk az elmúlásra s holnap talán már útnak indulsz hogy legyen mire visszanézned és bekúszol a mikroszkóp hűvös csövébe a tárgylencse sugarában alszol és néma egysejtűek közt ébredsz s kitapogatod hideg arcodat: olyan a kezed mint a kés. Szentirmai Zoltán: K A művész: Moholy-Nagy László. Öröksége: a modern lakáskultúra forradalmi átalakítása, amely valamilyen formában a technikai civilizáció új esztétikai normáit hirdető művészetekben, a filmben, a fényképezésben, könyveink, folyóirataink, különféle használati tárgyaink megformálásában, környezetünkben állandóan jelen van. Mindnyájan örökösei vagyunk a korán elhunyt világhírű művésznek, aki most töltené be kilencvenedik évét. Szokatlannak tűnő alkotásai közül a Kamera nélküli felvétel című' kísérletét mutatjuk be. Képünkön: A fekete és fehér közötti kontrasztjelenségek a legfinomabb szürke átmenetekkel. Fotogram: Moholy-Nagy László . Würtz Adám: Kakas és huszár (rézkarc) Égitestek a néghapmánvban P19Í9I iti9iiv9r bitül/ Rnvnsrrtftinl rimái iiiiijyui umiy* ««uiddiiluElili Közösségi értéket őriznek
