Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-18 / 167. szám

XLiII. évfolyam, 167. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. július 18., csütörtök JAVULT A TERMELÉKENYSÉG Mérlenen a könnyűipar A könnyűipar — az el­múlt év azonos időszakát alapul véve — az idén 6,6 százalékkal növelte termelé­si értékét. Ez a tervezett nö­vekedésnél 0,6 százalékkal kevesebb. Kiemelkedően jó eredményt — 9 százalékos termelésnövekedést — ért el a papír- és nyomdaipar, — ugyancsak az átlagon felül teljesített a kötőipar és a pamutipar. A növekedés üteme némi­leg elmaradt a tervezettől a cipőiparban, a textilipar egészében, ezen belül is a gyapjú- és selyemiparban. A gyapjúipar termelési értéke például mindössze 1,7 száza­lékkal több a tavalyi első félévinél. Ennek oka részint a létszámhiányban, részint a kedvezőtlen piaci helyzetben keresendő. Az elmúlt né­hány hónapban ugyanis lanyhult a belföldi piac ér­deklődése a gyapjúszőnye­gek és -takarók iránt. Az ágazat termékeinek je­lentős részét belföldön érté­kesíti. Az első fél évben bő­vült- a választék, különösen a ruházati és a cipőipari ter­mékekből sikerült a terve­zett szinten kielégíteni a vá­sárlók igényeit. A könnyűipari vállalatok, szövetkezetek teljesítették exporttervük arányos részét, mintegy 11 százalékkal ma­gasabb árbevételt értek el, mint az elmúlt év azonos időszakában. A szocialista pi­acra készülő termékekből pó­tolták a tavalyi elmaradáso­kat, és eleget tettek idei vál­lalt kötelezettségeiknek is. Az év második felében a legfontosabb feladat a ter­melés olyan mértékű növe­lése, aminek eredményeként egyaránt lehetővé válik a belföldi, a szocialista és a konvertibilis piac igényeinek jobb kielégítése. (MTI) Masszakészítő, virslipározó Húsba vágó beruházás Nyírogyházi száraz szalámi és kolbász Nagyszabású húsüzem-bő­vítő beruházás folyik az Ál- laitforgalmi és Húsipari Vál­lalat nyíregyházi gyárában. A múlt év végén elkezdett munkálatok — amelyeknek értéke megközelíti a 320 mil­lió forintot — előrelátható­lag 1987 őszén fejeződnek be. A hetvenes éveikben két­szer is próbálkozott a cég egy-egy jelentős fejlesztés engedélyeinek megszerzésé­vel. Az első esetben a kör­nyezetóvók hiúsították meg a terveiket, a második eset­ben pedig egyszerűen nem volt elegendő pénzük. A mostani beruházás első ütemében egy új kétszintes, összesen 3 ezer négyzetméter alapterületű üzemet építe­nek. Ebben hűtött, klimati- zált helyiségek lesznek, ame­lyekben korszerű nyugati gé­pek, technológiák kapnak he­lyet. Egyebek közt húsmasz­szakészítő berendezést talál­hatunk majd itt, nagytelje­sítményű rozsdamentes töltő- masinát, virslipározó- és cso­magoló gépet — mind olyan rendszereket, amelyek a leg­magasabb egészségügyi és hi­giéniai követelményeknek is kiválóan megfelelnek. A fej­lesztés második ütemében a meglévő épületek átalakítá­sát, felújítását végzik. Mindez lehetővé teszi, hogy húskészítményekből a jelen­legi 4 ezer tonna helyett 6 ezer tonnát gyárthassanak naponta — javítva ezzel a megyei ellátást. A cég szá­mára nagy jelentősége van annak, hogy az exportufc megsokszorozására is mód nyílik. A fogyasztóknak jó hír: a modern üzemcsarnok terme­lésének megindulása néhány új termék megjelenését is Je­lenti majd. Félszáraz kol­bászt és szalámit terveznek gyártani, amelyek minősé­gükben — szándék szerint — közelíteni fogják a legjobb kolbászok és csemege szalá­mik (például Pick) minősé­geit. Az új termékek árai azonban lényegesen kisebbek lesznek, mint a világhírű élelmiszereké. Az újdonságo­kat mindenekelőtt a megyé­ben fogják árusítani. A folyó beruházás a ter­vezett ütemben halad. Min­den remény megvan arra, hogy a kitűzött határidőket a SZÁÉV, illetve a többi kivi­telező tartani tudja. A fej­lesztés megtérülési ideje ki­lenc év. A vállalat a nyere­ségének jelentős megnagyob­bodásával számol a jövőben. Erre szüksége is lesz, hiszen a negyedmilliárdos export­árualap-bővítő hitelt vissza is kell fizetni. Idén 1,5 millió négyzetméter fésűs szövetet készítenek az Cjpesti Gyapjúszövő újfehér­tói gyárában, melynek több mint kétharmada exportra kerül. Képünkön: Minárcsik I,ászióné 100 százalékos tiszta gyapjúszövetet sző a szovjet gyártmányú SZTB gépeken. (GB) Megy «szerte aratják a búzát Igazán nem lehet panasz a hét eleji időjárásra. Az el­múlt három nap során vé­gig sütött a nap, a maximum hőmérséklet megközelítette, sőt elérte a harminc fokot. Ügy is mondhatjuk, búzaér­lelő meleg volt, s reméljük marad továbbra is. Ez meg­gyorsította a kalászosok, kü­lönösen a kenyérgabona éré­sét. A korábbi 18—20 száza­lék nedvességtartalom két- három százalékot csökkent, ami egyben azt is jelenti, nem szabad halogatni a bú­za aratását. Szerte a megyé­ben — az őszi árpa után — hozzákezdtek ennek a nö­vénynek a betakarításához is. Néhány helyen, főleg Szat- már és Bereg egyes terüle­tein csak pár napos késéssel kezdhetik a búza kombájno­lását a korábbi belvíz miatt, összeállításunkban három mezőgazdasági nagyüzem ka­lászos betakarításáról szó­lunk. Július 12-én kezdték az aratást Nagykállóban, a Nyírség Termelőszövetkezet­ben. Őszi árpa mindössze öt­vennégy hektáron volt, ezzel gyorsan végeztek. Búzából 2450 hektár a vetésterület. A betakarítás megszervezése nagyon komoly munkát igé­nyelt, hiszen tizenkilenc ara­tó-cséplő gép vesz részt a nagy nyári munkában. Annál is inkább összehangolt, jól átgondolt tervre volt szük­ség, mert a gépek zöme több mint tízéves. Gondot inkább az okoz, hogy a belvíz miatt felázott talajon a lánctalpas rizskombájnnal is aratni kell. Búzából 105 hektár termése már biztos helyen van, fo­lyamatosan vágják a többit is. Naponta 500—600 tonnát csépelnek ki a kombájnok, s ez 150—160 hektár termésé­nek felel meg. Nagykállóban a tavasszal kezdték meg egy szárító építését, ami elkészült és már működik. A búza mellett 127 hektár borsó is betakarításra vár. Kedden fejezték be a var- sánygyürei Tisza Termelő- szövetkezetben az őszi árpa aratását. Mindössze 11 hektár volt, az átlagtermés három Aratási pillanatképek a nyíregyházi Ságváriból. (Jávor felv.) tonna hektáronként. Ezt kö­vetően indultak a kombáj­nok a búzaföldeken. Az első táblák már kedvező képet mutatnak, négy és fél tonnás hozamot produkált a búza. Teljes kapacitással ma kez­dik az aratást, Varsánygyü- rén is hátráltatta a növények fejlődését a belvíz. A terme­lőszövetkezet homokos terü­letén rozsot vetettek. Ezt — 1600 hektár — július 25-én kezdik aratni a tizenöt kom­bájnnal. Befejezték az őszi árpa aratását a Mátészalkai Sza­mos menti Állami Tangaz­daságban is. A jó időt ki­használva már a búzát vág­ják a csahold táblákon a gé­pek. Közel ötszáz hektár az aratandó terület, s ezt négy Claas-Dominátor 105-sel, va­lamint hat NDK-gyártmányú kombájnnal vágják. A gaz­daságban úgy tervezik, hogy a termésből 480 tonnát vető­magnak hagynak, 300—400 tonnát átadnak a GMV-nek és ötszáz tonnát a saját ke­verőüzemükbe szállítanak. (sipoa) Sulikozmetika Nyíregyházán A legszükségesebbre futja Aligha van olyan iskola Nyíregyházán, ahol legalább néhány tanteremben ne dol­goznának szobafestők, taka­rítók. Ebben az évben 48 millió forintot költenek a városban az óvodák, vala­mint az alsó- é§ középfokú iskolák felújítására, karban­tartására. Ebből az összeg­ből 16 millió forint a megyei tanács támogatása, me­lyet a legjelentősebb korszerűsítésekre hasz­nálnak fel. E munkák többségét a nyári vakációban kezdték, s fejezik is be. Több helyen viszont már a tanév vége előtt hozzáláttak a tenniva­lókhoz. Mint a megyeszék­hely egyik legrégibb iskolá­jában, a 4-esben is, ahol még az év első felében meg­kezdődött a rekonstrukció. A pince szigetelése, a födém részleges és a tetőszerkezet teljes cseréje már megtör­tént. A százéves épületben korszerűsítik a víz- és a vil­lanyhálózatot, ahol kell, ott cserélik, illetve javítják a régi ajtókat, ablakokat, s újra festik a helyiségeket. A munka első üteme augusztus végére készül el, mikor az iskola na­gyobb felében megkezdő­dik a tanítás. Amíg az északi szárny tata­rozása tart, addig szükség­megoldásokat keresnek a ta­nulók elhelyezésére házon belül. A rekonstrukció jövő év októberében készül el a homlokzat tatarozásával. Nem kell többé fagyos- kodniuk télen a sóstóhegyi általános iskola növendékei­nek. Itt központi fűtést ala­kítanak ki, s korszerűsítik a konyhát. A zsúfoltság eny­hítésére — a szülők, a ter­melőszövetkezet, több kis­iparos és néhány nyíregyhá­zi vállalat jelentős társadal­mi munkájával — három új tanterem épül, melyeket leg­később októberben vesznek birtokba a nebulók. Még a nyáron megszépül a 12-es számú, Vécsey közi is­kola is, ahol a homlokzat, az ajtók és ablakok, valamint a belső burkolat felújítása, ja­vítása ad feladatot. Egymillió forintot költe­nek a Kisteleki szőlőben működő iskola rendbe­hozására: a homlokzat felújítására, s a fűtés korszerűsítésére. Az udvaron álló, jó ideje ki­használatlan szolgálati laká­sokat pedig egy óvodai cso­port elhelyezésére alakítják át. Jó hír a környéken lakó kisgyermekes szülőknek, hogy szeptembertől legalább 30 ap­róságot fogadnak itt mind a három korcsoportban. Jól halad a Béla utcai kollégium tetőfelújítása, a Petőfi kollégiumban pedig hozzáláttak a tornaterem korszerűsítéséhez. Rengeteg helyen gondot okoznak a so­rozatos beázások. Az Etelközt óvodában már megkezdték a tető szigetelését. Evek óta tart a per a jó- savárosi 9-es iskola ügyében, ahol szintén gyakoriak a beázások a gazdasági szárnyban. A bíróság döntése szerint augusztus végére újra kell szigetelni a tetőt. Az ÉPSZER, a KEMÉV és a Nyíregyházi Építőipari Szö­vetkezet mellett rengeteg kisiparos dolgozik városszer­te a karbantartásokon, fel­újításokon. Sok helyen be­kapcsolódtak a szülők is: tár­sadalmi munkában. Késés egyelőre nincs, így várhatóan minden isko­lában időben megkezdő­dik majd a tanítás. A nyári munkák ellenére — a szűkös anyagi lehetőségek miatt — sok feszítő gond marad, melyek megoldása a következő évek feladata lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents