Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-02 / 153. szám

1985. július 2. Kelei-Magyarország 7---------------------------------------------------------------------— > Növényvédelem maradvány nélkül Fegyelem az egészségért Termesztett növényeink ká- rosítók (rovarok, gombák, baktériumok, gyomnövények stb.) elleni védelmére rendsze­resen használunk különböző nö­vényvédő szereket. A felhasz­nált szerek azonban nemcsak a károsítókra, hanem az emberre is mérgezőek, ha nem az elő­írásoknak megfelelően alkal­mazzák őket. BETARTANI A VÁRAKOZÁSI IDŐT A fogyasztók egészségének védelmét szolgálja az élelme­zés-egészségügyi várakozási idő előírása — a megengedett szermaradék meghatározása (milligramm hatóanyagi kg termék). « Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő előírásainak az a célja, hogy a kijuttatott nö­vényvédő szer hatóanyaga az egészségre ártalmas szint alá csökkenjen. (Az előírtnál na­gyobb koncentrációban hasz­nálva a szereket, a várakozási idő is meghosszabbodik!) Az 5/1977. (I. 24.) MÉM-EÜM. sz. együttes rendelet előírja, hogy a saját fogyasztásra ter­melők kivételével valamennyi termelő köteles nyilvántartást (permetezési naplót) vezetni a növényvédő szeres kezelések, ről. A nyilvántartásnak tartal­maznia kell a termelő nevét és címét, a termesztés helyét, a kezelt növényt, a kezelések időpontjait, a felhasznált nö­vényvédő szert és koncentrá­cióját, a betakarítás időpontját. VEZETNI A PERMETEZÉSI NAPLÓT A nyilvántartást folyamato­san vezetni kell, s három évig meg kell őrizni, az ellenőrzést végző szerv kérésére fel kell mutatni. A felvásárló szervek, forgal­mazók a termelő által vezetett nyilvántartásból kötelesek meggyőződni a várakozási idő betartásáról. Az áru átadásához V minden termelőnek magával kell vinnie a permetezési nap­lót. A szerződött termelők „Szerződés” mellékleteként megkapták a formanyomtat­ványt. A növényegészségügyi és minőségi követelmények be­tartásának ellenőrzése érdeké­ben a felvásárló szerveknek meg kell követelniük a csoma­golóegységek jelölését (példá­ul minden ládában benne kell lennie a termelő azonosítását szolgáló címkének). A mezőgazdasági termékekben csak az engedményokiratokj ban meghatározott mennyiségű szermaradék fordulhat elő, ezek mennyisége analitikai vizsgálatokkal pontosan kimu­tatható. A termelő csak akkor tud eleget tenni a követelmé­nyeknek, ha a növényvédő szert az engedélyezett kultú­rában és dózisban alkalmazza, betartja az élelmezés-egész­ségügyi várakozási időt. ELLENŐRZŐ SZÚRÓPRÓBÁK A növényvédelmi és agroké­miai állomás szakemberei szú­rópróbaszerűen ellenőrzik a permetezési naplók vezetését, azok felvásárláskor történő be­mutatását, mintákat vesznek a leszedett, felvásárolt termé­nyekből szermaradék-vizsgá- latra. A mulasztó termelők, felvásárlók ellen eljárást indí­tanak (helyszíni bírság, sza­bálysértési feljelentés), az en­gedélyezettnél több szermaradé­kot tartalmazó áru forgalmazá­sát megtiltják. Az ismertetett előírások a fogyasztók egészsé­gének védelmét szolgálják, be­tartásuk egyaránt feltétele a belföldi és az exportforgalma­zásnak. Valamennyi termelőnek — saját és embertársai egészsé­gének védelme érdekében — kötelessége, hogy az előírásokat maradéktalanul betartsa! Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, Nyíregyháza Felvásárlás, szakcsoport Méhészek öröme, nyulászok gondja Járják az almáskerteket július első felében Cseége­ren és környékén. Szakértő szemek nézik a fákat, a re­ménybeli termést. Latolgat­ják, mennyi almát szedhet­nek majd le pár hónap múl­va egy-egy fáról, a kertek bői. Ha becslésről van is szó, nem szabad sokat té­vedni. Megelőzhetők ezáltal az őszi értékesítési gon­dok, sok bosszúságtól mentesülnek a termelők. A termésbecslés alapján kö­ti meg ugyanis a Csenger és Vidéke Áfész a kistermelők­kel a felvásárlási szerződést. Ha elkészülnek az almára a szerződések, jóval kétezer fölött lesz azoknak a száma, akik felvásárlásra kapcso­latba léptek az áfészszel. A gyümölcsök közül mennyisé­gét tekintve az alma vezet. A múlt évben hámozott al­mát is beszámítva 9 ezer tonnát vásároltak fel. Köt­nek még szerződést meggy­re, szilvára, szamócára. A zöldségfélék között na­gyobb tételben az ubor­kát és a paradicsomot értékesítik a konzervgyá­raknak. Az uborkából 1985-ben két­ezer tonnára született szer­ződés, a lé-, illetve a cse­mege paradicsom öt-hatszáz tonnányi lesz. Mint a Csengeri Áfész el­nökhelyettesétől, Molnár Fe- renctől és Mezei Sándor fel- vásárlási előadótól megtud­tuk, legutóbb jó évet zártak. Hatvanötmillió helyett 85 millió forint lett a felvásár­lási árbevételük. Az idei ki­látások korántsem ilyen ked­vezőek. Az almatermés jó­részt a tavalyi jégverés szo­morú következményeké nt várhatóan elmarad az 1984. évi szinttől. Most nem lehet tudni a hűvös, csapadékos kora nyár hogyan befolyásol­ja a zöldségtermést. A Csen­ger környéki településeken lakó kistermelőknek mód­jukban áll, hogy áruikat ki­sebb tételben a zöldségbol­tokon, vendéglátóegysége­ken keresztül értékesítsék. Hét szakcsoport működik a Csengeri Áfész keretein belül. Ebből három a méhésze­ké. Csenger, Tyúkod és Porcsalma székhellyel 58 méhészt fognak össze. A méhcsaládok gazdái elége­dettek: jó volt a hordás, a szorgalmas méhek után már három szállítmány jó minő­ségű mézet küldhették ■ to­vább az Országos Méhész Szövetkezeti Központnak. Kedvet teremt a méhészke­déshez az is, hogy megszűnt a korábbi felvásárlási mono­pólium. A többcsatornás ér­tékesítéssel a múlté a ter­melők kiszolgáltatottsága. Olyannyira, hogy a kereske­delmi partnerek a gyümöl­csösbe kiköltöztetett méhcsa­ládok mellett is megkeresik a méhészt, hogy megtegyék vásárlási ajánlatukat. A hatvan nyúltenyésztő- nek megmaradtak a hétköz­napi gondok. Akadozik a tápellátás, a kapható takar­mány minőségét is kifogá­solják. A környei kombinát a < fehérgyarmati lerakatá- hoz szállít nyulaknak hízótápot, a mennyiség azonban az egész terület ellátásához nem elég. A gabonaforgalmi vállalat mintha beletörődött volna a nyúl te nyésztői kedv apadá­sába, nem forgalmaz a ta­karmányboltokban nyúltá- pot. Évről évre csökken a leszerződött állatok szá­ma. Tíz esztendeje, a szak­csoport alakulásakor még hatszáz mázsára kötöttek szerződést, 1984-ben már csak kétszáztízre, az idén pe­dig száznyolcvanra szerződ­tek. A sertéshizlaló szakcso­port tagjaihoz — jelenleg mintegy kétszázötvenen van­nak — évente ötszáz darab malacot helyeznek ki hizla­lásra. Igénylik a közel tíz éve alakult növényvédelmi szakcsoport szolgáltatá­sait a környező települé­seken. A háztáji és kisegítő gazda­ságokban vállalnak a szak­csoport tagjai permetezést. — reszler — Kertbarátok az OMK-ra Az idei hetvenedik Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kiállításra és Vásárra Sza- bolos-Szatmárból három kertba­rátklub tagjai viszik £el termé­keiket. Kiállítók Lesznek a nyír. egyházi, a vajai és a nagyecsedi kertbarátok. Az említett klubok tagjai megyei bemutatókon és versenyeken nyerték el az OMK- ra a részvételi jogot. A vásárra a felkészülés már elkezdődött. A kertbarátok már nevelik azokat a zöldségféléket, amelyek reprezentálják a nyír­egyházi kiskerttiulajdonosok sok­oldalú tevékenységét. A vajaiak főként a gyümölcskertészkedés- ben értek el az évek hosszú so­rán kiváló eredményeket, ők fő­ként a télialma-termesztést mu­tatják be. Az ecsedtek (bár. mennyire furcsán hangzik is) a megye egyik legjobb borterme­lői. Kiváló boraikkal lesznek ott a vásáron. Természetesen min­den kertbarátklub a termékeik széles skáláját vonultatja majd fel, utalva a tájjellegre, és bizo­nyos mértékig a hagyományok­ra. a népművészetre. Több kertbarát meglepe­téssel és bosszankodva ta­pasztalta, hogy hullani kezdtek a cseresznye- és meggyfáik levelei, noha a termés még nem érett meg. Ez az idő előtti lombhullás veszélyezteti a termés be- érését, a gyümölcs íz- és za­matanyagainak harmoni­kus kialakulását! Ha kö­zelebbről megvizsgáljuk ezeket a beteg leveleket, azt tapasztaljuk, hogy a le­velek színén liláspiros, il­letve sötétbarna, szegletes, I—3 milliméter átmérőjű foltok képződtek. A foltok elsősorban a levelek szé­lén, és a főér mellett he­lyezkednek el. Ha nem védekezünk kel­lő időben, úgy az eleinte elszórtan és ritkán mutat­kozó foltok „elszaporod­nak”, majd összeolvadnak. Ez azt jelenti, hogy a be­tegség szinte az egész le­V ________________________ véllemezt ellepheti! A fol­tok közepe kifehéredik, de nem likad ki, mint a csonthéjasok klasztero- spóriumos levéllyukacso- dása esetében! Így tehát egy új, eddig elsősorban faiskolákban pusztító be­tegség fellépéséről van sző. A kórokozó a cseresz­nye és a meggy „blumeri- ellás” levélfoltossága! Tel­jesen egyértelművé válik a gomba meghatározása, ha a fertőzött levelek fonákát is megvizsgáljuk. Ekkor azt tapasztalhatjuk, hogy a levélfonákon kidomborodó, először bőrszövettel fedett, majd annak felszakadásá­val krémszínű, sárgásfehér, majd rózsaszín spóratele­pek válnak láthatóvá. Az erősen fertőzött levelek el­sárgulnak és lehullanak! Így a beteg fák asszimilá­ciós felülete jelentősen le­csökken. Amint a spórák megér­nek, környezetükből vizet vesznek fel és megduzzad­nak, s szinte kocsonyás anyagként törnek ki a ter­mőtestekből s fertőzik a még egészséges leveleket A spórák gyors terjedését a levelekre hulló eső és a szél is segíti. Tapasztalt kertészek megfigyelései szerint jó hatású készít­mény a kórokozó ellen a 0,2 százalékos Dithane M —45, illetve termésérés előtt és után a 0,3 száza­lékos Orthocid filmszerű permetlébevonat formájá­ban. A permetezések során magunk és környezetünk védelme érdekében a mun­ka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat szigorúan be kell tartani! Széles Csaba Spóratelepek rózsaszínben Ki miben lát fantáziát, azt csinálja. A föld eltűri az emberek szenvedélyét, sőt a gondos munkát bő termés­sel, tisztességes jövedelem­mel honorálja. Tiszaszalkán ma felkapott divat a ker­tészkedés. Termesztik a zöldségféléket szabadföld­ben, fóliában, kicsiben és nagyban egyaránt. Uborká­val például sokan foglalkoz­nak, de van híve a káposz­ta, a paradicsom, a paprika, zeller és más zöldségfélék termesztésének. Üj abban néhányan a gyógynövény­termesztésre tértek át. Ók úgy gondolják, kifizetődőbb a mályvát, a macskagyökért termeszteni, mint uborkával, vagy paprikával bíbelődni. Sokan a vadontermő gyógy­növények (például fekete bodza) gyűjtésére esküsznek. Kinek van igaza? A ker­tészkedés, termeljenek bár­mit az emberek, ha az áru­nak piaca van, jó és hasz­nos dolog. A tiszaszalkaiak árujukat az áfésszel szer­ződve termelik. Nagy téte­lekről van szó. Uborkából 150 tonna terméssel és ér­tékesítésével számolnak. A káposzta és egyéb zöldség is több ezer kilogramm lesz, de a macskagyökér is 15— 20 tonnás tétel. Tiszaszalkai kertészkedők Paradicsom és macskagyökér A kertészkedők körében Hullik a fák levele Koszta Tamás univerzális­nak számít. Ö fólia alatt és szabad földön egyaránt gya­korló zöldségtermesztő, de nem hagyja ki a győgynö- vénytermesztés kínálta le­hetőséget sem. Elmondása szerint idén 300 kilogramm- nyi paradicsomot, másfél tonna uborkát termel és ér­tékesít. Mályvaültetvényéről 50 kilogramm értékesíthető virágra számít. Ez a sokré­tű munka évi 30—40 ezer forint tiszta jövedelmet ad. És ez így van már nyolca­dik éve, attól kezdve, hogy Koszta Tamás megépítette 320 négyzetméteres fóliasát­rát. Paradicsomszüret Koszta Tamás fóliasátrá­ban. A termés jó, a primőr ára elfogadható. A macskagyökér szépen díszük Deskó Gyu- láné gondos munkájának hatására. Idei próbálkozás ez a gyógynövénnyel és a re­mény a tisztességes haszon. (Jávor L. felv.) Deskó Gyuláné, aki szin­tén nagy barátja a kertész­kedésnek, idén először pró­bálkozik a macskagyökér­rel. Kertjének 400 öles terü­letét díszíti a gyógynövény. Értéke a gyógyászatban nagy. A macskagyökér va­leriansav tartalmú illóola­jat, alkaloidákat stb. tartal­maz, idegcsillapítónak, nyug­tatónak és enyhe hatású al­tatónak kiválóak a belőle főzött teák, gyógyszerkészít­mények. A növény kedveli a nedves réti talajokat, de A HAZAI FEHERJEFORRASOK. A fehérjék szélesebb körű hasznosításának lehetőségein dolgoznak a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet tudományos munkatársai. Olyan megoldást keresnek, amellyel az állattenyésztés költségei csökkenthetők. A kutatók a fehérjék felhasználásának növelé­sére új technológiákat dolgoztak ki. A képen: különleges tojáspor előállításán dolgozik dr. Erdélyi Anna tudományos munkatárs. (MTI fotO: Apostol Péter) Mivel és hogyan ? Védekezés Még mindig fontos a kalifor­niai pajzstetű rajzó lárvái elle­ni védekezés. Gondoljunk a szö- lőperenoszpóra fertőzésének megelőzésére. Szőlőtőkéinket a szőlőperonoszpóra fokozódó fer­tőzési veszélye miatt kell véde­nünk. Zöldségesünkben a ká­posztafélék figyelésére és keze­lésére kell ismét gondolnunk. A kórokozók ellen hatásosak: Kaliforniai pajzstetű: Ditrifon 50 WP 0,2%, Bi 58 EC 0,1%, Chinetrin 25 EC 0,05% tömény­ségben. Szőlőperenoszpóra: Antracol, Zineb, Dithane M—45, Orthocid 0,2% töménységben. Hagymaperonoszpóra: Zineb 0,4% töménységben. Levéltetvek és fiatal hernyó­kártevők a zöldségfélékben: Bi 58 EC 0,1%, Chinetrin 25 EC 0,05% töménységben. (Megjelent a Kertészet és Sző­lészet 26. számában.) KISTERMELŐK- KISKERTEK igénytelen, termesztése vi­szont sok munkával jár. Megéri a fáradságot, mert száz kilogramm macskagyö­kérért 1600 forintot fizet­nek. Deskó Gyuláné reméli, hogy idei próbálkozása si­kerrel jár majd.

Next

/
Thumbnails
Contents