Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-02 / 153. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. július 2. Kommentár A túszdráma után Lezárult egy fejezet, a játszmának azonban még kö­zel sincs vége — röviden így lehetne summázni a libano­ni túszdráma legújabb fejle­ményeit. A több mint két hé­tig fogva tartott amerikai tú­szok békés úton kiszabadul­tak, így rövid NSZK-beli pi­henő után hazatérhetnek csa­ládjuk körébe. Az is jó hír, hogy Izrael ígéretet tett a börtöneiben őrzött több mint 700 síita fogoly szakaszos szabadon bocsátására. A megoldáshoz vezető út kulisszatitkairól még nem si­került fellebbenteni a fáty­lat, egy azonban bizonyos: a kedvező döntést rendkívüli diplomáciai erőfeszítések előzték meg. Különösen ak­tív közvetítő szerepet ját­szott Szíria, amely a térség­ben kivívott nagy tekinté­lyét latba vetve munkálko­dott a számára is kissé ké­nyes ügyben. A végkifejletet megtestesítő különös komp­romisszum érdekessége, hogy nyíltan egyik érdekelt fél sem ismeri be visszavonulá­sát; döntésüket „egyszerű hu ­manitárius” lépésnek nevez­ték. Fellélegezhetnénk tehát, ha nem ismernénk a drámát közvetve okozó libanoni vál­ság hosszú évek óta megol­datlan problémakörét — nem is beszélve a még régebben rendezetlen komplex közel- keleti kérdésről —, valamint a túszok kiszabadulását kö­vető első amerikai megnyil­vánulásokat. A helyzet reális értékelése helyett Washingtonból máris heves kijelentésekről érkez­nek hírek, amelyek különbö­ző szankciókat sürgetnek és követelnek nemcsak a ter­rorizmus, hanem Libanon, mindenekelőtt az Amal síita szervezet ellen. A terroristák elleni felháborodás érthető, nagyon is kétséges azonban, hogy az ilyen fenyegetéssel célba érhetnek Washington­ban. Annál is inkább, mert tudhatják, hogy az erőszak csak erőszakot szül. D. L. (Folytatás az 1. oldalról) Ronald Reaganhez, az Egye­sült Államok elnökéhez in­tézett felhívás rámutat, hogy 1981 óta, a nemzetközi or­vosmozgalom első kongresz- szusa óta az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió lakói, s a világ más országaiban élők egyre többet tudtak meg a nukleáris háború követ­kezményeiről. Létrejött egy új nemzetközi közmegegye­zés, amely szerint a nukleá­ris háború veszélyére egyet­len ésszerű válasz van: a há­ború megelőzése. E közmeg­egyezést tükrözi az Egyesült Államok és a Szovjetunió nyilatkozata, amely célul tűzte a nukleáris fegyverek csökkentését, sőt megszünte­tését. E célokat azonban a gya­korlatban is meg kell való­sítani — mutat rá a felhí­vás. Jelenleg mind ponto­sabb és a korábbiaknál sok­kal pusztítóbb nukleáris fegyvereket hoznak létre. Ugyanakkor az újabb tudo­mányos kutatások olyan vi­lágméretű, lehetséges ökoló­giai következményeket jelez­nek, amelyek veszélyeztet­hetik az élet fennmaradá­sát a földön. A fegyverke­zési hajszát az űrre is ki akarják terjeszteni, s ha ez megvalósul, akkor számotte­vően növekszik a világmére­tű nukleáris konfliktus ki­robbanásának veszélye. Az űrfegyverkezés semmissé te­heti az eddig elért fegyver­zetkorlátozási eredményeket és alááshatja a folyamatban lévő tárgyalásokat is. A dokumentum így foly­tatódik: „Meg vagyunk győ­ződve arról, hogy a nukleá­ris fenyegetés megszünteté­sére javasolt programunk egyezik a világ népeinek kí­vánságával. A program sür­geti a nukleáris fegyverek gyártásának, kipróbálásá­nak, s telepítésének ellen­őrizhető befagyasztását. Ezt kiegyensúlyozott fegyverzet­csökkenés, majd a fegyver­zetek végső megsemmisítése követheti. A program olyan védelmi politika elfogadását szorgalmazza, amely kizárja a nukleáris fegyverek hasz­nálatát fegyveres összecsa­pás esetén.” A kongresszus üdvözli a két ország kormá­Az amerikai túszok megérkezése Hétfőn hajnalban, helyi idő szerint néhány perccel fél hat előtt megérkezett Frankfurtba a vasárnap Bejrútban szabadon enge­dett harminckilenc amerikai túszt szállító amerikai kato­nai gép. A repülőgép a Szí­riái fővárosból érkezett a frankfurti Rajna-Main ame- riai támaszpontra, a TWA amerikai légitársaság tizen­hét nappal ezelőtt eltérített Athén—Róma járatának uta­saival. A volt túszokat a wiesbadeni amerikai katonai kórházba szállították, ahol alapos orvosi vizsgálatnak vetik alá őket. Hétfőn reggel Frankfurt­ba érkezett George Bush amerikai alelnök, hogy részt vegyen az amerikai állam­polgárok ünnepélyes fogadá­sán. A ceremónián ott lesz több volt túsz családtagja is. Ronald Reagan amerikai elnök vasárnap esti televí­ziós beszédében üdvözölte a túszok szabadon engedését. Nem sokkal azután, hogy a katonai szállítógép Damasz- kuszból elindult Frankfurt felé, Reagan azt mondta, hogy az Egyesült Államok a jövőben „vissza fog vágni a terroristáknak Libanonban és bárhol másutt”. Az ame­rikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fog engedményeket tenni, illetve tárgyalni a terroris­tákkal. Felszólította a világ országait, hogy tegyenek- erélyesebb, közös erőfeszíté­seket a terroristák fenyege­téseivel szemben. Damaszkuszon keresztül az NSZK-ba érkeztek a Bejrut­ban fogva tartott volt amerikai túszok. A képen George Bush amerikai alelnök köszönti a kiszabadultak egy bol­dog csoportját. nya között megkezdődött új fegyverzetkorlátozási tár­gyalásokat, ugyanakkor han­goztatja, hogy a szavakat tettekkel kell alátámasztani. A felhívás első lépésként azt javasolja, hogy rendel­jék el mindenfajta nukleáris robbantás tilalmát. A mora­tórium addig legyen érvény­ben, ameddig létre nem jön egy átfogó egyezmény az atomfegyver-kísérletek be­tiltására. A mozgalom arra is kéri a két nagyhatalom vezetőjét, hogy erősítsék meg a nukleáris fegyverke­zési hajsza csökkentését cél­zó, már meglévő egyezmé­nyeket, beleértve a nukleáris fegyverekre vonatkozó atom­sorompót. A dokumentum ezután emlékeztet arra, hogy a nemzetközi orvosmozgalom az „Együttműködést és ne szembenállást!” jelszó szelle­mében tanácskozott Buda­pesten. A kongresszus jó példa arra, hogy a keleti és nyugati kollégák között le­hetséges a párbeszéd és az együttműködés. A bizalom- építő intézkedések rendkívül fontosak, ha a világ el akar­ja űzni a nukleáris fenye­getettség lidércét. A felhívás szorgalmazza, hogy bővítsék az egészség- ügyi együttműködés lehetsé­ges formáit, s tegyék e mun­kát világméretűvé. Közös erőfeszítéseket sürget annak érdekében, hogy a keleti és a nyugati orvosok, tudósok tehetségüket, ismereteiket a világ betegeinek és szegé­nyeinek javára fordítsák. Az élet minőségének és az em­berek egészségének javításá­ra használják fel az űrkuta­tások eredményeit is. A dokumentum javasolja a szovjet és az amerikai ve­zetésnek : dolgozzanak ki hosszú távú programokat a világ gyermekeinek egész­ségügyi ellátására, hiszen évente 4 millió gyermek hal meg olyan fertőző betegsé­gekben, amelyeket immuni­zálással könnyen meg lehet­ne előzni. A konferencia záróülését követően a mozgalom vezető tisztségviselői sajtótájékoz­tatón összegezték a négyna­pos tanácskozássorozat ta­pasztalatait. Kiemelték: a budapesti konferencián újabb megerő­sítést kapott a 135 ezer or­vost tömörítő szövetség kül­detése, a nukleáris háborúval való szembenállás előmozdí­tása. A nukleáris háború meg­előzéséért küzdő orvosok nemzetközi mozgalmának kö­vetkező konferenciáját a jö­vő évben május 29. és június 2. között Kölnben rendezik meg. A tnegvitatandó témák között szerepelnek majd pél­dául a nukleáris kísérletek beszüntetésével, a fegyverke­zés ökológiai hatásaival, az orvosok állampolgári felelős­ségével kapcsolatos kérdések — hangzott el a sajtókonfe­rencián? SZKP KB-PLÉNUM: SZEMÉLYI VÁLTOZÁSOK Hétfőn Moszkvában meg­tartották az SZKP Központi Bizottságának teljes ülését. Az ülésen áttekintették a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa kedden kezdődő ülés­szakának napirendjét. Ezzel kapcsolatban Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára mondott beszédet. Az SZKP Központi Bi­zottsága szervezeti kérdé­sekben is döntött. A plénum jóváhagyta Gri­gori j Romanov kérését, hogy mentsék fel politikai bizottsági tagjának és az SZKP KB titkárának funk­ciója alól, mivel egészségi állapotára való tekintette! nyugdíjba vonul. A Központi Bizottság az SZKP KB Politikai Bizott­sága tagjainak sorába emel­te Eduard Sevardnadzét, aki addig póttag volt, s az SZKP Központi Bizottsága titkára­ivá választotta Borisz Jel­cint és Lev Zajkovot. A JEZSUITA RENDFÖNÖK M AGYARORSZÁGON Lékai László bíboros ven­dégeként június 27. és július 1. között látogatást tett ha­zánkban Peter-Hans Kolven­bach, a jezsuita rend gene­rálisa. A rendi elöljárót el­utazása előtt — hétfőn — fo­gadta Miklós Imre államtit­kár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. SPANYOL SZURKOLOK ÉS-A RENDŐRSÉG összecsapások voltak va­sárnap este a csapatuk vere­sége miatt „bánkódó” baszk .szurkolók és a madridi Ber- nabeu-stadion rendjére vi­gyázó rendőrök között: a se­besültek száma mintegy negyvenre tehető. A Spanyol Kupa döntőjében egyébként az Atletico Madrid 2:1 arány­ban győzte le az Atletico Bilbaói. A CAMORRA VEZETŐJÉNEK LETARTÓZTATÁSA A svájci rendőrségnek az elmúlt hét végén sikerült le­tartóztatnia a nápolyi bűn- szövetkezet, a camorra egyik vezetőjét, Raffaele Pasquale Grazianót. Grazianót egy gyilkossági kísérlet miatt már 1983 szeptembere óta körözik. Grazi ano, aki hamis papírokat használt Svájcban, most egy genfi börtönben várja, hogy kiadják az olasz hatóságoknak. Finnországban magyar pénztárcával M egtévesztőéit a finn árak a magyar turista szá­mára. Aki például hozzászokott ahhoz, hogy har­minc-egy néhány forintért bekap egy milánói sajtos makarónit valamelyik budapesti gyorsbüfében, az a helsinki Aleksanterinkatu sarkán is harminc-egy- néhány márkáért juthat hozzá a spagheti milanese- hez. A baj csak az, hogy a két fizetőeszköz hivatalos értéke között nyolc a szorzószám. A magyar látogatót nem vigasztalja, hogy az átlag finn havonta nagyjá­ból ugyanannyit (ötezret) keres márkában, mint amennyit Kovács János forintban. Kedvére bűvészkedhet a számokkal, aki összeha- sonlítgatja a finn és a magyar árakat. Egy doboz gyu­fa például 1 márkába, tehát a magyar ár 16-szorosába kerül. A cigarettát viszont — minőségtől csaknem füg­getlenül — csomagonként 10 márka körül árulják, vagyis mindössze tíz doboz gyufa árába kerül egy pakli Marlboro. Ezer márkáért egészen jó minőségű sztereó rádiómagnót kaphatunk, míg egy átlagos férfiinget több mint háromszázért adnak. Aki tehát inget vesz, annak 2500 forintja bánja, rádiómagnóhoz ellenben három ing árán hozzájuthat. Szemfüles legyen, akit klumpavásárlással bíztak meg szerettei. Ezek a magas fatalpú bőrpapucsok, a skandináv lábbeliipar világsztárjai, sokkal drágábbak, mint nálunk: minőségtől függően 100 és 200 márka között vannak. Előnyük viszont, hogy egyáltalán kap­hatók — igaz, a választék meglepően szűk, és esetleg elkopik a lábunk, mire negyvenes, barna, nem lyuka­csos klumpába bujtathatnánk. Kárpótlásul turkálha­tunk a divatos és olcsó portugál nyári cipők között, nagy — ha már feltétlenül ragaszkodunk a klumpá­hoz — kinézhetünk magunknak egy pár „Finnish Style” feliratú szovjet importterméket, ami szintén nem drága. Az ár és a választék áruházhálózatonként igen el­térő. A legolcsóbb az Anttila, a legdrágább a Sokos és a Stockmann . Ez utóbbi cég kirakataiban ingyen megcsodálhatjuk a világhírű finn formatervezők gyö­nyörű üvegtárgyait. Sarkirókabundát számos szaküz­letben felpróbálhatunk. Vásárlásra az utolsó percekig van lehetőség, — a Helsinki pályaudvar melletti aluljárórendszer élel­miszer- és iparcikkboltjai vasárnap is nyitva tarta­nak. Ha repülővel távozunk Finnországból, akkor ma­radék 40 márkánkért a vámmentes üzletben kapha­tunk egy liter Finlandia vodkát, de ha két félliteres üveggel akarunk, akkor már 52 márkát kell tartalé­kolni. Helsinki, 1985. július. Kárpáti János Eltemették Károlyi Mihálynét Gyászolók sokaságának jelenlétében mély részvéttel adták meg a végtisztességet hétfőn Budapesten, a Mező Imre úti temetőben Károlyi Mihályné Andrássy Katinká­nak, az első Magyar Köz­társaság elnöke feleségének, aki 93 éves korában hunyt el Franciaországban. Végakaratának megfelelő­en hamvait hazahozták. Ur­nája körül a temető díszra­vatalozójában díszőrséget állt a magyar közélet számos vezető személyisége. Ott vol­tak Andrássy Katinka Fran­ciaországban és Angliában élő lányai, továbbá más ro­konai. Eljöttek szülőhelye, a Szabolcs-Szatmár megyei Ti- szadob, valamint az egykori földosztás színhelye: a He­ves megyei Kápolna község lakosságának és a Budapes­ten működő Károlyi Mihály Országos Mezőgazdasági Könyvtár kollektívájának BULGÁRIA Ősi csillagvizsgálók Bolgár tudósok a Rodo- pe-hegységben évek óta kutatnak ősi trák emlékek után, hogy teljesebb képei alkothassanak a bolgár föld legrégebbi ismert lakóinak életéről, akik feltevések szerint az i. e. IV—III. év­ezredben tűntek fel ezen a vidéken. (Az indogermán népek közösségéből kivált trákok laza balkáni állam- alakulatai az i. e. IV. szá­zadban bomlottak fel, — előbb a macedón, majd a római hódítások nyomán.) A kardzsali asztronómiai intézet, a szófiai régészeti múzeum és a szófiai egye­tem szakértői nemrégiben olyan leletekre bukkantak, amelyek az ősi trák civili­záció magas színvonalára utalnak. Momcsilgrad és Dzsebel környékén a me- galit kultúra több emlékét tárták fel: kőtömbökbe vájt mélyedéseket, sírem­lékeket, kultikus tárgyakat. Ezek többsége egyáltalán nem primitív, hanem a mai fogalmak szerint is fejlett kultúráról, magas szintű ismeretekről tanús­kodik. Tatul település mel­lett például egy kőtömbbe úgy vájtak vágatokat, hogy a résekbe csak a ta­vaszi és az őszi napéj­egyenlőség idején hatolhas­sanak be a napsugarak. A „Nap-naptártól” alig pár kilométerre kultikus szer­tartások színhelyét fedez­ték fel; itt csillagászati je­leket, elliptikus íveket, a négy égtáj pontos jelét vésték köbe. llijszko falu mellett kőbe vésett embe­ri képmásokat fedeztek fel. Rogozcse falunál találták a legfrissebb megalitikus le­letet: kőbe vésett Napot, Holdat és csillagokat. A feltárt emlékekből bolgár tudósok azt a következte­tést vonják le, hogy a bol­gár föld ősi lakói nemcsak a mindennapi élet és a földművelés terén voltak magasan civilizáltak, ha­nem olyan egzakt tudo­mányágakban is ismeretek­kel rendelkeztek, mint a csillagászat és a matema­tika. A kardzsali asztronómiai intézet szakértőinek meg­győződése, hogy ezek a me- galitleletek régebbiek, mint a Brit-szigeteken és Skandináviában talált vi­lághírű ősi csillagvizsgá­lók. A kövek „vallatása” folytatódik. képviselői. A Francia Köz­társaság budapesti nagykö­vetsége is képviseltette ma­gát. A ravatalnál — amely előtt vörös bársonypárnán elhelyezték az elhunyt ma­gas kitüntetéseit — a Him­nusz elhangzása után Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott gyászbeszédet. — A tisztelet és a kegyelet mély érzései szólítottak ben­nünket ide, Károlyi Mihály­né Andrássy Katinka rava­talához. Eljöttünk ide, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és egész népünk nevében fáj­dalommal és kegyelettel tisz­telegjünk az elhunyt földi maradványai előtt, s kifejez­zük őszinte részvétünket a Károlyi család itt megjelent tagjainak. Eljöttünk ide, hogy Andrássy Katinka ur­náját elkísérhessük férje sír­jához, hogy ott elhelyezve, harminc esztendő múltán is­mét találkozhassanak egy­mással — immár a közös sír örökkévalóságában. Károlyi Mihályné András­sy Katinka elfoglalta méltó helyét a nagy magyar asszo­nyok sorában. Férjének szob­ra ott áll a Parlament észa­ki bejárata előtt, ott, ahol a felszabadulás előtt nagy el­lenfelének, gróf Tisza István­nak hivalkodó, oroszlánokat tipró szoba állt. A tört ívű kapu egyik oszlopához közel áll Károlyi Mihály szikár és magas bronzalakja. A mai nappal egymás mellé, közös sírba kerülnek ugyan, de én Andrássy Katinka eszme­alakját máris odaképzelem Károlyi Mihály bronzalakja mellé. így vannak ők együtt, így teljes a róluk alkotott kép. Kívánom, miként együtt voltak az élet viharai köze­pette, legyenek együtt né­pünk emlékezetében, a hal­hatatlanságban is — mondta egyebek között gyászbeszé­dében Kállai Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents