Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-13 / 163. szám

1985. iS 13. I @ ® álról hagyományos dísz­fajta költői logikát érvényre juttatni tőén a neoavantgar- lait hatás ára, amelyek letet nyelv- és jel­teremtő lehetőségnek A nyolcvanas évekr- ■pő fiatal lírikusok szakítanának ezekkel etizáló” törekvések- t jogaiba helyezik a «éget, az érzel me- több, a vaűlomásos amely Jelektől lé­epet ne hidat verni, nmélyesebb, vaűlomá- oöltőisiéget képvÉseüik >en született Soóky z 1953-iban született ,ászló, Kövesd! Ká­nár László, az 1959- ;sű Kendi Mária ver­Pomogáts Béla ta zsebre dugott ialva ;ondolatok tságról üsd fináncok nyt sem látam bolond orsan terjed ír bezártok ál fáig >-körül. yunk felett föl lázas arcod ióra a Hold. ij és vedd a sarcot! ; kell maradnod, hegyén. am szeretném e vésni, em vizekre; ját szeretném szőni, 'om szelekbe; n szeretném nyel tenni, nkán, bitangba; •etném Itetni, viharja; ne szeretném temetni, el Húsvétja. úry Dezső: Sóbaj) Hol van a majlandi 32 torony? Tiriitól Lembergig Történelmi és irodalmi 11- nu talányaink során gyakran találkozhatunk olyan hely­ségnevekkel, amelyeket hiába keresünk a térképen. Hová való volt például a nemzete drámánkból is ismert merá- ni Gertrud? Kis gondolkodás utón rájövünk, hogy az észak-olaszországi Merano vá­rosáról van szó. Kossuth La­jost igy is szokás említeni: a turini remete. Nem nehéz fel­ismerni,' hogy a kiváló ál­lamférfi Torinóban töltötte életének utolsó szakaszát. Mindkét esetben az történt, hogy egy és ugyanazon hely­ségnek volt (van) német és olasz neve. Megfigyelhetjük ugyanis, hogy azoknak a vá­rosoknak a neve honosodott meg nálunk németes alakban, amelyek a Habsburg-biroda- lomhoz tartoztak fennállásá­nak valamelyik szakaszában. Így lett Padovóból Pádua, Firenzéből Flárenc! Vegyünk érdekesebb példát is! A híres népdal így hangzik: „ Sej Nagyabonyíban csak két to­rony látszik, De Majlandban harminckettő látszik...” Csak rövid nyomozás kell hozzá, hogy kiderítsük: a haza vágyó dalszerző katona Milánóban állomásozott. 4 Nemcsak Olaszországban, hanem másutt is vannak olyan helységnevek, amelye­ket mind szóban, mind írás­ban a saját országukbeli ne­vükön említünk, de amelyek­nek bizonyos esetekben az egykori német nevét hasz­náljuk. A Vajda János által is megénekelt karlsbodi víz Karlovy Varyban fakad. A Hradec Králové melletti üt­közetet königgrätzi csatának nevezzük, akárcsak Ferenc Józsefinek domoucban kia­dott hírhedt kiáltványát ol- mützi kiáltványnak. Radnóti Miklós a csehszlovákiai Libe- necban tanult, de az iroda­lomtörténet (és maga a költő is) Reichenberget jegyzett fel. A sokszor emlegetett haláltá­bort sem a mai nevén (Os- wiecdrn) ismerjük, hanem így: Auschwitz. Nyelvemlé­keink is megőriztek néhány ilyen nevet, például azt a könyvet, amely az ómagyar Mánia -siralmat tartalmazza, Lötueni-kódexnék nevezzük, nem leuveniinek vagy louva- niinimak; s a Königsbergi tö­redéket sem mondhatjuk ka- Limyiingródiinak, pedig ma Ka- lönyimgrádnak hívják Kömigs- berget. Az említett helységnevek egy-egy történelmi esemény­hez vagy kiemelkedő szemé­lyiséghez kötődnek, csak ve­lük kapcsolatban emlegetjük őket így németül. Ebben az esetben tehát (de csak ebben!) el kell tekintenünk a mai hi­vatalos városnévtől. Kivétel, persze itt is akad. Ilyen pél­dául Lemberg. Ez a város Uiknajnáhan fekszik, a mai neve: Lvov. Csakhogy ezt egy magyar anyanyelvűnek na­gyon nehéz kimondani, ezért sokan megmaradtak a köny- nyebben kiejthető német név­formánál. Alighanem ez az oka, hogy a Plzenben gyár­tott sört pilzeniinek nevezzük. A bemutatott régies város­nevek történelmünk, iroda­lomtörténetünk egy-egy da­rabkáját őrzik. Nem lehet tehát kifogásunk ellenük, ha a magiuk helyén (állandó­sult szókapcsolatokban, törté­nelmi értelemben stb.) for­dulnak elő. Célszerű azonban ismerni a mai nevet is, hi­szen térképeken, menetren­dekben, útjelző táblákon és az idegen nyelvű beszédben csak ez utóbbiakkal találkoz­hatunk. Könnyen előfordulhat az a mulatságos eset, hogy a gdanski pályaudvaron Dan- zigbü próbálunk jegyeit venni. Mizser Lajos natúréra unatkozik, hiszen az arab- , -rasa oktáv tizen­hét, az I iiai pedig huszon­két hau», ól áll.) S mindeh­hez még ozzájárult, hogy a modern elektroakusztika szövetik ?et!t a komputerrel, így történhetett, hogy a szá­mítógép aim te forradalma­sította a; elektronikus zene- alkotás í A szá tógép kétféle mó­don sze -dörtt a zenetudo­A modem technika meg­teremtette az elektroakusz­tikáit, amely nemcsak a han­gokat átalakítja elektromos rezgéseikké, és így azokat rögzíteni képes, hanem for­dítva is: a hangfrekvenciás elektromos rezgéseket visz- szaialaikítja hangokká. S mi­vel a hang valójában olyan periodikus rezgőmozgás, amely bármilyen rezgésszá­mon érzékelhető, tulajdon­képpen megszűnt a megszo­kott skálarendszer egyed­uralma, amely az oktávot tizenkét egyenlő félhangra osztotta. Vagyis kiderült, hogy léteznek hangok a több száz éve megszokott felhan­gok között is. (Mindez per­sze csak az európai tempe­mány .szolgálatába. Egyfe­lől — kombinációs készsé­gének szinte végtelen lehe­tőségeivel — segíti a kom­ponisták munkáját a meg­szokott skálarendszierb en való zeneszerzés, a hang­szerelés terén, másfelől részt vesz az új alapokra helyezet' elektroakusztikai zene létrehozásában és meg­szólaltatásában. Az elektro­nikus zeneművek hangjait már nem az öt vonal rend­szerében elhelyezett kottafe­jekkel jelzik, hanem ponto­kat, vonalakat, geometriai alakzatokat tartalmaznak a hangok mélységének, magas­ságának, időtartamának, erejének, színének érzékel­tetésére. Az elektroakusztikai zenét már komputer kottáz- 2a. Az elektronika mintegy 20 000 különböző hangma­gasságot produkál, a hallha­tóság 20 hertzes mélységé­től a 20 000 hertzes frekven­cia magasságig. Képünkön egy olyan, a komponista szolgálatában ál­ló számítógépet láthatunk, amely a daülamvardációk sokféleségét produkálja, s adoitt zenei anyag hangsze­relését igen rövid idő alatt oldja meg. Restaurátorok a vizsolyi templomban H azánk egyik legérdeke­sebb középkori falkép- együttese a vizsolyi re­formátus templomban talál­ható. A restauráláshoz 1944- ben kezdtek hozzá. 1952-ben, majd 1977-ben folytatták. Se­res László festő-restaurátor vezetésével Szbrakai Judit és Haragó Ferenc festő-restaurá­tor szeptemberre befejezi a nagy munkát, összesen több, mint 240 négyzetméternyi kö­zépkori freskót restaurálnak a templom szentélyében, illet­ve a hajójában. A képen: Fa­ragó Ferenc a szentély falá­nak restaurálása közben. (MTI Fotó: Kozma István felv.) Emlékezés Nylkolaj Rubinstein mos2flcv3i Csajkovszkij konzervatórium falán em­léktábla látható egy férfifej reliefjével. A portré Nyákolaj Grigorjevics Rubinstednt ábrázolja, a hí­res zenei intézmény megalapítóját. Muzsikusok, diákok, zenerajongók most abból az alkalomból emlékezhetnek reá, hogy 150 évvel ezelőtt, született. Korának egyik leg­kiválóbb zongoraművésze és tanára volt. Édesapja kereskedéssel foglalkozott előbb a besszará- biai Vodvotinec fadubam Jassy mellett, aztán Moszkvába költöztek, ahol1 iróngyárat alapított. A Sziléziából szár­mazó Kaiéit ja Christophorosnával kötött házasságból öt gyermek született. Egy lány és négy fiú. Köztük kettőnek, Anionnak és Nyikolajnak zenei tehetségét zongorázni tu­dó édesanyjuk korán felfedezte. Nylkolaj már négyéves ko­rában kezdte a zenélést. Az iróngyár azonban tönkrement. A két Rubinstein fiút anyja elvitte bemutatni Chopinnek, ö aat ajánlotta, hogy mindkettőt taníttassa igazi profesz- szorrad. Bemutatkozásuk nagyon tetszett a zeneszerzőnek, de figyelmeztetett arra, hegy a gyermekkor hamar elmú­lik, felnőttek számára pedig nem elég ez a tudás, Rubin- steinné ezután felkereste Meyerbeert, sőt Felix Mendel- ssoh-Bartoldyt is. Mindketten hasonló tanácsokkal lát­ták el. Az 1829-ben született Antant 'és az 1835-ben világ­ra jött Nyikolajt „Kis Liszit”-nek nevezték. (És Anionból csakugyan világhírű orosz zeneszerző, karmester és zon­goraművész lett, többször járt Magyarországon, fellépett Pesten, Sopronban, Pozsonyiban és Győrött. Utoljára 1885- ben hangversenyezett hazánkban.) Az édesanya az említet művészek tanácsára V'il'loing professzort választotta tanítójuknak Párizsban. Tanáruk kisvártatva felléprtette a fiatalokat. Hangversenyükön je­len volt Liszt Ferenc is. Míg Anton nemzetközileg elis­mert előadóművésszé és zeneszerzővé fejlődött, a hason­ló tehetséggel zongorázó Nyikolaj inkább a tanítást vállal­ta. 1865-ben benyújtott az illetékes hivatalnak egy terve­zetet a Moszkvában létesítendő zenekonzervartóriumról. Egy évvel később javaslata megvalósult, és Nyikolaj Ru­binstein átvehette az igazgatói állást. néletírásábam az utóbbi igen rokonszenves hangon méltatja Nyikolaj Grigorjevics Rubinsteint, aki őt fiatalon Moszkvában beavatta a zongorázás rejtel­meibe, mielőtt Liszt Ferenchez került volna Weimarfoa. Nyikolaj Rubinstein még arról is nevezetes, hogy ő szer­ződtette a konzervatórium tanári karához az első női zon­goratanárt, Natasa Hruscsovát. Nyikolaj Rubinstein negy­venhét évet élt, Párizsban hunyt ed. K, K. r . . ^ Zene és számítógép

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents