Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-11 / 135. szám
1985. június 11. Kelet-Magyarország 7 A jövedelemszabályozási rendszer idei változásának lényege: a nyereségarányos elvonással szemben előtérbe kerültek az erőforrás-arányo- san történő elvonások. Az új szabályozás szorítóbban, de nem bénítólag hat a gazdálkodásra. A képződött nyereségből magasabb érdekeltségi alap marad a vállalatoknál, bár még ezt) egyéb befizetési kötelezettségek terhelik, amelyek a vállalati vagyonhoz, illetve a foglalkoztatott munkaerőhöz kapcsolódnak. A vagyonadó és béradó bevezetése azt a követelményt állítja a vállalatokkal szemben, hogy egységnyi befektetésük minél magasabb nyereséget biztosítson. A beruházás, illetve forgóalap-növelés mellett új lehetőséget jelent a pénzeszközök kölcsönadása, kötvények jegyzése, vagy a tartós betételhelyezés. Ennek mérlegelése azonban még nem alakult ki kellően a gazdálkodók körében. A VAGYONADÓ HATÄSA A vagyonadó bevezetése megfontoltabb készletgazdálkodásra ösztönzi a vállalatokat. Ez nem jelenti egyben a készletek automatikus csökkentését, sokkal inkább a fogyasztói igényekhez jobban alkalmazkodó készletösszetételt, az elfekvő készletek feltárását eredményezi. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek a forgalom növelését elsősorban a forgási sebesség javításával tervezik megvalósítani. Erre azért is rákényszerülnek, mivel az árak növekedése miatt a készletek automatikusan megemelkednek, ami a forgóalap feltöltését tenné szükségessé. Érdekeltségi alapjaik leterheltsége viszont ezt szinte lehetetlenné teszi. A tervszerű készletgazdálkodást sajnos negatívan befolyásolja a nagykereskedelem ütemtelen szállítása — a túrajáratok ritkítása —, ami gyakran ellátási és finanszírozási gondokat is okoz. A Szabályozórendszer és vállalati gazdálkodás nagykereskedelmi vállalatok elsősorban a saját boltjaik ellátását biztosítják, így az áfészek például színes televíziót, Simson motorkerékpárt, hagyományos tűzhelyt, radiátorokat, kazánt csak elvétve kapnak. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek az élelmiszer-eladás, a vendéglátás és a kistelepülések értékesítésének arányában vagyonadó mentességet élveznek. Ez a kedvezmény azt eredményezi, hogy az esedékes vagyonadónak csak harmadát kell megfizetniük. A FELHALMOZÁSI ADÓ ÉS A VÁLLALAT FEJLESZTÉSI POLITIKÁJA A fejlesztési források szűkítése az elmúlt években érzékenyen érintette a vállalatokat. Az építési adó, a beruházási illeték, a fejlesztési alap elvonásának megszüntetésével azonban a beruházások — elsősorban fejlesztési forrás hiányában — nem nőnek ugrásszerűen. A beruházási döntéseknél nem a felhalmozási adót tekintik meghatározónak, hanem a rendelkezésre álló forrást, így a vállalatok többségénél csak a szinten tartásra, a legszükségesebb fejlesztésekre futja. A felhalmozási adó belépése miatt a fejlesztési poli-> tika átértékelésére a vállalatoknál még nem került sor, ám érzékelik, hogy csak olyan beruházásra fordíthatják pénzeszközeiket, amelynek hozamából kötelezettségeiket rendezhetik és azon felüli érdekeltségi alapot teremthetnek. Néhány esetben ennek ellenére előfordul nem kellően átgondolt, piaci ismeretek nélküli gazdaságtalan beruházás is. A KERESETSZABÁLYOZÁSI FORMA VÁLASZTÁSÁNAK OKAI A keresetszabályozási forma megválasztásakor a vállalatok nem voltak könnyű helyzetben. Mivel a választott formát 3 évig alkalmazniuk kell, nem tudták kellően felmérni a jövedelemszabályozás elemeinek hatását a gazdálkodásra — esetleges további szigorítástól is tartva — valamint azt sem, hogy belső szervezettségük, érdekeltségi rendszerűk, létszámgazdálkodásuk hogyan alakul a jövőben. A belkereskedelmi vállalatok a jogszabályi besorolás szerint a keresetszint-szabályozás alá tartoznak. A megye 24 áfésze közül például 15 a keresetnövekményt, 5 a központi keresetszabályozási formát választotta és csak 4 szövetkezet alkalmazza a keresetszint-szabályozást. Az áfészek 3 évre elkészítették a tervezett bérfejlesztésüket és annak várható adóvonzatát. A keresetnövekményt választó szövetkezetek 4—5 százalékos bérfejlesztéssel számolnak. Ezen túlmenően a választásnál meghatározó szempontok voltak: a vállalat teherviselő képessége; a korábbi fejlesztések miatti jelentős elkötelezettség; minimális nyereségnövelési lehetőség; korlátozott létszámcsökkentési lehetőség. A szigorított központi keresetszabályozást alkalmazó vállalatok sem a keresetszint, sem a keresetnövekmény adóterheit a minimális nyereségük, illetve annak leterheltsége miatt nem tudják vállalni. Az 1985. évet „lélegzetvételre” használják fel. Az idei nyereség kedvező alakulása esetén a következő évi keresetnövekmény adóterheire nyereségtartalékot képeznek. A minisztériumi és tanácsi kereskedelmi vállalatok mintegy 80 százaléka a jogszabályi besorolás szerinti keresetszintet alkalmazza. Ügy értékelik — bár ennek adóterhe magasabb a növekmény szerintinél —, hogy hosszabb távon kényszerítőbb erővel hat a létszámfeleslegek leépítésére, a hatékonyabb munkavégzésre, végső soron a nyereség növelésére. Meghatározó szempontnak tartják, hogy a létszámcsökkenés miatti bérmegtakarítás közel fele béremelésre fordítható. A Keletmagyarországi TÜZÉP Vállalat például — elismerésre méltóan — a béremeléseket a hozzáadott értékmutató alakulásához köti. Ez által biztosítani kívánja, hogy a kereset növelésére csak a teljesítmények arányában kerülhessen sor. Amennyiben ugyanis a keresetek jobban nőnek a teljesítményeknél, a vállalatnak többletadót kellene fizetnie. A keresetszabályozással szoros összefüggésben van a vállalati belső érdekeltség gi rendszer. Ennek korszerűsítésére vonatkozó intézkedésekkel a vállalatok sajnos késlekednek. Érzékelik ugyan ennek szükségességét, de elképzeléseik még csak most vannak kibontakozóban. Pozitív példaként említhető például a Rakamazi Áfész, mely a belső érdekeltség olyan rendszerét tervezi kialakítani, mely biztonságos és ösztönöz a hatékonyabb munkavégzésre. Illés János a PM. Ellenőrzési Főigazgatóság Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóságának osztály- vezetője Házigazda: Nyíregyháza Közgazdász vándorgyűlés A növekedés és feltételei a VII. ötéves tervidőszakban Bár már lejárt a határidő, de még mindig érkeznek jelentkezések a Cooptourist nyíregyházi irodájába a XXIV. közgazdász vándor- gyűlésre. (Az iroda vállalta a szervezési, tedhniikai feladatokat.) A nagy érdeklődésre számot tartó vándorgyűlésre az ország minden részéből közel kétszázan jelezték részvételüket. A június 27—29. közötti rendezvényre a Magyar Közgazdasági Társaság, az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság közgazdasági választmánya és megyei szervezeteik invitálják a szakembereket, hogy napjaink sgyik legfontosabb kérdéséről: a növekedés feltételeiről a VII. ötéves terv időszakában előadásokat hallgassanak meg, vitázzanak. A Krúdy mozi ad otthont a nyittó plenáris ülésnek június 27-én, délután kettőtől. Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke nyitja meg a vándorgyűlést, majd Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára üdvözli a résztvevőket. A fo referátum megegyezik a vándorgyűlés témájával: a növekedés feltételei a VII. ötéves tervidőszakban. Ehhez kapcsolódik két referátum : Növekedési variánsok és prioritások címmel Hoós János, az Országos Tervhivatal államtitkára beszél, a vállalatok és a VII. ötéves terv kapcsolatát Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke taglalja. Június 28-án délelőtt és délután szekcióülésekkel folytatódik a vándorgyűlés. Az első szekciónak a tanárképző főiskola ad otthont. Növekedést variánsokkal és prioritásokkal foglalkoznak Nyers Rezsőnek, az MTA Közgazdaságtudományi Intézete tanácsadójának elnökletével. A második szekció szintén a tanárképző főiskolán ülésezik. A gazdaságpolitikai célok és gazdasági szabályozás témáját Madarast Attila pénzügyminisztériumi államtitkár elnökletével Vitatják meg. A vállalati formákról, vállalkozásokról és döntési rendszerről tárgyal a harmadik szekció az SZMT Szabadság téri székházában Trethon Ferenc ny. miniszter elnökletével. A negyedik szekciónak a megyei könyvtár ad otthont, ahol a téma: Külpiacvezérelt növekedés és megvalósításának feltételei. Az ülést Bognár József akadémikus vezeti. Az ötödik szekcióban a tudomány és technika házában a foglalkoztatáspolitikával és munkaerő-gazdálkodással foglalkoznak, Rác? Albertnek, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének vezetésével. Valamennyi szekcióülésen felkért hozzászólók is kifejtik véleményüket, akik a termelés, az igazgatás egy-egy szakterületének vezető posztját töltik be. A Szabolcs- Szatmár megyei üzemek, intézmények vezetői is kifejtik véleményüket az egyes, a megyét különösen érdeklő kérdésekben. A plenáris záró ülésen, június 29-én a Krúdy moziban a szekcióelnökök referátumai hangzanak el, ajánlásokat fogadnak el, majd Osikós-Nagy Béla záróelőadása után Tisza László megyei tanácselnök zárszavával fejeződik be a XXIV. közgazdász Vándorgyűlés. A vándorgyűlés résztvevői a nyíregyháza szállodákban és a tanárképző főiskolán kapnak helyet. A viták után mód nyílik Nyíregyházával való ismerkedésre, a szokásokhoz híven a vándorgyűlés a Hotel Koronában állófogadást ad június 27-én, másnap egy tokaji kirándulást is beiktattak a programba. A fiatal szakembereknek kíván publikációs lehetőséget adni a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság nyíregyházi városi szervezete és a KISZ városi bizottsága. Versenyt hirdetnek cikkek írására, szakmai eredmények és javaslatok publikálására. A cikk vagy tanulmány témája lehet bármilyen új elméleti vagy gyakorlati eredmény, amely érinti a vállalati vezetés műszaki, közgazdasági kérdéseit. Foglalkozhat a piac, a vállalkozás és verseny gyakorlatával, a tapasztalatok birtokában a gazdasági feladatok jobb elvégzésének módozataival. A versenyt 35 év alattiaknak szervezik, s kérik, hogy a legfeljebb 20 oldal terjedelmű anyag tömöritvénye valamely üzemi újságban vagy híradóban jelenjen meg. Mód riyílík arra is, hogy a díjat nyert művek, vagy azok kivonata megjelenjen a Kelet-Magyarország és a Szabolcst Ifjúság hasábjain. Az első helyezett 3 ezer forintos díjban részesül, a másodiknak 1500 forintot fizetnek, a két harmadik helyezett dija ezer fo. rint. Különdíj'ban részesül az a pályakezdő és első publikációját készítő fiatal, akinek cikke mozgalmi jellegű megközelítéssel is foglalkozik. A pályázat jeligés. Az elkészített cikket, tanulmányt három példányban kell elkészíteni, mellékelni hozzá az üzemi újság vagy híradó egy példányát. A jeligés borítékban kell feltüntetni a szerző vagy szerzők nevét. születési évét, végzettségét, a bizonyítvány megszerzésének évét, munkahelyét, beosztását és a címet, ahová az értesítést kéri. A beküldési határidő 1985. október 1. Cím: Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Fiatalok Bizottsága, Czlréné Seite ora Edit. Tudomány és Technika Háza, Nyíregyháza. Lenin tér. A borítékra írják rá: „Cikk. író verseny”. A versenyt egy erre a célra felkért bíráló bizottság értékeli, s az eredményekről az 1985. évi megyei műszaki és közgazdasági hónap keretében adnak tájékoztatást. Vissza a természeteshez! Gyepet a gyümölcsösbe A 70-es évek második felében jelentősen megváltozott a gyümölcsültetvények területkiválasztása. A korábbi homok, Laza talajok helyett az erősebb, középkötött vályogtalajokra kerültek a fák. A talajszerkezeti változással változtak a telepítési formák is, a széles soros kerteket felváltották a sűrű térállá- sú intenzív gyümölcsültetvények. JOBB VÍZGAZDÁLKODÁS A megváltozott talaj és a növényállomány sűrűsége miatt a talaj vízgazdálkodása is más lett. Csapadékos időjárásban Igen megnehezült a gépek munkája, sőt néha a vízösszefolyások (pangóvíz) miatt lehetetlenné vált a művelés. Ugyancsak nehézkessé vált a gyümölcsöt szedő dolgozók és szállítógépek közlekedése. A Nyírkert javasolta a taggazdaságoknak az ültetvények sorközgyepesítését, jó vizháztartású, vagy mélyebb fekvésű nyirkos talajokon, valamint öntözhető ültetvényekben. A füvesítés történhet a természetes megóvással és ápolásával, és mesterségesen vetett füvekkel. A természetes sorközi füvesítés olcsóbb, mint a főmaggal való vetés. A meglévő gyomflóra meghagyásával a tapasztalatok szerint 2—3 év alatt felszaporodnak azok a fűfajok, amelyeket, ha kellő Időben szárzúzóval, vagy fűkaszával évenként 2—3-szor levágnak — nem okoznak a víz- háztartásban gondot. A természetes füvesítést több taggazdaságban eredményesen bevezették-. .................. Itt csapadékos időjárásban is könnyen dolgoznak a növényvédő gépek, nem süllyednek eL Kevesebb energia szükséges a fű levágásához, mint a tárcsázáshoz. Gyümölcsszedésnél a szüretelek és a szállítógépek munkája könnyebb. A tápanyag- feltáródás a mélyebb rétegekből jobb. A gyümölcs természetes színeződését pozitívan befolyásolja a párolgás intenzitása folytán. HELYREÁLLÍTJA A TERMÖEGYENSÜLYT A vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet 1975-től 1979-ig almarekonstrukciót hajtott végre. Ez egyrészt a kiöregedett, gazdaságtalan hagyományos ültetvények cseréjét, másrészt a fajtaváltást tette lehetővé. Hetvenöt hektár 5-ször 3 méteres támrendszer melletti ferde karú sövényt és 121 hektár 6-szor 3 méteres támrendszer nélküli szabadsövényt telepítettek ÉM IV-es, valamint MM 106-os alanyokon körülbelül 60 százalékig starking, 40 százalék naményl jonatán és 10 százalék M 4l-es jonatán fajtákból. A A jól beállt gyep egyenletes borítást ad, fontos a rendszeres nyírás. 70-es évek elején az volt a törekvés, hogy az intenzív gyümölcsösöket jó termőtalaj okra (például a Szatmár-Beregi-síkságra) és tápanyagfeltöltéssel kell telepíteni a nagy hozamok elérése és tartós szinten tartása érdekében. A sövénygyümölcsöst 1978 augusztusában vetett 70 százalék angolperje és 3» százalék vörös- csenkesz fűmagkeverékkel gyepesítették, oly módon, hogy minden sorközben (2 méteres szabad sávot hagyva a fasorokban) 3 méter szélességben szórták el kézzel a már említett fűmagkeveréket jól előkészített magágyba, melyet vetés után hengerrel tömörítettek. KIEGÉSZÍTŐ MÓDSZEREK Az az elképzelés, hogy a gyepes sávok a növekedési erélyt mérséklik és a korai termőre- fordulást elősegítik, a starking- klónok tekintetében nem mutatkozott kielégítőnek és olyan kedvezőnek, mint a jonatán- klónoknál, melyek 2—3 évre jó termést hoztak. A starkingfák erőteljes fejlődésének mérséklése szempontjából csak a gyepesítés nem volt elegendő. A vázkarpárok alatt műanyag bálazsinegből gyűrűket alkalmaztak 4—5 éves kortól, a vegetáció kezdetén, melyeket a következő vegetáció kezdetén távolítottak el és a továbbiakban csak a felső váz- karpár alatti gyűrűk felhelyezésével folytattak mind a mai napig. Vegyszeres (Aral-os) növekedésszabályozást, Illetve csökkentést is alkalmaztak, míg végre mérsékeltebb növekedést tapasztaltak. A jobb termékenyülés és ter- mőrefordulás érdekében a starkingfák felső vázkarpárjába egy-egy goldenszemet raktak, mely 2 év múlva bő virágzást hozott. Így értük el, hogy intenzív telepítéseikben mind a jonatán- mind a starkingklönok kedvező termő egyensúlyi állapotban vannak, bő és jó minőségű termést hoznak. A nagy termés mellett a megfelelő méret elérése céljából jő lenne különösen száraz eszten- dökben öntözést is alkalmazni. Cséke László Nyírkert szaktanácsadó Kiss István főkertész Vörös Csillag Tsz, V ásárosnamény A termőegyensúly helyreállításához alkalmazott elkötés nyoma a kérgen. t Megyei \ ' tapasztalatok A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének fő célja a gazdasági egyensúly megszilárdítása, a népgazdaság jövedelemtermelő képességének fokozása. E célokat szolgálja a vállalati jövedelemszabályozás és keresetszabályozás rendszere is. verseny
