Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-11 / 135. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. június 11 Képtávírón érkezett Nyugat-európai kőrútjának második állomáshelyén, az NSZK-ban tárgyal Csao Ce-jang kínai kormányfő. Képünkön: a kínai politikus Helmut Kohl kancellárral látható. Az úgynevezett mozgóbérskáláról rendeztek kétnapos népszavazást Olaszországban. A képen Ciriaco de Mita, a Kereszténydemokrata párt főtitkára voksol. Magyar—svéd kapcsolatok Kormányfői kézfogás Nyíregyháza tanácstagjai Nyíregyháza város tanácsának 69 tagja lesz, június 8-án azonban csak 66 választókerületben dőlt el: ki képviseli a tanácsban a lakosságot. Három helyen június 22-én pótválasztást kell tartani, mert egyetlen jelölt sem kapta meg a szavazatok őtven százalékát. Most ismertetjük, melyik választókerületben ki lett tanácstag, s azt Is, hogy jelőlttársa póttanácstag lett-e. 1. Tanácstag Szabó Imre Póttanácstag Markovics Gyula 36. 2. Tanácstag Herczeg András Póttanácstag Sveda György 37. 3. Tanácstag Makai Istvánná dr. Póttanácstag dr. Vattamány Lívia 38. 4. Tanácstag Pintér Miklós Póttanácstag Jaczkó Pál 39. 5. Tanácstag Antal Lászlóné Póttanácstag Salzmann Tamásné 40. 6. Tanácstag Gilányi János Póttanácstag SaUai Tamás 41. 7. Tanácstag dr. Szemerszki Miklós 42. 8. Tanácstag Frankó János 9. Tanácstag Matetits Lajos 43. Póttanácstag Tóth László 10. Tanácstag Szilágyi Szabolcs 44. 11. Tanácstag Szilágyi Mihály né Póttanácstag Vilmányi Mártonná 45. 12. Tanácstag Csabai Lászlóné Póttanácstag Kováts Imréné 46. 13. Pótválasztás 14. Tanácstag dr. Czövek Lászlóné 47. Póttanácstag Markovics Lászlóné 48. 15. Tanácstag Törő Katalin Póttanácstag Sörésné Nemes Agnes 49. 16. Tanácstag Gucsa József Póttanácstag Páll Elek 50. 17. Pótválasztás 18. Tanácstag Szilágyi Árpád 51. Póttanácstag Buskö Lajos 19. Tanácstag Vezse Árpád 52. Póttanácstag Bukovenszki József 20. Tanácstag Ajler Ferencné 53. Póttanácstag Vonáné Szűcs Jolán 21. Tanácstag Mányik András 54. Póttanácstag Nagy Gábor László 22. Tanácstag dr. Bárány János 55. Póttanácstag dr. Mészáros Mihály 23. Tanácstag Szepesi Emil 56. Póttanácstag Jászai Sándor 24. Pótválasztás 57. 25. Tanácstag Mikó Dániel Póttanácstag Stevanyik Sándorné 58. 26. Tanácstag Törpényi József Póttanácstag Leflerné Munkácsi Mária 59. 27. Tanácstag Adám József Póttanácstag dr. Búr István 60. 28. Tanácstag dr. Kőrössy Kálmán 61. Póttanácstag Szabó Ferenc 62. 29. Tanácstag Hostisoczky János Póttanácstag Sólyom Béla 63. 30. Tanácstag Dombrádi Lászlóné 64. Póttanácstag Augusztinyi Pálné 31. Tanácstag Banner László 65. Póttanácstag Kósáné dr. Oláh Julianna 66. 32. Tanácstag Moravecz Ferenc 67. 33. Tanácstag Reha Mihály 34. Tanácstag Nagy Imre 68. Póttanácstag Császár János 69. 35. Tanácstag Csernyik András Póttanácstag Mészáros Károly Tanácstag Kovács Aladár Póttanácstag Kovács József Tanácstag Novák Lajos Póttanácstag Ignéczi Ferenc Tanácstag Pataki Géza Póttanácstag Dobos László Tanácstag Légrádi Richárdné Póttanácstag Román Gábomé Tanácstag Váradi László József Póttanácstag Palicz Mihály Tanácstag Molnár Bertalan Tanácstag Babicz Istvánná Póttanácstag Gyureskó Mihály Tanácstag Katona Sándorné Póttanácstag Szűcs Józsefné Tanácstag Fodor Attila Póttanácstag Gyebrószki János Tanácstag Szurovcsák Pál Póttanácstag Bokor Károlyné Tanácstag Oláh László Póttanácstag Mesterházy Márta Pótválasztás Tanácstag Oláh Tiborné Póttanácstag Zákány Andrásná Tanácstag Kovács Istvánná Póttanácstag Nádpor Jánosné Tanácstag Csurka János Póttanácstag Erdész Gyula Tanácstag Márföldi Mihály Póttanácstag Nagy János Tanácstag Kökéndy Iván Póttanácstag Rácz Zsigmond Tanácstag Bácskái Antalné Póttanácstag Márkus József Tanácstag Csernussi Endre Póttanácstag Estók Gábor Tanácstag Bajdik András Póttanácstag Gyikó Gyula Tanácstag Urbán Miklós Póttanácstag Elek András Tanácstag Pápai István Póttanácstag dr. Csorba Sándor Tanácstag dr. Vasná Zámbó Mária Póttanácstag dr. Tolnai Erzsébet Tanácstag Béres József Póttanácstag Danku Sándor Tanácstag Kelemen Tiborné Tanácstag Mrenkó József Tanácstag Ferkó Józsefné Póttanácstag Krizsán Ferencné Tanácstag dr. Petrus István Tanácstag Ladányi János Póttanácstag Dobos László Tanácstag Kondor Ferencné Tanácstag dr. Poncsák Miklós Tanácstag Bányai Sándor Póttanácstag Mércse Károly Tanácstag Szűcs István Tanácstag Frankó Sándor Póttanácstag Iglódi József (Megyénk többi városa tanácstagjainak névsorát szerdai és csütörtöki lapunkban közöljük.) Szovjet küldöttség érkezett hazánkba Kommentár A túszügy ■ Közel-Kelet változatlanul világunk egyik vibráló feszültséggóca. A legutóbbi jelentésekből összeálló szomorú kép megint csak arról tanúskodik, hogy — nagyon nincs béke a biblikus hangulatú olajfák alatt. A világ — a libanoni halottak és sebesültek mellett — most elsősorban a túszként elfogott finn ENSZ-katonák sorsáért aggódik. A véres közel-keleti porondon már sokfajta gátlástalan tettre került sor az elmúlt viharos esztendők során, de a világszervezet kéksisakosai ellen foganatosított ,akció” még itt is új — és gyorsan tegyük hozzá: aggasztó fejleménynek minősül. Maga a történet közismert: A1 Kantara térségében az úgynevezett dél-libanoni hadsereg (izraeli zsoldban álló alakulat) csellel bekerítette és elfogta az Unifil, a nemzetközi rendfenntartó és ellenőrző egység huszonnégy finn nemztiségű tagját. Kettőt közülük a támadók szabadon engedtek, de közölték: a náluk maradt huszonkettőt csak akkor engedik el, ha az Amal nevű síita szervezet (amely mostanában véres harcot vív palesztin menekülttáborok lakói ellen) elenged tizenegy elfogott, a „dél-libanoni hadsereghez” tartozó milicistát. A semleges és világszerte nagy erkölcsi tekintélyt élvező Finnország katonáinak elfogása világszerte nagy tiltakozást váltott ki, és a jelek szerint Tel-Avivnak is kellemetlen. Az ok nyilvánvaló. Mivel az egész világ tudja, hogy az Antoine La- had által vezetett túszsziedők egyértelműen izraeli befolyás, sőt, parancsnokság alatt állnak (mint az AFP francia hírügynökség közölte, még Lahadék telefonjait is izraeliek kezelik), érthető, hogy a világ nem a kezet, hanem a fejet teszi felelőssé a térségben történtekért. A felháborító túszügy nem független a dél-libanoni helyzet egészétől. Izrael ugyan kötelezettséget vállalt, hogy elhagyja ezt az országrészt (méghozzá június 6-ig), de az izraeli kabinet szóvivője külföldi újságírók szorongató kérdésére kénytelen volt elismerni, hogy „ez eddig nem történt meg”. Ez az állapot nem egyszer Izrael szövetségeseinek is kínos, és az elmúlt napokban Samir kormányfő nyugat-európai körútja, Rabin hadügyminiszter pedig washingtoni látogatása során kényszerült némi bizonyítványtmagyará- zatna. Persze nem egyenlő intenzitással: Nyugat-Európában kellemetlenebb kérdéseket tettek fel Samirnak, mint a Potomac partján Rabinnak ... M ind a túszügy, mind az izraeli halogató taktika, mind az össz- libanoni veszteséglista (egy hónap alatt 534 halott és 2260 sebesült) azok hangját erősíti, akik a térség egész, egyre kuszább problémahalmazának rendezését követelik, egy minden érdekeltet bevonó nemzetközi konferencia asztalánál. Harcok Libanonban Folytatódtak a harcok vasárnap az Amal nevű. síita szervezett fegyveresei és a palesztin erők között. A leghevesebb harcok ezúttal Bordzs El-Baradzsne palesztin menekülttábor környékén folytak, de szóltak a fegyverek Satila menekülttábor körzetében és a főváros külterületein is. Palesztin tüzérség bombázta a Bej rút környéki Suf-hegységből a menekülttáborokat ostromló síiták állásait. Nyugat-Bejrútban a kormányhadsereg alakulati ütköztek meg palesztin fegyveresekkel. MENNYIT TUDUNK SVÉDORSZÁGRÓL? Egyszerre sokat és keveset. Nevét hallva mostanában az ember először arra a konferenciára gondol, amelynek résztvevői 33 európai és két tengerentúli állam képviseletében a helsinki folyamat továbbviteléről, a nemzetközi bizalom és biztonság erősítéséről tanácskoznak 1984. januárja óta. Aki érti és átérzi az európai biztonsági és együttműködési folyamat jelentőségét, annak természetes, hogy odafigyel a stockholmi konferencia eseményeire. Aztán Svédországról eszünkbe jut Olof Palme, a nagy tekintélyű szociáldemokrata politikus, aki most hazánkba látogat. Ez lesz az első magyar—svéd kormányfői találkozó, amely minden bizonnyal ösztönzést ad majd kétoldalú kapcsolataink fejlődésének. S felötlik, persze hogy felötlik bennünk a „svéd csoda”, amelyről szél- tében-hosszában írtak-be- széltek éveken át, és nyomában a kérdés: vajon a svédek a válságterhes világgazdasági időkben is olyan jól élnek, mint egykor? CSODÁK ÉS PRÖZAI SZEMPONTOK. Svédország Európa negyedik legnagyobb állama, lakóinak száma 8,3 millió, akik ma is a világ egyik legmagasabb életszínvonalával büszkélkedhetnek. A gazdasági viharfelhők ugyanakkor' őket sem kerülték el, s ezért a csaknem fél évszázadon át kormányzó szociáldemokratákon csattant az ostor: a választók hat esztendőre megvonták tőlük a bizalmat, és csak 1982-ben helyezték újra a kormányru- dat Palme pártja kezébe. Szeptemberben a svédek újra szavaznak, és a választási csata már javában zajlik. A mindent eldöntő kérdés — úgy tűnik — ezúttal is a gazdaság állapota lesz. Palméék csaknem 3 éve ambiciózus terveket dolgoztak ki a válságjelenségek felszámolására. A kormányrúd átvétele után rögtön 16 százalékkal leértékelték a svéd koronát. Ezt egy középtávú fejlesztési program megvalósításával párosították, amelyngk eredményeként — igaz, nagyon óvatosan — ismét „svéd csodáról” beszélnek a világban. A bruttó nemzeti termék tavaly több mint három százalékkal, az ipari termelés nyolc százalékkal növekedett. A svédek azonban sokkal prózaibb szempontok alapján döntenek majd a szavazóurnáknál. Nyugtalanítja őket a munkanélküliség, amely a foglalkoztatottak — nyugat-európai méretekben elenyésző — három százalékát sújtja, a mintegy hétszázalékos infláció, amely pedig a jobboldali kormányzás idején kétszámjegyű volt. Mindemellett idén májusban a svéd állami szektor történetének legnagyobb sztrájkjára került sor, amely kompromisszumos bérmegállapodással ért véget. Előzőleg a Palme-kabinet a bérkövetelések mérséklését kérte a szakszervezetektől, s cserébe azt ígérte, hogy az esztendő végére három százalékra szorítja le az inflációt. Ma már nyilvánvaló, hogy sem a bér- követelések visszafogását, sem a drágulás ütemének jelentős csökkenését nem sikerült elérni. STOCKHOLM — JELKÉP. A kérdés az, hogy szeptemberben mi lesz fontosabb a svéd polgár szemében: a hetvenes évek első felében megélt szociális biztonság iránti nosztalgia, vagy az a kemény, gyakorta népszerűtlen munka, amellyel a szociáldemokraták — a jobboldal megrázkódtatásoktól terhes országlása után — bitosítot- ták a talpraállást. A tapasztalat azt mutatja, hogy a svédek gyakorlatias emberek, nem döntenek könnyelműen, világosan látják napjaink politikai és gazdasági realitásait. A megfigyelők hajlanak arra, hogy az őszi választásokon fontos szerepe lesz majd a külpolitikának is. E külpolitika alapja a semlegesség, értékét 170, háborúktól mentes év bizonyította a svédeknek. Ezért is tekintenek elismeréssel a Palme- kormány ténykedésére, amely több pozitív javaslattal és kezdeményezéssel próbált hozzájárulni a leszerelés és az enyhülés előmozdításához. Számukra is jelkép lett fővárosuk, Stockholm neve: a feszültség enyhülését, a fegyverkezési hajsza megfékezését várják az Európa- konferencián dolgozó európai és tengerentúli diploma" táktól. ABLAK — HAZÁNKRA. Bár Svédország és Magyar- ország messze van egymástól, kapcsolataink jól fejlődnek. A magyar és a svéd vállalatok eddig mintegy 50 együttműködési szerződést kötöttek. Több mint másfél évtizedes kapcsolat szálai fűzik egymáshoz az AB Mec- mant és az Egri Finomszerel- vénygyárat, s a közelmúltban született megállapodás a bükfürdői gyógyszálló építésében való svéd részvételről. Együttműködésünk eredményes területei közé tartozik a szerszámgépgyártás, a műanyagipar, a szállítóberendezések gyártása, s kihasználatlan lehetőségek sora mutatkozik a harmadik piacokon való közös fellépésben „Ablak Magyarországra” címmel az esztendő elején iparunk, mezőgazdaságunk mutatkozott be Malmőben, azért ott, mert a skandináv állam déli része a magyar termékek fő vásárlója, Svédországba irányuló exportunknak csaknem a fele oda kerül. (Folytatás az 1. oldalról) párt Köziponti Bizottságának titkára a KB székházában fogadta a Filiipp Jermas vezette SZMBT-kiüIdőttséget. A szívélyes, baráti légkörű találkozón véleményt cseréltek a baráti társaságok sok irányú, tartalmas tevékenységéről, fejlődő kapcsolatairól. A találkozón jelen volt Ritter Tibor, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese, valamint Ivan Aboimov. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából hétfőn este díszelőadást tartottak a Fővárosi Operettszínházban. Az ünnepi rendezvényen megjelent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Apró Antal, az MSZBT elnöke. Ott volt a jubileumi ünnepségekre küldöttség élén hazánkba érkezett Filipp Jermas, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, Iván Aboimov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője, Konsztantyin Kocsetov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport fő- parancsnoka. Az előadás megkezdése előtt Keszler Pál, az Operettszínház igazgatója mondott köszöntőt. Ezután a vendégek megtekintették az Űj kor nyitánya című műsort. Koltay Gábor összeállítása történelmi visszapillantást adott a művészet nyelvén: versek, dalok, dokumentum- és filmrészletek idézték fel a magyar—szovjet barátság négy évtizedének kiemelkedő eseményeit. Az ünnepi programban a rangos előadó- művészek mellett közreműködött számos hazai művész- együttes is. A „JÁTÉK, ÜGYESÉG KERÉKPÁRRAL” című rejtvény helyes megfejtése, I. forduló: VASVILL Depó Nyíregyháza, Mátészalka. Pajtás. II. forduló: Csepel Művek Jármű és Konfekcióipari Gépgyára. Túra, Tacskó, Csillag, Sprint, Sas. A Csillag összecsukható kerékpárt nyerte: TÖTH FERENC, 9j)f |]ii Ibrany, Lenin ut 64. sz. M\J\ KERESKEDELMI VÁLLALAT A kerékpár átvehető: VASVILL KERESKEDELMI VÄLLALAT kereskedelmi osztály, Nyíregyháza, Tünde u. 7. sz. (1024)
