Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-08 / 133. szám
XLII. évfolyam, 133. szám ARA: 2,20 FORINT 1985. június 8., szombat Ma választ Magyarország * orradalomban, demokráciában, néptiszteletben, ; : államjogban igencsak jártas, azokról véleményt O formálni vitathatatlanul jogosult elődünké a gondolat: „A teória oly épület, melynek alapja a praxis." Kossuth Lajos szavait a mai nap eseményére értve, úgy gondoljuk, „a praxis”, azaz a gyakorlat igazolni fogja a „teória” épületének, az 1983. évi III. törvénynek a célszerűségét, hasznosságát, társadalmi alkotóerőket mozgósító jellegét. E törvény az, amelynek alapján ma három szavazólapot kap kézbe a választásra jogosult állampolgár az ünnepien feldíszített szavazókörzeti helyiségben. Másfél millió állampolgár vett részt a mai napot, a szavazás napját előkészítő jelölőgyűléseken, tíz és tízezrek voltak ott a politika nagy és kis köreit összekapcsoló választási gyűléseken; az érdeklődés, az aktivitás meghaladta a várakozásokat. Felszabadulásunk napjai óta most tizenegyedszer választ a felnőtt lakosság országgyűlési képviselőket, és kilencedik alkalommal tanácstagokat. Van hagyomány, tapasztalat, ám újdonság is. Ezek az új vonások teszik érdekessé, izgalmassá az 1985. évi választásokat nemcsak friss szemmel nézve, hanem majd később, történelmi távlatból szemlélve is. A közéletiség mindannyiunk által járt iskolájának magasabb osztálya lett ez az időszak, nem csupán azért, mert százötvenezren kértek szót, mondtak véleményt, fogalmaztak meg javaslatokat a jelölőgyűléseken, nem pusztán annak okán, mert több, mint nyolcvannyolcezer személy kapott bizalmat a jelöltségre, hanem azért is, mert igényességgel ötvözött megfontoltságról tett tanúságot az állampolgárok sok száz ezres tábora. A realitások tisztelete, a megtehető lépések mérlegelése jellemezte az előkészületeket, a jelöltek kiválasztását, a nagy és a kis, — azaz az országos és a helyi — politika eredményeinek, céljainak összevetését. Mert nemcsak személyekről, jelöltekről, hanem szükséges és lehetséges programjukról is folyt az eszmecsere, olykor vita, azaz nem a szocialista társadalomról és gazdaságról általában, hanem ezeket a konkrét tapasztalatok királyvizébe merítve ütköztek nézetek, vélemények, javaslatok, elképzelések. Tapasztalatok, várakozások rendkívül gazdag tárházából málházták fel az országos lista harmincöt, a 352 országgyűlési választókerület 766, és a 42 725 tanácstagi választókerület jelöltjeit. Nehéz ez a málha? Igen, az. Mert benne a felelősség -súlyos, de benne a hasznos cselekvés, a jó szolgálat nemes, a nehezet is szívesen vállalttá tevő örömének lehetősége is! Egy pillanatra se feledjük: jelöltnek lenni sem csekélység, sőt, rang! Mert a megbecsülésnek, a közéleti szerepvitelnek egy formája, a közösségért tenni képes egyénnek olyan elismerése, amit nem adnak könnyen. S valóban nem, hiszen a Hazafias Népfront illetékes testületéi által előterjesztettek mellett négyezer további javaslat hangzott el a jó hangulatú lakossági összejöveteleken, s a négyezer közül több, mint háromezer-hatszázan megkapták a kellő voksokat, jelöltek lettek. Az országgyűlési választókerületekben ötvennégy helyen hármas, négy helyen pedig négyes a jelölés, a tanácstagi választókerületekben 2460 esetben hármas, kilencvennégyben pedig négyes lett a jelölés. Nem alkalmasok és alkalmatlanok szembesítése ez az állampolgár részéről, hanem az alkalmasok közül a leginkább megfelelő keresése. S ez a keresés egyben fényt vet arra is, hogy állampolgárok egyre bővülő tábora ismeri fel a többre van szükség korparancsát, értve e többet magára éppúgy, mint képviseletére, a társadalmi-gazdasági fejlődés elemeinek tökéletesítésére. Ezért, hogy a választás napja, a mai nap nem végpontja, sokkal inkább kezdete valaminek. Kezdete kell, hogy legyen — hűen az MSZMP XIII. kongresszusán megfogalmazott célokhoz — a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításának, a haladás intenzív jellemzői előtérbe kerülésének, a langyos középszer háttérbe szorulásának. Szó sincsen arról, hogy ma, amikor választ Magyarország, bárki is azt gondolná, ellentmondásoktól, feszültségektől mentes valóság közegében fogja kezébe a három szavazólapot az állampolgár. Ennek éppen a fordítottjáról van szó! Arról, hogy a szavazás — a szocialista építőimmka alapvető vívmányainak igenlése mellett —, a maga terepén és a maga eszközeivel, lehetőségeket, módozatokat keres, felelősségüket jól érző testületeket állít össze, hogy enyhülhessenek a feszültségek, könnyebbedhessenek a gondok a közösség sokféle képességét egyesítve, az akaratokat közös célok elérésére összpontosítva. Arra. hogy szándék és tett egysége mire képes, egyetlen példát: amíg a hetvenes évek második felében az országban az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke négyszáz forintot tett ki, tavaly 1194-et, teljes összegében 12,7 milliárd forintot! Apró részeleme ez annak, milyen hatalmas erők rejlenek a társadalomban, annak egy-egy helyi sejtjében, s ezeknek az erőknek a kamatoztatása a munka- és lakóhelyeken nem csupán feltételezi, hanem egyenesen megköveteli — amiben meghatározó szerepe lesz a most megválasztandó testületi tagoknak — az érdekek egészséges ütköztetését, a nyílt vitákat, a kényesnek vélt kérdések száműzését, a határozatok végrehajthatóságát és végrehajtását. Mély, máig érvényes igazság rejlik ugyanis Leninnek a munkás- és katonakül- döttek szovjetjeinek másodiilk összoroszországi kongresz- szusán elhangzott szavaiban: „Az állam akkor erős, ha a tömegek mindent tudnak, mindenről véleményt tudnak alkotni, és mindent tudatosan tesznek.” H mél tömörebben aligha lehetne megfogalmazni azt a várakozást — és azt a követelményt! —, amelyet a választók támasztanak választott- ékenysége, helytállása, parlamenti, tanácsi munkában való alkotó részessége iránt. Igen, alkotó részességet vár, követelés kér majd számon az állampolgár, hiszen a maga jelenéről és holnapjáról van szó, lesz szó a rövidesen már alakuló ülésre gyülekező testületekben. Ez a közös jelen és jövő az, ami sikerben és gondban, tettben és eredményben társsá teszi a választót és a választottat, ami annak jogos reményét adja, hogy ma választ és holnap már célratörőbben cselekszik, éppen a voksok adta szilárd hitben megmerítkez- ve, Magyarország, az először, másodszor, sokadszor szavazó állampolgár. L Gyű mölcsexport Szabolcsból Tavasszal, amikor nem akart felmelegedni az idő, úgy látszott, csak későn számíthatunk az első gyümölcsökre. Májusban mégis megjelent a cseresznye, június elején, vagyis ezen a héten megkezdték az egres felvásárlását. Hamarosan indul az NSZK- ba az első exportszállítmány is. A HUNGAROFRUCT megyei kirendeltségének vezetője, Molnár József elmondta, hogy közel négyszáz tonna egrest exportálnak Hollandiába, Angliába és az NDK-ba. Nyírgelsén gyűjtik az állami gazdasági hűtőtárolóban, ahol egyben előhü- tik és osztályozzák is. A jövő héten kezdik a HUNGAROFRUCT-nál a korai érésű meggy — így először a meteor — felvásárlását. Ezt több helyen — Nyírgelsén, valamint a mátészalkai és nyíregyházi ZÖL- DÉRT-hűtőházakban, illetve Vaján — veszik át, osztályozzák, csomagolják. A vállalat Szabolcs-Szatmúr megyéből hatszáz tonna meggy exportjára számít, elsősorban az NDK-ba, Csehszlovákiába, NSZK-ba és Ausztriába. Piros és fekete ribiszkéből csak tőkés exportot terveznek. Az előbbit egy, az utóbbit három termelőszövetkezetben termesztik, illetve azoktól veszik át, s a fekete ribiszkéből kétszáz tonna kiszállítása a terv. A szamócaértékesítésről még nem történt végleges döntés. Uborkával az idén először jelentkezik a külföldi piacokon Szabolcs-Szatmár megye. A termelőkkel és a felvásárló partnerekkel most folynak a tárgyalások a mennyiségről. Az uborkaex- Dortra az kínálta a kedvező lehetőséget, hogy megnövekedett a megyében a termelői kedv, s ezzel lehetőség nyílik a szélesebb körű értékesítésre. Így az export jelentős részét az NSZK-ba és Ausztriába küldik, de vásárol a megyéből uborkát az NDK és Csehszlovákia is. Az első kamionok július elején indulnak végcéljuk felé. Ezekkel a szállításokkal csak' kezdetét veszi a HUN- GAROFRUCT-nál az exportálás. A nyár további zöldség és gyümölcsfélék értékesítését kínálja. Nem kevés az őszibarack, amelyet túlnyomórészt a Szovjetunió vásárol meg, és Szabolcsból szállítják. Szovjet piacra paprika is kerül a megyéből, míg a nyár folyamán Csehszlovákiába és NDK-ba több paradicsomszállítmány indul az ország északkeleti részéből. Augusztus végén pedig az álma veszi át a főszerepet. (sípos) Javítják az utakat Folyamatosan szállítják a munkákhoz az aszfaltot a KÉV orosi aszfaltkeverő telepéről. (GB) Megyénk útjait járva sok helyütt tapasztathatjuk: a kemény tél súlyos károkat okozott. A Nyíregyházi Közúti Igazgatóság és a KÉV szakemberei amint lehetett, hozzáláttak az utak kijavításához. A helyreállítás mértéke azonban nem lehet mindenütt azonos. Idén 30 millió forintot kaptak a vállalatok a Közlekedési Minisztériumtól a munkák elvégzésére. Ennek jelentős részét a főutak rend- behozatalára fordítják. Az alsóbbrendű utakon — a pénz szűke miatt — csak ideiglenes helyreállításra lesz lehetőség. A kivitelezők jelenleg a 4- es főúton Rozsrétszőlő térségében 2 kilométeres szakaszon dolgoznak. Erősítő aszfaltréteget kap a 41-es út Nyírmada és Vásárosnamény között. A 491-es út fehér- gyarmati átkelési szakaszát hasonlóan megerősítik. Az alsóbbrendű utakat a kátyúsodások kijavítását követően vékony felületi bevonattal látják el. így a Nyíregyháza és Kálmánháza, vagy a Beszterec és Kék közötti szakaszon. A kivitelezők szorítanak a jó időért, hiszen a hosszú tél és a csapadékos tavasz miatt 100 műszaknyi hátrányba kerültek, amit mostanra nyolc napra tudtak mérsékelni. Alkaloida: Újítással gazdaságosabban Tiszavasváriban az Alkaloida Vegyészeti Gyár bekapcsolódott a magyar— szovjet agrokémiai egyezmény megvalósításába: az egyik fontos növényvédő szert, a glifozátot gyártják. Különböző újításokkal meggyorsították és gazdaságossá tették a gyártást, így a múlt évben összesen 27,6 millió forint anyagmegtakarítást értek el. Képeinken: Medve József- né vegyialapanyag-gyártó a glifozát hidrolízisét ellenőrzi, fent a laborban pedig a szükséges vizsgálatokat folytatja Szabó Józsefné és Kecskés Istvánná. (Császár Csaba képriportja) A SZÓI elnökségének ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott, amelyen megvitatta az árellenőrzések tapasztalatait. Az Országos Anyag- és Árhivatal tájékoztatója szerint a vállalatok és szövetkezetek ármunkája javult ugyan, de így is sok még a szabálytalanság, különösen a kis' szervezetekben, például szakcsoportokban, szerződéses üzletekben. 1984-ben összesen mintegy 90 ezer esetben vizsgálták a termelői és fogyasztói árakat, ezeket az ellenőrzéseket több mint húszezer esetben követte felelősségre vonás vagy figyelmeztetés. Különösen nagy figyelmet érdemel a zöldség-gyümölcs kereskedelem, ahol változatlanul kevéssé érvényesül a szocialista szektor piacszabályozó, ármérséklő, árki- egyenlítő szerepe, s ezért túlzottan magasak az árak. A piacfelügyelet hatása sem (Folytatás a 4. oldalon) BereczJános látogatása megyénkben Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára pénteken kétnapos Szabolcs-Szatmár megyei látogatásra érkezett. A vendéget a reggeli órákban a megyei pártszékháziban Varga Gyula, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára fogadta és tájékoztatta a terület helyzetéről és az aktuális feladatokról. A megbeszélés során szó esett a XIII. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak feldolgozásáról, végrehajtásáról, a megye gazdálkodásának idei tapasztalatairól, a mező- gazdasági munkák alakulásáról, az agitációs és propagandamunka időszerű kérdéseiről. Berecz János további megyei programjai során találkozott és megbt é- lést folytatott több település párt-, állami és gazdasági vezetőivel, s felkereste a sóstói nemzetközi éremművész telepet is. MA Finis az iskolákban (2. oldal) Ügyintézés —munkaidőben? (3. oldal) . m - """" . 11 ".’'ife:: Az egressel kezdődik
