Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-07 / 132. szám

MA Kulturális körkép (2. oldal) Hogyan szavazzunk? (3. oldal) A szombati választáson való részvétel milliók állásfoglalása politikánk mellett Kádár János választási beszéde Csepelen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Csepeli Sportcsarnokban rendezett választási nagygyűlésen találkozott a fővárosi dolgozókkal. A nagy­gyűlés a szombaton sorra kerülő választások előtti utolsó politikai tömegdemonstráció volt, záróeseménye tehát a vá­lasztási előkészületeknek, amelyek során az országgyűlési képviselő- és a tanácstagjelöltek találkoztak választóikkal, kifejtették a Hazafias Népfront programja alapján álló el­képzeléseiket, s lakosságunk széles rétegei tettek hitet az MSZMP XIII. kongresszusán elhatározott országépítő célok megvalósítása mellett. Zsúfolásig megtelt a sportcsarnok, ahová a csepeli dolgo­zók mellett eljöttek más budapesti munkáskollektívák kép­viselői is. Az elnökségben helyet foglaltak a főváros, Cse­pel politikai, társadalmi szervezeteinek vezetői, az élenjáró dolgozóközösségek küldöttei, a munkásmozgalom veterán­jai, s az urnákhoz most először járuló fiatalok képviselői. Ott volt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Horváth Ist­ván, a Központi Bizottság titkára, Szépvölgyi Zoltán, a Fő­városi Tanács elnöke, Peják Emil, a Hazafias Népfront Bu­dapesti Bizottságának vezető titkára, Ernszt Antal, az MSZMP XXI. kerületi bizottságának első titkára, Tari An­tal, a Csepel Művek igazgató tanácsának elnöke. A Himnusz hangjait kö­vetően Kállai Gyula, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke köszöntötte a jelenlévőket. A nagygyűlésen elsőkéní Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, az országos listán szereplő kép­viselőjelölt szólalt fel. *■ — Sok év óta erős szálak­kal kötődöm a népfrontmoz­galomhoz. Mindenki, aki részt vállal e nagyszerű moz­galomban, tudja, hogy a nép­front a párt szövetségi poli­tikájának történelmileg ki­alakult, a szocizalizmus épí­tésének teljes korszakában' érvényben maradó megjelené­si formája. Legutóbb a párt XIII. kongresszusa foglalt is­mételten állást a társadalmi osztályok és rétegek együtt­működése, a szövetségi poli­tika folytatása mellett, és megjelölte az ezzel kapcso­latos népfrontfeladatokat is. — Mozgalmunk éppen e napokban vizsgázik az új vá­lasztási törvény alkalmazásá­ból. Remélhetően sikerrel, ha a választópolgárok — al­kotmányos kötelességük ma­radéktalan teljesítése révén — ehhez hozzásegítik. Az országos választási lis­tán képviselőjelöltként sze­replő Kállai Ferenc felszóla­lásában hivatásának, a szí­nészi mesterségnek a felelős­ségére utalva elmondta: — — A kongresszus ar­ról győzött meg, hogy társa­dalmunk, politikánk minden területen hű akar maradni a valódi értékhez. Szabad utat nyti<t a tehetségnek, de tilosat mutat az ügyeskedő, magu­kat frázisokkal körülbástyázó spekulánsoknak, a munka nélkül szerzett jövedelmek­nek mind a gazdasági, mind a kulturális életben. A Haza­fias Népfront választási prog­ramját valóságunk őszinte elemzése, a nagy és kis ügyek emberhez méltó megfogalma­zása, az értelmes társadalmi cselekvés programjának hir­detése jellemzi. Mindez együtt ösztönöz, sőit biztat arra, hogy megálmodott épít- ményünJkhöz — amelyen nemcsak az új Nemzeti Szín­házat, hanem az egész orszá­got értem — egy-egy téglát én is lerakhassák — mondot­ta végezetül Kállai Ferenc. műnk vezető erejének nagy fontosságú Kill. kongresz- szusa. Azt követően méltóan megemlékeztünk hazánk fel- szabadulásának 40. évfordu­lójáról. Megünnepeltük má­jus elsejét, a munkásosztály, az internacionalizmus nagy nemzetközi ünnepét, és köz­ben megkezdődött a választá­si kampány. E politikai esemé­nyek során szó esett a ben­nünket vezérlő elvekről, po­litikánkról, céljainkról, hely­zetünkről, nehézségeinkről, a követendő útról, a megoldan­dó feladatokról. Minden lé­nyeges kérdésről a tömegek iránti bizalommal, nyíltan beszéltünk. Most ennek az eseménysorozatnak, a vá­lasztási politikai munkának az utolsó szakaszában va­gyunk. A lezajlott jelölő- és választási gyűléseket nagyfo­Felszólalt a nagygyűlésen Bodor Lászlóné, a Papíripari Vállalat csepeli papírgyárá­nak dolgozója is. Ezután Kádár János lépett a szónoki emelvényre. Kedves elvtársak!* Bará­taim! Tisztelettel köszöntőm a nagygyűlés elnökségét és minden résztvevőjét. Élve az alkalommal, köszöntőm a te­levízió nézőit, a rádió hall­gatóit. Az itt jelenlévők sze­mélyében köszöntöm Csepel, Budapest dolgozóit, köszön­tőm a magyar munkásosz­tályt, a szövetkezeti paraszt­ságot, az értelmiséget, az al­kalmazottakat, a választásra készülő, szocializmust építő magyar népet. Az utóbbi hónapokban po­litikai életünk nagyon moz­galmas volt. Nemrégiben zaj­lott le a Magyar Szocialista Munkáspártnak, társadal­kú politikai aktivitás jelle­mezte. Ezeken mintegy más­fél millióan vettek részt, a választóknak több mint 20 százaléka. Számunkra természetesen nagyon fontos, hogy az ál­lampolgárok milliói hogyan fogadták kongresszusunk ha­tározatait és a Hazafias Nép­front állásfoglalását, amely­ben magáénak vallotta pár­tunk országépítő programját. Felelősséggel és örömmel szólok arról, hogy az embe­rek nemcsak nagy érdeklő­déssel, hanem megértéssel, támogatással és tettrekész- séggel fogadták törekvésein­ket, s ezt szavakban is kife~ jezték. Hiszen csak a válasz­tásokkal kapcsolatos gyűlése­ken kétszázezer ember fel­szólalt és nyíltan állást fog­lalt. Ez óriási fontosságú. De ennél is fontosabb állásfog­lalás fejeződik ki a minden­napi munkában, a pártkong­resszus és hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulója alkalmából meghirdetett szo­cialista munkaverseny ered­ményeiben. A bányászok és a többi szakma dolgozói is sokszor túlórákat vállalva, szabad szombaton, kommu­nista műszakokon teljes erő­vel dolgoznak, hogy a szo­cialista céljaink eléréséhez annyira fontos idei népgaz­dasági tervet mennél jobb eredménnyel teljesítsük. Ezért ezeket a mind szavak­ban, mind tettekben megnyil­vánuló állásfoglalásokat na~ gyón nagyra értékeljük, az egyik legfontosabb előrevivő erőnek tartjuk. Június 8-án, szombaton lesznek az országgyűlési kép­viselő- és tanácstag-választá­sok. Ennek szintén megvan a maga nagyon nagy jelentősé­ge. Büntetőjogi szankció ter­mészetesen nem sújtja azt, aki nem szavaz! De úgy gon­dolom, hogy a közügyekben gondolkozó, s népünk fel- emelkedését szívükön viselő emberek előtt világos: a vá­lasztásokon való részvétel milliók állásfoglalása poli­tikánk fő iránya mellett. Amint az előttem szóló cse­peli fiatalasszony is mondot­ta, a szavazópolgárok is meg­értik, hogy ezen a választá­son aktívan részt venni, és a szavazatukkal is kifejezésre juttatni az egész nép alapve­tő politikai törekvéseivel va. ló egyetértést — ez erkölcsi és politikai tett. A szavazás a politikánk, a rendszerünk, a népi hatalmunk, a szocializ­mus, a béke és az építő prog­ramok melletti kiállást, ál­lásfoglalást jelent. A jelenlegi nemzetiközi helyzet egyiik fő jellemzője ma az imperialisták álital szí­tott fegyverkezési verseny, az imperialisták egyes köreinek az a törekvése, hogy katonai erőfölényre tegyenek szert. Azt tapasztaljuk, hogy az Egyesült Államok a világűr miliitarizálásának gondolatát is fontolgatja. Mit hirdetnek ezzel szemben a Varsói Szer­ződés országai, a Szovjetunió, a szocialista országok? Mi a békét, a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egymás mellett élését hirdet­jük és gyakoroljuk. Minden vitás nemzetközi kérdésben a tárgyalást és a megegyezést javasoljuk. A Varsói Szerző­dés Szervezete meg nem tá­madási megállapodást java­solt és javasol ma is a NA­TO országainak. Javasoljuk a fegyverkezési verseny meg­fékezését, Európa atomfegy- vermentesítését, a tömeg­pusztító fegyverek megsem­misítését, s végül az általános leszerelést. Tudjuk, hogy ezek nem gyorsan megoldha­tó kérdésék, de céljainkért — amelyeket a szocialista or­szágok népei egységesen tá­mogatnak — szüntelenül har­colni fogunk. Ügy véljük, hogy e bonyo­lult folyamatban biztosít­ható az összes érdekelt fél egyenlő biztonsága. Nem aka­runk erőfölényt kiharcolni, (Folytatás a 4. oldalon) fT]“*-----1-----“ Konzervgyár: kezdődik a szezon A huzamosabb ideje tartó jó idő kedvez a mezőgazda­ságnak. A Nyíregyházi Konzervgyárban megkezdték a szamóca és a köszméte felvásárlását, illetve feldolgozá­sát, ami a nagyüzemben a szezon kezdetét jelenti. (Já­vor László felvétele.) ___________________________J Tervegyeztető megbeszélés Folytatódik megyénkben a vizmíívesítés programja A hatodik ötéves terv időszakában a tervezett 31 helyett várhatóan 60 hely­ségben készül el a vezeté­kes ivóvízhálózat, még min­dig sok településen — 82 faluban — hiányzik a veze­tékes víz. Nem véletlen, hogy a következő tervidő­szakban továbbra is kiemelt feladat lesz megyénkben a hálózat bővítése, s legalább 60 település vízművesítése. Többek közt erről tárgyal­tak június 6-án, csütörtököm Nyíregyházán .a megyei párt- bizottságon megyénk vezetői — köztük Varga Gyula, a me­gyei pártbizottság első titkára és Tisza László, a megyei ta­nács elnöke —, valamint az Országos Vízügyi Hivatal szakemberei Breinich Miklós, az OVH első elnökihelyettese vezetésével. A terv- és feladategyeztető megbeszélésen értékelték a vízgazdálkodás megyei ered­ményeit. A részterületek kö­zül a hatodik ötéves terv ide­je alatt a vízművesítésben értük el a legjobb eredmé­nyeket, amely lakossági ösz- szefogás nélkül nem valósul­hatott volna meg. Sajnos ez nem mondható el a csator­názásról. Ez év végéig mint­egy 15 településen fejezik be a csatornahálózat építését. Gonidot jelent, hogy a terve­zettnél kevesebb pénz jutott az új, nyíregyházi szennyvíz­telep építkezésén az első ütem befejezésére, így ez a munka áthúzódik a követke­ző tervidőszakra. A vízgazdálkodás gondjait szaporítja, hogy szinte min­dén évben károkat okoz az ár- és a belvíz megyénkben. Mivel Szabolcs-Szatmár ta­ta jadottságai kedvezőtlenek, ezért nagy figyelmet kell for­dítani a meliorációra, külö­nösen a Tisza—Szamos közi és a felső-szabolcsi öblözet- ben. E térségekben megkez­dődött a komplex melioráció, mely a szűkös anyagi lehető­ségek miatt a vártnál lassab­ban halad. Sok még az adósság a víz­gazdálkodási munkákban, melyek meghatározzák a he­tedik ötéves terv célkitűzése­it- is. A tervegyeztető tár­gyaláson megállapították, hogy a következő években is a vízműprogram folytatása lesz az egyik legfontosabb tennivaló. Ebben változatla­nul számítanak a lakosság összefogására. A tervek kö­zött szerepel például a ti- szaberceli regionális vízmű tisztítási technológiájának bő­vítése, valamint kapacitásá­nak növelése. A legnagyobb gondot a csatornázás okozza, mivel er­re a célra kevés pénz jut. Szükség lesz a lakosság moz­gósítására, de a felsőbb szer­vek támogatására is. Ügyintézés, határidő Kisvárdán az építési ható­sági feladatok ellátásáról vi­tatott meg beszámolót a ta­nács vb. Ebből kiderült, hogy a városi tanács szak- igazgatási szerveinek átszer­vezése óta — 1983. március 1-től 1985. április 30-ig — 3873 ügyirat érkezett az épí­tési csoporthoz, s ezek közül mindössze 31-et fellebbeztek meg az ügyfelek. Az eltelt időben 270 lakóházépítési en­gedélyt adott ki az osztály, de jelentős volt a bontási, a lakás-használatbavételi, az egyéb építési engedély, vala­mint az egyéb használatba vételi engedély iránti kérel­mek száma is. Ami az ügyintézés gyorsa­ságát illeti, azt állapíthatta meg a végrehajtó bizottság, hogy többnyire betartják az ügyintézési határidőt, bár sok időt vesz el a tanács kü­lönböző osztályaival, különö­sen a városgazdálkodási osz­tállyal történő egyeztetés. A testület az építésrendészeti ellenőrzések megtartását szorgalmazta, s felhívta a fi­gyelmet a közterület-foglalá­sok, a vízelvezető átereszek tisztán tartásának ellenőrzé­sére. XLII. évfolyam, 132. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. június 7., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents