Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-29 / 151. szám
Közgazdász-vándorgyűlés XLII. évfolyam, 151. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1985. június 29., szombat MA Jó start után a Domusban (2. oldal) Gondolatok a gazdaságról (3. oldal) Hétvégi melléklet (5. oldal) Megalakult az új országgyűlés Megválasztották a parlament állandó bizottságait, tisztségviselőit, az Elnöki Tanácsot, amelynek elnöke ismét Losonczi Pál — A kormány elnöke újra Lázár György Pénteken az Ország-házban — pontban tíz órakor — megkezdődött az új ország- gyűlés alakuló ülése. A Parlament széksorait ezúttal többen töltötték meg, mintáz elmúlt ciklusokban: az országos választási listán megválasztottakkal együtt összesen 386 országgyűlési képviselő foglalt helyet. A Magyar Népköztársaság legfelső államhatalmi és nép- képviseleti szervének tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja. Élénk érdeklődéssel kísérték a ciklus- kezdő parlamenti munka eseményeit a nemzetközi sajtó Budapesten akkreditált tudóTanácskczik az országgyűlés. sítóin kívül az alakuló ülésre érkezett külföldi tudósítók, köztük a szocialista országok újságírói, nyugati lapok riporterei, tévés forgató- csoportok. Az ülést Losonczi Pál nyitotta meg: Losonczi Pál megnyíló beszéde Tiszteit országgyűlés! Kedves képviselőtársak! A Magyar Népköztársaság országgyűlésének alakuló ülése alkalmából köszöntőm képviselőtársaimat, külön is azokat, akik először képviselik választóikat ebben a testületben. Az új választójogi törvény alapján megtartott általános, illetve pótválasztáson népünk egyértelműen tett hitet politikánk mellett, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa elfogadott és a Hazafias Népfront — választási felhívásában — nemzeti programmá emelt. Erről a helyről és ezúton is köszönöm választópolgáraink felelősségteljes döntését. valamint a választások során megnyilvánult, személyünknek szóló bizalmat. Valamennyiünk nevében kijelenthetem: tudjuk, hogy a mai Magyarországon a népszuverenitást gyakorló testület tagjának, képviselőnek lenni népünk elkötelezett szolgálatát jelenti, és munkánkat ennek tudatában végezzük. Választásaink történetében példa nélküli társadalmi aktivitás jellemezte az elmúlt heteket, hónapokat. At. az eseménysor, amely pártunk munkakongresszusával kezdődött, és hazánk felszabadulása 40. évfordulójának megünneplésén át a választásig vezetett el: a miagyar nép egészének a közügyek iránti érdeklődését, felelősségtudatát és politikai érettségét is tükrözte. A nagyfokú közérdeklődés különösen érződött a választás előkészítésére hivatott fórumokon, a jelölő- és a választási gyűléseken egyaránt. Az általános és a pótválasztás során a választópolgárok olyan jelölteket tiszteltek meg bizalmukkal, akik az élet legkülönbözőbb területein eddigi helytállásukkal bizonyították, hogy alkalmasak a köz ügyeinek szolgálatára. Nekünk viszont — akiket dolgozó népünk felruházott képviseletének jogával és kötelességével — azzal is tisztában kell lennünk, hogy a minden korábbit felülmúló társadalmi érdeklődés a velünk szemben támasztott követelmények szintjét is megemelte. A választók elvárják, hogy az eddiginél is nagyobb körültekintéssel, nagyobb felelősséggel, a közösségek véleményeinek figyelembevételével végezzük képviselői tennivalóinkat. Egyben elvárják azt is, hogy még élőbb, szorosabb, közvetlenebb legyen a kapcsolat a választók és képviselőik között. Mindezek az ország- gyűlési képviselőkre épp úgy vonatkoznak, mint a helyi tanácsok tagjaira. A magyar nép által elfogadott és támogatott program — a fejlett szocialista társadalom továbbépítése az eddigi vívmányokra támaszkodva — megköveteli anyagi és szellemi erőforrásaink feltárását, illetve hasznosítását, népgazdaságunk teljesítőképességének növelését, valamint az életszínvonal érzékelhető emelését. Olyan körülményeket kell teremtenünk — s ebben nekünk, országgyűlési képviselőknek nagy a felelősségünk —, hogy akadálytalanul bontakozhasson ki állampolgáraink alkotókészsége és alkotóképessége, erősödjön a szocializmus közös érdekein alapuló nemzeti egység. Feladatokban gazdag, sok munkát igénylő évek sorakoznak előttünk, és nekünk — a választóinktól kapott felhatalmazás jogával és kötelességével élve — a szocialista Magyarország felvirágoztatásán kell dolgoznunk. Ezekre emlékeztetve nyitom meg az országgyűlés alakuló ülését és kívánok képviselőtársaimnak sok sikert a köz Tisztelt országgyűlés! Az Országos Választási Elnökség nevében tisztelettel köszöntőm a most megalakuló országgyűlést Megtisztelő kötelességem, hogy az Országos Választási Elnökség megbízásából beszámoljak az új választójogi törvény alapján június 8-án megtartott országgyűlési képviselői és tanácstagi, valamint a június 22-i pótválasz-, fásokról. Jelentem az országgyűlésnek, hogy a választások a törvényes előírásoknak megfelelően, rendben, a korábbinál nagyobb közéleti érdeklődés mellett, jó politikai légkörben, sikeresen befejeződtek. Az új választójogi törvény politikai céljait a választások igazolták: a nagyobb társadalmi aktivitás íovább szilárdította a nemzeti egységet, fokozta a választások érdekében végzett munkájukhoz. Ezután Losonczi Pál bejelentette, hogy az ügyrendnek megfelelően az országgyűlés alakuló ülését a továbbiakban a korelnök vezeti mindaddig, amíg meg nem választják a tisztségviselőket. A korelnöki tisztet — immár harmadízben — dr. Pesta László töltötte be. Ezután a választási törvény rendelkezéseinek megfelelően Papp Lajos, az Országos Választási Elnökség elnöke tartotta meg beszámolóját. népfront jel legét, szélesítette választási rendszerünk demokratizmusát. Az ország közvéleményének egyetértésével találkoztak választási rendszerünk új elemei, mindenekelőtt a kötelező kettős, illetőleg a többes jelölés, az országos választási lista; a pótképviselői és a póttanácstagi intézmény; a községi közös tanácsok nem székhely társközségeiben az elöljáróságok alakulása. A kettős, illetőleg többes jelölés, valamint az a körülmény, hogy az emberek nem egyszerűen csak szavaztak, hanem ténylegesen választottak, . hozzájárult a választások iránt megnyilvánult fokozott közérdeklődéshez és az aktív választópolgári magatartáshoz. (Folytatás a 4. oldalon) Papp Lajos: II választás szilárdította a nemzeti egységet Eszmecsere szekcióüléseken Pénteken Nyíregyházán öt szekcióban folytatta munkáját a XXIV. közgazdász-vándorgyűlés. Több, mint harminc hozzászóló fejtette ki véleményét egyes részkérdésekről, elméleti és gyakorlati szakemberek mondták el tapasztalataikat. Az első szekcióban a növekedési variánsokkal és prioritásokkal foglalkoztak Hoós Jánosnak, az Országos Tervhivatal államtitkárának elnökletével. A hozzászólók között volt Szabó Imre, az Ipari Minisztérium államtitkára is. Ugyancsak a tanárképző főiskola adott otthont a második szekciónak, ahol a gazdaságpolitikai célok és a gazdasági szabályozás kérdései volt a téma. A nagy érdeklődésre számot tartó szekcióban az állami irányítás véleményét többek között Madarasi Attila, pénzügyminiszteri államtitkár, Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Vis- sy Ferenc, az Országos1 Anyag- és Árhivatal elnök- helyettese fejtette ki, mellettük vállalati közgazdászok szóltak gyakorlati tapasztalataikról. A változás és megújulás jellemzi >a vállalati formákat, a vállalkozást és döntési rendszert. A Szakszervezetek Házában lévő szekció elnöke, Trethon Ferenc ny. miniszter, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság elnöke vezette be a témát, nyitotta meg a vitát. A külpiacvezérelt növekedésről és megvalósításának feltételeiről hallhattak a megyei könyvtárban rendezett szekcióban Bartha Ferencnek, a Minisztertanács Nemzetközi Kapcsolatok Titkársága vezetőjének irányításával. Kifejtette véleményét többek között Medgyessy Péter pénzügyminiszter-helyettes, valamint több kutatóintézet, külkereskedelemmel foglalkozó vállalat, szövetkezet vezetője. Szabolcsi példákat is tartalmazott a foglalkoztatáspolitikát és munkaerő-gazdálkodást vizsgáló szekció a Tudomány és Technika Házában. Rózsa Józsefnek, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetőjének vitaindítója után fejtették ki véleményüket a hozzászólók. A vándorgyűlés ma délelőtt a Krúdy moziban plenáris üléssel fejezi be munkáját. Itt a szekcióelnökök referálnak a tegnapi vitáról, valamint ajánlásokat fogadnak a VII ötéves tervi növekedéssel foglalkozó vándorgyűlés alapján. A záró előadást Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke tartja. Iskolavezetők megyei tanévzáró tanácskozása Az elmúlt tanév tapasztalatairól és az új tanév várható feladatairól tartottak június 28-án oktatáspolitikai tanácskozást Nyíregyházán a Sóstói Kultúrpark termében. Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese szólt bevezetőjében a napokban befejeződött tanévről, majd Ekler György, a megyei pártbizottság titkára tartott előadást a párt XIII. kongresszusának legfontosabb megállapításairól, a következő évek feladatairól. A tanácskozáson az általános, középiskolák, szakmunkásképző intézetek, szakiskolák igazgatói, pedagógus alapszervezeti titkárai, szb- titkárai, szakfelügyelők, a városi pártbizottságok titkárai, városi tanácsok oktatási osztályvezetői, a vezető óvónők és a tanügyi igazgatás szakemberei vettek részt. Az 1984—85-ös tanév tapasztalatait, a következő időszak feladatait Kuknyó János, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője ismertette. Elmondta, hogy 30 millió forintot kapott a megye az elmúlt tanévben az oktató-nevelő munka színvonalának javítását szolgáló fejlesztésekre, a legtöbbet, 20 milliót az általános iskolák kapták, de akadtak olyan iskolák is, ahol nem éltek ezzel a lehetőséggel. Az osztályvezető részletesen vázolta a közoktatás távlati fejlesztésének leglényegesebb feladatait, amelyek alapos megismerésére nagy gondot kell fordítani. A következő években sorra kerülő tantervi korrekciókról hangoztatta, nem új tantervek életbe léptetéséről van szó, hanem a már bevezetett tantervek hozzáigazításáról, a változó körülményekhez, követelményekhez. Kiemelten foglalkozott elemzésében az átmenet nevelési-oktatási problémáival — óvodából az általános iskola első osztályába, az alsóból a felsőbe, majd az általánosból a középiskola első osztályába — melyek sok buktatót tartogatnak, kudarcot jelentenek a gyermekek egy részének, s nagyban hozzájárulnak a lemorzsolódásokhoz, az iskolából való kimaradásokhoz. Mindezek ellen sokat tehet az iskola, főként az első években, amikor az alapkészségek kifejlesztése az egyik alapvető cél. Jobban kell élni az egész napos oktatás lehetőségeivel is, kiküszöbölve az egyhangúságot, a túlterhelést, javítani szükséges a továbbiakban az egyéni foglalkozást, a differenciált oktatómunkát.
