Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-03 / 128. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. június 3, Kincsek a határállomáson Napkorról látja a Balatont a radarmeteorológiai állomás Vörösre erőltetem a szemem, méfito alig veszem észre a távol, ban megbúvó templomtornyot. Ennyi a látvány szabad szemmel a Napkor melletti — hivatalos nevén — radarmeteorológiai obszervatórium teraszáról. Ha harmincat mondok, már nemigen beosilltem alá az észlelhe- tőeég hiaitárát, a radarszemet pedig kétszáz kilométerre láttatták kezelői. De ha kell, a háromszáz sem sok, a Balaton csücske sincs messze neki. A Golyóbis hegy (az idézőjelet udvariasságból hagyjuk el!) tetejére telepített obszervatórium tavaly nyártól működik folyamatosan. Fiatal az állomás, ugyancsak az a vezetője. Habár Tóth Ferenc helyettesként mutatkozik be. kiderül, hogy mostanság övé a felelősség errefelé. Laikus fül- höz igazítja szavait, úgy beszél a feladatukról; — A felhő- és csapadékrendszer megfigyelése a dolgunk. Észleljük a mozgását, az intenzitását, magasságát. Ez utóbbi azért is lényeges, mert jég csak tízezer méteren felüli felhőből várható — ha el nem olvad a földig. Magyarázza a képernyő fehér foltjait. Egyik az Északi közép- hegység, aztán ott a Bükk. a Zemplén, az a nagyobb karéj pedig a Kárpátok vonulata. Arrafelé éppen esik; a beérkező hullámjelek függőleges metszete leér a talajszintig. Játéknak is szép ez a radar, de nem ezért épült: — Mind a három ilyen állomásnak van egy fő feladata. A Szentgotthárdon épült elsősorban a Balaton-kömyéki viharok előrejelzésével foglalkozik, a ferihegyi dolga a repülés segítése, a miénk pedig a Tisza vízgyűjtő területének figyelése. (Néhány nappal később a Fel- ső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság csoportvezetőjét. Illés Lajost faggatom, mi hasznot hajt nekik a napkori radar? — A Felső-Tisza, a Szamos, a Túr, a Kraszna vidékén rendkívül gyorsan kialakulhatnak az árhullámok. Egy-másfél nap alatt ideérhet a tetőzés. Ilyenkor bizony egy egész napunk sincs felkészülni a megfelelő védekezésre. A lokátor által észlelt adatokból azonban következtethetünk a várható csapadékra, s en. nek ismeretében — a földi és radaradatok összevetésével — megnő a felkészülésre fordítható idő. El tudom képzelni, hogy később előfordulhat olyan eset is, amikor a vízállás alapján el kellene rendelnünk teszem azt a harmadfokú készültséget, mégsem tesszük, mert tudjuk, nem jön több eső. Óriási megtakarítást jelentene! Egyébként is nagy fantáziát látunk az együttműködésben, még sok lehetőség van benne.) A radarszem, amelynek a Balaton csücske is közeli... — óránként adunk egy kódolt, térképes telextáviratot a központi előrejelzőnek — folytatja az ismertetést Tóth Ferenc. — Ezen a képernyőn, illetve a ráhelyezett plexilapon rajzoljuk körül a felhőkontúrokat. A központban" is kielemzik a felhők mozgásának irányát, sebességét. Eszembe jut a tévéhíradó műholdfelvétele, azt is óránként veszik . . . — Igen, csak az felülről mutatja azt, amit mi alulról, földközelből. Ez a kettő, plusz a földi adatok együtt adnak lehetőséget a prognóziskészítésre. Két fiartialember — Kálmándi Miklós és Vilmányi Csaba — eközben szorgalmasan diktálja, illetve írja telexre az adatokat. Valahol a fővárosban veszik az adást. A „főnök” közben arról beszél, hogy télen Nyíregyházára, az Ütiniformhoz is hasonlóképpen küldték az észleléseket. (— Mire megérkezik a hó, már ott lehet a sószóró! — mondja erről később Merza Péter a közúti igazgatóságon. — Itt egy kis számítógép veszi a napkori adatokat, megtudhatjuk, hol várható és mennyi havazás. Különösen fontos ez itt, mert Hajdú és Szabolcs is hozzánk tartozik, és bizony mondjuk Berettyóújfalutól már messze van a legközelebbi géptelep is. A számítógép különböző színnel jelöli a csapadékerősséget, de azt is azonnal megmondja, hogy a 4-es úton mi a helyzet, vagy például Rakamáz környékén. — Pénzzel mérhető haszna van már egy ilyen rövid idő óta tartó együttműködésnek is. Feltétlenül számítunk a napkoriakra jövő télen és azután is. Az igazi persze az lenne, ha ott is működne egy számítógép ...) Papp Dénes Rádióközvetítés Ibrányból Pénteken délután 5 óra előtt három perccel csörrent meg az ibrányi művelődési ház színpada elé szerelt telefon. Az ügyeletes adásvezető felvette, s beleszólt, igen, készen vagyunk. Akkor már néma csendben ült a több száz fős közönség, Rap- csányi László műsorvezető lábujjhegyen sétált a széksorok között és Hajas Ilona ott állt a mikrofon előtt. Ezután az ügyeletes intett és elkezdődött az Üdvözlet az olvasónak című könyvheti műsor és közönségjáték, élő, egyenes közvetítése Ibrányból. Az adás előtt egy órával, amikor még csak készültek, kávéztak s a házigazdákkal ismerkedtek a színészek és rendezők, Rapcsányi László elmondta, hogy hosszú évek óta szervezik már ezt az irodalmi rejtvényműsort. Évente két alkalommal, a tavaszi és a téli könyvvásáron három-három községbe, kisvárosba látogat el ez a jól ösz- szeszokott, és az irodalom ügyéért minden áldozatra kész csapat. Ök a jó könyvek „szálláscsinálói”. A műsor mindig azokból a művekből válogat, amelyek akkor jelentek meg, vagy valamilyen közük van az eseményhez. Innen másnap Hajdúnánásra mennek, azután Dorogra. Míg beszélgetünk, s a közönség gyülekezik, Hegedűs D. Géza is megjelenik az előtérben és leül az asztalunkhoz. Mindenki üdvözli, megállnak mellette, érdeklődnek. Géza itthon van a szülőfalujában, s nem úgy, mint a ritkán hazalátogató vendég, hanem, mintha nem is élt volna máshol soha. Aztán elmondja, hogy ő is több éve jár már ezzel a könyvheti műsorral és nagy szeretettel vállal mindent, ami a jó könyvet, a szép verseket népszerűsíti. Most két Váci verset hozott, mindkettő vallomás a szülőföldről, melytől lélekben elszakadni soha sem lehet. A kezdésig még egy kérdésre jutott idő, azt is Kállai Ferencnek, a Nemzeti Színház művészének tettük fel, aki szintén itt van és szerepel a műsorban. Ö azt mondta, hogy nem járt még ezen a tájon, de most nagy örömmel jött, s boldog, hogy megláthatta kedves pályatársa szülőhelyét. Ezután elindult az adás. A színészek: Benkő Péter, Hegedűs D. Géza, Kállai Ferenc, Kohut Magda, Venczel Vera, Nagy Attila, Szersén Gyula és a konferáló Hajas Ilona a színpad előtti székeken ülnek. A gitáros, énekes Vitai Ildikó két megzenésített Kosztolányi verset ad elő. A dalok után a műsorvezető Rapcsányi László néhány rövid kérdést tesz fel egy kisorsolt nézőnek. A válaszok pontosak. Általában minden egyes műsorszám után meglepően jó válaszok következnek, a közönség örül: itt van a község apra- ja-nagyja. Ünnep volt ez a nap Ib- rányban, s nem csak a könyv ünnepe: a találkozásoké is. Mester Attila Ifjúság, érzelem a szexológus szemével Beszélgetés dr. Veress Pállal Dr. Veress Pál, az Ifjúsági Magazin közismert orvosa Nyírbátor vendége volt a közeli napokban. Több felvilágosító előadást tartott, az általános iskolásoktól a felnőttekig terjedő korosztálynak. Ez alkalomból kértük beszélgetésre. — Vágjunk a közepébe! önt gyakran vádolják azzal, hogy előadásaiban előszeretettel használ trágár kifejezéseket. Miért teszi ezt? — Nem véletlenül. A téma, amiről beszélek, hozzátartozik az életünkhöz. Mégis azt tapasztalom, hogy nem tudunk könnyedén beszélni róla. Az általam használt trágárságok csak arra valók, hogy oldják a hallgatóságban meglévő feszültséget. A stílus ily módon csak azért ilyen, hogy hozza a témát. Nem az előadásmód a lényeg, hanem a mondanivaló. — Mi az, amit szeretne tudatosítani a hallgatóiban; — A rossz szexualitás tönkreteszi a házasságot. Márpedig az a cél, hogy a házasságok ne menjenek tönkre. Alapvető gond, hogy a férfi és a nő másképpen látja ugyanazt. A cél az, hogy a két féle nézőpontot összhangba hozzuk. A férfit is lehet családcentrikussá tenni, s a nő is nevelhető arra, hogy ne érezze nyűgnek a házaséletet. — Mikor helyes elkezdeni a felvilágosítást? Melyik életkor erre a legalkalmasabb? — Akkor kell elkezdeni, amikor a gyermekünk érdeklődni, kérdezni kezd. A legfontosabb, hogy az életkornak megfelelő szinten mindig őszintén válaszoljunk. Egyébként nincs pusztán szexuális nevelés. Nevelés van, amibe ez is beletartozik. Az a lényeg, hogy tudjuk, mire akarjuk a gyermekünket nevelni. — Tudják-e az emberek, hová fordulhatnak gondjaikkal? — Országos probléma, hogy ilyen fórum nincs. Az orvosok között is sok a bizonytalanság. Ha nekem ír a problémáiról például Szabolcsból egy fiatal, én magam sem tudom, hová, kihez irányítsam saját megyéjében. — A fiatalok körében egyre inkább tapasztalható az érzelmi elslvárosodás. önnek mi err, a tapasztalata? — Az elsivárosodásnak mindig oka van. Legtöbbször a kudarc- élmények hatására alakul ki. A másik dolog: ha például Nyíregyházán esetleg 100 vandál fiatal van, s ők feltűnően, agresz- szíven viselkednek, mindenki rájuk figyel, róluk beszél. De rajtuk kívül hány száz és ezer rendes, tisztességes gyerek van még a városban? Róluk már nem beszélünk annyit, pedig ők is léteznek! — A neurózis lassacskán népbetegség. Okai között beszélhetünk a szexuális problémákról? — Sajnos, igen. A neurózis, mint tudjuk, különböző idegesítő dolgok, megoldatlan problémák következménye. A rossz férfi—nő kapcsolat is tartozhat ezek közé. S itt nem pusztán a neurotizáló tényező a baj, hanem az, hogy erről nem beszélünk. Ezt szeretném én pótolni. Kovács Éva 1985. június 3., hétfő KOSSUTH RADIO 8,20: Nyugdíjasok műsora. — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: Egy régi dal visszhangja. Versek. — 9,42: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Népdalok. — 11,25: Magyar énekkarok felvételeiből. — 11,39: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai. Rádiójáték. 6. rész. — 12,45: Utak, ösvények. Kenyérkarrier. Riport. — 13,05: Magyar előadóművészek albuma. — Í4.10: Tomkins-madrigálok. — 14,30: Mihályka, szippants! Novella. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Ünnepi könyvhét. — 16,05: Ugróiskola. — 17,00: Ebe Stignani operafelvételetből. — 17,30: Gazdasági magazin. — 18,00: Van új a nap alatt. — 19,15: Rádiókabaré. — 20,25: Reklámotoktól. — 20,30: Egy óra László Margittal. Riport. — 21,30: Félóra népzene. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Stuller Gyula hegedül. — 23,30: Népszerű szimfonikus zene. — 0,10: Gregoriándallamok. PETŐFI RADIO 8,05: Nótacsokor. — 9,05: Napközben. — 12,10: Fúvóske- ringők. — 12,25: Kis magyar-néprajz. — 12,30: Népi zene. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig. — 17,05: Újdonságainkból. — 17,30: Ötödik sebesség. — 18,30: Tip-top parádé. — 19,05: A debreceni Délibáb együttes összes felvétele. — 19.30: Sportvilág. — 20,05: Rookújság. — 21,05: Vihog a hulla. Bohózat. — 21,31: Emlékkönyv. — 22,10: Gyilkosság a múzeumban. Krimi két tételben. — 23,20: Gül Baba. Részletek. — 24,00: Éjféltől hajnalig. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. — 17,05: Hétnyitó. Hétfői információs magazin. — Közben: Fészekrakás '85. — Hallgatóink leveleire dr. Orosz Gyula válaszol. — Mákdaráló az asztalon (Hiaskó József). — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Kol- láth Adrienne.) nyíregyházi városi tv 20,30—22,15: Műsorismertetés. — Riport a Kossuth téren. — A stúdió vendégei: Nyíregyháza képviselőjelöltjei: Fucskó Zoltán. Gilányi János, Legeza László, Novák Lajos, dr. Pre- gun István, Varga Gyula. — Riportképek a nyíregyháziak május elsejei felvonulásáról. — „Választás és amit tudni kell róla”. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának tájékoztató műsora. — Hírszerviz. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: FLASHDANCE. Béke mozi: de.: MAJMOK BOLYGÓJA. Du.: GYANÚTLAN GYAKORNOK. Zártkörű archív filmklub 16, 18 és 20 órától. Móricz mozi: SZÜLJÖN A ROCK. Kert mozi: O, KEDVES HARRY! m MEGYEI ES VÁROSI r-' művelődési központ 3. hétfő 19,00 DOKTOR ÚR. József A.—Szigligeti. Jegyek a t, á m! ~ J ,, m 1í 1 : „ ,rn 1 4-Vk n 4* A1 r f Szokatlan kiállítás nyílt a breszti tájmúzeumban. Breszt a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaságban tálálható, közel a lengyel határhoz. Egyike a legforgalmasabb átkelőhelyeknek. hiszen itt bonyolódik a Szovjetunióba irányuló nyugateurópai turizmus túlnyomó többsége. A kollekciót a művészettől látszólag messze álló emberek „szedték össze”, vagyis azok a vámőrök, akik a határon teljesítenek szolgálatot. Több tucat festményt, sok száz ikont, antik tárgyat tekinthet meg a nagyközönség ezen a kiállításon. Az 1200 ikon közül 250 olyan szerepel a bemutatón, amelynek művészeti és történelmi értéke szinte felbecsülhetetlen. Van der Vellde holland tájképfestő alkotásai éppúgy megtalálhatók itt, mint a Pavel Baure híres műhelyéből származó nagybecsű órák, jaA kiállítás egy részlete pán és kínai vázák, szelencék, kisplasztikái alkotások. Mindezeket néhány „utazó” akarta kicsempészni a Szovjetunióból. Kísérleteiket a vámosok ébersége szerencsére meghiúsította. A Szovjetunióban is engedélyhez kötött az ikonok, festmények, vagy más művészeti értékek kivitele. A Szovjetunió vendégszerető fogadtatásban részesíti mindazokat, akik az ország életével, a szovjet emberekkel és az elért eredményekkel kívánnak megismerkedni. Az ő számukra mindig nyitva áll az országhatár. A külföldi turisták először a szovjet vámosokkal találkoznak, akik szívélyesen és valódi házigazdaként fogadják őket. APN — KS Pillantás a vendégkönyvbe Mit szeret Feleki Kamill? Nyíregyházán a Szabolcs, itt, akkor a ház zenére éb- valamint a Korona Szálló redt: ugyanis ők már kora vendégkönyvében tallózunk, reggel gyakorolnak. Nemrégen járt itt Feleki Kamill. — öt a szálloda személyzete nagyon szereti — mondja Mázsáriné Ocsenás Erika főportás. — Minden nőt kisasszonynak szólít és valamennyiünköz kedves. A reggelijét a szobájába rendeli. A szalámit nem szereti, de a sonkát annál inkább. Kedveli a mézet is, -meg a kapucinert: két deci tejbe 5 duplát kér önteni. Aztán Sztevanovity Zorán pihente ki a Szabolcs Szállóban fellépésének fáradalmait. Később Zalatnay Sarolta volt vendégünk — újságolta Szilágyi Istvánná szállodavezető. — ö nagyon fiatalosan volt öltözve, szerényen viselkedett. Egy-két hónapja pedig a Fonográf együttes tagjait, köztük Bró- dy Jánost fedeztük fel a vendégek között, továbbá Katona Klári és Koncz Zsuzsa arca tűnt fel. A Hotel Szabolcsban és Hotel Koronában természetesen komolyzenészek is vendégeskedtek. Például ha- a Prokofjev, valamint a Tátrai vonósnégyes tartózkodott Pribojszki Mátyás citera- művész is szállt itt meg, továbbá Jandó Jenő. A Szivárvány című műsor kapcsán a népszerű tévébemondót, Berkes Zsuzsát köszönthették, aki a nyíregyházi versenyzőkért igencsak izgult. Gyakran fordulnak meg a szállodában algériai vendégek, akik a Szabolcs-Szat- már megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál végzik munkájukat. Az ő étkezésükre különös gond fordítandó, mert egyes húsfajták fogyasztását tiltja a vallásuk. A papírgyári rekonstrukciós munkálatok svájci, francia és angol résztvevői is a Szabolcs-Szatmár megyei Vendéglátó Vállalat szállodáiban laknak, csakúgy, mint a Nyírség Ruházati Szövetkezet rendszeres NSZK-beli; a Taurus Gumigyár NDK-beli, illetve lengyel vendégei, partnereir Törzsvendégeknek számítanak a Német Szövetségi Köztársaságbeli vadászok. Cseiényi György [ f I L J HALLGASSUNK CT * II H NÉZZÜNK MEGH