Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-03 / 128. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. június 3, Kincsek a határállomáson Napkorról látja a Balatont a radarmeteorológiai állomás Vörösre erőltetem a szemem, méfito alig veszem észre a távol, ban megbúvó templomtornyot. Ennyi a látvány szabad szem­mel a Napkor melletti — hiva­talos nevén — radarmeteorológiai obszervatórium teraszáról. Ha harmincat mondok, már nem­igen beosilltem alá az észlelhe- tőeég hiaitárát, a radarszemet pe­dig kétszáz kilométerre láttatták kezelői. De ha kell, a háromszáz sem sok, a Balaton csücske sincs messze neki. A Golyóbis hegy (az idézőjelet udvariasságból hagyjuk el!) te­tejére telepített obszervatórium tavaly nyártól működik folyama­tosan. Fiatal az állomás, ugyan­csak az a vezetője. Habár Tóth Ferenc helyettesként mutatkozik be. kiderül, hogy mostanság övé a felelősség errefelé. Laikus fül- höz igazítja szavait, úgy beszél a feladatukról; — A felhő- és csapadékrend­szer megfigyelése a dolgunk. Ész­leljük a mozgását, az intenzitá­sát, magasságát. Ez utóbbi azért is lényeges, mert jég csak tíz­ezer méteren felüli felhőből vár­ható — ha el nem olvad a földig. Magyarázza a képernyő fehér foltjait. Egyik az Északi közép- hegység, aztán ott a Bükk. a Zemplén, az a nagyobb karéj pe­dig a Kárpátok vonulata. Arra­felé éppen esik; a beérkező hul­lámjelek függőleges metszete leér a talajszintig. Játéknak is szép ez a radar, de nem ezért épült: — Mind a három ilyen állo­másnak van egy fő feladata. A Szentgotthárdon épült elsősorban a Balaton-kömyéki viharok elő­rejelzésével foglalkozik, a feri­hegyi dolga a repülés segítése, a miénk pedig a Tisza vízgyűjtő területének figyelése. (Néhány nappal később a Fel- ső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazga­tóság csoportvezetőjét. Illés La­jost faggatom, mi hasznot hajt nekik a napkori radar? — A Felső-Tisza, a Szamos, a Túr, a Kraszna vidékén rendkí­vül gyorsan kialakulhatnak az árhullámok. Egy-másfél nap alatt ideérhet a tetőzés. Ilyenkor bi­zony egy egész napunk sincs fel­készülni a megfelelő védekezés­re. A lokátor által észlelt ada­tokból azonban következtethe­tünk a várható csapadékra, s en. nek ismeretében — a földi és ra­daradatok összevetésével — meg­nő a felkészülésre fordítható idő. El tudom képzelni, hogy később előfordulhat olyan eset is, ami­kor a vízállás alapján el kellene rendelnünk teszem azt a har­madfokú készültséget, mégsem tesszük, mert tudjuk, nem jön több eső. Óriási megtakarítást jelentene! Egyébként is nagy fantáziát látunk az együttműkö­désben, még sok lehetőség van benne.) A radarszem, amelynek a Ba­laton csücske is közeli... — óránként adunk egy kódolt, térképes telextáviratot a közpon­ti előrejelzőnek — folytatja az ismertetést Tóth Ferenc. — Ezen a képernyőn, illetve a ráhelyezett plexilapon rajzoljuk körül a fel­hőkontúrokat. A központban" is kielemzik a felhők mozgásának irányát, sebességét. Eszembe jut a tévéhíradó mű­holdfelvétele, azt is óránként ve­szik . . . — Igen, csak az felülről mu­tatja azt, amit mi alulról, föld­közelből. Ez a kettő, plusz a föl­di adatok együtt adnak lehetősé­get a prognóziskészítésre. Két fiartialember — Kálmándi Miklós és Vilmányi Csaba — eközben szorgalmasan diktálja, illetve írja telexre az adatokat. Valahol a fővárosban veszik az adást. A „főnök” közben arról beszél, hogy télen Nyíregyházá­ra, az Ütiniformhoz is hasonló­képpen küldték az észleléseket. (— Mire megérkezik a hó, már ott lehet a sószóró! — mondja er­ről később Merza Péter a közúti igazgatóságon. — Itt egy kis szá­mítógép veszi a napkori adato­kat, megtudhatjuk, hol várható és mennyi havazás. Különösen fontos ez itt, mert Hajdú és Sza­bolcs is hozzánk tartozik, és bi­zony mondjuk Berettyóújfalutól már messze van a legközelebbi géptelep is. A számítógép külön­böző színnel jelöli a csapadék­erősséget, de azt is azonnal meg­mondja, hogy a 4-es úton mi a helyzet, vagy például Rakamáz környékén. — Pénzzel mérhető haszna van már egy ilyen rövid idő óta tar­tó együttműködésnek is. Feltétle­nül számítunk a napkoriakra jö­vő télen és azután is. Az igazi persze az lenne, ha ott is mű­ködne egy számítógép ...) Papp Dénes Rádióközvetítés Ibrányból Pénteken délután 5 óra előtt három perccel csörrent meg az ibrányi művelődési ház színpada elé szerelt te­lefon. Az ügyeletes adásve­zető felvette, s beleszólt, igen, készen vagyunk. Akkor már néma csendben ült a több száz fős közönség, Rap- csányi László műsorvezető lábujjhegyen sétált a szék­sorok között és Hajas Ilona ott állt a mikrofon előtt. Ezután az ügyeletes intett és elkezdődött az Üdvözlet az olvasónak című könyvheti műsor és közönségjáték, élő, egyenes közvetítése Ibrány­ból. Az adás előtt egy órával, amikor még csak készültek, kávéztak s a házigazdákkal ismerkedtek a színészek és rendezők, Rapcsányi László elmondta, hogy hosszú évek óta szervezik már ezt az iro­dalmi rejtvényműsort. Éven­te két alkalommal, a tavaszi és a téli könyvvásáron há­rom-három községbe, kisvá­rosba látogat el ez a jól ösz- szeszokott, és az irodalom ügyéért minden áldozatra kész csapat. Ök a jó köny­vek „szálláscsinálói”. A mű­sor mindig azokból a mű­vekből válogat, amelyek ak­kor jelentek meg, vagy vala­milyen közük van az ese­ményhez. Innen másnap Hajdúnánásra mennek, az­után Dorogra. Míg beszélgetünk, s a kö­zönség gyülekezik, Hegedűs D. Géza is megjelenik az előtérben és leül az aszta­lunkhoz. Mindenki üdvözli, megállnak mellette, érdek­lődnek. Géza itthon van a szülőfalujában, s nem úgy, mint a ritkán hazalátogató vendég, hanem, mintha nem is élt volna máshol soha. Az­tán elmondja, hogy ő is több éve jár már ezzel a könyv­heti műsorral és nagy szere­tettel vállal mindent, ami a jó könyvet, a szép verseket népszerűsíti. Most két Váci verset hozott, mindkettő val­lomás a szülőföldről, melytől lélekben elszakadni soha sem lehet. A kezdésig még egy kérdésre jutott idő, azt is Kállai Ferencnek, a Nem­zeti Színház művészének tettük fel, aki szintén itt van és szerepel a műsorban. Ö azt mondta, hogy nem járt még ezen a tájon, de most nagy örömmel jött, s boldog, hogy megláthatta kedves pályatársa szülőhe­lyét. Ezután elindult az adás. A színészek: Benkő Péter, He­gedűs D. Géza, Kállai Fe­renc, Kohut Magda, Venczel Vera, Nagy Attila, Szersén Gyula és a konferáló Hajas Ilona a színpad előtti széke­ken ülnek. A gitáros, énekes Vitai Ildikó két megzenésí­tett Kosztolányi verset ad elő. A dalok után a műsor­vezető Rapcsányi László né­hány rövid kérdést tesz fel egy kisorsolt nézőnek. A vá­laszok pontosak. Általában minden egyes műsorszám után meglepően jó válaszok következnek, a közönség örül: itt van a község apra- ja-nagyja. Ünnep volt ez a nap Ib- rányban, s nem csak a könyv ünnepe: a találkozá­soké is. Mester Attila Ifjúság, érzelem a szexológus szemével Beszélgetés dr. Veress Pállal Dr. Veress Pál, az Ifjúsági Ma­gazin közismert orvosa Nyírbá­tor vendége volt a közeli na­pokban. Több felvilágosító elő­adást tartott, az általános isko­lásoktól a felnőttekig terjedő korosztálynak. Ez alkalomból kértük beszélgetésre. — Vágjunk a közepébe! önt gyakran vádolják azzal, hogy előadásaiban előszeretettel hasz­nál trágár kifejezéseket. Miért teszi ezt? — Nem véletlenül. A téma, amiről beszélek, hozzátartozik az életünkhöz. Mégis azt tapaszta­lom, hogy nem tudunk könnye­dén beszélni róla. Az általam használt trágárságok csak arra valók, hogy oldják a hallgató­ságban meglévő feszültséget. A stílus ily módon csak azért ilyen, hogy hozza a témát. Nem az előadásmód a lényeg, hanem a mondanivaló. — Mi az, amit szeretne tuda­tosítani a hallgatóiban; — A rossz szexualitás tönkre­teszi a házasságot. Márpedig az a cél, hogy a házasságok ne menjenek tönkre. Alapvető gond, hogy a férfi és a nő másképpen látja ugyanazt. A cél az, hogy a két féle nézőpontot összhangba hozzuk. A férfit is lehet család­centrikussá tenni, s a nő is ne­velhető arra, hogy ne érezze nyűgnek a házaséletet. — Mikor helyes elkezdeni a felvilágosítást? Melyik életkor erre a legalkalmasabb? — Akkor kell elkezdeni, ami­kor a gyermekünk érdeklődni, kérdezni kezd. A legfontosabb, hogy az életkornak megfelelő szinten mindig őszintén vála­szoljunk. Egyébként nincs pusz­tán szexuális nevelés. Nevelés van, amibe ez is beletartozik. Az a lényeg, hogy tudjuk, mire akarjuk a gyermekünket nevel­ni. — Tudják-e az emberek, hová fordulhatnak gondjaikkal? — Országos probléma, hogy ilyen fórum nincs. Az orvosok között is sok a bizonytalanság. Ha nekem ír a problémáiról pél­dául Szabolcsból egy fiatal, én magam sem tudom, hová, kihez irányítsam saját megyéjében. — A fiatalok körében egyre inkább tapasztalható az érzelmi elslvárosodás. önnek mi err, a tapasztalata? — Az elsivárosodásnak mindig oka van. Legtöbbször a kudarc- élmények hatására alakul ki. A másik dolog: ha például Nyír­egyházán esetleg 100 vandál fia­tal van, s ők feltűnően, agresz- szíven viselkednek, mindenki rájuk figyel, róluk beszél. De rajtuk kívül hány száz és ezer rendes, tisztességes gyerek van még a városban? Róluk már nem beszélünk annyit, pedig ők is léteznek! — A neurózis lassacskán nép­betegség. Okai között beszélhe­tünk a szexuális problémákról? — Sajnos, igen. A neurózis, mint tudjuk, különböző idegesí­tő dolgok, megoldatlan problé­mák következménye. A rossz férfi—nő kapcsolat is tartozhat ezek közé. S itt nem pusztán a neurotizáló tényező a baj, ha­nem az, hogy erről nem beszé­lünk. Ezt szeretném én pótolni. Kovács Éva 1985. június 3., hétfő KOSSUTH RADIO 8,20: Nyugdíjasok műsora. — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: Egy régi dal visszhangja. Ver­sek. — 9,42: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Nép­dalok. — 11,25: Magyar ének­karok felvételeiből. — 11,39: Nemes Barry Lyndon úr em­lékiratai. Rádiójáték. 6. rész. — 12,45: Utak, ösvények. Ke­nyérkarrier. Riport. — 13,05: Magyar előadóművészek albu­ma. — Í4.10: Tomkins-madri­gálok. — 14,30: Mihályka, szip­pants! Novella. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Ünne­pi könyvhét. — 16,05: Ugróis­kola. — 17,00: Ebe Stignani operafelvételetből. — 17,30: Gazdasági magazin. — 18,00: Van új a nap alatt. — 19,15: Rádiókabaré. — 20,25: Rek­lámotoktól. — 20,30: Egy óra László Margittal. Riport. — 21,30: Félóra népzene. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Stuller Gyula hegedül. — 23,30: Népszerű szimfonikus zene. — 0,10: Gregoriándalla­mok. PETŐFI RADIO 8,05: Nótacsokor. — 9,05: Napközben. — 12,10: Fúvóske- ringők. — 12,25: Kis magyar-néprajz. — 12,30: Népi zene. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig. — 17,05: Újdon­ságainkból. — 17,30: Ötödik se­besség. — 18,30: Tip-top pará­dé. — 19,05: A debreceni Dé­libáb együttes összes felvéte­le. — 19.30: Sportvilág. — 20,05: Rookújság. — 21,05: Vi­hog a hulla. Bohózat. — 21,31: Emlékkönyv. — 22,10: Gyilkos­ság a múzeumban. Krimi két tételben. — 23,20: Gül Baba. Részletek. — 24,00: Éjféltől hajnalig. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. — 17,05: Hétnyi­tó. Hétfői információs magazin. — Közben: Fészekrakás '85. — Hallgatóink leveleire dr. Orosz Gyula válaszol. — Mákdaráló az asztalon (Hiaskó József). — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Műsorelő­zetes. (A nap szerkesztője: Kol- láth Adrienne.) nyíregyházi városi tv 20,30—22,15: Műsorismertetés. — Riport a Kossuth téren. — A stúdió vendégei: Nyíregyháza képviselőjelöltjei: Fucskó Zol­tán. Gilányi János, Legeza László, Novák Lajos, dr. Pre- gun István, Varga Gyula. — Riportképek a nyíregyháziak május elsejei felvonulásáról. — „Választás és amit tudni kell róla”. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának tájékoztató műsora. — Hírszerviz. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: FLASHDANCE. Béke mozi: de.: MAJMOK BOLYGÓJA. Du.: GYANÚT­LAN GYAKORNOK. Zártkörű archív filmklub 16, 18 és 20 órától. Móricz mozi: SZÜLJÖN A ROCK. Kert mozi: O, KEDVES HARRY! m MEGYEI ES VÁROSI r-' művelődési központ 3. hétfő 19,00 DOKTOR ÚR. József A.—Szigligeti. Jegyek a t, á m! ~ J ,, m 1í 1 : „ ,rn 1 4-Vk n 4* A1 r f Szokatlan kiállítás nyílt a breszti tájmúzeumban. Breszt a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaságban tálálható, közel a lengyel határhoz. Egyike a legforgalmasabb átkelőhelyek­nek. hiszen itt bonyolódik a Szovjetunióba irányuló nyugat­európai turizmus túlnyomó többsége. A kollekciót a művé­szettől látszólag messze álló emberek „szedték össze”, va­gyis azok a vámőrök, akik a határon teljesítenek szolgálatot. Több tucat festményt, sok száz ikont, antik tárgyat tekint­het meg a nagyközönség ezen a kiállításon. Az 1200 ikon közül 250 olyan szerepel a bemutatón, amelynek művészeti és törté­nelmi értéke szinte felbecsül­hetetlen. Van der Vellde hol­land tájképfestő alkotásai épp­úgy megtalálhatók itt, mint a Pavel Baure híres műhelyéből származó nagybecsű órák, ja­A kiállítás egy részlete pán és kínai vázák, szelencék, kisplasztikái alkotások. Mind­ezeket néhány „utazó” akarta kicsempészni a Szovjetunióból. Kísérleteiket a vámosok éber­sége szerencsére meghiúsította. A Szovjetunióban is engedély­hez kötött az ikonok, festmé­nyek, vagy más művészeti ér­tékek kivitele. A Szovjetunió vendégszerető fogadtatásban részesíti mind­azokat, akik az ország életével, a szovjet emberekkel és az el­ért eredményekkel kívánnak megismerkedni. Az ő számukra mindig nyitva áll az országha­tár. A külföldi turisták elő­ször a szovjet vámosokkal ta­lálkoznak, akik szívélyesen és valódi házigazdaként fogadják őket. APN — KS Pillantás a vendégkönyvbe Mit szeret Feleki Kamill? Nyíregyházán a Szabolcs, itt, akkor a ház zenére éb- valamint a Korona Szálló redt: ugyanis ők már kora vendégkönyvében tallózunk, reggel gyakorolnak. Nemrégen járt itt Feleki Kamill. — öt a szálloda sze­mélyzete nagyon szereti — mondja Mázsáriné Ocsenás Erika főportás. — Minden nőt kisasszonynak szólít és valamennyiünköz kedves. A reggelijét a szobájába rendeli. A szalámit nem sze­reti, de a sonkát annál in­kább. Kedveli a mézet is, -meg a kapucinert: két deci tejbe 5 duplát kér önteni. Aztán Sztevanovity Zorán pihente ki a Szabolcs Szál­lóban fellépésének fáradal­mait. Később Zalatnay Sa­rolta volt vendégünk — új­ságolta Szilágyi Istvánná szállodavezető. — ö nagyon fiatalosan volt öltözve, sze­rényen viselkedett. Egy-két hónapja pedig a Fonográf együttes tagjait, köztük Bró- dy Jánost fedeztük fel a vendégek között, továbbá Katona Klári és Koncz Zsu­zsa arca tűnt fel. A Hotel Szabolcsban és Hotel Koronában természe­tesen komolyzenészek is vendégeskedtek. Például ha- a Prokofjev, valamint a Tát­rai vonósnégyes tartózkodott Pribojszki Mátyás citera- művész is szállt itt meg, to­vábbá Jandó Jenő. A Szi­várvány című műsor kap­csán a népszerű tévébemon­dót, Berkes Zsuzsát köszönt­hették, aki a nyíregyházi versenyzőkért igencsak iz­gult. Gyakran fordulnak meg a szállodában algériai vendé­gek, akik a Szabolcs-Szat- már megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál végzik munkájukat. Az ő étkezé­sükre különös gond fordí­tandó, mert egyes húsfajták fogyasztását tiltja a vallá­suk. A papírgyári rekonstruk­ciós munkálatok svájci, francia és angol résztvevői is a Szabolcs-Szatmár me­gyei Vendéglátó Vállalat szállodáiban laknak, csak­úgy, mint a Nyírség Ruhá­zati Szövetkezet rendszeres NSZK-beli; a Taurus Gumi­gyár NDK-beli, illetve len­gyel vendégei, partnereir Törzsvendégeknek számíta­nak a Német Szövetségi Köztársaságbeli vadászok. Cseiényi György [ f I L J HALLGASSUNK CT * II H NÉZZÜNK MEGH

Next

/
Thumbnails
Contents