Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-22 / 145. szám

1985. június 22. o Ezt viseli egy elegáns nő ízléses — hordható A párizsi nagy divatszalonok ötletes, elegáns darabjaiból bemutatunk néhány újdonságot. 1. Guy Laroche: Elöl lazán összekötött hosszú ingblúz, fehér alapon tarka algamintás krepdesin anyagból. A szoknya lefelé plisszírrel bővül. 2. Guy Laroche: Alul megkötött nyújtott fazonú dupla blúz rózsaszín szaténból. Barna shantung színű szoknyát tervez­tek hozzá. (Kovács Mari) Nyáron ­APRÖLÉKLEVES BERÄNTVA Hozzávalók: Bármilyen szárnyas aprólék, l adag levesbe való zöldség (hagyma, sárgarépa, pet­rezselyemgyökér, karalábé, zel­ler), só, bors 5-10 szem, piros­paprika, 1 kiskanál zsir, 1 kanál liszt, 1 db tojás és liszt. A meg­tisztított aprólékot annyi vízben tesszük lel, amennyi levesre szükségünk van. Sózzuk. Ami­kor félig megpuhult, bezöldsé- geűjiik, és a szokásosnál több szemesborsot teszünk bele. Ami­kor a zöldség is megfőtt, kiszed­jük. Vékony rántást készítünk, amit a pirospaprikával ízesítünk, színezünk. Beletesszük a leves­be,- és a tojásból gyenge galus­kát készítünk annyi liszttel, amennyit felvesz. Egyet forral­juk és tálaljuk. GYÜMÖLCSLEVESEK, almaleves Hozzávalók: személyenként 1-2 db alma, 1 pohár tejföl, 1 evő­kanál liszt, só, pici cukor, cit­rom. Az almát héjától megtisz­títva, egyenlő szeletekre vágva vízbe tesszük főni. Amikor az alma félig megfőtt, tejföllel, liszttel habarást készítünk és összeforraljuk. Fűszerezzük, só­val, cukorral, citrommal. Vi­gyázzunk, mert némely alma ha­mar megfő, néha elég egy for­rás is. Tálalás előtt készítsük, mivel könnyen szétfő. Ugyanígy készül az egres-, ' birsalma-, meggy- és a többi gyümölcsle­ves is. RIZSLEVES Hozzávalók: 1 db sárgarépa, 1 db petrezselyemgyökér a zöldjével, személyenként 1 csapott evőka­nál rizs, só, törött bors, 1-2 egész tojás, diónyi zsír, egy fej vörös­hagyma. A sárgarépát és petre­zselyemgyökeret vékony kariká­ra szeleteljük, a rizzsel együtt kevés zsíron megdinszteljük, fel­öntjük 1 liter vízzel, fűszerez­zük, borssal, sóval. A hagymát egészben beledobjuk, apróra vá­gott zöldpetrezselymet szórunk korszerűéi bele, és a zöldséget puhára főz­zük. A tojássárgáját összekever­jük egy-két kanál levessel, vi­gyázva, hogy ne legyen forró, mert összefut a tojás, és hozzá­öntjük a leveshez. A tojásfehér­jét is óvatosan belecsurgatjuk, ez a meleg levesben néhány má­sodperc alatt összeáll. A rizzsel együtt finom betétként élvezhe­tő. SAJTOS FELFÚJT Hozzávalók: 1 evőkaná^ vaj, 1 evőkanál liszt, 1 dl tej, 2 db to­jás, 3 evőkanál reszelt sajt, pirí­tott zsemlemorzsa, só. A felol­vasztott vajat összekeverjük a liszttel, és a tejjel feleresztve folytonos kavarás mellett fel­főzzük, majd a tűzről levéve to­vább kavarjuk, amíg ki nem hűlt. Vigyázzunk, hogy ne le­gyen csomós. Ekkor hozzáadjuk a reszelt sajtot, kevés Sót, és jól összekavarjuk. A tojások fehér­jét felverjük, és a habot is köny- nyedén hozzáadjuk. Kikent for­mába öntjük, kb. 40—45 percig gőzben főzzük. Pirított zsemle- morzsával leöntjük és tálaljuk. LECSÓS CSIRKE Hozzávalók: 1 db 60—80 dkg csir­ke, 6—8 dkg zsír, 3/4 kg zöldpap­rika, 3—4 paradicsom, 1 nagyobb vöröshagyma, 1 mokkáskanál pi­rospaprika. A finomra vágott vö­röshagymát zsíron megpirítjuk, majd beletesszük a feldarabolt csirkét. A csirkét addig párol­juk, míg a leve el nem sül, ek­kor pirospaprikát szórunk rá, megsózzuk, és feleresztjük ke­vés vízzel, majd fedő alatt pá­roljuk. Közben a paprikát hosz- szában vagy karikára vágva föl­dárából juk, a paradicsomot hé­jától, magjától megtisztítva koc­kára vágjuk, és a puhára páro­lódott csirkéhez adjuk. Amikor teljesen megpuhult, tálaljuk. Burgonyát, tarhonyát, vagy rizst adunk mellé salátával. • • Uj ismeretek az Uránuszról Az Uránusz bolygó és a Nep­tunusz bolygó minden valószí­nűség szerint gigantikus gyé­mántmag köré épül fel — a két „ékkő” tömege háromszor ak­kora lehet, mint a Földé. Kali­forniai kutatók jutottak erre a következtetésre, tanulmányozva a nagy hőmérsékleteknek és a nagy nyomásnak a metánra ki­fejtett hatását. A metán a két bolygó legfőbb összetevője. (Az sem kizárt, hogy fémes állapot­ban tartalmazzák a szenet, ami ugyan kevésbé „értékes”, de na­gyon érdekes lehet a csillagá­szok számára.) A legtöbb csilla­gász úgy vélekedik, hogy az Uránusznak is, a Neptunusznak is belső kőzetmagja van, ame­lyet vékony vízréteg, ammónia és metán vesz körül, mint vala­miféle „jégkéreg”. Az e felett elhelyezkedő légkör főként hid­rogénből és héliumból áll. Az amerikai kutatók a „Jégkérget” tanulmányozták, megállapítva, hogy a kőzetmaggal határos térségében hatmillió légkör is lehet a nyomás, a hőmérséklet pedig növekszik benne. Ilyen rendkívüli körülmények között a metán szénatomokra és hidro­génmolekulákra törik szét. A szénatomok feltehetően gyé­mánttá alakulnak át, a szén nagy nyomáson legstabilabb for­májává, sőt, a kőzetmag határ­rétegében az elem eddig még nem megfigyelt új formájává: fémes szénné válik. Bent" és otthon A papa hazajött, a pa­pa ideges. A család esendiben meghúzó­dik. A nagyfiú lehalkítja a magnót, a nagylány kimegy a konyhába, és irükább ott segít az anyunak. A mama pedig csendben odasúgja a lánynak: „Biztosan megint bent volt valami rumlija...” A férfi bement a munka­helyére. Nem tetszett sem­mi. Nem volt jó az anyag, amit eléje tettek, összeve­szett a beosztottjaival, ösz- szeveszett a főnökével. Az egyik kollégája odasúgta a másiknak: „Biztosan otthon volt valami rumlija...’ Mindkét történet kitalált, de mégsem az, hanem — sajnos — valóban minden­napi. Ami a munkahelyen történik velünk, azt visszük haza, és ami otthon, azt visszük magunkkal a mun­kahelyünkre. Itt be is le­hetne fejezni a gondolat­sort, mert mit is lehet hoz­zátenni?! Vagy mégis lehet? Azt gondolom, igen. Az egyik színtér, életünk egyik legfontosabb része az otthon. Nem jó dolog, ha valakinek nincs nyugodt otthona, de ha otthon vala­mi konfliktusa támad, ak­kor nem kell azt lenyelni, hanem megbeszélni egy­mással, tiszta vizet önteni a pohárba, öregek bölcs tanácsa fiabal (és nem fia­tal) házasaknak: ha nappal vagy este összevesztek, ak­kor se feküdjetek le harag­gal! Az egyik engedjen, az egyik kezdeményezzen, az egyik akarjon békülni, s akkor akar majd a másik is. Persze tudom, az élet nem olyan egyszerű, mint amilyen bölcsen hangzik a tanács. De tény, hogy a sé­relmeket nem szabad hur­colnunk sem otthonról a munkahelyre, sem fordítva. Nemcsak környezetünk mi­att nem szabad, hanem el­sősorban önmagunk miatt próbáljunk megszabadulni tőlük. Szinte hallom a választ: rendben van, otthon meg­fogadható a bölcs tanácsa, de a munkahelyen, például a főnökének nem mindenki szólhat vissza. Ha hántás, ha sérelem érte, akkor az benne marad, s bizony vi­szi haza. Ez elképzelhető. De ak­kor sem az a módja a sé­relmektől való megszaba­dulásnak, hogy az illető otthon tör-zúz, beleköt az élő fába is. A családnak iszonyú, és neki sem lesz könnyebb, mert most már nemcsak „bent” van baj, feszült légkör, hanem ott­hon is. Recept? R ecept nincs, de ta­pasztalatokon ala­puló jótanács akad. Meséljük el életünk társá­nak, hogy, mi bánt bennün­ket, s azzal, hogy elmesél­tük, meg is könnyebbülünk. Vagy inert egyetértőén megosztja velünk valaki a terhet, vagy mert talán egy kívülálló szemével nézve ta­lán mi magunk nagyítottuk fel a történteket, és a harma­dik véleménye alapján megnyugszunk kissé. De ehhez az kell, hogy legyen, aki odafigyel a szóra. A házastársaknak társnak kell lenni ebben is, akár az egyiknek, akár a másiknak van nehezebb napja, nehe­zebb korszaka. Egyszerűnek hangzik? Tudom, nem ilyen egy­szerű, de megpróbálkozni lehet. Talán beválik a módszer és mindenkinek könnyebb lesz. A sérelmeket nem cipelni kell, hanem megszabadulni tőlük. (sm) Nem mindig kell szívműtét Furcsa, de igaz, hogy az orvosi tevékenységben mind az új gyógyszerek, mind az új műtéti eljárások egy ki­csit hasonlítanak minden di­vatos újdonsághoz. Idővel azután, amikor már elég ta­pasztalat gyűlik össze, tár­gyilagosan lehiet megítélni egy-egy hajdani új gyógy­szer vagy műtéti eljárás tényleges értékét. Különösein az USÁ-ban van jelentősége az ilyen ellenőrző vizsgála­toknak, ahol mind az új gyógyszerek, mind az új mű­téti eljárások alkalmazása mögött erőteljes anyagi ér­dekeltség is meghúzódik. Ezért tette vizsgálat tárgyá­vá az USA Veterans Admi­nistration kutatócsoportja a tizenegy év óta végzett úgy­nevezett bypass-műtétefcet, amelyeknek lényege az, hogy koszorúér-szűkület vagy el­záródás esetén a szervezet más területéről a szűkület mögötti koszorús érbe áthi­daló (bypass) verőeret ope­rálnak be. 680 bypass műtétben ré­szesült beteg sorsát tizenegy és fél éven át kísérték figye­lemmel, és hasonlították ösz- sze olyan koszarúér-megbe- tegedésben szenvedőkkel, akiket nem operáltak meg, hanem hagyományos gyógy­szeres kezelésben részesül­tek. Hét év múlva a betegek egy csoportja, akiknél mind a három koszorúér súlyosan beszűkült volt és EKG-el- változásaik is jellegzetes kó­ros elváltozásokat mutattak, a műtötték 40 százaléka élt tovább, mint a gyógyszeres kezeltek, tizenegy év múlva pedig 30 százalékuk. Viszont ahol csak egy ko­szorúér volt kimutathatóan szűkült, és az EKG kevés­bé volt kóros, ott a hagyo­mányosain gyógyszerrel ke­zeitek 7 százaléka élte túl hét év múlva az operáitokat, tizenegy év múlva pedig 11 százalékuk. A kutatócsoport ebből azt a következtetést vonta le, hogy az eddigieknél lényege­sen ritkábban van szükség a koszorúenes vérkeringést ja­vító bypass műtétekre, és azokat csak olyan válogatott beteganyagon célszerű elvé­gezni, ahol a műtéti javallat valóban fennáll. Ellenkező esetben a beteg nem jár job­ban, sőt feleslegesen szenve­di el a szívműtét minden kockázatát. (Szendéi) Új műszer a rákbetegség ellen Az NSZK-beli Max Planck Rákkutató Intézet munkatár­sai olyan hordozható készü­lék kifejlesztésén dolgoznak, amely lehetővé teszi a rák­betegség korai felismerését. Az NSZK-ban évente 150 ez­ren halnak meg rákban; so­kan azért, mert az orvosok túlságosan későn állapítják meg a rosszindulatú burján­zást a sikeres kezeléshez. A citométer az emberi sejtek mérete és optikai jellegzetes­ségei alapján állapítja meg a rosszindulatú sejtburjánzást. A jelenlegi citométarefc nagy méretűek, terjedelmesek. Nemcsak a méretüket akar­ják csökkenteni, hanem az árukat is, hogy a kisebb kór­házak is beszerezhessék a műszert. Az eddigi vizsgálati mód­szerek jobbára csak akkor fedezték fel a sejtek rendel­lenességét, ha a vizsgált min­tában 5—10 százalék volt az elfajult sejtek aránya — ilyenkor már előrehaladott szakaszában van a rákbeteg­ség. Az új műszer sokkal ko­rábbi szakaszban kimutat­hatja a rákbetegséget: ha a vizsgált minta sejtjeinek 0,5—0,8 százaléka rendelle­nes. Az új műszer kutatóesz­közként is értékes lehet: hozzásegítheti az orvosokat annak felderítéséhez, hogy miért létesítenek a rosszin­dulatú daganatok áttételeket, ha fejlődésük bizonyos pont­ját elérik, és hogy miként reagál a rákra a szervezet. Az igazi fekete A fekete színű testek fizi­kai értelemben nézve nem feketék, mert nem nyelnek el minden fényt, miiként azt az eszményi feketetest tenné, hanem a sugárzásnak egy ré­szét visszaverik. Az Egyesült Államokban most olyan anyagot készítettek, amely a reá eső fénynek a 99,5 szá­zalékát elnyeli. Ez a legfe­ketébb fekete, amit valaha létrehoztak. Ehhez nikkelnek és foszfornak a keverékéből álló bevonatot salétromsav­val marattak. Eközben olyan mikroszkópi méretű finom- szerkezetek keletkeztek, ame­lyek a fényt elnyelik, nem pedig visszaverik. Harangszoknyás kötött ruha A 4—5 éveseknek való kisruhá- hoz vékony, kb. 20—25 dkg fo­nal kettős szála, valamint két és feles kötőtű szükséges. Mintája: patent, illetve haris­nyakötés (jobboldalán sima, bal­oldalán fordított szemek). A szoknya kötését a deréknál kezdjük a bőségnek megfelelő szemszámmal. A sor elején (azonkívül még két helyen) 2-2 szembe szaporítunk, és ezt a munka színén haladó minden sorban megismételjük. Tehát minden 2. sorban 6 szemet sza­porítunk mindaddig, míg a szok­nya hosszát elértük. A szaporí­tás ékalakban kiszélesedik. Köz­ben a kívánt helyen bekötjük a színes mintacsíkot (ehhez sz^P keresztszemes sormintát vehe­tünk alapul), majd a-szoknya alját 8 sor lustaJkötéssel (minden sor sima) befejezzük. Felső ré­szét a derékbőség szemeire köt­jük. 3 cm után az oldalszéleken 6 soronként szaporítunk 12 cm magasságig, majd 5 szemenként befejezzük a vállat. A csíkmin- tát a két vállvonalon megismé­telhetjük. Hátrészét két darab­ból kötjük, és derékig gombol­juk. összeállítás után a széleket a mintasor egyik színéből kis­KM HÉTVÉGI melléklet

Next

/
Thumbnails
Contents