Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-19 / 142. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. június 19. A dél-afrikai fajüldöző kormány által kreált bábrezsim ellen tüntetnek a namíbiai fővárosban, Windboekben. (K-M telefotó) flz USA mérleghiánya Kommentár Kennedy aggodalma Panamavárosban ismét tár­gyalóasztalhoz ültek a Con- tadora-csoport magas rangú képviselői, hogy kiutatt ke­ressenek a közép-amerikai válság megoldására. Közve­títőkísérletük esélye egyre kevesebb, miközben a tér­ségben mindinkább összeku- szálódnak a szálak. S a helyzet aggodalomra ad okot. Dániel Ortega nicaraguai államfő vasárnap bejelentet­te: országa rendkívüli intéz­kedésekre kéri föl a Conta- dora-csoport tagállamait, mert csakis így menthető meg a térségben nagy ne­hézségek árán kibontakozta­tott békefolyamat. Nicaragua aggodalma teljesen jogos, hi­szen az Egyesült Államok képviselőháza a múlt héten állást foglalt az ellenforra­dalmároknak nyújtott ame­rikai pénzügyi támogatás föl­újítása mellett. Ezzel „zöld utat” kapott Reagan elnök terve, miszerint újabb 27 millió dollárt folyósítsanak a nicaraguai „kontráknak”, az ellenforradalmi bandáknak. Ügy tűnik, Washingtonban a józan, megfontolt vélemé­nyek egyre inkább háttérbe szorulnak, s ismét a közép- amerjkai térség „katonai megrendszabályozásának” hí­vei válnak hangadókká Élénk vitát váltott ki a na­pokban Edward Kennedy szenátor javaslata. A politi­kus tekintélyes üzletemberek előtt elhangzott beszédében fölszólította Reagant: magas szinten újítsa föl a Managu- ával félbeszakadt tárgyalá­sokat. Ha ez nem történnék meg, Kennedy szerint az amerikai politika könnyen belebonyolódhat egy — a vietnami háborúhoz hasonló — Nicaragua elleni invázió­ba. A managuai kormány pe­dig mindent elkövet a prob­lémák tárgyalásos rendezé­sére. Legfrissebb javaslatai azt célozzák, hogy a Conta- dora-csoport járjon közbe az USA kormányánál a térség alapvető biztonsági feltétele­inek megteremtése érdeké­ben. A sandinista rendszer példát is mutatott ebben: a kubai szakértők és katonai tanácsadók folyamatosan tá­voznak az országból. Ugyan­akkor a környező államok­ban lévő támaszpontokra to­vábbra is érkezik — a CIA közvetítésével — az ellenfor­radalmi bandáknak szánt utánpótlás, amelyek segítsé­gével a „kontrák” újabb és újabb támadásokat intéznek Nicaragua ellen. Reagan elnök május else­jén közzétett Nicaragua-elle- nes szankciójában a többi között azt követelte a ma­naguai kormánytól, hogy csökkentse katonai készült­ségét „a térségbeni egyen­súly helyreállítása” céljá­ból. Nos, az ellenforradalmá­roknak nyújtott titkos támo­gatás és a kilátásba helye­zett újabb hivatalos segély azt látszik igazolni, hogy Ma­nagua védelmi képességei­nek erősítése nagyon is in­dokolt. Gy. D. Az Egyesült Államok az idei év kezdő negyedét tör­ténetének második legna­gyobb fizetési mérleghiányá­val zárta, s az ország adóssá­gai minden valószínűség sze­rint már meghaladják kül­földi követeléseit — közölte az amerikai kereskedelmi mi­nisztérium. Az adatok szerint az or­szág fizetési mérlegének de­ficitje az első három hónap során elérte a 30 milliárd dollárt, s ez az összeg csak­nem 18 százalékkal maga­sabb a megelőző negyedévben feljegyzett hiánynál. Kedden átalakították a kí­nai kormányt; túlnyomórészt gazdasági-műszaki-hadiipari tárcák élére nyolc új minisz­tert neveztek ki a kínai or­szágos népi gyűlés (a parla­ment) állandó bizóttsógának ülésén. A hivatalos bejelen­tés hangsúlyozta, hogy a je­lenleg folyó átfogó személy- cserék rendező elveinek meg­felelően az új miniszterek középkorúak és szakmailag képzettek. Közülük a legfia­talabb a 48 éves Li Tie-j ing, az új elektronikai ipari mi­niszter, a legidősebb az 58 éves Cou Csia-hua, az új hadiipari miniszter. A két miniszter elődjét más poszt­Malcolm Baldrige keres­kedelmi miniszter közölte: a hatalmas deficit révén az Egyesült Államok nagy va­lószínűséggel nettó adóssa vált, s a nemzetközi tőkefor­galomban nemrégiben még meglévő amerikai aktívumot semlegesítette az áruforga­lom passzív mérlege. Szakértők szerint a fizetési mérleg hiánya az év végéig meghaladja a 100 milliárd dollárt, de magasabb lehet a tavaly mért, 101,5 milliárd dolláros rekorddeficitnél is, s ezzel az Egyesült Államok 1986-ra a világ legnagyobb adósává válik. ra helyezték át; a többi hat miniszter elődjét nyugdíjaz­ták, mivel idősebbek voltak 65 évnél, a miniszterek szá­mára megszabott korhatár­nál. Az új miniszterek átlag- életkora 55 év. A 6. országos népi gyűlés állandó bizottságának ülésén egyben megszüntették az ok­tatási minisztériumot, s fel­állították az állami oktatási bizottságot. Ennek élére mi­niszternek Li Peng minisz­terelnök-helyettest nevezték ki. Az állami oktatási bi­zottság rangban egyenlő lesz például az állami tervbizott­sággal vagy az állami gazda­sági bizottsággal. Nimeri elnök uralma megdöntése után először tárgyalt a szudáni fővárosban Mubarak egyiptomi elnök (balról), aki a képen Szuvár ed-Dahab tábornokkal, a szudáni ideigle­nes katonai tanács vezetőjével látható. (K-M telefotó) Kínai kormányátalakítás Atomenergia.ügynökség 0 Szovjetunió a negyedik A világ 345 energiatermelő atomreaktora teljes bizton­sággal működik, az energia- termelésben a jövő is a gaz­daságos és környezetvédő atomenergiáé. — Ezt hangsú­lyozta Hans Biix, az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökségének (IAEA) fő­igazgatója kedden a sajtó előtt. Blix közölte, hogy már a közeljövőben megkezdik szovjet nukleáris berendezé­sek nemzetközi ellenőrzését, valamint Kína is elfogadott bizonyos kontrollt. Az IAEA kormányzótaná­csa a napokban tartott ülést Bécsben a szervezet székhe­lyén. Mint megállapították, az elmúlt évben is baleset- mentesen üzemeltek a világ­ban az energiatermelő atom­erőművek, amelyek száma 34-gyel gyarapodott 1984-ben s további 180 épül a világ 28 országában. Immár a világ villamosenergia-termelésé- nek 13 százaléka származik atomreaktorokból. Az ipari fejlődéshez, az életszínvonal emeléséhez a következő év­tizedekben is nélkülözhetet­len lesz az atomenergia: az olaj túl költséges, a szénerő­művek pedig még a legkor­szerűbb tisztítóberendezések­kel is szennyezik a környeze­tet — hangoztatta a főigaz­gató. A használt nukleáris fűtőanyag biztos tárolása megoldott kérdés, ettől sem kell tartani. Miután a Szovjetunió kész bizonyos békés célú nukleá­ris berendezéseit az IAEA ellenőrzése alá helyezni, már a közeljövőben sor kerül az első helyszíni kontrollokra — közölte Hans Blix. A Szov­jetunió által felajánlott léte­sítményekből az IAEA vá­lasztja ki azokat, amelyeket nemzetközi szakértőgárdája a jövőben rendszeresen ellen­őriz, hogy megállapítsák, nem használják-e fel a be­rendezést, illetve a nukleáris fűtőanyagot rendeltetésétől eltérően. Ezzel a Szovjetunió a negyedik, atomfegyverrel rendelkező hatalom, amely vállalja az IAEA ellenőrzé­sét.------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------~ KUBA Bérlőből tulajdonos Emlékeztető a Batista-rendszer örökségéből: nyomorúsá­gos házak egy faluban. (Foto: MTI Külf. Képsz. — KS) Ez már a jelen: modern lakónegyed Havannában. (Fotó: Lakástulajdonosnak len­ni — régi, s a legtöbbek számára elérhetetlennek tetsző álom volt Kubában, egészen a közelmúltban el­fogadott új lakástörvényig. A rendelkezések szembeöt- lőbb vonása a tulajdonosi fogalom, a régi házak, csakúgy, mint a jövőben épülők, a lakók tulajdona­ivá válnak. A szigetország­ban eddig — leszámítva a forradalom előtti időkből származó tulajdonjogot — a lakásokat csak bérelni lehetett. Az új törvény szerint egy családnak csak egy lakása és egy üdülőövezetben lévő háza lehet. Aki a tulajdo­nosi szerződést megkötötte, annak a havi fizetéséből a megállapított törlesztési összeget automatikusan le­vonják. De hogyan is le­het a tulajdonjogot meg­szerezni? A korábbi ha­szonélvezők, akik a lakbért rendszeresen fizették, öt— húsz év alatt — tovább is fizetve az addigi bérnek megfelelő összeget — meg­vásárolják lakásukat. A törlesztés időtartamát a bérleti szerződés megköté­sének éve, a lakás kora, ál­lapota határozza meg, te­hát egy régi ház esetében a tulajdonos gyorsabban teljesíti fizetési kötelezett­ségeit. A hazai gyakorlat­nak megfelelően az új tu­lajdonosok gondoskodnak a tulajdonukká vált lakás felújításáról és karbantar­tásáról, amihez a Népi Ta­karékbank (az ottani OTP) szerény kamatra kölcsönt ad. A lakáshelyzet Kubában is a társadalmi-szociális gondok legérzékenyebbjei közé tartozik. A szocializ­must építő karibi ország a forradalom negyedszázada alatt megkülönböztetett fi­gyelmet fordított ugyan e probléma leküzdésére, de egyes helyeken — például a főváros régi negyedében V ____________________ ADN — MTI — KS) — a gondok nem csökken­tek. Az azonban minden­képpen a nagy vívmányok egyike, hogy a meglévő la­kások 47,2 százaléka mar az utóbbi 26 esztendőben épült. Az egykoron a ten­geri kalózok rejtekhelyéül szolgált Ifjúság-szigetén a házak, lakások 80 százalé­ka húszévesnél fiatalabb. Az új lakástörvény alig­hanem legnépszerűbb pont­ja lehetőséget nyújt a tu­lajdonjogú lakások, illetve üdülők bérbeadására is. (Bérlakások esetén eddig ez nem volt engedélyezett.) A bérleti díjat a felek a mindenkori kereslet-kíná­lat szerint állapítják meg. Csupán annyi a kikötés, hogy a tulajdonos két csa­ládnál többet nem fogad­hat be lakásába, s a bérbe­adás időtartama egy hétnél nem lehet kevesebb, s fél évnél nem lehet több. — dl — Franciák az Űrben Űjabb elsőség az űrben, ám ezúttal — a hagyományoktól eltérően — sem nem szovjet, sem nem amerikai, bár egyi­kük szerepe sem elhanyagol­ható. Franciaország az első nemzet, melynek pilótái szov­jet és amerikai űrhajóval egyaránt utaztak az űrben. Patrick Baudry, a második francia űrhajós, a Discovery amerikai űrrepülőgép fedél­zetén vizsgálja, miként visel­kedik az ember szíve és vér­edény rendszere a súlytalan­ság állapotában. Honfitársa, Jean-Loup Chrétien 1982-ben Szojuz szovjet űrhajóval ér­kezett a Szaljut—7 űrállofnás fedélzetére. Akkor tartalék­ban Baudry maradt a földön, Bajkonurban. Most Chrétien volt a tartalékos, Cap Cana- varalben. Franciaország részvétele a szovjet és az amerikai űr­programban nem újkeletű és ezentúl is szép jövő elé néz. A (nyugat-) Európai Űrha­józási ügynökség (ES A), amelyben Franciaországnak főszerepe van, éppen idén januári római értekezletén hagyta jóvá, hogy a nyugat­európai országok, Franciaor­szággal az élen, részt vesz­nek a Colombus amerikai űr­állomás kifejlesztésében és pályára állításában. A Co- lombus-program 1992-ben indul és a nyugat-európai országok egyelőre 2,4 milliárd dollárt hagytak jóvá erre a célra. Párizsban siettek leszögez­ni: az amerikai programok­ban való részvételtől függet­lenül Franciaország bővíteni akarja együttműködését a Szovjetunióval is. A francia tudósok számos fontos kísér­lettel járultak hozzá a szov­jet Vega-programhoz, amely­nek keretében tavaly decem­berben két űrrakétát indítot­tak a Venus légköre, majd a Halley-üstökös tanulmányo­zására. A két Vega június­ban érte el a szomszéd boly­gót. A francia—szovjet űr- eagyüttműködés az 1966-ban aláírt egyezményen alapszik ma is. Párizsban nem zárták ki a lehetőséget, hogy az el­következő két éven belül újabb francia szakember is helyet kap szovjet űrhajón, bár — mint mondták — még nincs eldöntve semmi. Közben erősödnek a fran­cia — vagy inkább már nyu­gat-európai — „különutas” űrtörekvések is. Az ESA említett januári ülésén ab­ban is megállapodott a 11 részvevő — Franciaország, az NSZK, Olaszország, Nagy- Britannia, Belgium, Dánia, Írország, Hollandia, Spanyol- ország, Svédország és Svájc — képviselője, hogy az 1975- ben alapított ügynökség költ­ségvetését 1989-ig 70 száza­lékkal 1,2 milliárd dollárra növelik, 2,1 milliárd dollárt fordtanak az Ariane—5-ös, a mostani Ariane-nál több mint háromszorta nagyobb teher pályára állítására alkalmas hordozórakéta kifejlesztésére, és tovább vizsgálják, érde­mes-e 1,4 milliárd dolláros költséggel megteremteniük saját űrrepülőgépüket, a Her- mest. A franciaországi székhelyű Arianespace közös vállalat hordozórakétáival eddig 19 műholdat juttattak Föld kö­rüli pályára a kourou-i tá­maszpontról, amely ugyan­csak francia „felségterületen” van: Dél-Amerikában, Fran­cia-Guyanában. A szám, igaz, messze elmarad az ed­dig pályára állított több mint 1100 és csaknem 2300 szovjet műholdtól. Csakhogy, leg­alábbis a nyugati világban, az Ariane-program mind „ki- hívóbb” versenytárs máris az úgynevezett „kereskedelmi űrhajózásban”. Tavaly a nyu­gat-európai program kereté­ben hat olyan műholdat bo­csátottak fel, amely külföldi — főleg fejlődő országok tu­lajdonában volt, s amelynek a feljuttatásáért a tulajdono­sok fizettek: az amerikai űr­repülőgép 18 ilyen műholdat állított pályára — vagyis Nyugal-Európa már elhódí­totta a fizető piac egynegye­dét. Az Ariane-nak eddig 32 további külföldi műholdra van szerződése 900 millió dol­lárért. Az Ariane-nak több előnye van a megbízók számára. Az eddigi tapasztalatok szerint több sikerrel, nagyobb biz­tonsággal állítja pályára a műholdakat, mint az ameri­kai űrrepülőgép. Arról nem is szólva, hogy egy átlagos műhold pályára állításáért 25—30 millió dollárt számláz, míg az amerikai űrrepülő­géppel ez már jövőre eléri a 38 millió dollárt a megbízó­nak. Mindehhez még csak any- nyit: Franciaország fedezte az Ariane-program eddigi költségeinek 60 százalékát. Franciaország vállalta az Ariane—5 kifejlesztésének oroszlánrészét is. És Párizs­ban közölték: ha a nyugat­európai partnerek esetleg ne­hézségeket támasztanak, Franciaország akár egyedül is nekiindul a Hermes-űrre- pülőgép megvalósításának.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents