Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-18 / 141. szám
4 Kelet-Magyarorsxág 1985. június 18. Napi külpolitikai kommentár A portugál patthelyzet Néhány hírügynökség új politikai erő születéséről ad számot Európa nyugati széléről, Portugáliából. Hogy ez valóban így van-e, azt csak a jövő döntheti el. E pillanatban megbízhatóbb formulának tűnik maga a szikár tényközlés: új politikai párt alakult Demokratikus Megújulás Pártja (portugál rövidítéssel: PRD) néven. Az, hogy ez a formáció akár a szó mennyiségi, akár minőségi értelmében valóban erőt, ráadásul új erőt képvisel-e az eddig is szinte követhetetlenül kavargó politikai közegben, igazán csak erőpróba, vagyis új választások kiírása esetén derül ki. A portugál krízist azonban éppen az "jellemzi, hogy egyrészt a választások kiírása nem az egyetlen alkotmány biztosította lehetőség még a mostani, gyakorlatilag döntésképtelenséget jelentő helyzetben sem, másrészt még arra sincs biztosíték, hogy az új voksolással valóban tiszta lap születne a most bizony alaposan összefirkált kormányzati irkában. Az előzmények közismertek. Legalább annyira személyi, mint politikai "motívumok alapján még június elején felbillent az amúgyis kényes Tajo-parti egyensúly. Mario Soares, a jobbra sodródó (sőt, bírálói szerint inkább száguldó) szocialista párti vezér eleve törékeny koalíciójából kilépett hét szociáldemokrata miniszter, valamint tizenhárom államtitkár. A koalíciós kabinet összesen húsz tagjának távozása nyomán a következő lehetőségek léteznek az ország alkotmányának betűi szerint: 1. A nemzetgyűlés feloszlatása és új választások kiírása. 2. Ideiglenes, úgynevezett hivatalnokkabinet beiktatása. Mivel az év végén elnökválasztások is lesznek Portugáliában, nem nehéz megjósolni, hogy ez az ország legújabb történetének egyik legviharosabb szakasza elé néz. Soares, aki minden jel szerint csak a hatalom megtartásával törődik, s államfői babérokra pályázik, szeretne hivatalnok-kormányfőként is bársonyszékben maradni, azt állítván, hogy az új parlamenti szavazás nem oldana meg semmit. Ezt — a kommunistáktól a jobboldalig — minden más párt elutasítja, beleértve az ország vadonatúj pártját, a PRD-t is. Itt lép be a képbe Eanes államfő markáns személye. Az ő elnöki mandátuma nem meghosszabbítható, de mivel befolyása nem kiiktatható hívei nagy száma miatt, megfigyelők biztosak abban, hogy az új párt voltaképpen az államfő pártja, amelynek — persze csupán az államfői székből való visszavonulása után — maga Ramalho Eanes lesz a vezére. Megeshet, hogy az elnök hagyományosjhíve- in kívül olyan népes csoportok is a PRD-t támogatnák egy országos politikai erőpróbában, amelyek csak Soares elvetésében értenek egyet. Harmat Endre Készül a kommandó? Bejrútban az elrabolt gép A bejrúti repülőtéren veszteglő eltérített amerikai gép pilótafülkéjének ablakában az egyik légikalóz látható. Az amerikai nemzetbiztonsági tanács vasárnap délutánra összehívott rendkívüli ülése után LáTry Speakes fehér házi szóvivő azt mondotta, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó engedményeket tenni a terroristáknak, nem tárgyal a gépeltérítőkkel és nem befolyásol más államokat arra, hogy az amerikai túszok kiszabadítása fejében teljesítse a géprablók követelését. Sem a Fehér Ház szóvivője, sem más hivatalos személy nem nyilatkozott arról, felkészült-e Washington esetleges katonai akcióra is. Bár a televíziós és rádiótudósítók úgy tudják, hogy a térségbe vezényeltek egy speciális kommandóalakulatot, általános a vélemény, hogy Bejrútban amerikai erők képtelenek lennének a foglyok kiszabadítására. Az amerikai repülőgép szabadon engedett utasai, elsősorban az utaskísérők nyilatkozataiból az derül ki, hogy az a férfi, akit a géprablóik megöltek, amerikai katonai személy, a haditengerészét egy könnyűbúvára volt. A Pentagorj azonban egyelőre nem közölte, igaz-e ez az értesülés. A TWA amerikai légitársaság pénteken elrabolt repülőgépe hétfő reggel még a bejrúti repülőtéren vesztegelt, fedélzetén legkevesebb harminc tússzal. A légikalózok „riadókészültségben” töltötték az éjszakát, miközben az Amal libanoni síita szervezet ugyancsak mozgósította bejrúti erőit. Vasárnap este a repülőgép elrablói szabadon engedtek egy amerikai utast, a teljesen kimerült és beteg Bob Peelt. A gép elrablói egyebek között azt is követelik, hogy a spanyol hatóságok bocsássanak szabadon két férfit, akiket egy líbiai diplomata elleni merénylet miatt börtö- nöztek be. A spanyol külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy nem kívánnak eleget tenni a kérésnek, Fernando Morárt külügyminiszter azonban kapcsolatban áll az amerikai kormány tisztségviselőivel, hogy közösen találjanak megoldást. /-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Egyesült Államok: Harc az ittas vezetés elles Az MTI külföldi tudósítóinak írásaiból összeállítást készített arról, mi a helyzet az alkoholfogyasztással Európa néhány országában és az Egyesült Államokban, milyen eszközökkel próbálnak küzdeni az érintettek az alkoholizmus ellen. Korábbi lapszámainkban a szovjetunióbeli, a finnországi tapasztalatokról írtunk, most az Egyesült Államokban dolgozó tudósító cikkét közöljük. A washingtoni rádióállomások jó néhánya egy telefonszámot ismételgetett a „prom night”, az érettségi bankett előtti napokban. Ezen a számon önkéntesek — apák, anyák, idősebb testvérek, de hivatásos vezetők, sőt maszek taxisofőrök is — várakoztak a hívásra, hogy ingyen szállítsák haza azokat a bankettezőket, akik az érettségi örömére a pohár fenekére néztek. „Hívj bennünket, ne ülj kocsiba” — ez volt a jelszó. Az ittas vezetés, és különösen a fiatalok ittas vezetése elleni harc áll ugyanis ma az Egyesült Államokban az alkoholizmus elleni harc középpontjában. Ha az amerikaiak szeretik is a különféle szeszes italokat — tavaly úgy húszmilliárd dollárt költöttek erre —, azért a veszélyek sorában az alkoholizmusnál sokkalta nagyobb szerepet játszik a kábítószer, ráadásul az alkoholfogyasztás csökkentéséért jó néhány év óta igen szervezett és nem is teljesen eredménytelen a küzdelem. A kongresszus például már korábban eltiltotta, hogy a tömény italokat reklámozhassák a rádióban és a televízióban (az írott sajtóban egyelőre még van erre lehetőség), legújabban pedig a bor- és sörhirdetések eltiltására is benyújtottak már törvényjavaslatot. S bár az alkoholfogyasztást minden állam, minden megye, minden város a saját hatáskörében szabályozza, a korhatárt nemsokára kénytelenek lesznek országos előírásnak megfelelően megszabni. Az amerikai kongresszusnak ugyan — sajátos törvénykezési hagyományok következtében — nincs alkotmányos joga ilyen jellegű országos érvényű törvény meghozására, arra viszont van lehetősége, hogy döntsön, mennyi pénzt juttat az egyes államoknak az országos " útépítési alapból. Így hát az útépítéssel 'foglalkozó törvényt egészítették ki olyan rendelkezéssel, amely szerint az alapból csak olyan állam részesülhet, amely 21 éves korra emeli fel az alkoholfogyasztás alsó korhatárát. (Igaz, a törvény még nem végleges érvényű, de jó néhány állam máris éleget tett az előírásnak.) S miért éppen az útépítési alapnál volt erre lehetősége? Az alap felhasználásánál a közlekedésbiztonsági szempontokat is érvényre juttatnák az egyes államok, márpedig az ittas vezetés, különösen a fiatalok ittas vezetése nyilvánvalóan súlyosan veszélyezteti a közlekedés biztonságát. S hogy a korhatár felemelése nemcsak a közlekedésbiztonságra hat ki, az járulékos haszna lehet az útalap-felhasználási törvény módosításának. Az ittas vezetés elleni küzdelemben a társadalom is részt vesz. Az elmúlt hónapokban két ilyen új társadalmi akció is gyorsan növekszik. Az egyik a MADD elnevezésű (Mothers Against Drunken Driving — anyák az ittas vezetés ellen, — a rövidítés szójáték, mert, ha írásban nem is, kiejtésében a „mad” — „dühös” szóra hasonlít.) Egy olyan édesanya kezdte el szervezését, akinek 17 éves kislánya egy részeg vezető áldozata lett az országúton. Ma már szinte minden nagyvárosban, de kisebb településeken is ott vannak a „dühös anyák” — akik felhívják a társadalom figyelmét a rendszeresen italozó autósokra, szervezik, a hadjáratot saját családjukban, ismerőseik körében az ittas vezetés ellen. A másik egy sajátos diák- vállalkozás, egyetemistáktól indult ki, s ez lassab--’ ban terjed, mint az anyák szervezete: a „családi kötelezvény” aláírása. Szülők és gyermekek írásos kötelezettséget vállalnak arra egymás között, hogy ittasan nem ülnek a kormányhoz, illetve ha valamelyikük valamilyen oknál fogva inna, a szülő, vagy a gyermek érte megy, s hazaszállítja. Persze azért a rendőrség sem tétlen. Bár országos normák az alkoholos befolyásoltság megállapítására egyelőre nincsenek, sőt az egyes államokban sem mindenütt egységesen ítélik meg a helyi rendőri szervek ennek fokát, egyre gyakoribb a szondázás, s a vér-' alkohol-vizsgálat is. (A szondázást a legtöbb helyen meg lehet ugyan tagadni, de ilyenkor fennáll az a veszély, hogy az intézkedő rendőr előkapja a bilincset, s úgy viszi a vonakodó autóst véralkohol-vizs- gálatra ...) Italmérésben a vendéglős maga is felállíthat szondát: a vendégek kipróbálhatják, belül maradtak-e a jogi „tűréshatáron”. Ezek a vendéglősök magukat védik: az ittas vendég kiszolgálása — ha a vendég utána autójával balesetet okoz — egyes amerikai államokban büntethető cselekmény. New Jersey állam törvényhozása pedig még a - vendéglátót is felelőssé teszi, ha annak tudatában ad alkoholos italt saját lakásában vendégének, hogy az utána autóba ül... A túlzottan kemény és eleve megtarthatatlan rendelkezéseket persze nem sokan követik — de a reklámokra annál többen figyelnek. A nagyszerű fekete muzsikus, Stevie Wonder a múlt héten saját költségén csinált egyperces reklámfilmet, amelyben a fiatalokat — énekével — az ittas vezetés veszélyére figyelmezteti. S ezt a reklámfilmet az egyébként a hirdetésekből élő amerikai ' tévéadók jó néhánya máris ingyen vetíti. Washington, 1985 június. . Kis Csaba Iv-közvetités a Szaljutról Befejező szakaszába érkezett a Szaljut—7 űrállomás fedélzeti rendszereinek ismételt üzembe helyezése. A hét végén az űrhajósok számára is engedélyeztek egy kis pihenést, kikapcsolódást. Dzsa- nibekov és Szavinih felszerelte a televíziós összeköttetés számára szükséges fényviszonyokat biztosító lámpákat, s így a szovjet televízió nézői vasárnap már jó minőségű színes filmtudósítást láthattak az űrállomás fedélzetéről. Az űrhajósok bemutatták a nézőknek „birodalmukat”, elmagyarázták több berendezés működését. Herceg az űrrepülőgépen Hétfőn, helyi idő szerint reggel fél nyolckor a floridai Kennedy űrrepülőtérről útnak indították a Discovery űrrepülőgépet. A héttagú személyzet tagja Patrick Baudry francia űrhajós, valamint Szultán Szalmán al- Szaúd, szaúdi herceg, Fahd király unokaöccse is. A személyzet feladatai közé tartozik három mesterséges hold (Pályára állítása, egy negyedik műhold kihelyezése és befogása, valamint egy, az amerikai űrfegyverkezési programmal összefüggő kísérlet végrehajtása. A kísérlet a lézerfegyverek irányításának, a lézernyalábok terjedésének és visszaverésének körülményeit vizsgálja, arra szolgál, hogy a tervezett lézerfegyverek irányító berendezéseinek elkészítéséhez szolgáltasson adatokat. A Hawaii-szigetek térségéből sugárzott, kis energiájú lézernyalábnak el kell találnia azt a tükröt, amelyet a Discovery egyik ablakára szerelnek. A személyzet francia tagja, Patrick Baudry korábban a Szovjetunióban szerzett űrhajós képesítést; ő volt a közös szovjet—francia űrrepülés idején Jean-Loup Chretien tartaléka. Szultán szaúdi herceg csupán „megfigyelő”: az út során állítanak pályára egy hírközlési mesterséges holdat, amelyet az arab államok számára készítettek, s ennek kapcsán döntöttek úgy Washingtonban, hogy „figyelmességből” viszik el őt is az űrutazásra. Londonban tanácskoztak a NATO hadügyminiszterei. A képen a politikusok egy csoportja látható. (K-M telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) sítás elveit. Gazdagították a békemozgalmi tevékenységet az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságával közösen megszervezett Európa-hét programjai, s az OBT Katolikus és Egyházközi Békebizottsága kezdeményezése alapján a fővárosban és a megyeszékhelyeken megtartott papi békegyűlések is. Barabás Miklós szólt arról is, hogy a most zárult barátsági hónapot követően még az idén több jelentős eseményre készülnek. így a nyáron Budapesten nemzetközi békeklubot hoznak létre az idelátogató külföldi fiatalok részvételével, s október végén rendezik meg a leszerelési hónap egész országra kiterjedő programsorozatát. Megyénkben is sikeres volt a béke- és barátsági hónap rendezvénysorozata, melyről a népfront megyei elnöksége is egy korábbi ülésén beszámolt. A megyei bizottság megállapította, hogy a béke- : munka mindinkább társadat- > mi jelleget ölt; évente 300— 500 között van a jelentősebb i rendezvények száma, melyeMOST VÉGZŐS LAKATOSOK, HEGESZTŐK, CSŐSZERELŐK! Várunk benneteket technológiai szerelési munkára. 3000,— Ft pályakezdési segítséget adunk. 18—20 Ft személyi alapbért szakmunkásbizonyítványtól függően, teljesítménybért, különélést fizetünk. Szállást, főétkezést, útiköltség-hozzájárulást biztosítunk. Megfelelő szakmai . gyakorlat után külföldi kiküldetésre adunk lehetőséget. Jelentkezés és felvétel: Gép- és Felvonószerelő Vállalat kirendeltsége 4400 Nyíregyháza, Vasvári Pál út 68. I. 21. (Körút, vagyis a Zöld Elefánt Étterem mögött, cascós toronyházzal szemben.) (896) ken 10—100 ezer ember vesz részt. A békemozgalmi munkával egyenértékű a baráti találkozások, összejövetelek szerepe. Évente rendszeresen ellátogatnak Szabolcs-Szatmár megyébe a fővárosban dolgozó testvéri, baráti országok kulturális irodáinak vezetői, munkatársai, s több kiállítást is szerveztek a megye különböző településein e külföldi szervek anyagából. Az utóbbi időszakban a 40. jubileumi eseményeken túl, kiemelt rendezvény volt az NDK-napok eseménysoroza ta Vásárosnaményban, a magyar—bolgár barátsági napok Nyíregyházán és Baktalórántházán, a magyar —lengyel ifjúsági tábor Fehérgyarmaton. Fontos feladata lesz a megyei béke- és barátsági bizottságnak, hogy a megyében is megtegye az előkészületeket a jövőre esedékes rendezvények méltó megünneplésére, ugyanis az ENSZ meghirdette a „Békeév 1986-ot”, amelynek keretében Szabolcs-Szatmárban is megemlékeznek az ENSZ-alapok- mány 40. és a helsinki zárónyilatkozat aláírásának 10. évfordulóiéról
