Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-18 / 141. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. június 18. Ahogy a Btk-ban áll Csalás, sikkasztás, árdrágítás > Nőm bántak kesztyűs kézzel a kesztyűsökkel A közvélemény már csak kesztyűsöknek emlegeti annak a nagy horderejű bűncselekmény-sorozatnak a szereplőit, akik közül néhányat tavaly májusban letartóztattak, mert már nemcsak gyanúsíthatok voltak azpal, hogy csaltak, sikkasztottak, okiratokat hamisítottak, árdrágítást követtek el, méghozzá nem is csak ahogy ebben a felsorolásban állt, hanem ezeknek a bűncselekményeknek a minősített eseteivel — üzletszerűen, jelentős értékre folytatólagosan, bűnszövetségben, — vádolhatták meg őket. Ezek a minősítések azt is kifejezik, hogy a szereplők nemcsak megtévedt emberek voltak, hanem amikor rájöttek, hogyan lehet gyorsan, tisztességtelenül a más kárán nagy összegekhez jutni, hosszú ideig éltek is a lehetőséggel. Pénzzavar... Történt még 1982 elején, hogy Virág István, a SZÁÉV segédmunkása és Fekete Istvánné, a SZÁÉV raktár- vezetője pénzzavarba került és azon töprengtek, honnan lehetne olyan árut szerezni, ami kelendő áru lenne egy vasboltban, ha lehetne kapni. Elloptak a SZÁÉV raktárából 50 kilogramm elektródát, aztán elvitték Nagy- kállóba, ott Félegyházi József boltvezetőnek eladták. Másfél hónap múlva újabb 50 kiló elektródát vittek Káliéba, s amikor Virág látta, hogy Félegyházi vevő a lopott holmikra, ajánlatot tett, hogy szállítana ő kesztyűket, vágókorongokat, elektródákat és facsavarokat is, ha vevő lenne rá. Fétegyházi megfelelő haszonért a facsavarok kivételével vállalkozott az eladásokra és megindult a nagy üzlet. Ahogy a SZÁÉV raktárának készlete csökkent, úgy vastagodott Virág és Félegyházi bukszája, sőt Horváth Jánosé is, aki mint a vasbolt dolgozója hamar rájött, hogy Világtól lopott holmikat vásárolnak. Az üzletbe új emberek szálltak be, mivel a bolt új anyagokra is vevő volt. így került a díszes társaság tagjai közé Misinkó Emil, a SZÁÉV gépkocsivezetője, mert ő horganylemezeket tudott szállítani, természetesen a SZÁÉV telepéről, de vitt sziletont, stolo- gént is, mert ezeknek jó ára volt. Becsapták, továbbadták Aztán megkezdődött a kesztyűüzlet is. Előbb száz pár munkavédelmi kesztyű vándorolt el a SZÁÉV raktárából, aztán újabb szállítmányok indultak útnak Virág, Misinkó, Feketéné és Török Jánosné jóvoltából, aki a SZÁÉV raktárkiadója volt, s mire a bűncselekményt felfedezték, csak a kesztyűből több mint 200 ezer forint kárt okoztak a SZÁÉV-nek. Ezek a kesztyűk természetesen nem a bolt raktárkészletének növeléséhez kellettek,' hanem nyomban továbbadták őket, s hogy ezen is hasznuk legyen, a valódi árától lényegesen nagyobb összegek kerültek a számlára. A Nagykállói Építőipari Szövetkezet 64 ezer forint helyett 125 ezer forintos számlát kapott, 58 ezerrel fizetett többet a Balkányi Állami Gazdaság, 33 ezerrel a nyírbátori költségvetési üzem, de kisebb-nagyobb összegekkel becsapták a nagykállói Zöld Mező Tsz-t, a Virágzó Föld Tsz-1, a nyírmihálydi és a hodászi tsz-t, az Ófehértói Vegyesipari Szövetkezetei, s a fűrészlapokkal a Nagykállói Ideg- és Elmegyógyintézetet is. Üzletelt Félegyházi másokkal is. A Balkányi Állami Gazdaság raktárosával Járási Istvánnal és árubeszerzőjével, Koponyás Sándorral abban egyeztek meg, hogy amiből a gazdaságban többlet van, azt hamis számlákkal tüntetik el. összesen 380 ezer forintot meghaladó kára keletkezett ebből az üzletből az állami gazdaságnak, a hasznot pedig Félegyházi, Horváth, Kaszab, Járási István és Koponyás Sándor osztották el. Nyert Fél egyházi az Ófehértói Vegyesipari Szövetkezet, a Nyírbátori Költségvetési Üzem raktárosával és a balkányi tsz anyagbeszerzőjével kötött üzleten is, s mire a nyomozók mindent összeszámoltak, kiderült, hogy Félegyháziék két és fél millió forint értékű üzletet bonyolítottak árualap nélkül. Az idegen beszerzésekből származó áru értéke 624 ezer forint volt, a fiktív számlázás végeredménye pedig csaknem kétmillió. Az ítéletek A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Péli-Toóth Sándor tanácsa Félegyházi Józsefet 5 évi szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra ítélte, 80 ezer forint elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezte, elkobozta a Lada és az UÁZ gépkocsiját. Horváth Jánost 3 év 10 hónap szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra, 50 ezer forint elkobzás alá eső érték megfizetésére, Virág Istvánt 2 év 8 hónap szabadságvesztésre, 2 év közügyektől eltiltásra, Misinkó Emilt másfél év szabadság- vesztésre, 1 év közügyektől eltiltásra, 40 ezer forint pénz mellékbüntetésre ítélte, valamint 1 év 8 hónapra eltiltotta a járművezetéstől. Fekete Miklósné büntetése 1 év 8 hónap szabadságvesztés, 1 év közügyektől eltiltás és 30 ezer forint, Koponyás Sándoré 2 év szabadságvesztés, 2 évi közügyektől eltiltás és 60 ezer forint, Járási Istváné 2 év 4 hónapi szabadságvesztés, két év közügyektől eltiltás és 60 ezer forint, Kaszab Istváné másfél év szabadságvesztés, 1 év közügyektől eltiltás, és 40 ezer forint, Török Jánosnéé egy év két hónap szabadság- vesztés, ennek végrehajtását azonban a bíróság 4 évi próbaidőre felfüggesztette. A bűncselekmény többi szereplője 4 ezer forinttól 22 ezer forintig terjedő pénzbüntetést kapott. A bíróság a lefoglalt értékes holmikat visszaadta jogos tulajdonosának, a többi kárt pedig az elkövetés arányában vissza kell fizetni Félegyháziéknak. Az ítélet Fekete Istvánné- val, Tomasovszky Jánossal és Kovács Károllyal szemben jogerős. Az ügyész a többi vádlott esetében súlyosbításért, a vádlottak és védőik enyhítésért fellebbeztek. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság hoz másodfokon ítéletet. Június 18-án és 19-én szerepelnek az ország legjobb úttörő dramatikus színjátszói a fővárosi színpadon. Az országos zsűri — a májusi megyei döntőn — vezető munkatársa szerint Szabolcs-Szatmár dramatikusai kiválóak ebben a munkában. Ezért is került sor arra, két kollektíva: Botos Istvánné demecseri, illetve Márton István fehérgyarmati csoportja bizonyíthat. A demecseriek és a fehérgyarmatiak egy autóbuszban utaznak a budapesti szereplésre. Képeinken: a demecseri pajtások, (molnár) / Szabolcsból, Szatmárból a Gyermekszínházba a tv óiéit fehér rum Sem a korról, sem az emberről nem tudunk meg semmit. Mesterkélt, homályos, követhetetlen jelenetek halmaza volt a Fehér rum című tévéfilm, melyet Esztergályos Károly írt és rendezett. Először úgy tűnt a korról, az ötvenes évekről akar valamit mondani a szerző, de nem így történt. Későibb abban reménykedtünk, az emberről sikerül valamit megtudni, az egykori miniszter lányáról, akinek van egy fia, s egyszercsak megjelenik, s kérdőre vonja . az anyját. De ez is teljesen valószínűtlen szituációban. Végül is a főszereplő a fehér rum, a konfliktus pedig az, hogy van-e fehér rum, vagy nincs, anya és fia között ez a vitatéma... A nézőknél pedig az, miért készült el ez a tévé- film, vagy ha már elkészült, miért nem maradt dobozban... A rádió mellett Nyírségi tájakon A „Vallomások a szülőföldről” sorozatban „Baloldala ez a hazának” címmel, Nyírségi tájakon alcímmel, hallhattunk több mint egy órás műsort a Kossuth rádióban vasárnap este. Napjainkban mind erőteljesebb igénnyé válik a szülőföld, a lakóhely iránti érzelmi kötődés erősítése. A megyénkről készült műsor — Asperján György, Szabó Éva, Szente László rendező, Szabó Kálmán — nem a közhelyeket kutatta, hanem azt a valós közérzetet, amivel az itt élők megélik mindennapjaikat. Erről szólt a vajai tsz elnöke, a kölesei körzeti orvos, a dohányfermentáló néhány vezetője, a fővárosban élő akadémikus, a Jósa András Múzeum, a Sóstói Múzeumfalu igazgatója, s még többen, akik közül nem egy választott szülőhelyének fogadta a megyét, nem itt született. Megragadó volt Ratkó József költő vallomása arról, hogy mindig el akart menni ebből a megyéből, és soha sem tudta megtenni ezt a lépést. Megszólalt a műsor elején Váci Mihály édesanyja is, aki minden héten virágot Visz a fia szobrához. A műsor gondokról is szólt, töprengésre késztetett, portrékat villantott fel, nagyító alá vette az országnak egy szeletét, ahol élünk. S így közelebb vitte azokhoz, akik keveset tudnak Szabolcsról. Erre még mindig nagy szükség van... Páll Géza Kereskedelem, szolgáltatás Gávavencsellön Negyven üzlet kínálata A település' központjába tervezett ABC-áruház jelentősen javítja majd a kereskedelmi ellátást. Gávaven- csellő egyik jelentős beruházása lesz ez a VII. ötéves tervben, ha sikerül megteremteni hozzá a pénzügyi alapot. Addig is felsőruházati cikket, lábbelit a gáva- vencsellőiek, a balsaiak és a környező tanyákon élők legközelebb Rakamazon vagy Tokajban találnak. Az élelmiszer-ellátás kiegyensúlyozott a székhely- és társközségben egyaránt. A RakamaZ és Vidéke Áfész mintegy negyven boltot, vendéglátó üzemegységet tart fenn a nagy kiterjedésű településen. Külön üzletben találja a vásárló a háztartási vegyi árut és az alapvető iparcikkeket. A zöldség-gyümölcs felvásárló telepről érkezik a friss áru a zöldségboltba. Balsán és Gávaven- csellőn egy-egy gázcseretelepen forgalmazzák a pb-gáz- palackokat. A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat gávaven- csellői üzeme mellett friss pékárut és tejet árusítanak. A háztáji és kisegítő gazdaságokban jelentős az állattartás. Az áfészen kívül ezért a gabonaforgalmi vállalat és a két termelőszövetkezet tart fenn takarmányboltokat. Nem mondható el ilyen sok pozitívum a szolgáltatásokról. A településen negyven kisiparos dolgozik. A közelmúltban költözött el Gazdag program Úttörők — külföldön Bővülnek az úttörők és a kisdobosok nemzetközi kapcsolatai. Cseretáborozást szerveznek a kárpátontúli pionírokkal, akik Rakamazon, a szabolcsiak pedig a Kárpátok festői hegyei közt tölthetnek el 10 napot. Az NDK-ban Magdeburg és Blankenburg fogadja a mieinket, a 30—30 pajtást Káp- talanfüredre, illetve Sóstóra hozzuk üdülni. Lengyelországban Rzeszów és Nisko lesz a szabolcsiak táborhelye, cserébe a lengyel harcereket Dombrádra, illetve Tivadarba hívjuk. A legrégebbi a kapcsolat a lengyel Poznan városával, ide 2 csoportban 80—80 pajtás utazik. Cserébe a lengyel gyermekek Rakamazon és Vásáros- naményban töltenek pár napot. Tizenöt pajtás kapott lehetőséget országos gyermekdelegáció tagjaként ellátogatni Finnországba, Ausztriába, Csehszlovákiába, Romániába, az NDK-ba és Lengyelországba. Barátságvonattal 15—15 pajtás utazik Ki- jevbe és az NDK-ba. Szakma! programtól favágásig Vendéglátó: Szabolcs-Szatmár Az idén Szabolcs-Szatmár megye volt a házigazdája az ÉDOSZ Kinizsi természet- barátok országos találkozójának, amely a hét végén zajlott Sóstón. A központi programoknak a KISZ-tábor adott otthont: az egyes megyék házigazdái a szabolcsszatmári élelmiszer-ipari vállalatok voltak. A három nap során mintegy ejser vendég ismerkedett megyénkkel. A programot vidám vetélkedők is színesítették, itt készült képünk: élelmiszeresek favágóversenye. (gaál) a cserépkályhás, egy kőműves pedig nyugdíjba vonult. Helyükre nem találtak újabb mestert, mint ahogy hiányzik a községből a cipész is, nincs órás és fényképész. A háztartási gépeket, televíziót és rádiót a MODUL- szerviz szakemberei javítják. Nincs helyben autójavító kisiparos. Valamennyit enyhített a gondokon, hogy a megyei autóklub miniszervizállomást \ • létesített Gávavencsellön, de természetesen csak a klubtagok vehetik igénybe a szolgáltatásokat. A gépkocsival rendelkezők problémája, hogy a településtől tíz-egynéhány kilométerre található a legközelebbi benzinkút. A háztartási fűtőolaj beszerezhető helyben és ehhez kapcsolódva tervezik egy benzinkút létesítését is. Potyautasok ^mzerencses es örven- 9% detes dolog, hogy a nyáron egyre több megyei együttes kél útra. Viszik hírünket szerteszét, megmutatva, mire képes dalos, táncos, zenész. Ez így van jól. Pontosan beleillik abba a képbe, amit a népek közötti barátságról rajzolunk. Sok haszna van egjj ilyen útnak: az amatőr — többnyire fiatal — határokon túl is bemutatja tudását; megismernek minket; a fiatal megismer más országot; barátságok szövődnek; tágul az utazó horizontja. Hogy mégis kesergek? Annak egy az oka. Kiderült, hogy sok esetben túl sok a kísérő. Mert ugye külföldre utazni az jó dolog. Míg a dalos dalol, a zenész zenél, a táncos táncol, a kísérő vásárol így aztán van is törekvés arra, hogy bekerüljön valaki az állam által dotált útikeretbe, mint fontos személy. Elfogadom, hogy kultú- ros, művészeti vezető, pedagógus a megfelelő létszámban, tolmács legyen egy-egy csoporttal. De az már enyhén szólva túlzás, ha a kísérőkként menők között olyanok is vannak, akik feleslegesek. Nemcsak a pénz miatt mondom ezt. Erkölcsi hatása is van. Mert mit szól a fiatal ahhoz, ha látja: míg a kísérő vásárol, sétál, szórakozik, a műkedvelő dolgozik? ló lenne, ha az út- rabocsátók egy csoport teljesítménye mellett azt is néznék: kell-e ennyi kísérő egy útra? (bürget)
