Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-17 / 140. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. június 17. Felújítják Kocsordon az unitárius templom tornyát, a zsindely helyett sajnos rézlemez borítást kap a sisak. (Császár Csaba felvétele) " ■ Társasutazás—MÁV-val Fürdőjárat és horgászhétvége A többség jegyet vált, mások a vonatok indulásáról és érkezéséről tájékozódnak a MÁV nyíregyházi jegyirodájában. Ez évtől kezdve már az sem ritka eset, hogy külföldi, illetve hazai társasutazásokra jelentkeznek itt az érdeklődők. Idén januárban megalakult a MÁV idegenforgalmi és szállítmányozási igazgatósága. MÁV-Tranz néven eddig is foglalkozott a vasút a határállomásokon vámkezeléssel, illetve a konténerfuvarozás szervezésével. A MÁV-Tours pedig a múlt év második felétől ajánl társasutazásokat az utazóknak. Januártól e két szolgáltatást összekapcsolták. S hogy az ország egész területén igénybe vehessék a lehetőségeket az ügyfelek, a jegyirodákat bízták meg e feladatokkal. A jegyirodák kínálnak társasutazásokat — elsősorban vonaton, de személygépkocsival és autóbusszal is — belföldre, valamint szocialista országokba. Vállalkoznak egyéni turistautak, valamint kirándulások szervezésére. például iskolai osztályok, munkahelyi kollektívák, KISZ-szervezetek részére. A vasút hazai vendégszoba-hálózatában pedig szállást adnak a turistáknak. A MÁV idegenforgalmi és szállítmányozási igazgatósága az ország egész területéről várja a jelentkezőket többek közt balatoni, szilvásvá- radi, vagy várnai üdülésre. A központ szervezésű utak mellett a jegyirodák maguk is készítenek programokat. A nyíregyháziak az idén ti- szalöki üdüléseket, horgászhétvégéket, vásárosnaményi kirándulásokat terveznek. Ha lesz elegendő jelentkező. hétvégi vasúti fürdőjáratokat is indítanak a nyáron Gergelyiugornyára. Célul tűzték szatmári irodalmi körutazások meghirdetését is. Ez az év egyelőre az igények és lehetőségek felmérésének esztendeje. A választék gazdagítására tőkés turistautazások szervezését, a -jegyirodákban pedig a szocialista országokba utazók számára valutaeladás bevezetését határozta el a MÁV. A tárgyalóteremből ...jogos védelmi helyzetben volt ,,A bíróság megállapította, hogy a vádlott jogos védelmi helyzetben volt. a támadás elhárításához szükséges mértéket menthető felindulásból és ijedtségből lépte túl.” Az indokolásnak ezt a mondatát ismerve, talán senki nem háborodik fel, hogy a súlyos bűncselekmény miatt — emberölés kísérlete — a vádlott büntetése: „csak” két év börtön. Ha pedig a körülményeket is megismerjük, biztosan igazat adunk a bíróságnak... Évtizednél hosszabb ideig élt együtt, egy háztartásban Tornyospálcán az 59 éves Greskó Mihály és veje, a 35 esztendős H. József foglalkozás nélküli. (II.-ék házasságát azóta felbontották.) Gyakran adódott alkalom nézeteltérésre közöttük, mivel a vő igen kedvelte a szeszt, s ugyanez a munkával kapcsolatban már kevésbé volt elmondható, róla. Egyszer-egy- szer rnár tottlegességre is sor került közöttük. H. amúgy is megérte a pénzét, háromszor távozott el a családi körből hosz- szabb-rövidebb időre a házassága alatt — mindannyiszor a börtönbe kényszerült bevonulni. November végén éjszakás műszakból tért haza Greskó Mihály, s a fáradtságát itallal enyhítette, annyira, hogy végül az ittasság közepes fokáig jutott el. Délelőtt ll-kor ért haza H. József, veszekedni kezdett a feleségével, és bántalmazta is. Anyósa rászólt, próbálta meg-4 akadályozni a dulakodást, erre H. úgy félrelökte, hogy nekiesett az ajtófélfának. Ekkor lépett közbe Greskó Mihály, de veje őt sem kímélte, begipszelt kezével orrbavágta, s nagy erővel lelökte az ágyra, majd amikor apósa felállt, ezt megismételte. Greskó ekkor előkapott egy kést. és „engem többet nem fogsz ellökni!" felkiáltással az őrá újból rátamadó H. Józsefet mellbeszúrta. H. sebesülése súlyosnak bizonyult, közvetlen életveszélybe került, s ha nem értesítik gyorsan a mentőket, valószínűleg súlyosabb következményekkel járt volna. A megyei bíróság dr. Kozma Istvánné tanácsának ítélete jogerős. Hogy ők is örülhessenek Tábor, társadalmi támogatással Az iskola, a tanulás befa- jezését már valamennyi gyermek várja. Terveket szőnek, programokat szerveznek. Az úttörőtáborokban minden készen áll, hogy fogadja a vidám, pihenésre éhes gyermeksereget. De mi lesz azokkal, akik valamilyen betegség miatt nem is gondolhatnak efféle örömökre? A Vöröskereszt megyei vezetősége gondolt rájuk. — A cukorbetegségben, asztmában, 'vese- és szívbetegségben, epilepsziában szenvedő gyerekek, valamint a mozgássérült iskoláskorúak betegségük miatt nem vehetnek részt nyári úttörő táborozásokban. Számukra 1980 óta speciális táborokat szervezünk — mondja Szarka Endréné, a megyei Vöröskereszt munkatársa. 1980 óta ily módon a krónikus betegségben szenvedők is élvezhetik az egészséges gyermekek számára természetes kikapcsolódást. Az érdeklődésre jellemző, hogy idén is betelt a létszám. Nyolcvan gyerek nyaral majd Kisvárdán, az úttörőtáborban. Az üdültetés minden gondját magunkra vállaljuk. A szülők feladata csak annyi, hogy elhozzák és hazavigyék a gyerekeket. Törekvésünk, hogy a speciális tábor helyettesítse az úttörőtábort. Ennek érdekében olyan programokat állítunk össze, hogy a gyerekek ne érezzék . azt, hogy ők betegek, mások mint a többi gyerek. Ha sikerül elérni, hogy megszabaduljanak a nyomasztó betegségtudattól a legtöbbet tettük, amit tehetünk. — A speciális tábor különleges feladatokat ró a szervezőkre. Szerencsére nagyon sok segítőnk akad. A táborozás anyagi fedezetét társadalmi összefogás biztosítja. Zömmel üzemek, válDolgozó diákok a múzeumfaluban „Méretet vesznek" épületekről A nyáron diákokat foglalkoztató intézmények köre az idén megyénkben többek között a Sóstói Múzeumfaluval bővül. A fővárosból egyetemistákat és gimnazistákat várnak, akik amellett, hogy megismerkednek a szabolcsi, szatmári táj természeti és művelődéstörténeti értékeivel, kétkezi munkájukkal segítik a muzeológusok munkáját. A budapesti Ybl Miklós Építőipari és Műszaki Főiskola népi építészettel foglalkozó tudományos diákkörének tagjait Zala megyében már jól ismerik. A hallgatók tanáruk. Szabó László irányításával több nyáron dolgoztak a zalai településeken. Megfordultak az Alföldön, így Nagykőrösön is, ahol szintén a népi műemlékek építészeti felmérését végezték. Az épületek „nacionálé- jába” a jellemző adatokon kívül beírják történetét, jellegzetes építési módját. A mérések alapján később elkészítik a lakóházak, gazdasági épületek műszaki rajzát. Zalai munkájuk alaposságát és színvonalát jelzi, hogy a felméréseken született tudományos eredményekből önálló kiállítás kerekedett. Szabolcs-Szatmár megyébe hasonló szándékkal érkeznek az egyetemisták. Az idén Tarpán ütnek tábort, és onnan járják be a környező településeket. Szállásukról.a helyi Esze Tamás. Termelő- szövetkezet gondoskodik Tarpán érdekli a diákköri tagokat a hagyományos portaelrendezés is, a felmérések erre is kiterjednek. A tervek szerint 20—25 épület dokumentációjával végeznek megyebeli tartózkodásuk alatt, július végén, augusztus elején. Többek között Barabáson a régi iskoláról „vesznek méretet”. A rajzok, műszaki leírások a Sóstói Múzeumfalu néprajzi adattárát gazdagítják majd. A felmérés csak elsődleges cél. A tudományos diákkör olyan "típusterveket kíván a népi építészeti hagyományokból kiindulva készíteni, amelyek megőriznék a települések egyéni arculatát. A másik diákcsoport mar tavaly kopogtatott a Sóstói Múzéumfaluban. A budapesti Könyves Kálmán Gimnázium diákjai évek óta maguknak szerveznek sajátos építőtábort. Osztályfőnökükkel, Földiák Mártával augusztus 5-én érkeznek, és két hétig dolgoznak a múzeumfaluban. Munkájuk ellenértékeként ingyenes, szállást kapnak a Fenyves turistaházban. Feladatuk nehéz fizikai munka lesz: bontási anyagokból a további múzeumi építkezéshez alkalmas nagyméretű téglákat válogatják ki és a habarcs- * tói, vakolattól megtisztítják. A huszonkét gimnazista természetesen üdülhet, pihenhet is a Sóstón. A programjukban szerepel egy szatmári körút, melyen felkeresik a nevezetes irodalmi emlékhelyeket és a műemlékeket. <rg> A* közismert mondóka. miszerint ha egy, akkor beérett a meggy, hajdan az elemisták segédeszköze volt az első számsor megtanulásához. Nekik az egy volt fontos, a felnőtteknek a meggy. Szabolcs-Szat- márban a meggytermesztésnek az almától is ősibb hagyománya van. Még ma is országszerte híres a kántorjánosi meggy, újabban nagy a keletje az újfehértói fürtösnek. A meggytermesztés kultusza (mert az ízes, zamatos gyümölcs jó exportcikk, nagyra becsült konzerv alapanyag) ismételten fellendülőben van. Nagyüzemben és háztájiban évről évre nő a meggy termőterülete. A Balkányi Állami Gazdaságban a meggyes 35 hektár. Idén a Meteor, az érdi bőtermö és az újfehértói fürtös együttes termése 90 tonnán felül van, másfél mii-*] lió forintot ér. Felvételünkön a gazdaság dolgozói „szüretelik” a meggyel. lalatok, intézmények felajánlásaiból fedezzük a kiadásokat. A tábor vezetősége négy év alatt alig változott. Orvosok, pedagógusok, vöröskeresztes aktivisták évről évre eljönnek, s lelki- ismeretesen végzik a nem könnyű munkát. Dr. Bökönyi Zsuzsa, a megyei kórház orvosa egyike azoknak, akik négy év óta minden nyáron eljönnek a táborba. — Hivatásomból adódóan vállalom szívesen a tábori munkát. A beteg gyerekeknek másféle kikapcsolódásra nincs lehetőségük. Olyan jó látni, hogy itt felszabadultak, vidámak, jól érzik magukat. — A gyermekek cukorgondozását én végzem a kórházban. Idén húsz „gyerekem” lesz ott a táborban, azok közül, akiket rendszeresen kezelek. Nyugodtan mondhatom, személyes kötődés is kialakult már közöttünk. A speciális * tábor nagyon jó kezdeményezés. A krónikus beteg gyermekek, — akik között igen sok élete végéig együtt él a betegséggel — kikapcsolódásra vágyik, A táborban erre sok lehetőség kínálkozik. Magyarázzam, milyen érzés azt látni, hogy például a mozgássérült gyermek felszabadultan, vidáman pingpongozik?! Kovács Éva Ládaszegezök Üzemet nyitott a Tiszalö- ki Faipari Vállalat a tisza- ladányi Szőke Tisza Termelőszövetkezettel együttműködve. A tsz kivágott nyárfáiból rakodólap-garnitúrákat, illetve Szatmár ládaelemeket gyárt az üzem mintegy 30 dolgozója. Terv sze7 rint az itt készülő alapanyagból 80 ezer Szatmár ládát szegeznek össze, s értékesítenek az idén a tisza- lökiek, 3 millió 200 ezer forint értékben. Emellett több, mint 2 millió forintért rakodólapokat is készítenek — tőkés exportra. Egy: megérett a meggy... /---------------------------------------\ Faluháza Mi tehet híressé egy települést? A történelemkönyvekben is említett győztes vagy vesztes csata, esetleg egy küzdelemmel teli időszakot lezáró békekötés, az elmúlt századok hordalékaiból fennmaradt értékes építmény: templom, harangláb vagy omladozó bástya. Hírnevet adhatnak a felszín alatti kincsek. A község határában nyitott bánya, melynek szene, érce vetekszik az addig ismert legjobbakéval. Vagy a váratlanul elemi erővel felszínre törő fekete arany, a kőolaj, esetleg a gyógyhatású meleg víz emeli az élre a lakott helyek szürke tömegéből az addig ismeretlen falunevet. Az alig ezerlelkes Zala- szentlászló nevét most tanulta meg az ország. S nem felszíni és földmélyi kincsei miatt került szóba, hanem az eleven cáfolat példájaként. A kistelepüléseket elsiratók is' felkapták a fejüket erre a dacos tagadásra. Hogyan, hát a társközségben élőkben ilyen eleven a szülőhely iránti ragaszkodás? A fiatalok nem a térképet böngészik, nem a városi állás- és lakáshirdetéseket betűzik, hanem helyben ««keresik élet- körülményeik jobbításának módját? A zalaszentlászlóiak ellentmondtak azoknak, akik a kistelepüléseket már végleg „leírták”, és a falvak sorvadását, elnéptelenedését az urbanizáció természetes következményének tartják. Az összefogás, a faluközösség ma is példás tettekre képes. A gazdagító szándékot, a társadalmi buzgalmat óvatosságból előbb vizsgáztatták Zalaszentlászlón. Először csak járdát raktak a lakosok, majd nehezebb erőpróbák következtek: orvosi lakás építése, iskolabővítés. A községgyarapító cselekedetekre az idén május elején tették fel a koronát, amikor megnyitották a faluházát. A művelődés hajléka ez jószerével, mégis több annál. Építészetileg egyedi, a több száz köbméter fából ácsolt tetőszerkezete, belső térelosztása miatt mindenki csak csodálja. A ház vonzása elemi erejű. A munkából hazafelé tartók is megszakítják útjukat, néhány percre betérnek. „Kényszerét érezzük, hogy a falai között pihenjünk. Leülünk és várakozunk egy kicsit” — mondta a tv-riportban az egyik zalaszentlászlói lakos. S a várakozó, a rohanás monotóniájából kizökkenő ember máris karnyújtásnyira van a kultúrától, szóra nyíló közelségben falubelijétől... Jó lenne hinni, hogy a zalaszentlászlóiak kincse nem marad sokáig páratlan. R. *G. V _____________________/
