Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-15 / 139. szám
1985. június 15. O □ Fiatalos, vonzó — TAVASZ ÉS NYÁR '85 Per Spook, a jól ismert párizsi divatkreátor fiatalos, vidám, ízléses vonalakat ajánl legújabb kollekciójában. Ruháit elsősorban az aktív, dolgozó nőknek tervezi. Modelleihez a világító, éles színű, fényes anyagokat használja. Terjedelmes, lezser szabású, széles vállú trench-kabátokban, rövid mellényekben, dzsekikben, túlméretezett blézerekben, rugalmas pantallókban, hajtásokkal, ráncolással bővülő szoknyákban, ruhákban vonulnak fel mane- kenei. Üjdonságok: az extra nagy mellények, az extra rövid nyakkendők, a fényes kardigánok, fényes, pikkelyes fürdőruhák, amelyekben valóságos sziréneknek tűnnek a manekenek. A Haute Couture ragaszkodik sajátos stílusához, s elképzeléseit különösen az ifjabb korosztály értékeli. Kovács Mari Esti együttes elöl végig gombos ^ ruha, hímzett ingkardigánaal. selyemtrikóJapánujjú, csípőt takaró, duplagombolású, gallér nélküli blúz — tunika és oldalra hajtott lapszoknya. „Extra nagy” blézer a divatos kiegészítője. Csípőig érő flaneUdzseki, alsó bőségét pánt fogja össze, a pantalló nemcsak bő, de hosszú is. A selyemblúzhoz jól megy a most divatos nyakkendő. Családban — magányosan A közfelfogásban általában az a vélemény, hogy magányos az ember, aki egyedül van, nincsen társa, nincs akihez szóljon egy pár szót, ha gyötrő érzéssel ránehezedik a szócsend lélekpróbáló terhe. Pedig ez nem egészen így van. Érezheti magát valaki magányosnak akkor is, ha családban él, de nem kapja meg azt az érzelmi töltésű törődést, ami a családban betöltött szerepe után megilleti. Különösen nehéz annak a gyermeknek a helyzete, akinek testi ellátottsága ugyan kifogástalan, de éppen a legfontosabb hiányzik: az anyai simogatás, az érzelmi életével történő foglalkozás. Nincs kialakulva a gyermek és szülei között az érzelmi biztonságot jelentő bizalomkapcsolat, nem mondhatja el senkinek őszintén a családban az őt foglalkoztató ki- sebb-nagyobb problémáit. A mindig elfoglalt szülőtípusba tartozó anyának vagy apának soha sincsen ideje gyermekével meghitt beszélgetéseket folytatni, például tanulási nehézségeiről, örömélményeiről, baráti köréről, a jövő terveiről, és apróságnak tűnő, de a gyermeknek mégis fontos dolgokról. Ezeket a beszélgetéseket nem lehet pótolni zsebpénzzel, ajándékokkal, játékokkal, édességekkel. Az érzelemszegény családi körben — amely kívülről nézve irigylésre méltóan kiegyensúlyozottnak is tűnhet — a gyermek szeretetéhsége fokozatosan növekszik. Baráti kapcsolatokban keresi a hiányzó szeretet pótlását. Így alakulhat ki az a helyzet, hogy a gyermek jobban kötődik barátaihoz, mint a szüleihez. Hosszú az út, amíg ide eljut a családi közösség, de eljut, ha a szülő nem találja meg gyermeke szívéhez vezető ajtót. Ennek csak egyetlen kulcsa van: a szeretet. Ezzel lehet kinyitni, és belépni abba a csodálatos világba, amely egy gyermek szívében rejtőzik. Mennyi lappangó tehetség megy veszendőbe, ha a 'szülő nem igyekszik felszínre hozni a gyermekében felfedezett emberi értékeket. Azonban ezeket az értékeket csak akkor fedezheti fel a szülő, ha mindennap foglalkozik gyermeke testi-lelki fejlődésével, személyiségének alakításával, s a szép tulajdonságokat gondosan ápolja benne, míg a jelentkező hibákat óvatosan és szeretettel időben lenyesegeti. Milyen döbbenetes meglepetés a szülőnek, ha rájön, hogy mély szakadék támadt közte és gyermeke között. Ha gyermekének többet jelentenek a baráti kapcsolatok, mint a szülői otthon, ahol szerinte minden jót megkapott. Csak talán egy dolog hiányzott... Az, hogy a szülő életvezetésében nem kapott elég hangsúlyt a gyermek érzelmi életével való törődés. A gyermek a viselkedésmintákat otthonról kapja. Hogyan várható el tőle, hogy szüleit nagy szeretettel vegye körül, ha a szüleitől nem tanult meg szeretni? Természetes dolog, hogy a napi munka után elfáradt, otthoni teendőkkel is foglalkozó szülő nem ér rá mindennap órákig beszélgetni gyermekével. Különösen, ha több gyermek is él a családban. Egy azonban biztos: a szülő-gyermek kapcsolatának mélységét nem a beszélgetések időtartama, hanem a tartalma adja meg. Sokszor néhány szó is elég, egy gyengéd simogatás, hogy a gyermek azt érezze, nincs egyedül, és szeretik. Ez az alapja a boldog gyermekkornak. F. K. Virágok — ágyás nélkül Lágyunk óvatosak: nagy a szaimonoltózisvoszély Nyári táplálkozás A íegkorszarObb tartósítás a gyorsfagyasztás A hétvégi ház vagy családi ház kertje kellemes tartózkodási helye a család minden tagjának. A szép, hangulatos környezet kialakítása elképzelhetetlen virágok, növények nélkül. Ám, ha minden talpalatnyi helyet virágágyások foglalnak el, a kert nem töltheti be igazi szerepét, nem marad benne hely a pihenésre, gyerekeknek a játékra. Rajzunk egy könnyen kivitelezhető megoldást mutat be: különböző magasságú oszlopokra rögzített négy- szögletes virágládákat, melyek természetes faanyaguknál fogva, hangulatosan illeszkednek a füvesített kertbe. Nem foglalnak el sok helyet, és a legváltozatosabb virágok, futó és más zöld növények helyezhetők el bennük. A kúszónövényeket (futómuskátli, borostyán, trombitavirág stb.) a legmagasabban lévő ládákba ültessük, így szépen lefutnak, betakarják az oszlopot. A legmagasabb oszlopokra oldalt is felcsavarozhatunk kisebb, téglalapformájú ládákat. Az emberi szervezetben a tápanyagok elégetése során több-kevesebb hő keletkezik. A felesleges mennyiséget a test a bőrön keresztül kisugározza, ez izzadság formájában jelenik meg. Az izzadás viszont folyadékvesztéssel jár, amit pótolni kell. Nyári melegben ez különösen fontos, hiszen a hőleadás fokozott. A pótlásra legalkalmasabbak a nedvdús ételek, gyümölcsök, tej és tejtermékek. Fontos, hogy a nyári hónapok étrendjében sok gyümölcs, zöldség és főzelékféle szerepeljen. Mellőzzük a rizs és tészta köretként való alkalmazását. Főzéskor minél keyesebb zsiradékot használjunk, és amennyiben mód van rá, az ételt teflon bevonatú edényben készítsük el. Kövér baromfi, szalonna és sertéshús helyett inkább sovány marhahúst, felvágottakat, csirkét, halat, gombát, sajtot válasszunk, hiszen ezekből is változatos ételféleségek készíthetők. A főzelékek könnyebben emészthetők, ha rántás nélkül készülnek, ezenkívül nem veszítik el eredeti zamatukat, ásványi só- és vitamintartalmukat. A gyümölcs jelentőségéről már szó esett a nyári táplálkozás során, fogyasztása előtt azonban folyó vízzel alaposan mossuk meg, így elkerülhetők a bélfertőzések. Nyári hónapok melege kedvez a baktériumok szaporodásának. A nem megfelelő higiénés körülmények között tárolt vagy készített élelmiszerekbe a kórokozók elszaparod- nak, és ételmérgezést idéznek elő. Ha a hús nincs füstölve, besózva vagy tartósítva, köny- nyebben romlik a benne lévő fehérjék szétesése, illetve baktériumos fertőzés miatt. A nyári szalámifélék, a sza- faládé, a virsli, a hurka szintén romlékony. Hűtőszekrényben egy-két napig, anélkül legfeljebb órákig tárolható. Hasonló a helyzet a halételekkel is. Veszélyes a többszörösen kihűlt és felmelegített húsleves, húsételek és kifőtt tészták fogyasztása. A kórokozók ugyanis minden alkalommal újra és újra elszaporodhatnak. Az ételeket tehát inkább forralni kell, nem csupán melegíteni. Tejszínhabot, krémest, tejes fagylaltokat ne vásároljunk akkor, ha tárolni kell, és a hűtésről nem tudunk gondoskodni. Ha a fagylalt grizes és jégdarabos, ne fogyasszuk, ez az ismételt lefagyasztás biztos jele. Az ételmérgezés igen heveny megbetegedés; az ételbe került baktériumok és azok mérgei okozzák. Lappan- gási ideje 1—3 óra, de lehet 1—7 nap is. A már említett töltelékáruk és tejtermékek terjesztik a szalmonellózist. A fertőzéshez hozzájárul a mo- satlan kéz, és a legyek is hordozói, amelyek beköpik az ételt. A mérgezés leggyakoribb tünete a fejfájás, a görcsös hasmenés és a gyengeség. Ha a méreg hamar kiürül a bélből, a panaszok megszűnnek. Elsősegélyként hánytatás, hashajtás szükséges. A mérget célszerű aktív szénnel megkötni. Az ételmérgezést mindig jelenteni kell a körzeti orvosnak, illetve az egészségügyi hatóságnak. Az ételmaradékot és a hánya- dékot az ok kiderítése céljából meg kell őrizni. A kellemetlenségek elkerülése végett tehát a romlékony élelmiszereinket nyáron hűteni kell. A háztartási hűtőszekrényben nulla Celsius-fok körüli tároláskor a szöveti folyadék fizikai, kémiai, biológiai értéke nem változik, és csaknem azonos értékű a friss élelmiszerével. Fagyasztáskor a nyersanyag hőmérséklete lassan mínusz 8—10 Celsius-fokig süllyed. A mikrobák szaporodása itt megáll, a szövetek közötti folyadék megfagy, és a képződött jégkristályok roncsolják a szöveteket. A lassan megfagyó gyümölcs- és főzelékféle felengedve bőséges levet ereszt, nem nyeri vissza eredeti ízét. Ez a húsokra is érvényes. A gyorsfagyasztás vagy mélyhűtés a legkorszerűbb tartási mód, mert a mínusz 40 Celsius-fokra hűtött élelmiszerben a jég kis kristályokban képződik, ezért ritka a sejtroncsolás, és a vitaminok sem károsodnak lényegesen. Az ilyen technológiával készült ételek (mirelitkészitmé- nyek) a hűtőgépek mélyhűtő részében tovább tárolhatók. Vidéken még napjainkban is gyakran a pincében tárolják az élelmiszereket. Ezért nyár elején takarítást kell végezni; amennyiben még van előző évről zöldség és burgonya, azt ki kell hordani, az aljzatot ki kell- seperni, és friss homokkal felhinteni. Az igy tisztán tartott pincében nem maradnak meg a nedvességet kedvelő bogarak, nem másszák meg azokat az ételeket, amelyeket alkalmi hűtés céljából helyezünk oda. Ha kétségeink vannak az étel minőségét illetően, inkább dobjuk ki, de ne tegyük ki magunkat és családunkat a megbetegedés veszélyének. Dr. Soproni László Érettségi előtt E lballagtak az érettségi előtt állók, s mostanában vannak a legnehezebb napjaik, az érettségire készülés napjai, hetei. Mit tehet ilyenkor a család, hogyan segítheti érettségire készülő fiát vagy lányát?! Semmi esetre sem azzal, hogy naponta intelmekkel látja el, hogy ijesztgeti; hogy szigorúsággal, ellenőrzéssel növeli a stresszhelyzetét. Mert az érettségi előtti időszak, talán a legelső igazán nagy stresszhelyzet az életben. A szülő annyit tehet, hogy a szokásosnál jobban „kiszolgálja” az érettségire készülőt, hogy megpróbálja megteremteni a legmegfelelőbb körülményeket, a nyugodt légkört a lakásban, az otthonban a diák számára. Van, aki egyedül szeret tanulni, ván aki szívesebben tanul másokkal együtt. Ám az érettségire való felkészülésnél többségben vannak azok, akik szívesen alkotnak kis csoportot és vagy közösen dolgozzák ki a tételeket, vagy felosztják azokat egymás között, és aki kidolgozott egy-egy tételt, az segít a társaknak is az összeállításában. E sorok írója bizony már jó régen érettségizett, de pontosan emlékszik rá: öten tanultak együtt az ő lakásukon, amely napközben üres volt, hiszen a felnőttek dolgoztak. Kü- lön-külön dolgozták ki a tételeket, és amikor valaki elkészült egy tétellel, az összefoglalta a legfontosabbakat a többiek számára. A kikapcsolódást az jelentette, amikor délfelé abbahagyták a tanulást, és együtt ebédet főztek. Arra is emlékszik, hogy a megfeszített napi munka után estefelé egy- egy kis sétát engedélyeztek maguknak a Margitszigeten, a Duna-parton, sőt arra is, hogy a szóbeli érettségi előtti napon együtt a Puskin moziba mentek. És arra is emlékszik, hogy magyarból, történelemből és politikai gazdaságtanból (A Dobó Katalin kereskedelmi iskolába jártak) mind az öten jelesre érettségiztek. M inderre csak azért volt érdemes emlékezni, hogy a szülőket figyelmeztessük: engedjék a gyereküket az érettségire úgy készülni, ahogy azt ők a leghasznosabbnak érzik. Ha önállóan dolgozhatnak, akkor becsületesen is dolgoznak majd, hiszen ilyenkor csodálatos az összpontosítási készség; a közös tanulásnál, a hangos ismétlésnél nagyon sok megragad a fejben. És úgy hiszem, a legtöbb „öreg diák” úgy van vele, hogy pontosan emlékszik rá: nagy erőfeszítés volt, de talán soha az életben, sem előtte, sem utána nem tudott annyit, mint az érettségi idején. A szülő pedig főleg abban segít, ha tapintatos módon engedi önállóan készülni gyermekét az érettségire. V __ KIH HÉTVÉGI MELLÉKLET
