Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-07 / 105. szám
Szorgos munka a földeken Elutazott hazánkból Daniel Ortega Fiolák Franciaországba Negyvenezer gyógyszeresüvegcsét szállított Francia- országba a BEAG Universil Elektroakusztikai Gyár. A speciális 25—50 milliméteres orvosságosfiolák megnyerték a megrendelő cég tetszését, és jelenleg tárgyalások folynak az első szállítmánynál jóval nagyobb tételek gyártásáról, illetve exportálásáról. A sikeres referenciaüzlet értéke meghaladta a félmillió forintot. A székelyi Búzakalász Termelőszövetkezetben 240 hektár búza felülkezelését végezte a hét végén a MÉM repülőgépes szolgálat. A nyíregyházi Béke Termelőszövetkezetben négy hektáron akácost telepítettek. (Jávor László felvételei) Araiyat ér anaszkodnak a szakit 1 emberek a termelő- V szövetkezetben — mondja Pál Elemér, a kóta- ji Egyesült Erő Tsz elnöke. — Mondják, milyen szépen megindultunk a vetéssel, együtt volt minden: talajállapot, jó műszaki felkészültség, vetőmag és még sorolhatnám. A múlt heti esőzés miatt azonban úgy megakadtunk, hogy el kell még telnie jó három-négy napnak, amíg újból indulni lehet. Telhetetlenek vagyunk egy kissé. És ezt nem a jegyzetíró teszi hozzá a fentebb elhangzottakhoz, hanem továbbra is a mezőgazdasági nagyüzem vezetőjét idézi. Mégsem bíráló hangsúllyal mondta, hanem egy bizo- zonyos kis dicséret volt a hangjában. örült, hogy ilyen gyorsan szeretnék maguk mögött tudni kollégái a legfontosabb tavaszi munkát, a vetést, örüljetek ennek az állásnak, fújjátok ki magatokat — vált el tőlük hétfőn reggel. Nem számít még nagy késésnek, ha a hét végére fejezik be, sokkal fontosabb, hogy a lehullott „arany”, a májusi eső igen nagy mennyiségben hozta az áldást. A múlt hét közepén a vonat ablakából alkalmam volt végignézni az Alföldet, mindenütt szomjasan nyelte a vizet á föld, és ennek a látványnak az értékét az sem csökkentette, hogy a kertekben szomorúan ikókadoztak a gyümölcsfák frissen kinyílt virágai. Annyi aszályos nyár és tavasz után felüdülés volt a párolgó földet látni. Felüdülést mondok, még akkor is, ha tudom, hogy mifelénk Szatmárban kevesebb is elég lett volna. Dicsérem a sok csapadékot, pedig láttam a Tiszát, a Szamost és a Krasznát, amint vize teljesen elborítja a hullámteret. Így van ezzel más is, többek között a már említett tsz-elnök: ha nem jön ez a nagy eső, talán megrendeljük — mondta. De jött, és csak azok elégedetlenek miatta, akik nem gondolkoznak néhány napnál előbbre. Ebben az évszakban elenyésző a kár, ahhoz a haszonhoz képest, amit áldása jelent. É. S. Víz alatt hétszáz hektár Kilépett medréből a Tisza A Tisza külföldi vízgyűjtő területén hullott jelentős mennyiségű csapadék hatására — mely helyenként a 200 millimétert is elérte — jelentős árhullám vonul le a folyón. Ehhez hasonló nagyságú áradás utoljára 1974. júniusában és 1979. januárjában volt tapasztalható. A Tisza mellékfolyói közül a Túron alakult ki még igen magas vízállás, de a Kraszna és a Szamos szintje is magasabb mint a sokévi átlag. Az árhullám lehullásához igazodva a folyó Tiszabecs és Tiszakóród közötti szakaszán a készültséget megszüntették, Tiszakóród és Vásárosnamény között az másodfokú. Vásárosnamény és Záhony között harmadfokú, míg Záhony és Szabolcsveresmart között másodfokú készültséget tartanak a vízügyi igazgatóság szakemberei. A Zsurk, Vásárosnamény nyári gátaknál — melyek a fővédművek között elterülő hullámtéri területeket védik a kisebb áradásoktól — a mértékadónál 74 centiméterrel magasabb vízszint alakult ki, melynek következtében a mögöttük levő területet — mintegy hétszáz hektárt — a víz elöntötte. A fő védvonalak állapota a korábbi felkészülésnek köszönhetően mindenütt megfelelő. Szeg Szatmárból Néhány esztendeje még dúlt a szegháború az oszto- páni termelőszövetkezet és a salgótarjáni vasüzem között. Eközben szeget nem lehetett kapni, a legnagyobb vesztes így a vásárló volt. Azóta fordult a helyzet, már kínálati piac van ebből a kötőanyagból. A jobb ellátás érdekében pedig a Szatmárkert gyümölcstermelési rendszer megállapodást kötött a Somogy megyei nagyüzemmel: a mátészalkaiak vállalták a ^forgalmazást. A Szatmárkert legújabb szolgáltatása mégcsak három hónapra tekinthet vissza, de február elejétől már mostanáig több mint hatvan tonna szeget adtak el. Elsősorban az alma exportgöngyöleg gyártásához,'a Szatmár ládához forgalmazzák a szeget, de emellett szinte valameny- nyi méretben megtalálják a vásárlók Szálkán, a Szamos menti Állami Tangazdaság központjában a keresett szeget. A botpaládi Űj Élet Termelőszövetkezet a ládakészítéshez szükséges alkatrészt, a ládasarkokat összefogó alumínium pántok gyártását kezdte meg. Ezek után úgy tűnik, szeg- és alumínium- pánthiány nem lesz, s akadálya sem lesz a ládagyárit ásnak. A Szatmárkert a forgalmazás elején elsősorban a taggazdaságait, valamint Sza- bolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék állami gazdaságait látta el szeggel. A kereslet növekedésével a három megye egészében értékesítenek szeget. Hétfőn elutazott Budapestről Dániel Ortega, a Nicaraguái Köztársaság elnöke, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front országos vezetőségének tagja, aki Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke meghívására rövid munkalátogatást tett hazánkban. A nicaraguai államfőt és kíséretének tagjait — közöttük feleségét, Rosario Mu- rillot — ünnepélyesen búcsúztatták a két ország nemzeti lobogóival díszített Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, ahol felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja. A vendégek búcsúztatására megjelent Losonczi Pál és felesége, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Péter János, az országgyűlés alelnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Várkonyi Péter külügy- és Veress Péter külkereskedelmi miniszter, továbbá az állami és a társadalmi élet több más vezető képviselője. Jelen volt az ünnepélyes búcsúztatáson a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. Kihívás előtt áll a hazai tudományos kutatás Megkezdődött az Akadémia 145. közgyűlése Hétfőn az MTA székházának dísztermében megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia elmúlt öt esztendei munkájáról beszámoló, tisztújító és tagválasztó közgyűlése. A sorrendben 145. közgyűlés ünnepélyes megnyitásán az elnökségben foglalt helyet: Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Szentágothai János, az MTA elnöke, Láng István, az MTA megbízott főtitkára, Po- linszky Károly és Somos András, az MTA alelnökei és Kulcsár Kálmán, az MTA főtitkár-helyettese. Az, Akadémia 145. közgyűlését Szentágothai János nyitotta meg. Köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd szóbeli kiegészítést fűzött az elnökség írásos beszámolójához. Emlékeztetett rá, hogy a nehezedő gazdasági körülmények között az MTA és általában a tudomány iránt jelentkező fokozatos társadalmi igény az elmúlt évek során egyre határozottabban érezhetővé vált. Nemzetközi összehasonlításban is. kitűnik, hogy azok az országok, fejlődtek gyorsabb tempóban, amelyekben a tudomány kínálta innovációs lehetőségeket gyorsan és rugalmasan ki tudták aknázni. Mindezek az igények Magyarországon is megfogalmazódtak és ma már mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, jelentős kihívás előtt áll a hazai kutatás. Akadémiai kutatóbázisunk az elmúlt öt évben — sőt tulajdonképpen már az 1970-es évek végétől kezdve — tevékenységét elsősorban olyan területen koncentrálja, ahol aránylag gyorsan piacra hozható termékek kifejlesztése lehetséges. Időközben azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az akadémiai intézetek alapcélkitűzéseit, a tudomány fundamentális kérdéseinek kutatását még időlegesen sem lehet büntetlenül háttérbe szorítani. A külföldről vásárolt — s ott már sokszor elavulóban lévő — technológiákkal, licencekkel nem lehet felzárkózni a fejlett ipari országokhoz, vagy akárcsak csökkenteni a technológiai rés gyors tágulását. A világ legfejlettebb technológiái mögött mindenütt eredményes alapkutatási infrastruktúra áll — hangsúlyozta az Akadémia elnöke, majd hozzátette: mindaddig (Folytatás a 4. oldalon) munkással dolgoznak. Rövidesen változik a szakmai összetétel, több villanyszerelő, csőszerelő érkezik, négyszáz fölé megy a létszám, amiben a fővállalkozó Indust- riálexport munkásai is benne vannak. Az építkezés nagyságát érzékelteti, hogy 1700 tonna vas és 5400 tonna cement felhasználásával mintegy 28 ezer köbméter betont dolgoznak be. A főbb építési anyagokat a szovjet partnertől kapják, de egyes szerelvényeket, mint az igen elegáns soproni eloxált alumínium ablakokat, Magyarországról szállítanak vagonban, illetve teherautón. Az előregyártás- hoz egy Graboplast sátort szereltek fel, ahol a különböző szerkezeteket készítik. A jövő év elején már kezdődnek a belső berendezési munkák is, így az építők mellett még több vállalat működik közre, köztük a SZA- VICSAV, amelyik a szauna vízvisszaforgatóját szereli, a Modul Vállalat a belső hírközléssel és a posta megyei távközlési üzeme. L. B. Szabolcsi szállodaépítők külföldön Egy közeli folyócskáról a Cseremos nevet kapta az a szálloda, amelyet a Keleti- Kárpátok tövében, Szovjet- Bukovina székhelyén, Cser- novciban épít a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat. Jó ütemben haladnak az építők a 612 ágyas, alagútzsalus technológiával készülő luxus igényeket is kielégítő szálloda építésével — tudtuk meg Bíró László főépítés-vezetőtől a helyszínen. A szovjet Inturiszt-hálózat legújabb gyöngyszemének építése 1983 augusztusában indult. A nagy tél miatt ekkor csak a cölöpalapozással készültek el, majd tavaly indult a szerkezetépítés PE- VA alagútzsalukkal. Az ösz- szesen 14 szintes épületből a felső nyolc emelet lesz a hotelszárny. Az építők jelenleg a 11. szintnél tartanak, s a tervek szerint június végére teljes magasságában áll az épület. Közben folyamatosan Nyárra készül el mind a 14 szint Csernovciban. (Nábrádi Lajos felvétele) haladnak a belső szerelések- lesz); konferenciaterem várkel, hogy tartani tudják a ja a nagyobb rendezvénye- jövő június 30-i átadási ha- két, de még szauna is lesz a táridőt. A szállodában há- vendégek kényelmére, rom étterem is működik majd A szabolcsi építők jelen- (közülük az egyik magyaros leg több, mint háromszáz MA Milliósok klubja (2. oldal) Boldogság sokszemközt (2. oldal) A « y jovo a Tajgában van (3. oldal) Három megyében értékesítik I XL1I. évfolyam, 105. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. május 7., kedd
