Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-06 / 104. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. május 6. Orvosi tanácsok — telefonon Tárcsázom a 13-555-ös számot, a népszerű Telefondoktort. Szerencsém van, jelentkezik. ,,A kismamák egészséges életmódjáról” — kezdi az előadást egy kellemes női hang. Ki van a szám mögött? Ki a népszerű Telefondoktor? „Szülőatyja” dr. Moskovits Károly, gyermekfogász főorvos. ö vezette be Nyíregyházán, 1976-ban. Azóta működik a Nyíregyházi Városi Tanács egészségügyi osztályának felügyelete alatt. 1978 februárja óta a telefondoktor-szolgálat vezetője dr. Burik János, az Incédi sori gyógyszertár vezetője. Vele beszélgetek. — Honnan indult, hogyan fejlődött ez a népszerű egészség- nevelési szolgálat? — 1976—78 között a telefondoktori szolgálat a kis sztk épületében működött, napi egyórás időtartammal. Kezdetben az egészségügyi előadásokat egy B—90-es magnóra vettük fel, híváskor a magnót bekapcsoltuk és a hangszóróra helyeztük a telefonkagylót. Hetenként egy előadás volt egy témában, egy órában. Ezzel a módszerrel működött a Telefondoktor 1983. október végéig, közben az adásidőt az érdeklődésre való tekintettel, 3 órára bővítettük. Egyik Vitray tv-műsor adta az ötletet az automatizáláshoz. Országosan egyedülálló műszert gyártottak e célra a BEAG Uni- versil nyíregyházi gyárának szakemberei, mellyel azóta a Telefondoktor bármikor hívható. Tavaly a posta és a városi tanács egészségügyi osztályának közreműködésével külön telefonvonalat is kaptak. — Növekszik-e a Telefondoktor népszerűsége? — Ezt mutatja a telefonhívások számának növekedése. Amikor egy héten 3 órában sugároztunk, akkor a hívások száma 25 volt. Most naponta átlag 50-en hívják és hallgatják előadásainkat. — Milyen témák a legnépszerűbbek? — A listát a köhögésről szóló előadás vezeti most. Három hét alatt 2317-en tárcsázták a Telefondoktort. Olykor ez is kiszámíthatatlan. Régebben az alkohol hatásairól szóló, előadást alig hallgatták. Az ősszel 1250- en voltak kíváncsiak rá. — Hogyan válogatják össze az előadások témáit? — Három csatornából táplálkozunk. Egyik a gyógyszertári érdeklődések, beszélgetések, a másik a kórházi és rendelőintézeti szakorvosok tanácsai és a körzeti orvosok tapasztalatai. Ezek alapján döntünk. De várjuk a lakosság leveleit is arról, milyen egészségügyi témákról szeretnének hallani tanácsokat (ezt az Inczédi sori gyógyszertár címére küldjék meg!). — Kik készítik az előadásokat? — Elsősorban szak- és körzeti orvosaink, valamint a szakgyógyszerészek. — Kiknek a hangját halljuk a 13-155-ös telefonon? — Gyógyszertárunk egyik szocialista brigádja, Fodor Józsefnek, az egészségnevelés atyjának a nevét viseli, ö azt vallotta, ha többet nevelünk, kevesebbet kell gyógyítanunk. E brigádból kerülnek ki azok, akiknek a hangját hallják a hallgatók. Szögi Zoltán és Ágoston Margit gyógyszerészek, Támba Jánosné és Áfra Ilona szakasszisztensek azok, akik társadalmi munkában, magnóra mondják a szöveget. — Leveleznek-e a Telefondoktorral? — Igen és telefonon is hívnak bennünket (10-800). Fordulnak hozzánk panaszokkal, jogi kérdésekkel, kérnek tőlünk segítséget. Korábban hetente 10—15 levél érkezett, de a levélszolgálatot, sajnos, meg kellett szüntetni, mert nem győztük idővel. — Milyen jövőt jósol a Telefondoktornak? — Növekedni fog az érdeklődés iránta. Szeretnénk technikailag megoldani, hogy folyamatosan hívható legyen, így előadásaiba bármikor be lehetne kapcsolódni, s nem kellene esetleg tíz-tizenkétszer is tárcsázni, mert állandóan foglalt. Ennek megoldása azonban jelentős beruházást igényel. Tervezünk a jövőben élő adásokat is. Olyanokat, amikor a telefonnál élőben szólal meg a szakorvos, szakgyógyszerész és azonnal tud tanácsot adni az érdeklődő kérdéseire. Addig azonban marad a magnó. Jelenleg 62 kész előadásból válogathatunk. Természetes, a közvélemény érdeklődésére ezek számát is bővíteni kívánjuk. F. K. A HAJÓKTÓL AZ ARANYLÁBAKIG n Lloyd’s mindent biztosít A világsajtó 1983 novemberében részletesen beszámolt a londoni repülőtéren elkövetett aranyrablásról. A hat felfegyverzett és álarcos rabló, miután hatástalanította az elektromos riasztókészüléket, behatolt a raktárba, lefegyverezte, majd megkötözte az őröket. A zsákmány minden eddigit, még a hírhedt 1963. évi angliai vonatrablás nagyságát Is felülmúlta: 3 tonna, 6800 darab aranyrúd és gyémánt, 25 millió font (mintegy másfélmilliárd forint!) értékben került a banditák kezére. A Scotland Yard úgyszólván semmi nyomot nem talált. Az arany- és gyémántküldemény természetesen biztosítva volt, legnagyobbrészt a Lloyd’s- nál, a világ legnagyobb biztosítótársaságánál. A Lloyd’s ebben az évszázadban sok világszerte ismert esetben fizetett kártérítést, így az 1908-as San Francisco-i földrengés után, a Titanic óceánjáró elsüllyedésekor (1912-ben), amikor 1503 személy veszett a tengerbe, a L’Atlantique luxusgőzös 1953-ban történt elégése után, a Tracy nevű forgószél 1973. évi ausztráliai pusztítása nyomán, az Olympic Bravery szupertartály- hajóért, amely első útja alkalmával süllyedt el 1976-ban, és 1977-ben, amikor két óriásrepülőgép ütközött össze a Kanáriszigetek felett. A Heathrow-re- pülőtéri kincsrablás mégis a legnagyobb veszteség a 300 éves vállalat történetében. A 17. század vége felé a St. Katherine dokk közelében lévő Lloyd’s kávéházban gyűltek ösz- sze naponta a brit hajósok és kereskedők, hogy kicseréljék információikat. Ezek elhatározták, hogy közösen védekeznek a hajóikat érő esetleges veszteségekkel szemben. A hajótulajdonos megnevezte az összeget, amely- lyel útnak induló hajóját és szállítmányát biztosítani kívánja. Egy ügynök asztaltól asztalig ment és aláírásokat gyűjtött, amelyben az érintettek vállalják, hogy mely összeggel társulnak az ügyletbe. Ha a hajó sértetlenül befutott a kikötőbe, megkapták a . biztosított által befizetett összeg rájuk eső hányadát, ha nem, ők fizettek. A Lloyd’s társaság két évszázadon át kizárólag hajóbiztosítással foglalkozott. A brit parlament 1720-ban a Lloyd’s kávéházat a tengeri biztosítás hivatalos központjává nyilvánította. 1871-ben kapta meg a vállalati státuszt. A társulásnak ma mintegy 24 ezer tagja van, akik 400 szindikátusba tömörültek. Ezek adják a tőkét, s ők viselik a biztosítással járó Patronminta, húrspanoló Mennyi maradt meg az utolsó nyíregyházi konfliskocsiból? — A helytörténeti vetélkedőre illő kérdés azon az ipartörténeti kiállításon fogalmazódott meg, mely május 2-án nyílt Nyíregyházán, a KIOSZ Bocskai utcai székházában. Ott látható a válasz is, pontosabban egy kerék, egy első és egy hátsó lámpa. Mindössze ennyit őrzött meg az idő a hajdani közlekedési eszközből. Szerencsére az idő nem mindenhez volt ilyen könyörtelen. Ennek köszönhető, hogy a hajdan virágzó iparos szakmák munkaeszközeit, dokumentumait sikerült összegyűjteni. A sikeres vállalkozás a kisiparos KISZ- szervezetet dicséri. Februárban láttak hozzá a gyűjtéshez, hogy a KIOSZ megalakulásának 40. évfordulója és az alapító tagok tiszteletére összeálljon a történeti bemutató. Nem ment minden simán, hiszen az indulásnál a szakemberektől — levéltárosoktól, muzeológusoktól — segítőkészség helyett idegenkedést tapasztaltak A kezdeti nehézség sem szegte azonban kedvét a fiataloknak: házról házra, műhelyről műhelyre jártak, és darabonként hordták össze a bemutató anyagát. S az eredmény? Tárgyakban gazdag, látványos és tanulságos kiállítás. Tizenhárom szakma képviselteti magát. Kádár, kovács, asztalos, cipész, csizmadia, fodrász, festő, címfestő, zongorahangoló, szíjgyártó, szűcs, kefekészítő és szabó mesterségek jellegzetes, ma már ritkán használatos eszközei sorakoznak körben a teremben. Többek között látható a kovács pataelőkészítő fogója a zongorahangoló húrspanolója vagy a századunk elejéről való, első villanyvasaló. A másik technikatörténeti érdekesség a fodrászkellékek között található: 110 volt működtette a nikkelezett hajszárítót. A sokkal beszédesebb dokumentumokból megtudhatjuk, hogy a nyíregyházi hölgyek legnagyobb örömére özvegy Szokó, Sámueliné 1931-ben megnyitotta a megyeszékhely első fodrászszalonját. Fényképész rögzítette a Dózsa György utcai iparosszékház 1929-es alapkőletételét, (az épület ma Uttörőház). Megörökítették a jó hangulatú ba- tyusbálok, irodalmi estek, kirándulások hangulatos pillanatait is a fényképeken. A korabeli divatkönyv a modellek rajzain kívül szövetmintákat is kínál. A szobafestők patronmintái ugyancsak muzeális értékek, a mesterek segítségükkel több színben pompázó mintákkal díszítették a faiakat. Koránt sincs vége a listának, illetve áz átvételi elismervény- nek, mely alapján május 10. után a történeti bemutató rendezői minden tárgyat, dokumentumot visszajuttatnak tulajdonosaiknak. Ugyanis a kiállítás valamennyi darabja magánkézben van. Ha a tudósító fájlalhat valamit, az éppen az, hogy a sok munkával összeállított beniutató ismét darabjaira hullik. Talán a későbbiekben megtalálják annak is a módját, hogy az Ui KlOSZ-szék- házban állandó kiállításon együtt őrizzék az iparosmesterségek becses emlékeit, (rg) kockázatot is. A Lloyd’s tehát tulajdonképpen nem saját tőkével rendelkező, hagyományos értelemben vett cég, hanem a biztosítási ügyletek közvetítője. Az esetleges veszteségek csökkentésére a szindikátusok viszontbiztosításokat kötnek Európa és Amerika más biztosítótársaságaival is. A biztosítás, a kétségtelenül magas kockázat ellenére sem rossz üzlet. A Lloyd’s évi bevétele mintegy 3 milliárd font, amiből természestesen levonják a kockázati alapot, a kártérítésekre kifizetett összeget. S bár a hagyományos hajóbiztosítás még mindig oroszlánrésze, mintegy 4« százaléka a Lloyd's tevékenységének, a társaság ma már (majdnem) mindent biztosít. Nemcsak az elsüllyedt hajók után fizet, de például tavaly kártérítést adott a NASA megsemmisült ürholdjá- ért is. A Lloyd’s felelősséget vállal természeti katasztrófákért, a kalózok által okozott veszteségekért, repülőgép-szerencsétlenségek kárainak megtérítéséért. A Lloyd’s biztosítja a labdarugónagyságok és filmsztárok (Marlene Diet- rich) lábait, a szép női kebleket, nagy értékű ékszereket (Hz Taylor Cartier-gyémántját), biztosít híres hegedűsök ujjainak sérülése, emberrablás és lólopás ellen. Napjainkban csak néhány olyan eset ismert, ahol a Lloyd’s nem vállalta a kockázatot. így elutasította egy milUomos ajánlatát, amelyben 17 éves leánya érintetlenségének biztosítását kérte. Az utóbbi években elharapódzott kalóztámadások, nemkülönben a csalások ellen a Lloyd’s külön nyomozóhálózatot létesített. Az 1300 tagú ügynökség állandó megfigyelés alatt tartja a világtengereket, és igyekszik leleplezni az olyan eseteket, amikor egyes hajók és rakományok elsüllyedését jelentik, majd egy idő múlva az „elsüllyedt” hajó megváltozott névvel és zászlóval megjelenik egy-egy kikötőben, s áruba bocsátja rakományát. A nagy kockázatok ellenére a Lloyd’s tagjai eddig mindig megtalálták nyereségüket. A jelszó változatlan: „A Lloyd’s mindent biztosít!” G. I. Patak Károly kairói lovaié: Seherezáde - és akiknek nem kell E zer és egy éjszaka kellett ahhoz a gyönyörűséges Seherezádénak, hogy tündérmeséivel lekösse a perzsa zsarnok figyelmét és megmentse a maga életét. Az uralkodó izgatottan várta a Harun Al-Rasib idejéből való, dzsinekről, varázslókról, kalifákról szóló, s néhol sikamlós mesék folytatásait. Az ezeregy éjszaka után ezer évvel Seherezáde és kalandjai Egyiptomban feketelistára kerültek. A rendőrség erkölcsvédelmi osztályának feljelentésére az ügyészi szervek elrendelték a könyv fellelhető példányainak elkobzását, nyilvános elégetésüket, és vádat emeltek egy libanoni könyvkiadó vállalat ellen, amely hetven évvel ezelőtt megszerezte a jogdíjakat. A teljes könyv eredetileg éppen Kairóban jelent meg százötven évvel ezelőtt. Az arab irodalomnak ez a gyöngyszeme akkor még tartalmazott ízesebb jeleneteket is a szerelem világából, mint amennyit engedélyeztek mostanában, de egyes túlbuzgóknak láthatólag még a megmaradt erotikus részletek is erőseknek tűntek. Seherezáde, a tündöklő, bukását annak tudhatja be, heteken át két bűncselekmény foglalkoztatta a viszonylag jó közbiztonságáról ismert Kairót. Maadi kertvárosban egy banda erőszakának áldozatául esett egy leány. A bűnözők közül ötöt halálra, egyet — aki csak szemlélődött — hosszú szabadságvesztére ítélték. A halálos ítéleteket most az Al-Azhar Egyetem nagysejkje tanulmányozza. A másik ügy: egy elkényeztetett, lelkibeteg fiatalember minden érthető ok nélkül kiirtotta a szüleit. Mindenfélét vallott. Most — ha igaz — azt állítja, hagy „életszemléletét” az ezeregy éjszaka terelte vagvágányra. Értelmiségi körökben természetesen indulatokat kavart ez a sommás magyarázat, az összefüggéseknek ez a furcsa kutatása. Nagy-Kairóban egyes adatok szerint majdnem tizennégy millió ember zsúfolódik össze. Seherezáde varázsainál nagyobb csoda, hogy ha egy ekkora metropolisban ennyi szociális ellentmondás feszül, akkor mégis kevesebb az erőszakos bűn- cselekmény, mint a hatalmas rendőri apparátusokat fenntartó nyugati nagyvárosokban. Az Egyiptomi írószövetség nem sokat habozott, hogy hivatalos keresetet indítson az ügyészi határozat ellen, amit képtelennek bélyegzett. Mások az ügyészi indoklásnak arra a mondatára figyeltek fel, hogy ami jó volt a régi időkben, most nem az. Mi lesz — kérdezik — más klasszikus vagy kortársi művekkel, ha Seherezáde a precedens? A tekintélyes Al Ahram publicistája úgy fogalmazott, hogy az ügyész miként merészeli az idők, a feltételek változásait egyedül meghatározni? Vannak viszont ügyészpárti sajtóhangok is. Úgyszintén az Al Ahramban Ahmed Bagdat publicista azt magyarázza, hogy szerkesztősége tömérdek levelet kapott a gyermekeik erényét féltő szülőktől ezeregy éjszaka ügyben. Mind többet olvasni egyébként a televízióban sugárzott filmek ártalmas hatásáról, ami valóban közjelenség, de ami a nemek harcát illeti a vetített filmekben, a cenzori olló gyakran a mégoly ártatlan hitvesi csókot is kivágja. Mindezeknek vajmi kevés közük van Seherezádé- hoz, minthogy az igazi úgyis csak az országos nagy- könyvtár polcain található. Májusban folytat vitát az egyiptomi törvényhozás az iszlám törvénykezés becikkelyezésének lehetőségéről. Egyes politikusok számára ez lenne az eszmék hajnala. Másoknak az éjszakát jelentené, ezret, vagy ezeregyet. KOSSUTH RADIO 8,20: Hogy tetszik lenni? Nyugdíjasok műsora. — 9,00: A hét zeneműve — Schönberg: Pelleas és Melisande. — 9,30: Polükratész gyűrűje. Schiller versei. — 9,39: Ki kopog? A Gyermekrádió műsora. — 10,05: Nyitnikék — kisiskolások műsora. — 10,35: Két versenymű. — 11,05: Göteborgi vásárfia. 11,25: Az újjáépítés korának dalaiból. — 11,40: Sírkő pántlikával. Taar Ferenc regénye folytatásokban. — 12,30: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. — 12,45: Portré a kitüntetett vegyészmérnöknőről. Utak, ösvények... — 13,05: Magyar előadóművészek albuma. — 14,10: Daloló, muzsikáló tájak: Bábaköz. — 14,30: Népszerű fúvósátiratok. — 14,44: Utazás éjjel. Krúdy Gyula novellája. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. Lőrincze Lajos műsora. — 15,00: Irodalmi évfordulónaptár: Pálóczi Horváth Adám. — 15,30: Kórusainknak ajánljuk: Bertrand — Szemed tüzében égek. — 16,05: Ugróiskola. — 17,00: Eco-mix. Gazdasági magazin. — 17,30: Reflektorfényben egy operaária. Mozart: A varázsfuvola. — 18,01: Van új a nap alatt. Tudományos híradó. — 19,15: Rádiókabaré — május. — 20,25: Reklámkoktél. — 20,30: Színész vagyok, énekelek: Zenés beszélgetés Mensáros Lászlóval. — 21,30: A legdrágább csatatér. Szél Júlia riportja. — >2,20: Tíz perc külpolitika. — 12,30: Brahms: H-dúr trió. — 13,00: Éjszakai töprengések — íz újjászületés örömeiről. PETŐFI RADIO 8,05: Nótacsokor. — 8,50: Délelőtti torna. Munkahelyi és iskolai testnevelés.— 9,05—12,00: Napközben. Zenés délelőtt. — 12,10: Szilvássy Margit operett- felvételeiből. — 12,25: Kis ma: gyár néprajz. — 12,30: Berki László népi zenekara játszik. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00—17,00: Kettőtől ötig... A rádió kívánságműsora. — 17,05: Újdonságainkból — külföldi slágerek. — 17,30: ötödik sebesség. Ifjúság, politika, kultúra. — 19,05: Felvételeiből válogat: Szakály Agnes cimbalomművész. — 19,30: Sportvilág. — 20,05: Rockújság II. évfolyam 5. szám. — 21,05: Hívja a 33—43—22-es telefonszámot. — 22,35: Rádiószínház. — 23,20: Kellemes pihenést! Könnyűzene éjfélig. — 24,00—4,30: Éjféltől hajnalig. A Petőfi rádió zenés műsora. NYÍREGYHÁZI rádió 17,00: Hírek. — 17,05: Hétnyitó. Hétfői információs magazin. Közben: Fészekrakás '85. — Menjünk kertes házba! — Hallgatóink leveleire dr. Orosz Gyula válaszol. — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Kolláth Adrienne) nyíregyházi városi tv 20,30—22,30: Műsorismertetés. — A stúdió vendége: Pintér Miklós, a Hazafias Népfront városi titkára. — „Választás és demokrácia” — részletek Pozs- gai Imre beszédéből. — Párbeszédek a városról. — Társastáncverseny a Koronában. — Színházi jegyzet: Molnár Ferenc: Doktor Ur. Beszélgetés a rendezővel. — A buszon. Riport. — Hírszerviz. — Vita a választási programról. SZLOVÁK TV 15,20: Hírek. — 15,25: A forradalmi hagyományok szellemében. — 15,55: Iskolatévé. — 16,20: Tanácsadóműsor. — 16,30: Karikák. Pionírok sport- magazinja. — 17,00: Iránytű. Katonák dokumentumműsora. — 17,50: A fejlett szocialista társadalom építése Csehszlovákiában. — 18,20: Esti mese. — 18,30: A rendőrség nyomoz. — 18,35: Telesport. — 18,40: Életünk krónikája. 28. rész. — 19,10: Gazdasági jegyzetek. — 19,30: Tv-hiradó. — 20,00: Ne menj el nyári éjszakán. Tv-játék. — 21,25: A háború utolsó sortüze. Szovjet dokumentumműsor. 1. rész. — 22,25: Harcok krónikája. — 22,40: Hírek. ROMAN TV 20,00: Tv-híradó. — 20,15: Gazdasági figyelő. — 20,25: Népművészet. — 20,45: A fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója jegyében. — 21,05: Verdi. Folytatásos film. 12. rész. — 21,50: Tv-híradó. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: TÚL NAGY RIZIKÓ. Ea. k.: 16, 18 és 20 óra. Béke mozi: de.: EZ IGEN! Du.: zártkörű archív filmklub 16, 18 és 20 órától. Móricz mozi: GYONAS GYILKOSSÁG UTÁN. 6. hétfő 15,00: SEGÍTSD A KIRÁLYT. Váci. 17,00: KÁVÉHÁZI KABARÉ. Stúdió. Jegyek a bérleten kívül is válthatók. Hová lett az utolsó konflis? I I IL J HALLGASSUNK CT lilLU nézzünk meg** 1985. május 6., hétfő wé(^\ megyei Es városi ^ MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6-án 20 órakor kamaraterem: VASZILJEV: A HAJNALOK ITT CSENDESEK. A Bessenyei Színkör előadása.
