Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-28 / 123. szám
1985. május 28. Kelet-Magyarország 7 A számítógépről mindenkinek sár 1 NélkSIözhetetlen az MTESZ munkája Szatmár Beszélgetés dr. Henczi Lajos főtitkárhelyettessel Századunk szülöttének is nevezik a számítógépeket. A pontosítás végett: századunk második (elének nagy találmánya, felfedezése a számítógép. A nagy felfedezések azonban nem jelennek meg előzmények nélkül. Az első modellek mechanikai alkatrészekből épültek fel (kerekek, csavarhajtások, fogaslécek). 1623-ban W. Schikart négy alapműveletes gépet szer-1 kesztett. 1641-ben B. Pascal matematikus apja adószedő teendőinek segítése végett szerkesztett mechanikus felépítésű gépet. A tökéletlen konstrukció, a primitív technológia, a mechanikai kopások, a sorozatos meghibásodások zsákutcába sodorták az ilyen gépek gyártását. A mechanikus gépek továbbfejlődéséhez a modern gépipar kifejlődésére, a nagy pontosságú széria gyártás elterjedésére volt szükség. Közel 300 esztendő múlt el, míg Svájcban, Francia- országban és az USA-ban (ahol a feltételek megteremtődtek) ismét foglalkoztak a mechanikus számológép konstrukciókkal. 1930-ban a német Rhinematal-cég kezdte el a mechanikus gépek tömeggyártását. Az 1950-es években az olasz Olivetti-cég olyan új konstrukcióval lépett piacra, amely a négy alapművelet mellett az eredményt is papírszalagra tudta nyomni, A rövid történeti átekin- tésből látható, hogy a számolás gépesítésének gondolata az 1930-as években kezdte ismét foglalkoztatni az embereket. A mechanikus gépek mellett új működési elvek és konstrukciók is születtek. Nekünk magyaroknak semmi szégyenkezni valónk ebben a témában. Hiszen Kozma professzor jelfogós gépe már a második világháború előtt működött. Neumann János pedig elméleti munkásságával alapozta meg a következő évtizedek számítástechnikai fejlődését. Neumann elveit a világ minden pontján ismerik, ahol számítástechnikával foglalkoznak. A működési elveket alapul véve megkülönböztetnek analóg és digitális számítógépeket. Az analóg gép folytonos alakban kifejezett mennyiségekkel (analóg jellel), távolsággal, szögelfordulással, feszültségekkel való műveleteket végez. A digitális gép diszkrét formában (digitális jellel) számszerűen megadott meny- nyiségekkel végzi el a műveleteket. A nem vilamos felépítésű analóg gépek több évszázados múlttal rendelkeznek. Ilyen „gép” például: a léptékvonalzó, a logarléc stb. Ebbe a témakörbe tartoznak a többváltozós függvények síkban történő ábrázolásakor keletkező monogramok, az elektronikus alkatrészek karakterisztikái, a villamos gépek jelleggörbéi. A mikroelektronika egy bizonyos fejlettségi fokán lehetővé vált a nagy megbízhatóságú, villamos felépítésű analóg számítógépek gyártása. Ezek „lelke” az egyenáramú műveleti erősítő, amely integrált áramköri kivitelben készül. A műveleti erősítők mellett a függvényátalakítók, a függvénygenerátorok is csak a mikroelektronika kifejlődésével érték el azt a megbízhatóságot, amely lehetővé tette az elektromos analóg számológépek megjelenését. Az analóg számítógépek alkalmazását illetően két részre oszthatók: O Az általános célú, egyenletek, egyenletrendszerek, differenciálegyenletek megoldására alkalmas. O A különleges célú igen sokféle lehet. Például: ipari folyamatok irányító berendezése, vagy repülőgépek önműködő irányító- berendezése stb. Az analóg számológépek pontatlanabbak a digitális gépeknél, de egyszerűbb felépítésűek és a környezetükhöz való kapcsolata is viszonylag egyszerűen megvalósítható. A digitális számológépek elsősorban nagy pontosságot igénylő számítások végzésére, valamint nagy meny- nyiségű adatok feldolgozására alkalmasak. A mennyiségek ábrázolására, kifejezésére különféle számrendszerek alakultak ki. A hétköznapi gyakorlatban a 10-es számrendszer terjedt el, valószínű a tíz kézujjhoz való kötődés miatt, Az első mechanikus felépítésű gépek a 10-es szám- rendszerben dolgoztak (pénztári összeadógépek, irodai számológépek). A mai értelemben vett számítógépek a kettes szám- rendszert alkalmazzák. Felépítésüket illetően legelterjedtebbek az elektronikus digitális számítógépek. Az elektronikus alaprészeken kívül készítenek hidraulikus és pneumatikus elemekből is számítógépeket. Ezeket speciális környezetben is használhatják, pl. ahol tűz- és robbanásveszély miatt az elektronikus gén nem használható. Makay Lajos tanárképző főiskola Vita az új földértékelés körül Befejezéséhez közeledik a mezőgazdasági termőföld új közgazdasági értékelési rendszerének kidolgozására irányuló kísérleti munka. Az eddigi eredményekről és a bevezetésre javasolt értékelési rendszer főbb jellemzőiről kaptak tájékoztatást megyénk szakemberei a Magyar Agrártudományi Egyesület agrárgazdasági szakosztálya és a Magyar Közgazda- sági Társaság ifjúsági bizottsága közös rendezvényén a napokban. A természeti tényezők összhatását kifejezd ökológiai értékelés módszerének a mintateres földértékelési rendszert használták, amelynek eredményeit 1-töl 100-ig terjedő termőhelyi értékszámmal fejezték ki. A közgazdasági értékelésre a vizsgálatba vont módszerek közül a növénytermesztés hozadékának tőkésítésén alapuló módszert tartották legalkalmasabbnak, így azok bevezetésére tettek javaslatot. A föld közgazdasági értékelése — kiegészítve a termőhelyi értékszámot — a földnek, mint termelőeszköznek tulajdonítható tiszta jövedelmet (földjöve- delraet, földjáradékot) fejezi ki forintban. Az értékelés alapja a szántóföldi növénytermelés tiszta jövedelmének S éves átlagából kialakított nagyság, amelyet a növénytermelésben lekötött nettó álló- és forgóeszközérték 6 százalékos kamat, illetve jövedelemigényével csökkentek, s az így megkapott tiszta jövedelemrészt a föld hozadékának tekintik. Az adott területen elérhető földjövedelmet a termőhelyi értékszám és egy — a szántóföldi növénytermesztésből számolt ingadozásoktól megszűrt átlagos földjövedelem érték* alapján kialakított — normativ jövedelem szorzataként határozzák meg. Lényegében az így megállapított földjövedelem képezné alapját a földár kialakításának, az egyéb művelési ágak értékelésének és az adózásnak is. A javasolt rendszer előnye, hogy a tiszta jövedelem hoza- déka és értéke a változó köz- gazdasági feltételeknek megfelelően hosszabb-rövidebb időközönként korrigálható, így a földhozadék és földérték a mindenkori közgazdasági viszonyoknak megfelelően All rendelkezésre. Az előadást követő vitában megállapították, hogy az új rendszerben nem kapott megfelelő súlyt a helyzeti járadék kérdése, a földár kialakítása nagyobb körültekintést igényel csakúgy mint a művelést tartósan gátló tényezők szerepének figyelembe vétele. A számítási részanyagokból azt is megtudhatták az érdeklődők, hogy a termőhelyi értékszám a kedvezőtlen aranykoronájú területeket fel-, a magas aranykoronájú földeket pedig leértékelte. Az aranykoronához képest a megyék szerinti sorrendben nagy átrendeződés várható, Sza- bolcs-Szatmár megye azonban továbbra is a 19. — utolsó helyre kerül. Gallé Miklós Budapesten, a Kossuth Lajos téren, az Országház közelében van egy aluiminium- bó 1 - be t onfoó 1 - üv égből épült modern palota. Ez a ház ad otthont — a Kereskedelmi Kamarával együtt — a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének. Az MTESZ 32 egyesületének 170 ezer egyéni tagja van, s azon kevés társadalmi egyesületek közé tartozik, amely spontán, felülről jövő kezdeményezés nélkül szerveződött nemzetgazdaságunk ma már nélkülözhetetlen elemévé. Dr. Henczi Lajos főtitkárhelyettessel az MTESZ munkájáról beszélgetünk, különös tekintettel a megyei és városi szervezetekben végzett tevékenységre. — Mióta működnek az MTESZ megyei szervezetei? A megyeieken kívül vannak-e más területi szervezetek is? Milyen e szervezetek anyagi bázisa? — Az MTESZ területi szervezeteinek létrejöttében nagy szerepet játszott a szükség. Nem tarthatjuk véletlennek, hogy az elsőn ék felszabadult magyar nagyvárosban, Szegeden alakult meg az első szervezet, 1949-lben, tehát a 3 éves terv idején, Szegedi Intéző Bizottság néven. A megyei szervezetek megalakulása egyébként feltűnően hosszú folyamat volt, utolsóként a Pest megyei alakult meg, 1978-ban. Ez is mutatja, nem erőltettük a területi szervezetek megalakítását, ezeket mindenütt a helyi igények formálták, időzítették. A megyeieken kívül vannak más területi szervezeteink is, például 35 városiban működnek intéző bizottságok. Szervezeteink anyagi bázisukat lényegében maguk teremtik meg, kiállításokkal, anyagi ellenszolgáltatásért vállalt munkákkal. — Mit tesz, mit tehet az MTESZ a. szervezettebb, jobb termelésért, a termékminőség javításáért, népgazdasági céljaink hatékonyabb megvalósításáért? — Szervezetünk a műszaki és egyéb értelmiség szervezete, természetes tehát, hogy elsősorban a műszaki fejlesztés' terén mérhető le a megyékben, városokban folyó munka. E kérdés kapcsán el kell mondanom: mi nem kívántunk sohasem önállóskodni, a tervek készítésébe, megvalósításába felkérés nélkül sose szóltunk bele! Szervezeti életünk színvonalasságát mutatja viszont, hogy ezzel a mentalitással is elértük: ma már szinte néLkülözhefcet 1 enek vagyunk a kisebb-na- gyobb tervezésű, műsaaki- gazdasági feladatok megoldásánál. Tölhb helyen az MTESZ közbenjárásával alakult át vagy korszerűsödött a termékszerkezet, a gépi adat- és készletnyilvántartás. Sok olyan kisebb vállalat, ipari szövetkezet van az országban, ahol niincs elég jólképzett szakember; ők fokozottan rászorulnak a mi közvetlen segítségünkre, mind a munkaszervezés, mind a termék- szerkezet távolabbi célokat szolgáló átalakítása terén. Megyei szervezeteink aktívan dolgoznak a vállalati belső tartalékok feltárásán, de elvégzik ezt a munkát a szőkébb környezetben is, segítve ezzel a gazdálkodó egységek közötti együttműködést. Országszerte szaporodik •azoknak a köröknek a száma, amelyek a vállalatok vezetőiből, a termelés közvetlen irányítóiból, brigádvezetőkből alakultak, s céljuk a termelés és a termék minőségének javítása. E körök fölött mintegy védnökséget vállaltunk, célunk, hogy munkájukat minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítsük. — Milyen az MTESZ szerepe a területfejlesztésben, a településgazdálkodásban? — E mindenkit érintő, folyamatos munkából1 derekasan kiveszik részüket az MTESZ megyei és városi szervezetei. Erről példák sokaságát említhetném, de csak néhányat ragadok ki. Pár évvel ezelőtt megszüntették a Zalalövő—Bajánsenye vasútvonalat, így megnehezült a kapcsolat az ország egyik legérdekesebb, turisták által mind gyakrabban látogatott kis tájával, az Őrséggel. Vas megyei szervezetünk kidolgozta az őrség közlekedésfejlesztési tervét. Baranyai szervezetünk már az ötvenes évek elején hallatta hangját a pécsi hőerőmű telephelyének kijelölésekor, később pedig akkor, amikor sor került a nagyváros víz-, csatorna- és elektromos vezetékrendszerének átépítésére. Csong- rád megyei szervezetünk tagjaitól származik a megye földhasznosításának és racionális földhasználatának megtervezése, valamint Kistelek városi jogú nagyközség rendezési tervének részletes véleményezése. A Délnyugat-Dunántúl aprófalvas településrendszerű, ezért Zala megyei szervezetünk tanulmánytervet készíSzámítógéppel irányított lángvágó berendezést helyeztek üzembe Nyírbátorban, a fúrógépgyárban. A 8,5 millió forintért vásárolt berendezés alkalmas arra, hogy a gépállványokat utómegmunkálás nélkül kivágják. A 3-tól 300 milliméter vastagságig vágó berendezés 0,1 milliméteres pontossággal dolgozik. Propán-bután gázzal működtetik a gépet, ami lehetővé teszi a gazdaságosabb energiafelhasználást. Képünkön: működés közben az automata. (Jávor László felvétele) tett Lenti város környékének fejlesztésére, azt a célt tartva szem előtt, hogyan lehetne megőrizni, esetleg növelni az itteni falvaik népességmegtartó erejét. Az MTESZ Tolna megyei szervezeteibe tömörült szakemberek olyan veszélyes hulladékokat hatástalanító, megsemmisítő rendszert dolgoztak ki, amely — véleményem szerint — az ország bármelyik körzetében hasznosítható, a helyi adottságok figyelembevételével. Szervezetünk tagjai közvetlen környezetük műszaki feladatainak megoldásában is részt vesznek, Szabolos-Szat- márban például az ő kezükből származik Nyíregyháza egyik lakótelepének, illetve Mátészalkának és Nyírbátornak távfűtési terve. Az Egri Dohánygyár a Szervezési és Vezetéstudományi Társaságtól rendelte meg — természetesen pénzért! — a gyár teljes munkaszervezési technológiáját, olyan részletesen, hogy még a művezetők munkaköri leírását is a társaságtól kérték. — Milyen tudományos kutató- alkotó munka folyik a területi szervezetekben? — Gyümölcsöző kapcsolatai vannak területi szervezeteinknek a vidéki akadémiai központokkal, bizottságokkal, így a debrecenivel, szegedivel, pécsivel, veszprémivel és a miskolcival. Annák ellenére, hogy ezek a kapcsolatok tényleg jók, önmagukban még szegényesek lennének egyéb helyi kezdeményezések nélkül. A Szolnok megyei szervezet például szakági újítási véleményező csoportokat alakított, kiszűrve ezzel annak a lehetőségét, hogy az egyszemélyes elbírálás miatt esetleg elsikkadjon egy valóban jó újítás. — Milyen az MTESZ-szerveze- tek kapcsolata más társadalmi szervezetekkel, állami intézményekkel? — A szervezeteinkben végzett munkát többségében elismerik pártmunkának, tagjaink jó része maga is párttag, természetes hát, hogy az MSZMP-vel kitűnő a kapcsolatunk. Ami a tanácsokat illeti, van már olyan szervezetünk is — Sopron városáé —, amelyiknek meghatározatlan időre szóló együttműködési szerződése van a városi tanáccsal. Mi támogatunk minden ilyen, külső kapcsolataink gazdagítását célzó szerződést. Az MTESZ megyei szervezetei támogatják a megyei tanácsoknak azokat a törekvéseit, hogy a nagyobb egyetemi városokban és az egyes egyetemeken hozzák létre az ott tanuló, a szóban forgó megyébe való hallgatók klubjait, lévén, hogy ezzel a vidéki szakember-utánpótlás gondjait enyhíthetnénk. Pécsett a megyei lap, a rádió és a tévé körzeti stúdiója által nagyon jó a sajtója az MTESZ megyei szervezetének. Egy másik példa: a megyei szervezet tagot delegál a Nyíregyházán megjelenő folyóirat, a Szabolcs-Szat- mári Szemle szerkesztő bizottságába. Ugyancsak a nyíregyházi szervezet az, amelyik öt szocialista ország testvérszervezetével tart rendszeres kapcsolatot, s az ottani szakemberek évente 40—50 alkalommal utaznak külföldre, tapasztalatszerzés céLjából. A szakszervezetekkel való jó kapcsolatunkat mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy Vas megyei szervezetünk elnöke főállásban a szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkára — mondotta befejezésül dr. Henczi Lajos, az MTESZ főtitkárhelyettese. H. Z.
