Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-27 / 122. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. május 27. A francia igazgató — az emberekről, játékokról Játékban is Kalaidozás a könyv birodalmában MIKOR JELENT MEG AZ EL­SŐ KÖNYV? Erre a kérdésre nem lehet válaszolni. Legfel­jebb arról beszélhetünk, hogy melyik a legrégibb könyv, amely eddig a szemünk elé került. A párizsi nemzeti könyvtár egy i. e. 3350-ből származó papirusz­tekercset őriz. Prisse d’Avennes francia orientalista bukkant rá egy tébai sírban; róla is ne­vezték el Prisse-papirusznak. Ügy mondják, hogy ez a legré­gibb könyv — de hát ki tud­hatja, hogy az egyiptomi sirok minő meglepetéseket tartogat­nak még. MELYIK VOLT AZ ELSŐ RE­GÉNY? Mai tudásunk szerint a regény mint műfaj a Kelettel keveredő hellenisztikus kori gö­rögség világában született meg. Anyagát a mítoszból merítette: görög, egyiptomi és babilóniai elbeszélésekből. Az ókori regény a mítosztól abban különbözik, hogy azok a csodás élmények, amiket a mítoszokban az iste­nek élnek át, a regényben em­berekkel történnek meg. Hogy ki írta az első regényt, éppen úgy nem tudjuk, mint azt, hogy mi volt a neve az első írástudó­nak. Néhány nevet azonban is­merünk. A tudomány szerint az i. e. 2. században írta a miléto- szi Ariszteidész a Milésziakát, milétoszi elbeszéléseit. Ennek a munkának csak töredékei ma­radtak fenn. Nevezetes, hogy ő dolgozta fel először a híres Sza­már-regényt, amit Apuleius Aranyszamarából, Révay József kiváló fordításában sokan is­mernek. A hellenisztikus görög regény művelői közül számon tartják még Chariton, az ephe- szoszi Xenophón, Antoniosz Dio- genész és az emeszai Héliodorosz nevét. A Daphnisz és Khloéról szóló történet a 2. vagy a 3. szá­zadban született. Írójáról Lon- goszról nem sokat tudunk. A Világirodalmi Antológia szerint „kora irodalmi műveltségének birtokában volt, és az egyszerű emberekkel, pásztorkodó, föld­művelő rabszolgákkal rokonszen­vezett.” a könyvnyomtatás gu­TENBERG ELŐTT. A nomád törzsek, amelyek a mongol ál­lam létrejötte előtt benépesítet­ték az ország területét, jellegze­tes, eredeti kultúrával rendel­keznek. Némelyikük — például a szienpi és a tabgacs — saját írásbeliséget alakított ki. Ezek­nek irodalma csak hírében mar radt fönn, de a kitajoké —■ ha még megfejthetetlenül is — a mai mongol könyvtárak kincse. A kutatók egy része szerint a mandzsu-tunguzokhoz, más ré­szük szerint viszont a mongo­lokhoz, tartozó kitajok vagy ki­tanok a X—XI. században lak­ták Mongóliát. Magas fokú kul­túrájukat jellemzi, hogy már nyomatott könyveik voltak. E kulturális hagyományok hatásá­ra alakult ki a XIII. században a mongol írásbeliség. A mongo­lok tehát már — évszázadokkal Gutenberg előtt — éltek a könyvnyomtatás lehetőségeivel. A XIII—XIV. században a mon­gol szerzők művei mellett sorra készültek a tibeti, mandzsu, kí­nai és szanszkrit fordítások. A Kínában működő mongol nyom­dák ezres példányszámban bo­csátották ki a faducról nyomott könyveket, de alapítottak mű­helyeket Iránban és Turkesz- tánban is. Sok kolostori nyom­da üzemelt Észak- és Dél-Mon- góliában. Ezekben többféle nyomtatási eljárást alkalmaz­tak: dolgoztak metallográfiával — bronz- és réznyomótáblákkal — litográfiával, továbbá famet­széssel. A könyveket gazdagon illusztrálták. Mindezzel együtt nem vesztették el jelentőségüket a kézírásos könyvek sem. AZ ILIÁSZ — DIÓHÉJBAN. Minduntalan találkozunk a ki­fejezéssel: dióhéjban adni elő valamit. A mondás Plinius egyik feljegyzéséből ered. A História Naturális VII. (Természethistó­ria) című könyvének 21. fejeze­tében ezt mondja: „Ciceró em­lít egy diót, amelynek héjában elfért a pergamenre írott teljes Iliász.” A szűkszavú tájékozta­táson sokat töprengtek a tudó­sok. Az általános vélemény sze­rint Ciceró ide, Ciceró oda, a dolog lehetetlen. Az Iliászban 15 686 verssor foglaltatik, ezt képtelenség akárminő finom tol­lal, akárminő hártyára úgy le­másolni, hogy egy dióhéjban el­férjen. A francia Huet, a nagy­hírű és tudós avranche-i püs­pök, ellenpróbát rendezett. A királyné és a trónörökös jelen­létében történt a kísérlet. Elő­ször is kiszámitottta, mekkora kiterjedésű pergament lehetne a dióhéjba gyömöszölni. A legfi­nomabb és legvékonyabb hár­tyapapírból 27x21 centiméteres darab volt a végső határ. Ezen a lapon miniatűr írással 7812 verssor fér el, a hátlapján ugyanannyi, vagyis összesen 15 624. Ha tehát a leíró művész összeszedi magát, valóban képes az Iliász teljes szövegét beszorí­tani. A KOLIBRI-KÖNYVEK. A könyvnyomtatás feltalálása után a nyomdászvirtus sem hagyta magát. Versenyre kelt a mik­roszkopikus kézírással, és meg­alkotta azokat a parányi köny­vecskéket, amelyeket a kolibri­könyvek gyűjtőnevén ismerünk. Minden nagyobb közkönyvtár őriz néhány darabot. A washing­toni könyvtár parányi kincsei közé tartozik két teljes biblia, egy korán, Dante összes mű­vei, Shakespeare és Moliere színdarabjai. S mindez elfér két összeillesztett férfitenyérben. A legelső kolibri-könyv Milánóban készült 1490-ben. Címe: Regula Sancti Benedict! (Szent Benedek szabályai). A nyomtatás tükre 65 mm magas, tehát a könyv tu­lajdonképpen struccmadár a ké­sőbbiekhez képest. A legtöbbet emlegetett kis könyv a modern idők terméke. Galilei egyik le­velét tartalmazza 208 oldalon, Padovában nyomták 1896-ban. E könyv mérete 16,5x11 mm, a tü­kör pedig 10x6 mm. Elképesztően parányi díszmű, a nyomdatech­nikának szinte hihetetlenül vir­tuóz alkotása. Az utóbbi évek­ben alkottak ettől kisebb köny­veket is. IIANY KÖNYVET TUD ELOL­VASNI egy Átlagos ember ÉLETE SORÁN? Erre is talál­ható becslés. Egy rendszeresen naponta 3—4 órát olvasó ember egy év alatt 76 kötettel végezhet. Egy élet alatt, mondjuk 50 évi olvasást számítva, ez csaknem 4000 kötetet jelent. Más felméré­sek szerint azonban ezek a becs­lések túlságosan szerények. Gyorsolvasó könyvmolyok ennél sokkal nagyobb teljesítmények­re képesek. HIMNUSZOK A KÖNYVHÖZ. Száz meg száz ragyogó elme foglalta szavakba háláját a könyv iránt. Századok termését onthatnánk az olvasó elé; külön könyvet tölthetnénk meg velük. Kiválasztottuk közülük a leg­szebbet, Prévost-Paradol fohá­szát a Könyvhöz, s áhítattal ajánljuk föl a könyv minden barátjának. „Udvözlégy, Könyv, édes és hatalmas vigasztaló! Mióta az emberi nem hozzáfogott, hogy eldadogja, amit érez, s amit gondol. Te voltál az, aki a vi­lágot elhalmoztad jótéteménye­iddel. Közöttük legnagyobb a béke, amelyet képes vagy lel­kűkre árasztani. Olyan vagy, mint a kristálytiszta forrás, hűs árnyékban, pár lépésnyire a járt úttól: a nemtörődöm utas fá­radtan vándorol tovább, s tán összerogy a kimerültségtől; de aki ismer, hozzád siet, felüdíti égő homlokát, és szíve új ifjú­ságra frissül, örökké szép vagy, örökké tiszta, hűséges a szerető­höz, kegyes a visszatérőhöz. Kel­jen fel halottaiból, álljon elő, és merjen vádolni téged, akit va­laha megcsaltál volna!” összeállította: O. Sz. KOSSUTH RADIO 8,20: Mit üzen a rádió? — 9,00: R. Strauss: Elektra. — 9,30: Venyigesorsom. Versek. — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Verbunko­sok, nóták. — 11,05: Biorit­mus. — 11,25: A magyar mun­kásmozgalom dalaiból. —11,38: Thackeray: Nemes Barry Lyn­don úr emlékiratai. X/3. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Házunk tája. — 13,00: Magyar előadóművészek. — 14,10: Da­loló, muzsikáló tájak. —14,39: Tóth Árpád: Briggs Tom kü­lönös rohamai. Novella. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Veszélyben, -r- 15,30: Kóruspódium. — 16,05: Észke­rék. — 17,00: Magyar népzene — magyar művelődéstörténet. VI/2. — 17,30: Gazdasági ma­gazin. — 18,00: Operafelvéte­lekből. — 19,15: Hangfotó. Hő­sök és árulók a magyar tör­ténelemben. — 20,15: Ments­vár. Rockopera. — 21,30: Az utak összefutnak. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Tár­saság. S. Beckett elbeszélése. — 23,10: Kamarazene. — 0,10: Ihász Gábor táncdalaiból. az ész dominál Köröz a gyermekvonat, forog a rulett kereke, gyermekek, fel­nőttek karikát dobálnak, fiata­lok tömeg a misztikus hangot adó videojáékok körül, melynek képernyőjén fénylő, irányítható pontok cikáznak. E nyüzsgés még a párizsi játékpark nyír­egyházi látogatásának közeli emléke. A játékpark egyik lakókocsijá­ban Albert Andrieux francia igazgatóval beszélgetünk. El­mondja, hogy áprilisban Győr­ben kezdték a magyarországi vendégeskedést; jártak Orosz­lányban. Esztergomban. Buda­pesten, Miskolcon és immár Nyíregyházán. Magyarország nem ismeretlen számukra, mert 15 évvel ezelőtt a Lunaparkkal már jártak itt. Ezután az emberek játékked­véről váltottunk szót. — Az emberek játékkedvében nincs differencia — mondja a francia igazgató. — Ugyanúgy szeretnek játszani, mint régen. Azonban azt tapasztaljuk, hogy az erőt próbára tevő játékok vi­lágszerte veszítettek népszerűsé­gükből. Ma már az észt. jó ref­lexet. ügyességet igénylő játékok kedveltek. — Van egy sztorija? — Hogyne — válaszolja Albert Andrieux. — Az emberek egy része azt hiszi, hogy a játékok­kal becsapjuk őket. Az egyik vá­rosban egy hatalmas, tagbasza­kadt férfi azt mondta a park al­kalmazottjának: majd ő meg­forgatja a rulett szerencsekere­két. Meg is tette: jobbra, balra vagy 15-ször, de csak nem nyert. Ekkor odajött egy kisgyerek, aki csupán egy jegyet váltott és azonnal nyert. Ilyen a szerencse. — Milyen világ jár ma a játék­parkokra? — Megélünk, de a gazdasági recessziót mi is érezzük. Minden olyan játékot hoztunk, ami Fran­ciaországban érdekes. Ha vala­melyik iránt lanyhul az érdek­lődés, akkor újat találunk ki he­lyette. Egyébként szeretünk Ma­gyarországon turnézni. Nagyon jó a véleményem a magyar gye­rekekről. felnőttekről. Igen gyors felfogásúak, találékonyak, hamar kifürkészik a bonyolult techni­kájú eszközök titkait és rende­sen viselkednek, nincs balhé. A gyerekek, felnőttek mindenütt egyformán szeretnek játszani, mind Franciaországban, mind Magyarországon. — Magyarországon meglehetős játékautomata-ellenes hangulat alakult ki —' vetem közbe. — így van ez Franciaországban is? — Nem, válaszolja. — A fran­cia áruházakban sokféle video­játék kapható, melyek segítségé­vel a gyerekek játszva, játszás közben ismerkednek meg a bo­nyolult technika kezelésével. Ügy tudom, e téren Magyaror­szágon is komoly lépések tör­téntek — helyesen. A mi játék­parkunkban nincs pénznyerész­kedési lehetőség. Az illető jegyet vált, s akkor játszhat. Akkor szokott gond lenni, amikor nye­részkedésre is van alkalom. — Egyébként az önök országá­val nemcsak a Lunapark révén van kapcsolatom, hiszen a ma­gyar partnervállalatokkal film-, valamint hanglemezüzleteket is lebonyolítok. — Milyen a szervezés? — A Nyíregyházi Városi Tanács illetékesei nagyon rendesek vol­tak hozzánk; itt a belvárosban, a művelődési központ szomszéd­ságában adtak helyet. Gyakran azt hiszik, cirkusz vagyunk. Ne­künk nem kell nagy hely, mi nem hangos-'zenével csaljuk a parkba az embereket, nem csi­nálunk rumlit. — Kik vállalkoznak a játék­parki munkára? — Többnyire házaspárok, akik megszokták, sőt szenvedélyük a vándorélet. Többségük a magyar cirkuszvállalat embere. Cselényi György Az ajakrúzs története Az ajakrúzs felfedezését a gyengébb nem az ókori egyip­tomiaknak köszönheti. Ezt a szépítőszert az ókori Görögor­szág és Róma szépei is szíve­sen használták. A sötét közép­kor hosszú időre száműzte az ajakrúrst az európai hölgyek kelléktárából. Szakértők sze­rint az ajakrúzs az 1883-as amsz­terdami világkiállításon kelt új életre: a szarvaszsír alapanyagú kozmetikai újdonság sok nő, köztük a híres színésznő, Sarah Bernhardt elismerését is kivív­ta. Több mint 30 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az ajak­rúzs elnyerje mai formáját: 1915-ben az Egyesült Államok­ban jelent meg először a bol­tokban a kézreálló rudacska, amely ma gyakorlatilag minden nő kézitáskájában megtalálható. Gyermekszemmel Komputerkuckó Gyermekrajz- kiállítást rendez­tek nemrég Nyír­bátorban, hazánk felszabadulásá­nak 40. évforduló­ja alkalmából. Gyermekeink sze­rencsére csak könyvből, filmből ismerik a háború pusztításait, de' mint a kiállított képek tanúsítják, rendkívül érzéke­nyen reagálnak az át nem élt, de hal­lomásból ismert borzalmakra. Adassék meg ne­kik, hogy sose csapja meg őket a háborúk szele. Kovács Anikó (4. osztályos) első dí‘ jas munkája. Horváth Ákos (gimn. 1. oszt.) a középiskolások kategó­riájában nyert első díjat. A Közalkalmazottak Szakszer­vezetének budapesti bizottsága gazdag programú júniálist ren­dez június elsején reggel 9 és délután 6 óra között a Népsta­dion és intézményei területén. A színes sport- és kulturális programok mellett számos más szórakoztató érdekesség várja a látogatókat. Lesz haditechnikai és hőlégballon-bemutató, moto­ros sárkányrepülés és így to­vább. E speciális programok kö­zött kapott helyet a „Computer kuckó” is, ami nem más, mint a SZÁMALK szakszervezeti bi­zottsága által szervezett mikro- számítógépes játék- és vetélke­dőműsor. A SZÁMALK (Számítástechni­ka Alkalmazási Vállalat) négy nagy sátrat állít fel. Az első, úgynevezett információs sátor­ban a vállalat szolgáltatásait propagáló kiadványok, szóróla­1985. május 27., hétfő PETŐFI RÁDIÓ NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 8,05: Népdalcsokor. — 8,50: Délelőtti torna. — 9,05: Nap­közben. Zenés délelőtt. — 12,10: Fényes Szabolcs művei­ből. — 12,25: Kis magyar nép­rajz. — 12,30: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig... A rá­dió kívánságműsora. — 17,05: Ä budapesti ökölvívó EB-ről jelentjük. — 17,20: Zenekari muzsika. — 17,30: ötödik se­besség. — 18,30: Zeneközeiben. — 19,30: Sportvilág. — 20,05— 23,00: Show, ami show. Válto­zatok a szórakozásra. — 23,20: A cornwalli kalóz. Részletek Sullivan operettjéből. — 21,00 —4,30: Éjféltől — hajnalig. 17,00: Hétnyitó. Hétfői in­formációs magazin. Telefon: 11—141. (A tartalomból: Hírek — Kulturális és közlekedési in­formációk — Fészekrakás ’85 — Hallgatóink leveleire dr. Kövér Antal válaszol — Tudó­sítások, riportok — Lapszem­le) — 18,28: Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Haskó Jó­zsef.) SZLOVÁK TV 15,00: Beszélgessünk a neve­lésről. — 15,30: Hírek. — 15,35: Iskclatévé. — 16,00: A medvék paradicsoma. Természetfilm. — 16,30: Tanácsadó műsor. — 16,45: A szocializmus világa. — 17,10: Iránytű. — 18,00: Fe­jezetek a mikroelektronikából. — 18,20: Esti mese. — 18,30: A rendőrség nyomoz. — 18,35: Telesport. — 18,40: Életünk krónikája. — 19,10: Gazdasági jegyzetek. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: A mi időnkben. Tv­film. — 21,30: Időszerű témá­ról. — 21,55: Rejtvénykedve­lőknek. Bűnügyi film. — 23,10: Hírek. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: FLASHDANCE. Béke mozi: de. és du.: ROC- CO ÉS FIVÉREI I—II. Móricz mozi: A SÁSKA NAP­JA I—II. Kert mozi: BOMBAJÖ BOK­SZOLÓ. 27., hétfő, 19,00: A homok vándorai. Vörösmarty—Bajor. Jegyek a bérleten kívül is válthatók! pok és szóbeli tájékoztatás mel­lett a SZÁMALK kiadásában megjelenő könyvek lesznek be­szerezhetők. A második sátor­ban szórakoztató és vállalatis­mertető videoprogramokat vetí­tenek. A harmadik és negyedik sátrak szolgálnak majd a már említett számítógépes játékok számára. Kicsik és nagyok egy­aránt játszhatnak a Commodore 64 típusú számítógép játékprog­ramjaival és összemérhetik tu­dásukat Basic-programozásban ugyanúgy, mint a számítástech­nikai tesztkérdésekre adandó helyes válaszok tekintetében. A győztesek értékes díjakat is nyerhetnek. J rrTra hallgassunk ü ill 11 NÉZZÜNK MEG B

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents