Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-25 / 121. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. május 25. „PIROS PÜNKÖSD NAPJÁN”. A pünkösdi királynőválasztás szokása még ma is él az ország nyugati részein. Hagyományos formáját a Kapuvár melletti Vitnyéd község­ből mutatjuk be. Népviseletben házról házra járnak, énekelnek és így kísérik a nép­szokás központi figuráját, a selyemkendővel lefátyolozott kiskirálynőt. (MTI Fotó — Fényes Tamás felvétele) Ügyfélfogadás N incs ügyfélfogadás! — mondták kórus­ban, amikor az ügyfél belépett a nyíregy­házi Dózsa György utcai földhivatalba, hogy a la­kásügyével kapcsolatos adathalmazt két újabbal egészítse ki. Rendben, mindennap nincs ügyfélfogadás. De mi lenne, ha a földhiva­tal egy olyan nyomtat­ványt, levelet, értesítést postázna, melyen rajta van az is, hogy az ügyfél mikor tehet eleget a hi­vatal kérésének, mert nem mindenki postán küldi hozzájuk az ügyin­tézéshez szükségessé váló adatokat, iratokat. Még kellemetlenebb, ha vala­ki vidékről utazik be fe­leslegesen, mert pont ak­kor nincs ügyfélfogadás. Azt meg azért kissé túlzás elvárni, hogy mindenki „fejből” tudja: ^ földhi­vatalban mikor van, mi­kor nincs ügyfélfogadás. (cselényi) Éled az élet Gergelyiugornyán Start—gondokkal Elkészült a Tisza-port rendezési terve Nyíregyházáé hiányzik Itt a térkép- hol a térkép ? Kicsit még várni kell a nyitásra, de már megélén­kült a forgalom Gergelyi­ugornyán, az üdülőkörzet­ben. — Napsütéses délelőttö­kön tíz-tizenöt kocsi is meg­áll a kerítésen túl: jönnek érdeklődni, hogy mikor nyi­tunk már — pihen meg a sóderlapátolásban Megyesi Béla fürdővezető. — A hosz- szú tél miatt késve kezd­tük a felkészülést. Ráadásul kevesen vagyunk. Rengeteg a tennivaló, jut belőle bőven a fürdővezető­nek is, hiszen június 1-én nyitni kell. A szokatlanul ri­deg tél bizony megviselte a strandot. A medencék belse­je feltöredezett, javítás után újra kell festeni valamennyi*. Helyenként megsüllyedt a beton, az sem maradhat így. Nagy telünk volt, mégis sok­nak tűnik a hiba, hiszen a fürdő még csak most egy­éves. Nehéz volt a kezdet az út másik oldalán, a szabad­strandon is. A májusi ára­dás miatt iszaptenger öntöt­te el a partot. A naményi fogyasztási szövetkezet dol­gozói kezdhetik elölről a ta­karítást, festést. — Május 20-ra legalább a söntést ki akartuk nyitni. Sajnos a Tisza keresztülhúz­ta a számításainkat — pana­szolja Gergely Ferenc, az áfész elnöke. Gazdagabb választékot! — Nagy baj ez — folytat­ja az elnök —, mert eddig még nemigen volt hasznunk az üdülőkörzetben. Az ideá­lis 4 millió forintos forga­lomnak tavaly csupán a felét értük el, pedig mi gondos­kodtunk az üdülőhajó vendé­geiről is. Ráadásul korsze­rűsítettük az éttermet: ön­kiszolgálóvá alakítottuk. A forgalom javítására az áruválaszték bővítését ha­tározta el a szövetkezet. — Korábban gyakran elő­fordult, hogy délutánra el­fogyott a tej, a kenyér. Ezen változtatni szeretnénk, pél­dául tartós tej árusításával. Az idén forgalomba hozunk vágott baromfit, amihez a HUNNI ACOOP-tól kaptunk hűtőszekrényt. Sokan hiá­nyolták a jégkrémet: lesz az is. Szükség is van színvona­las ellátásra, mert a nyári hétvégekén gyakran 10—15 ezer ember is pihen a par­ton: átlagosan ezer-ezerkét­százan pedig folyamatosan kinn tartózkodnak. Tavaly Debrecenből több alkalom­mal indítottak különvonatot Gergelyiugornyára. Sérel­mezték is a szalkaiak, hogy ott nem állt meg a vonat, de már Debrecenben zsúfolásig megteltek a vagonok. A szabadstrand homok­padja, s a melegvizes fürdő — amely vize vetekszik a hajdúszoboszlóival — egyre vonzóbb. Mind többen sze­retnének telket venni, nya­ralót építeni a környéken: főleg debreceniek, kazincbar­cikaiak, nyíregyháziak. „Csak“ a pénz hiányzik... — Ez év februárjában hagytuk jóvá a Tisza-part részletes rendezési tervét — mutatja a térképet Tóth Ist­ván, a tanács városgazdál­kodási osztályvezetője. — Jelenleg 132 faház sorakozik az árterületen, ahol további 280 építésére van mód. A védett oldalon pedig közel száz új üdülőtelket lehet lét­rehozni. Már meg is kezdtük a telkek egy részének kiala­kítását, melyek várhatóan jövőre kerülhetnek tartós használatba. S még mi min­den kellene! Legsürgetőbb egy salakos autóparkoló ki­alakítása a hidegstrand be­járatánál, mely június köze­pére készül el társadalmi munkában. Már az első év­ben kinőtte a forgalom a melegvizes fürdőt: bővíteni kell — akár a kempinget. Folytatni szükséges a közmű­vesítést is. ötlet van bőven, „csak” a pénz hiányzik. A szabad­strand bevétele — átlagosan évi 40 ezer forint — még a karbantartásra sem elég. És akkor hol van az ott dolgo­zók bére, a közvilágítás, a víz, a szemétszállítás... A már meglévő nyaralók telkét az idén tartós használatba adja a tanács, ennek a be­vételéből folytatják a köz­művesítést. Ugyanakkor el­esnek évi 200 ezer forinttól, vagyis a házak után szedett területhasználati díjtól. Az utóbbi időben egyetlen fillér támogatást sem kapott az üdülőterület fejlesztésére a város. Hiába segít lelkesen a környék apraja-nagyja, mindent nem lehet társadal­mi munkában megoldani. Lépni kell, mert Gergelyi- ugornya vonzó hatása már túlnőtt a megye keretein. Házi Zsuzsa — Egy nyíregyházi város­térképet kérek! — Sajnos, azzal nem szol­gálhatok — hallhatjuk nap­jában többször is a város szinte valamennyi könyves­boltjában. A helyzet ugyanis az, hogy a megyeszékhely várostérképe már jó ideje hiánycikk, de kevés helyen kapható a megyét bemutató kiadvány is. A nyaralások, utazások ro­hama előtt nélkülözhetetlen térképek, útikönyvek vá­lasztéka igen változó. A Kos­suth téri könyvesboltban pél­dául a Világjárók sorozatból 10 féle kiadvány kapható, bár a kereslet visszaesett az utóbbi időben. De nincs tér­kép Bécsről, amit pedig so­kan keresnek. Kevés az at­lasz is. Régen hiánycikk a képes politikai, gazdasági vi­lágatlasz, talán jövőre kap­A legfrissebb felmérések szerint több mint 85 hektár állami földet hasznosítanak mezőgazdaságilag Kisvárda külterületén és a zártker­tekben. A terület nagyobbik felén a termelőszövetkezet gazdálkodik. 1980-ban tíz év­re kötött szerződéssel adták ki bérlőknek azokat a része­ket, melyek a városrendezé­si tervben a jövőben belte­rületként szerepelnek. A vá­rosban 13 olyan ingatlan van, amin a legutóbbi belvíz romba döntötte a lakásokat, és tulajdonosaik építésre al­kalmas cseretelket kaptak. A megüresedett portákon je­lenleg szintén gazdálkodnak. A földhasználók igen gyak­ran váltogatják egymást. A Ha ezt a három szót így egy­más mellett látjuk, nem gon­dolhatunk másra, mint valami súlyos bűncselekményre. Az esetek többségében így is van, ezúttal azonban szerencséseb­ben alakultak a dolgok. Ha min­denki, akit megtámadnak, aki­vel szemben fenyegetőznek, olyan higgadtan, nyugodtan döntene: mit is tegyen? — mint a kemecsei B. Károly, valamivel szebben alakulna a bőnözési sta­tisztika . . . Nyár végén történt, hogy egy korábbi nézeteltérés miatt a 49 éves Svantner János hangot (nagy hangot) adott elégedet­lenségének. A kiabálás közben bement a szomszéd (és akkor éppen haragos) udvarára is. B. Károlynak sikerült minden kü­lönösebb gond nélkül kivezetnie az őt öléssel fenyegető Svant- nert. Kis idő elteltével azonban ható lesz. Nincs az a meny- nyiség, amit autóatlaszból ne tudnának eladni. Hiánycikk, pedig sokan keresik Cseh­szlovákia, Románia, Lengyel- ország útikönyveit. A Szarvas utcai könyves­boltban Románia, Bulgária, Kelet- és Nyugat-Európa tér­képei új kiadásban kapha­tók. Gazdag a kínálat úti­könyvekből. Rég volt ilyen gazdag választék a megyéket bemutató, s a Balatont is­mertető útikönyvekből. A két kiemelt példa a töb­bi megkérdezett könyvesbolt választékát is érzékelteti. Megállapítható, hogy főleg a környező országokat bemu­tató útikönyvek és térképek iránt nagy a kereslet. A vá­laszték mindenütt hasonló, de persze különbségek van­nak. (k. é.) tartós földhasználatról pél­dául az elmúlt évben húszán mondtak le, négyen pedig a tíz esztendőre szóló föld­hasznosítási szerződést mond­ták vissza. A cserélődés oka részben, hogy a bérlők nem találták meg számításukat, az elvégzett munkával nincs arányban a jövedelem, más­részt a földhasználók túl költségesnek találták a terü­let mezőgazdasági hasznosí­tását. A bérelt, mezőgazdasági­lag hasznosított területek ki­segítő gazdasági szerepet töl­tenek be. Ügyes és szorgos munkával a család évi zöld­ség-gyümölcs szükséglete megtermelhető. (r. g.) a részeg szomszéd késsel és bal­tával tért vissza. Ekkor is si­került eltávolítani a portáról, de nem sokáig maradt távol. A harmadik menetben már kaszá­ra kapott, s azzal csapkodott B. felé, akinek most is helyén volt az esze, s bántódás és bántás nélkül tudott megszabadulni a nemkívánatos esti vendégtől. B. Károly higgadtságának kö­szönhetően nem történt súlyo­sabb bűncselekmény, mindkét fél megúszta sérülések és eset­leges komolyabb következmé­nyek nélkül az esetet. Svant­ner Jánost így csak magánlak­sértés miatt vonta felelősségre a Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Tolnai Erzsébet tanácsa. A Jog­erős Ítélet szerint büntetése 10 hónap szabadságvesztés — amely­nek végrehajtását 2 év próba­időre felfüggesztette a bíróság — és 3000 ezer forint pénz mel­lékbüntetés. Gyakran gazdát cserél Hobbitelek zártkertben A tárgyalóteremből Balta, kasza, kés Népszerűek az új üzemeltetési tormák Kockázat és meolőöv Frissebb árut, figyelmesebb kiszolgálást, pontosabb és gyorsabb vásárlási körülmé­nyeket találnak a vásárlók a szerződéses és jövedelemér­dekeltségű üzletekben. 1983. június 1-től, (amikor az első ilyen üzemeltetésű boltok kezdték meg működésűket Nyíregyházán) egyre népsze­rűbb ez a forma az élelmi­szer-kereskedelemben. Míg tavaly az évi összes forga­lom — 1,339 milliárd forint — 40 százalékát adták a jövede­lemérdekeltségű és szerződé­ses boltok az élelmiszer-kis­kereskedelmi vállalatnak, ad­dig az idén már a teljes for­galom hetven százalékát. Amikor az új üzemeltetési formákról már bizonyos ta­pasztalatot szereztek a vásár­lóik és a kereskedők, a jöve­delemérdekeltségű bizonyult a legnépszerűbbnek, és ma is ebben a formában üze­meltetnék az üzleteket leg­szívesebben. Ez a megoldás lehetőséget teremt a kocká­zatvállalásra, de mentőövnek ott a biztos vállalati háttér. A kereskedelmi dolgozók igyekeznek a költségek csök­kentésével, kulturáltabb ke­reskedelmi magatartással el­hódítani a vásárlókat, ami a konkurrenciát is a ponto­sabb üzletvezetésre, a figyel­mesebb kiszolgálásra készte­ti, vagy éppen kényszeríti. Bővítették a választékot a jövedelemérdekeltségű bol­tok. Vágott virágot, boríté­kos alkalmi képeslapokat, újságot, folyóiratokat is ta­lálnak ezekben a boltokban a vevők. Jobban odafigyel­nek arra, hogy a hamar üde- ségét vesztő zöldséget, gyü­mölcsöt délután már másod- osztályúként árusítsák. Kí­sérletként idén június 1-től a jövedelemérdekeltségű bol­tokban a tejet és a kenyeret adhatják olcsóbban is. Ez természetesen az adott hely­zettől függ. Ha például zárás előtt még nagyon sok kenyér van, célszerű olcsóbban kí­nálni, mert másnap már szikkadtabb, s nem biztos, hogy elmegy, és nagyobb a veszteség. A tejnél hasonló a helyzet. A vállalatnak éven­te másfél millió forint vesz­teséget okoz a tej és a ke­nyér leírása. A lakosságnak is jelentős megtakarítás len­ne, ha a fogyaszthatósági időn belül olcsóbban vehet­né meg ezeket a termékeket. S hogy mennyire nem mindegy a kereskedőknek és a vállalatnak sem ez az üze­meltetési forma, bizonyítja az a tény, hogy 1984-ben az ÉKV nyeresége 23,5 millió forint volt, s ennek 80 szá­zaléka az új üzemeltetési formákból származott. Egye­lőre a nagyobb üzletek, ABC- áruházak választják a jöve­delemérdekeltségű gazdálko­dást. Ahol áttértek erre, 2—5 fővel csőikként a dolgozók létszáma. Javult a közösségi szellem, körültekintőbbek a berendezések, felszerelések megóvása terén. Az önálló­ság érezteti kedvező hatását is. Eredményeik elismerése­ként tavaly 340 ezer forint pluszjövedelmet osztottak szét a 4 ABC-áruház 19 ve­zetőjének, dolgozójának. 1985-re 1,42 milliárd forin­tos forgalmat tervezett az élelmiszer-kisker. Ebben az évben már a dolgozók 84 százaléka, 530 ember az uj üzemeltetési formában mű­ködő boltokban dolgozik. (t. k.) Vastaps 4 Magyar Állami Népi Együttes „Táncra lá­bam” cimű műsorával szórakoztatta a domb- rádiakat a napokban. Telt ház és kultúrára éhes közön­ség várta őket. Nem csoda, hiszen már évek óta nem volt ilyen rendezvény a művelő­dési házban. Sokan kétkedve is fogadták a fővárosból ide­érkező művészeket, hogy kapnak majd egy holtfáradt társaságot, akik csak kény­szerből „adják le” műsoru­kat. Nem Így történt. A lelkes fiatalokból össze- állitott tánckar kitett magá­ért meg a Berki László és Oláh Jenő által vezette zene­kar is. A közönség látva a színvonalas produkciókat, nagy tapssal jutalmazta azt. Így aztán bemelegedtek a táncosok és a zenekar is. Nemegyszer a vastapsot rá­adással kellett jutalmazniuk. Igazi mulatságot teremtettek a táncosok a színpadon. Együtt éltek a közönséggel, akik élvezték a szebbnél szebb táncokat és gyönyörködtek a gazdagon hímzett ruhákban ugyanúgy, mint a csángó­magyarok táncát előadó fe­hér öltözékben. Befejezésül a kartall bukós friss csárdást és a lőrincrévl mulatságot hagyták. A szűnni nem akaró vastaps volt a jutalom. <sz- e.) Az értékes fűzvessző A mély fekvésű, más mezőgazdasági termék ter­mesztésére alkalmatlan, vizes területekről hektáronként mintegy öt tonna füzvesszőt lehet betakarítani, aminek az értéke kétszerese a jó búzatermő terület hozamá­nak. A pangó-savanyú talaj kiválóan megfelel a fűz- vessző telepítésére. A fiatal növényeket évente négy- szer-ötször is kapálják, műtrágyázzák, permetezik, de megéri. A kenderfűznél, az aranyfűznél, a nemes ame­rikai füzvesszőnél nincs jobb anyag a kosárfonásra, kerti bútorok, különféle használati cikkek készítésére; összesen mintegy hatszázféle terméket állítanak elő fűzfavesszőből, köztük sokféle kedvelt kosarat.

Next

/
Thumbnails
Contents