Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-22 / 118. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. május 22. Választási nagygyűlés Nyíregyházán Bognár József akadémikus felszólalása. (Folytatás as 1. oldalról.) A nagygyűlés szónoka rámutatott: kulturált, jól öltözött, egészségesebb is lett nemzetünk, olyan, amely kivívta a nemzetközi elismerést, amelyről mindenütt tisztelettel beszélnek. Volt időszak, amikor a világ csupán tizenegy magyar labdarúgó neve alapján ismerte ezt az országot. Ma az elismerést egy egész nép vívta ki gazdasági és szellemi produktumával. A sikert manapság a többi között a győri balett, a rakamazi cipő, a szabolcsi alma aratja. Van tehát erőnk és ennek az alapja munkánk mellett a világban betöltött konstruktív szerepünk. Ennek a választásnak. is a célja, hogy őrizzük meg és fejlesszük tovább munkánk gyümölcsét. Pártunk 1956-ot követően bebizonyította, hogy tudott tanulni a tudományos világnézetből, képes volt okulni saját hibáiból és a valóság talaján állva néz szembe a nehézségekkel is. Népünk megérti és támogatja ezt a politikát az utóbbi évek nehezebbé vált körülményei között is, amikor a párt őszintén megmondta: nehéz évek következnek. Ez a bizalom munkánk alapja akkor is, amikor a párt népünk cselekvő hozzájárulását kéri a további fejlődés alapjai lerakásához. Az 1985-ös esztendő nem akármilyen év, hanem a hetedik ötéves terv megalapozásának időszaka. Sajnos, a kemény tél, s ennek számos negatív hatása miatt nem indultunk jól az első hónapokban. Ezért is van nagy jelentősége annak, hogy a magyar nép magáévá tegye a Központi Bizottság felhívását: legyünk úrrá a nehézségeken, készüljünk fel jól a következő évekre. Nem több, hanem jobb, okosabb és bölcsebb munkára van szükség. El . kell sajátítanunk minden tudományos ismeretet, hozzáértőbb, okosabb tevékenységgel ki tudunk lábalni a ma feszítő gondokból, s megalapozhatjuk az elkövetkező évek életszínvonalat emelő céljait. Ehhez felkészültebb, jobb vezetők is szükségesek, de ma az országnak a legnagyobb szüksége arra van, hogy minden dolgozó támogassa a hatékonyabb, a jövedelmezőbb és a jó minőséget előállító munkát. Ma elsősorban ezzel mutathatjuk meg, menynyire szeretjük országunkat, milyen hazafiak vagyunk — mutatott rá Berecz János, majd így folytatta: — Szabolcs-Szatmár megye történelmi öröksége folytán kétszeresen is mostoha gyermeke volt az országnak, ezért történelmi elmaradást kell behoznia. Az elmúlt két évtizedben a haza édes gyermekeként bánt ezzel a tájjal és lakóival, de a húsz év nem volt eh g minden hátrány behozására annak ellenére, hogy az itteni lakosság is megtanult korszerű ipart teremteni, okosan dolgozni. A megye jó néhány körzetéből még sokan ingáznak és sok településen munkáskezek még munkára várnak. Sok természeti értéke is van a megyének, de a természet sosem volt bőkezű az itteni földek minőségével. Mégis a nagyüzemi mezőgazdaság létrejötte után elismerést érdemlő termésátlagot ért el a szabolcsi mezőgazdaság — ezt mutatja az idén a közös gazdaságoknak odaítélt számos kiváló cím is. Ugyanakkor vannak még gazdaságtalanul termelők, segítségre szorulók is. Jelentős értelmisége is van már a megyének, akik itt nevelődtek és akik az ország más területeiről itt vállaltak munkát. A Központi Bizottság titkára ezután arról szólt, hogy a megyei tanács a közelmúltban ezeket az eredményeket és gondokat felvázoló jelentést terjesztette a kormány elé. Olyan beszámolót, amely szembenézett a valósággal, amely nem követelőzik, de segítséget kér ahhoz, hogy a következő öt év alatt több központi támogatást kapjon ez a táj. Őszinte örömünk, hogy a kormány nagyobb támogatást helyezett kilátásba, s hogy a megye dolgozói nagyobb hozzájárulási készségét is tolmácsolták a szabolcsi vezetők a kormánynak. A megye lakosait, vezető intézményeit, pártszervezeteit ismerve, nyugodtan mondhatom: jó kezekben van az országnak ez a része és munkája nyomán ki fogja vívni, hogy felzárkózzék az országos átlaghoz. Berecz János ezután a következőket mondta: — A választásokon a magyar állampolgárok a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját is minősítik, hiszen a Hazafias Népfront választási felhívása a XIII. kongresszus országépítő elképzeléseit a fejlett szocialista társadalom továbbépítését fogadta el cselekvési programjának. Meggyőződésünk és történelmi tapasztalatunk, hogy a szocialista fejlődés meghatározó követelménye a marxi—lenini típusú párt vezető szerepe, irányító és szervező munkája. A mi pártunk betölti történelmi küldetését: tudományos elméleti megalapozottsággal elemzi nemzeti létünk feltételeit, adottságainkat, alkotóan feltárja lehetőségeinket és határozza meg az adott időszak gyakorlati tennivalóit. A mi pártunk már több évtizede képviseli és alkalmazza a magyar politikában az elvi folyamatosságot és a szüntelen megújulási képességet. Ezt fejezi ki az is, hogy a pártból és a párttól indultak és indulnak ki a társadalom fejlődéséhez szükséges legfontosabb kezdeményezések, beleértve a szükséges reformokat is, valamint helyes megvalósítás értő politikai felügyeletet, amelyet a párt megtisztelő feladatként gyakorol. Pártunk a munkás- osztály politikai szervezeteként született, de a társadalom élén legfontosabb nemzeti intézményünk is. Folyamatosan a különböző osztályok, rétegek és csoportok közös pártjává vált azáltal, hogy egyezteti a társadalomban természetesen megjelenő érdekeket, politikájában hasznosítja az egyes rétegek társadalmi szervezeteinek véleményét, rangsorol a fontos és kevésbé fontos, az időszerű és az országos vagy a helyi politikában érvényesíthető szükségletek között. A különböző érdekek létét, kifejeződésük jogát egész politikai rendszerünk és mindennapi gyakorlatunk egyre inkább magától értetődőnek tekinti. Politikai rendszerünk, amelyet történelmi tapasztalataink és sajátos körülményeink figyelembevételével tudatosan fejlesztünk, alkalmas arra, hogy számba vegye az állampolgárok igényeit és szervezze a kielégítésük feltételeit létrehozó termelési tevékenységet, a munkát. A párt elvei szerint, politikai gyakorlatában nem egyedül intézi az ország minden ügyét, nem monopolizálja a hatalmat. A párt olyan népi, a népben gyökerező vezető erő, amely elismeri, hogy az általa vezetett társadalomban a különböző érdekek, különböző szervezetek által képviselhetek. A szövetségi pulitika lényege e szervezetek álláspontjának összhangba hozása, bekapcsolása a politikába. Magyarországon történelmi okok következtében az egy- pártrendszer szilárdult meg. E körülmények között pedig különösen fontos, hogy kifejeződhessenek, intézményesüljenek és a politikai figyelem tárgyává váljanak az eltérő részérdekek. így vannak bírálatok, ellenvélemények, létezik egyfajta intézményekben is megtestesülő társadalmi kontroll és az ezt jogilag biztosító garanciarendszer. Mi nem versengő, egymást kizáró pártprogramok alapján folyó, a politikai erőket megosztó választási színjátékban politizálunk, hanem a közös célra törekvő emberek véleményének sokszínűségét előnyünkre fordítva építjük a szocializmust. A több évtizedes fejlődés során kialakult politikai intézményrendszerünk alkalmas az érdekek érvényesítésére, egyre eredményesebben kezeli az újra és újra születő ellentmondásokat, a keletkező feszültségeket. Ma már inkább a hatékonyság, az eredményesség, az eszmeipolitikai orientálás területén van szükség előrelépésre. Ügy véljük, ennek útja a szocialista demokrácia további kibontakoztatása. A választó honpolgároknak érezniük kell, hogy nemcsak értük politizálunk, hanem velük együtt, véleményüket kikérve és figyelembe véve. Így a mi pártunk politikája a társadalmi közmegegyezésre épül, kifejezi a közakaratot. Ha a politikai rendszer így működik, ha az egyetlen, a vezető párt így, a társadalmat szolgálva politizál, akkor teljes mértékben szükségtelen a politikai váltógazdaság, a többpártrendszer nálunk eddig minden esetben végletesen kiélezett gyakorlata, hiszen demokratikus, működőképes viszonyok teljesednek ki, közegyetértés uralkodik és közmegelégedés születik. — Szocialista demokráciánk jelenlegi szintje minden eddiginél teljesebben biztosítja az alapvető politikai jogokat, kiterjeszti az ezek érvényesülését segítő jogi biztosítékokat. Az a tény, hogy a társadalom különböző osztályai, rétegei és csoportjai a hatalom gyakorlásának részeseként folytatnak politikai tevékenységet, ami egyben ezen jogok közvetlen alkalmazását is jelenti. Mi abból indulunk ki, hogy a magyar nép elkötelezett a társadalmi haladás, a szocializmus mellett és ehhez ragaszkodunk. Nálunk szocialista demokráciában szocialista szabadságjogok érvényesülnek. A gondolatok, a vélemények szabadsága a szocializmuson belüli utak, megoldási módok szabad gyakorlatát, sőt vitáját, jelenti, s nem jelenti az anti- szocialista gondolat szabadságát, a nyíltan ellenséges, vagy sanda nézetek szabadjára engedését. A demokrácia és a szocializmus egymást feltételező, kiegészítő fogalompárja csak így, együttesen lehet alapja politikai rendszerünknek. A gondolatszabadsággal kapcsolatos felfogásunkba tehát nem férnek bele a szocializmussal ellenséges politikai alapú megnyilvánulások. De beleférnek a nem politikai alapú világnézeti különbségek. Az elmúlt történelmi időszak bizonyította, hogy a vallásos és az ateista honfitársak között lehetséges a jó viszony: sőt olyan alapvetően eltérő világnézetet valló intézmények, mint a szocialista állam és az egyházak között lehetséges a politikai együttműködés. Ahogy a XIII. kongressus határozata mondja: „Az együttműködés a haza sorsáért érzett felelősségre épül.” A szocializmus közös vállalása az MSZMP szövetségi politikáján alapuló, népfrontegyüttműködés fűz össze bennünket. Világnézeti különbségeink ugyan nem szűnnek meg, de az értelmes politika ezeket nem dramatizálja harccá, az érvek helyett nem alkalmaz adminisztratív eszközöket, vagy a lélektani terror kétélű fegyverét. Annál inkább nem, mert számos kérdésben — például a béke megvédéséért Ifjú választók folytatott küzdelemben azonosak céljaink, törekvéseink. De megtaláljuk a közös hangot a hátrányos helyzetűek- ről és az öregekről való gondoskodásban, a családvédelemben. Végezetül Berecz János a magyar—szovjet kapcsolatokról szólva kiemelte: a két nép közötti barátság erősítése, gyarapítása sajátos feladata a határ menti Szabolcs megyében élőknek, őrizni, gazdagítani szükséges ezt a barátságot külön is szép feladat. Felszólalt a nagygyűlésen Bognár József akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézete igazgatója, a Hazafias Népfront országos listáján szereplő képviselő- jelölt. — őszinte örömmel jöttem Szabolcs-Szatmár megyébe, amely a honfoglalás idejétől fogva oly nagy szerepet játszott és játszik a magyar történelemben, amely annyi nagy hagyomány őrzője és amely annyi nagy magyar szellemet, írót, poétát és tudóst adott a magyar életnek. A magyar történelem viharos és nehéz évszázadaiban ez a föld népének vitalitásánál, bátorságánál és teljesítőképességénél fogva mindig talpra állt és nem csak önmagát volt képes fenntartani, hanem az egész ország fennmaradásához, gyarapodásához is hozzájárult. Ezt követően szólt arról, hogy a választásokon annak a programnak sorsáról és jövőjéről döntünk, amelynek jegyében az ország vezetése fejlődésre és megújulásra törekszik. A választásra világ- politikailag bonyolult, belpolitikai szempontból további fejlődésünk rendkívül fontos időszakában kerül sor. Ezért a választókkal folytatott párbeszéd során nem csak a múltról kell számot adnunk, hanem a jövő feladatairól is szólni kell, hiszen a holnap alakulása az emberiség és az egyén életében is döntő kérdés. A szövetségi politikáról szólt ezután, s hangsúlyozta: ez az MSZMP politikájában új értelmet kapott. Minden progresszív mozgalomban döntő, miként képes a nemzethez viszonyulni a hatalom meghódítása után. Végzetes hibát jelent — tanultuk meg korábban —, ha nem a tömegek érdekeit, aktivitását vesz- szük figyelembe. A nemzetet kell vállalnunk saját folytonosságával, biztosítani kell a demokráciát, az érdekek egyeztetését, a célok közös kidolgozása lehetőségét, hiszen a közös gondolkodás és cselekvés nyújtja a legnagyobb fejlődési sebességet, növeli az emberek felelősségét. 1956-ot követően a nemzeti egység olyan útját járjuk, amelyben mindenki jól érzi magát, vehet részt a szükséges utak keresésében, ahol minden társadalmi joga nagygyűlésen. nak nagyobb felelősséggel kell párosulnia. Nagy érdeme ez a Magyar Szocialista Munkáspártnak. A gazdaságra áttérve a felszólaló elmondta: a világ felgyorsult és nálunk sem elég a régi tempójú fejlődés. Munkánkat össze kell vetnünk a világgal, ellenkező esetben elmaradunk. A nemzetgazdaságok átrendeződnek, s új régiók nagy tempóban fejlődnek. Ez a felismerés vezetett hazánkban arra az elhatározásra, hogy új növekedési modellt vezessünk be. A magyar gazdaságpolitika eredményei már megmutatkoznak a mezőgazdaságnál és az iparban is. Sok a kedvező jel, de most nem egyszerű fejlődésre, hanem fordulatszerű váltásra van szükség, hiszen olyan változás megy végbe a világban, amikor a külgazdasági tényezők döntő szerepet játszanak. Allkalmaz- kodnunik kell a világszínvonalhoz a költségekben, a műszaki fejlesztésben — csak így lehet javítani pozícióinkat. Ez a nagy kihívás magasabb ipari és mezőgazdasági kultúrát feltételez. Megtanultuk, hogy a magyar szocialista társadalom fejlődésének nincsenek a gazdaságtól független kérdései, s hogy mind az ipar, mind a mezőgazdaság igényli a jobb kereskedelmet, a külpiaci információkat, a gazdasági területek közötti együttműködést. Külgazdasági munkánkat befolyásolja a nemzetközi politika, ezért is nagy a jelentősége a küzdelemnek a békéért, a barátságért. Összeköt minket a világgal az aktivitás, az összetettség és a változatosság hozzájárul jó hírünk gyarapításához. Jól végzett munkánk növeli az ország hitelét, megbecsülését, amely ma olyan, mint soha nem volt hosszú évszázadok óta. — Államunk e politikára kér bizalmat. Meggyőződésem, hogy népünk támogatja e politikát, mert ez az út, amelyet a továbbiakban járni kell. Erre biztosíték az elmúlt évtizedek számos eredménye. A nagygyűlésen többen felszólaltak. Suhai Józsefné, a Taurus nyíregyházi gyárának dolgozója elmondta, hogy a 3100 fős munkáskollektívában is mindennapos téma a választás. A jelölőgyűlések részeseiként támogatták a fiatal munkás-képviselőjelölteket. A megélénkült közéletet nagymértékű politikai aktivitás, érdeklődés kíséri az üzemben. A népfrontprogram lehetőséget nyújt a jobb életre, de ehhez a munkásoknak is jobban kell dolgozni, hiszen naponta szükséges vizsgázni termékeikkel a bel- és külpiacon. Csak a hatékonyabb munka lehet mód a gondok leküzdésére, — ezt tudják a munkások, s ezért ígérnek támogatást az ország vezetésének mindennapi tisztességes munkavégzéssel. Tóth Ferenc, a rakamazi Győzelem Tsz kollektívájának nevében szólt. a nagygyűlés résztvevőihez, elmondta: azt a képviselőjelöltet támogatják majd, akinek a programja országos kitekintésű, s egyúttal a helyi tennivalókra is jól rálát és mozgósít. Munkatársai nevében ígérte, hogy a megyénkben nagy súlyú mező- gazdaság fejlesztéséből kiveszik a részüket. Kérte a segítségei az értékesítési gondok csökkentéséhez, a falu népességmegtartó képessége növeléséhez. Dr. Fekete Károly nyíregyházi református esperes kitért arra, hogy a vallásos érzületű emberek a Hit, Haza, Emberiség hármas fáklyájával kezükben szeretnének szavazni arra a politikára, amely jó együttműködést teremtett meg a magyar állam és egyházak között. „Teljesen más világnézetet vallanak sok mindenben hívők és ateisták, de egyben ugyanazt: az ország előrehaladását és békéjét akarjuk! Amikor a hazáról beszélek, arra a népre gondolok, amely fegyelmezettebben, szellemi, tárgyi, anyagi feltételeit javítva akar élni Szántó Sándor, a nagy- ecsedi tsz kertészmérnöke, képviselőjelölt felszólalásában választókörzete üzenetét tolmácsolta, s elmondta, hogy olyan programra szavaznak, amelyért nagy felelősséggel akarnak majd dolgozni. Részfeladataik s e program végrehajtását szolgálják. Felelősségteljes szolgálat ez a javából, és r., nos szebb annál, amikor a közös akarat, a közös erő tehi t valamit a kisebb közö: gért, ezáltal az országért. ■; érzés — folytatta — hí gy ezt a jelölőgyűléseken is megfogalmazták az emberek. „Ha adottságunk nern is éri el az országos átlagot, akaratunk, elszántságunk meghaladja azt.” A választási nagygyűlés a Szózat hangjaival ért véget.
