Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-21 / 117. szám

1985. május 21. Kelet-Magyarország 7 A sikeres baromfinevelés sok tényezőtől függ. Meg­határozó a naposállat egész­egészségi állapota, a felne­veléshez szükséges feltéte­lek biztosítása. Az eredmé­nyes és a gazdaságos fel­neveléshez a kisüzemi ba­romfitartók részére javas­lat: Mindenekelőtt: naposcsi­béket eladni és forgalmazni csak úgy szabad, ha a szál­lításra használt kartondo­bozban jegyzékre felveze­tik a keltetést végző üzem nevét, címét, az állatok származási helyét, a kelés idejét és a naposcsibék származási helyén lévő to- j óállomány baromfitífusz szempontjából történt vér- vizsgálat eredményét. Ha valaki a piacon vásárol, írja fel az eladó nevét és lakáscímét, később erre szüksége lehet. Idősebb, vásárolt, vagy ajándékba kapott baromfit 14 napig ne engedjenek a meglévő állomány közé. Leghelye­sebb a vásárolt, vagy aján­dékba kapott baromfit azonnal levágni, a tollat, belet és mosóvizet úgy megsemmisíteni, hogy az­zal baromfi, kutya és macs­ka ne érintkezhessen. A NAPOSÄLLAT FOGADÁSA A naposállatok fogadásá­ra gonddal kell készülni. Frissen takarított és na­pokkal előbb már jól ki­fertőtlenített helyiségben fogadjuk a csibéket. Jó minőségű penészmentes al­mot kell biztosítani. Az ál­latok fogadására kijelölt helyiségben az állatok fa­jának és korának megfe­lelő hőmérsékletet bizto­sítsunk. Naposcsibék ese­tében 34 Celsius-fok' na­poskacsák esetében 30 Cel- sius-fok, naposliba esetében 31 Celsius-fok, pulykapipe Állategészségügyi tanácsok A sikeres baromiitartás érdekében esetén 36 Celsius-fok hő­mérséklet a megfelelő. A naposállatokat legalább öt hétig az idősebbektől el­különítve neveljük. A ba­romfiólakat hetenként ki kell takarítani. Legalább negyedévenként alapos fer­tőtlenítést kell végezni, ezt követően a meszelés vég­rehajtása is javasolt. a takarmAnyozAs A baromfiakat a fajnak és a kornak megfelelő ta­karmánnyal kell etetni. A naposcsibékkel az első nap­tól kezdve 2—3 hetes korig „baromfi indítótápot” etes­sünk. Ezen idő alatt a na­poscsibék egyedenként 25— 30 dekagramm tápot fo­gyasztanak. Baromfi indító­tápról a „baromfinevelő” táp etetésére 4—5 nap át­menettel fokozatosan tér­jünk át úgy, hogy a ba­romfi indítótáp mennyisé­get csökkentjük, a nevelő­táp-mennyiséget arányosan emeljük. A csirkék részére 7—8 hetes korig kb. 2,5 kg baromfi nevelőtáp szüksé­ges egyedenként. Zárt tar­tásnál ne feledkezzünk meg apró szemcséjű kavics ada­golásáról sem. A tápok csak szárazon etethetők. 7—8 hetes korig egyéb takarmány etetését, tápba való bekeverését mellőzzük. A tápot, száraz, szellős helyen tároljuk. A növendék csirkéket 9—10 hetes kortól 13 hetes korig félintenzív nevelőtáp­pal etessük. Lehetséges a háztáji broilertáp és jér- cetáp keverékével történő etetés is. Ekkor 10 héten 80 százalék legyen a ba­romfi nevelőtáp és 20 szá­zalék a jércetáp aránya. Ezt követően az arányt fo­kozatosan változtatni kell úgy, hogy abban a 13. hé­ten már 80 százalék legyen a jércetápból. A napi adag 7,5 dekagrammról folya­matosan 10 dekagrammra növelhető. A 13. héttől csak jércetápot etessünk. Ekkor a napi adag 10—11 deka­gramm. Tojótápra az álla­tok 20 hetes korától kell fokozatosan áttérni és a 22. héttől kizárólag csak tojó­tápot etessünk. Napi táp­szükséglet akkor 12 deka­gramm tyúkonként. Állategészségügyi előírások Az állatok egészségi ál­lapotát naponként figyel­jük. Ha az állatok szomor- kodnak, nem esznek, nem isznak, keveset mozognak, hasmenésük van, a tyúkok taraja megfeketedik, vagy az állatok a megszokottól eltérő hangot hallatnak, úgy azokat azonnal be kell zárni, az egészségesektől el kell különíteni és a tulaj­donosnak azonnal meg kell keresni a területileg illeté­kes állatorvost. Ha az állatok közül már elhullás is van, a hullát az állatorvos megérkezéséig jól zárható helyen kell őrizni. A tulajdonos, ha a vásárolt állatok, naposcsi­bék megbetegedését és el­hullását nem jelzi időben az állatorvosnak, elveszít­heti az eladóval szembeni esetleges jogos kárigényét. Fontos a naposállatok megfelelő vitaminnal tör­ténő ellátása állatorvosi ja­vaslat alapján. Antibioti­kumokat és egyéb gyógy­szereket csak szükség ese­tén és csak állatorvosi uta­sításra szabad használni. A vetőmagboltban, ÁFÉSZ- boltban és egyéb árusító­helyeken megvásárolható takarmánykiegészítőket csak a használati utasítás szerint szabad etetni. MAGÄNKELTETÖK A magánkeltető üzem tu­lajdonosának minden év­ben jelentési kötelezettsége van a Szabolcs-Szatmár Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állo­más felé. A keltetőgép be­üzemelése előtt kérni kell a tulajdonosnak a keltető­gépek nyilvántartásba vé­telét. A magánkeltetők csak állategészségügyi el­lenőrzés alá vont állo­mányból származó és ál­latorvosi igazolással kísért tenyésztojást vásárolhatnak meg és csak ilyen tojáso­kat rakhatnak a keltető­gépekbe. A keltetőüzemét be nem jelentő tulajdono­sokkal szemben szabálysér­tési feljárást kezdeményez­nek. Dr. Bodnár András megyei szakállatorvos Szabolcs-Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás Dohány a ház­tájiban A hét végén több százan tüsténkedtek a máriapócsi ha­tárban. A jó időt kihasznál­va megkezdték a dohánypa­lánta ültetését. A hatszáz öles háztáji parcel­lákba közel száz család töb- bedmagával dolgozott va­sárnap is. (Já­vor L.) Akácméz a kiemelt körzetekből Vándortanyai felvásárlás helyben A megyei fogyasztási szö­vetkezetek szervezésében 34 méhészeti szakcsoport mű­ködik, 1200 taggal. A keze­lésükben lévő méhcsaládok száma eléri a 32 ezret. A méz termeltetése, felvá­sárlása, értékesítése, igen nagy szakmai segítséget, odafigyelést kíván az AFÉSZ- ektől. Feladat a mennyiségi termelés mellett a minőség. Ez megköveteli az ÁFÉSZ- ektől, hogy időben megfelelő eszközökkel és anyagokkal lássák el a méhészeket. A méhészek elsősorban a megyében lévő nagy akáco­sokba települnek ki méheik- kel a virágzás idejére. Az akácméztermelés a leggaz­daságosabb és a legjobban értékesíthető. Várható, hogy az ország más területéről, a vándorméhészek akácerdein- ket most is megkeresik és termékeiket itt kívánják ér­tékesíteni. A múlt évek Az 1985. évi rendkívül szeszé­lyes Időjárás már többször pró­bára tette a kertbarátok nö­vényvédelmi tudását, szakmai hozzáértését. Így van ez a sző- lőperonoszpórával is! A szőlö- peronoszpóra elleni eredményes • védekezés az időjárás alakulásá­nak figyelemmel kísérésétől függ! Ha megfelelően időzítjük a permetezéseket, úgy meg tud­juk fékezni a veszedelmes kór­okozót. A hőmérsékleti értékek, s a lehullott csapadék, illetve har­matos éjszakák gondos megfi­gyelésével, az adatok pontos rögzítésével kellő Információt kapunk e gomba lappangásl ide­jéről. A maximum-minimum hő­mérő és a csapadékmérő ada­tait csak be kell [helyettesíteni az ISTVÁNFFI—PALINKÁS-féle táblázatba, s az előrejelzésre alapozva nem lesz hiábavaló a védekezésünk. Istvánffi—Pálinkás-féle táblá­zat a szőlőperonoszpóra lappan- gási idejéről: Hogyan védekezzünk ? Peronoszpóraveszély a szőlőkben Középhő­mérséklet Lappangásl idő (nap) (C-fok) levélen fürtön 10—IS 15—18 15—18 14 12—15 12—15 15 11—13 11—13 16 9—11 9—11 17 6—7 11—13 18—19 5—6 13—15 20—25 4—5 14—18 Tavasszal, amikor a hőmér­séklet nem süllyed 10—13 C-fok alá (ez alatt a napi középhö- mérsékleteket kell érteni) és 10 mm vagy ennél több csapadék hullik, számítani lehet az első fertőzések bekövetkezésére. A tünetek 15 nap lappangásl idő eltelte után megjelennek. Éppen ezért a permetezéseket úgy kell ütemezni, hogy a lappangásl Idő letelte előtt, már megfelelő filmszerű permetlébevonat védje növényeinket a kórokozótól. Ek­kor még a kontakt hatású sze­rek Is kiváló hatásúak, Így a bordói por 1 százalékos tö­ménységben. A peronoszpóra el­len szisztematikus szerek is ajánlhatók, Így például a Cur- sate Super Z 0,25 százalékban, vagy a Mlkal 75 WP, 0,3 száza­lékban. Dr. Széles Csaba A tojás megnyílik Aki feltört már néhány tojást, hogy rántottét készítsen, meg­szerezte első biológiai tapasztala­tait a szárnyasok szaporodásáról. Felfedezhette a tojásban találha­tó, kissé megcsavarodott hosszú­kás jégzslnórt, amely kétoldalt a héjra függeszti a tojás sárgá­ját, és láthatta a tojás sárgáján úszni a piciny, kb. 4 milliméter átmérőjű fehér korongot is. Nem más ez, mint a megtermékenyí­tett tojásban keletkezett csira- korong, amit sokfelé „kakashá- gás”-nak neveznek. De ki látta már. hogy a pará­nyi korongból miként fejlődik ki a héj védelmében — a kotlós szárnya alatt vagy keltetőgépben — a tojás tápanyagain kialakuló állatka? A tojás belsejében, a 32 százaléknyi sárgája és 58 száza­léknyi fehérje a kis szárnyas tes­tének felépítéséhez szükséges minden tartalék- és tápanyagot (zsiradékot, nitrogént stb.) tar­talmaz, ezért olyan értékes élel­miszer. A mészhéj minden fo­lyadékfelvételt megakadályoz, kárpótlásul magába zárja a fej­lődéshez szükséges vizet is (ez a 60—80 grammos tojásban 40—60 gramm). De még némi levegőt Is elraktároz a növekvő embriónak. A tojás belsejében már a köl­tés első 24 órájában vérerekből álló finom háló képződik a tojás sárgája körül. A IX. napon már világosan felismerhetők a végta­gok, porc formájában átcslllám- lanak a koponya, medence és a lábak jövendőbeli csontjai. A 17. napon már csaknem teljesen ki­fejlődött állatkát találunk a to- jáshéjoarf. mely a 21. napon széttöri a tojáshéjat, és kidugja a fejét... Képünkön: e pillanatnak lehe­tünk szemtanúi. Kelnek a kiska­csák az automata forgódobos rendszerű keltetőgépben. II tejtermelés rekorderei Az 1984. évi tejtermelési versenyben két kategóriában hat kistermelő eredményét díjazták. Az első kategóriá­ban az összes értékesített tej mennyisége alapján első dí­jas lett Treszkai András kó- taji lakos, aki 16 tehenet fejt és 61 657 liter tejet adott át a tejiparnak. A második helyezett a dombrádi Molnár Gyula 19 tehéntől 54 757 li­ter tejet, a harmadik helye­zett Pap Gyula Tyúkodon 13 tehéntől 49 553 liter tejet fejt és értékesített. A második kategóriában azokat díjazták, akik egy te­héntől a legtöbb tejet fejték. Szabolcs-Szatmár rekordere ezúttal az olcsvai Fekete Gyula lett, tehene az elmúlt évben 7525 liter tejet adott. Ettől az eredménytől a mér- ki Nagy Gyuláné egyetlen literrel maradt el. Nagy Gyu­láné két tehenet fej és átlag 7524 liter volt a tavalyi ered­mény. Ebben a kategóriában harmadikként Aradi Ferenc- nét díjazták, az ő eredménye (két tehén átlagában) 6976 liter tej volt. ★ Szabolcs-Szatmárban 1984- ben a kisüzemek összesen 55 millió 993 ezer liter tejet értékesítettek. Az előző, 1983. évi tejhez viszonyítva a kis­üzemi tejtermelés és értéke­sítés 5,5 millió literrel nőtt. Történt ez annak ellenére, hogy a tehénlétszám ebben a szektorban jelentősen, egy év alatt 35,4 százalékkal csökkent. A kevesebb tehén, a több tej magyarázata, hogy az utóbbi években jelentős állománycsere történt, egyre több tejelő típus szarvas- marha kerül a háztájiba, a kisgazdaságokba. A vemhes üszők kihelyezésével a mi­nőségi váltás ma is tart, de ez a tejtermelés növelésében, ha tovább csökken az állo­mány, már nem jelent meg­oldást. Megoldás az lenne, ha a kistermelői gazdaságokban számottevően növekedne a tehéntartás jövedelmezősége a termelői kedvre csak ez és semmi más nincsen ha­tással. A kisüzemi tehéntartásra, tejtermelésre a jövőben is nagy szükség lesz. A ver­seny ez évben is folytatódik. Tavaly ebben a nemes és hasznos vetélkedésben 2220 kistermelő 4567 tehénnel vett részt. Ügy lenne jó ha ez a szám idén növekedne. problémáit elkerülendő, az ÁFÉSZ-ek szervezetileg most jobban felkészültek az ez évi méz fogadására, felvásárlá­sára. A megkötött szerződések alapján az ÁFÉSZ-ek gon­doskodnak a szállításhoz szükséges mézeskannákról. A felvásárlás érdekében a nagy akácos erdővel rendel­kező négy ÁFÉSZ-t (Bakta- lórántháza, Kisvárda, Nyír­bátor, Nyíregyháza) ván­dortanyai felvásárlásra je­lölték ki, helyben veszik át és fizetik a mézet. A kanna­ellátás javításáért a HUN- GARONEKTÁR baktaló- rántházi telepe, többlet kan­namennyiséget raktároz. A kiemelt négy ÁFÉSZ ^szakemberei az erdőkben tartózkodó méhészekkel szo­rosabb kapcsolatot kívánnak létesíteni, a kannaszükséglet kielégítésével, a méz felvá­sárlásával, s nem utolsósor­ban, ha igénylik napi fo­gyasztási cikkek, sajtótermé­kek szolgáltatásával. Az eredményes mézfelvásárlás érdekében szükséges, hogy a méhészek és az ÁFÉSZ-ek között a kapcso- és rugalmas le­felvásárlói lat eleven gyen. M. A. Kábák és A tökfélék a kétszikű növé­nyek egyik rendjét alkotják. Lágy szárú, egyéves kúszónövé­nyek, leveleik karéjosak, virág­jaik rendszerint nagyok, sár­gák. Termésük kábák, azaz nagy, sokmagvú bogyó, amely­nek külső kérge pergamenszerű, belső rétege húsos, leveles. Az India és Afrika trópusai­ról származó lopótök (Lagena- rla valgaris) két hazai változa­ta a kábák- és a hébértök. A kábák- és hébértököt annak idején a pásztorok ültették, ösz- szel, amikor a termés megérett, leszedték, a kéményben felfüs­tölték, hogy vörösesbarna alap­szint kapjon, majd kifúrták, ki­tisztították a tököt. A mintáza­tot faragóbizsókkal karcolták bele a tárgyba. Legtöbbször elő- rajzolás nélkül. A karcolt min­tát kalapzsírral, korommal dör­zsölték be, a hátteret pedig sa­vak keverékével színezték bar­nás, sárgás árnyalatúra. Új talaj- fertőtlenítői Több termelő fordult pa­nasszal hozzánk a háziker­tekben felhasználható talaj- fertőtlenítő szerek hiánya miatt. Közölhetjük, hogy ez évtől nagyobb mennyiségben Is rendelkezésre áll egy új hazai készítmény, a Buvatox 5 G talajfertőtlenítő szer. Hatóanyaga megegyezik a közkedvelt Galitlon 5 G ha­tóanyagával, felhasználási te­rülete is hasonló. A Buvatox 5 G felhasznál­ható zárt termesztöberende- zésekben és szabadföldön termesztett zöldség- és dísz­növény kultúrákban lótücsök ellen, valamint fűszerpapri­kában vetési bagolypille el­len. Teljes felületkezelés ese­tén 30—40 kg/ha (0,3—0,4 kg/ 100 négyzetméter), sorkeze­lésnél 1,5—3 g/fm mennyiség­ben szükséges alkalmazni. Vetési bagolypille ellen a készítményt az imágók raj­záscsúcsától számított 14 na­pon belül kell a talaj felü­letére kijuttatni. Leveles zöldségek, káposztafélék ese­tében a vetés, 111. palántázás előtt kell védekezni. A gra­nulátumot a talaj felületére egyenlegesen kell kiszórni, bedolgozás nem szükséges. Nedves talajfelület a haté­konyságot fokozza. Élelme­zés-egészségügyi várakozási idő: vetést, ill. palántázást megelőző talajfertötlenítés esetén 60 nap. Felhívjuk a figyelmet az előírt munkaegészségügyl óvó rendszabályok betartá­sára. SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI NÖVÉNYVÉDELMI ÉS AGROKÉMIAI ÁLIOMAS m KISTERMELŐK-KISKERTEK f§ [a bak és hébér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents