Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-21 / 117. szám
2 Kelet-Magyarorazág 1985. május 21. SZÁZMILLIÓ TÜRÓ RUDI gyártását tervezi erre az évre a Szabolcs-Szatmár megyei Tejipari Vállalat. A mátészalkai üzemben naponta 250—300 ezer darab Túró Rudit készítenek. (elek) Betörési alap ? Riadó a riasztóért A rendőrségnek, az ügyészeknek, bíráknak egyre több dolguk akad a betörőkkel, s akkor még a büntetésvégrehajtás velük kapcsolatos feladatairól nem is szóltunk. Fel sem merülhet a kérdés: kinek jó ez a sok „dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás”, mert vélhetően — az elkövetőket, orgazdákat leszámítva — senkinek. Nézzük akkor úgy, kinek rossz? A vásárló alig hiszem, hogy örülne, amikor egyre sűrűbben találkozik a táblával: Leltár miatt zárva. Egy-egy ilyen éjszakai látogatás után pedig legtöbbször hosszabb ideig is olvashatja — vásárlás helyett — kedvenc boltjában. A biztosítósok járják a megyét, fogy a benzin — kényszerből feleslegesen —, mert kis túlzással alig akad nap, amikor nem kell valahol a megyében ilyen kár felvételét intézniük. (Tavaly hozzávetőleg négyszáz betöréses lopás híre borzolta az emberek idegeit.) Ráadásul tulajdonképpen az ÁB az a cég, amelyet legközvetlenebbül érintenek ezek az ügyek, ugyanis minél több a kár. az ő nyereségük annál kisebb. A belügyi és igazságügyi szervek ezzel kapcsolatos költségei pedig egyszerű halandó számára felmérhe- tetlenek. Javítsuk meg az embereket, ne legyen belőlük betörő! Ez valóban nagyon szép lenne, de mire ezen a téren lényegesen előbbre jutunk, addigra ellopják a — le sem merem írni micsodánkat is. Igen hatásos védő-biztosító eszközöket, berendezéseket, kitűnő páncélszekrényeket, -kazettákat készít már a magyar ipar. Egyszerű tehát a megoldás: fel kell minden veszélyeztetett helyre szerelni őket! Igen, igen — helyeselnek az érdekelt cégek, de tessék mondani: miből? Nekünk még a napi fontosságú beruházásokra sem igen jut. Vitázni nehéz ezzel az érveléssel, mert mi magunk is úgy vagyunk vele, hogy például a bravúroskodás miatt bekövetkező országúti tragédia is csak másokkal történhet meg; míg meg nem csap a szele nem hisszük, hogy velünk is előfordulhat. No és^&z is; Igaz, valóban nem* 'dúskálnák ezek a kereskedelmi cégek az anyagiakban. Hogy akad mégis jó példa (a Balkányi Áfész) annak csak örülni lehet. De egyelőre (?) még jellemzőbb a baktalórántháziak esete. Az ottani iparcikk áruházba alig több mint egy év alatt hétszer törtek be ... Annyi intézményt soroltunk fel, akiknek közvetlenül is káruk származik az ilyesféle bűncselekményekből. Felmerül a kérdés, vajon nem érné-e meg nekik az erre fordított pénzösszeg töredékéből létrehozni egy közös alapot, amiből ösztönöznék a megbízható riasztóberendezések, vagyonvédelmi eszközök beszerzését, felszerelését? Papp Dénes w Érettségi, felvételi Hétfőn az országban megkezdődtek a két napig tartó együttes érettségi-felvételi írásbeli vizsgák. Az idén a felsőoktatási intézmények nappali, esti és levelező tagozataira összesen 61 893_an jelentkeztek. Május 20-án és 21-én matematikából 18 ezren, fizikából csaknem 12 ezren, biológiából több mint 8 ezren, kémiából pedig mintegy 3200- an írják meg dolgozataikat. Hétfőn délelőtt elsőként a fizika írásbeli vizsgák kezdődtek meg azok számára, akik a műszaki egyetemekre, és főiskolákra, a tudományegyetemek matematikával kapcsolatos szakpárjaira és fizikus szakra, továbbá az agrártudományi egyetemek és főiskolák gépészeti karaira, valamint a tanárképzők kémiával kapcsolt szakpárjaira jelentkeztek. A többiek számára — így az orvosi egyetemekre felvételizőknek is — a fizika írásbeli 21én délután lesz. A szóbeli felvételi vizsgák júniusban kezdődnek. A múlt évihez hasonlóan minden felvételiző összesen 120 pontot érhet el. Az első tapasztalatok Táppénzen, ni módun Január elsejétől új táppénzes rendelet lépett életbe. A rendelet bevezetésének célja az volt, hogy a rövid ideig tairtó táppénzes napok száma lehetőleg csökkenjen, de a tartós betegségben, hosz- szabb ideig táppénzen levők se károsodjanak. Annak jártunk utána, hogyan alakult az év első negyedének helyzete Nyírbátor két gyárában az új rendelet bevezetése után, s milyen okok befolyásolják a munkából kiesett napok számát. A Csepel Fúrógépgyárban 800 ember dolgozik. A táppénzes napok száma az új rendelettel sem változott lényegesen; ezt több tényező befolyásolja. Az elmúlt években gyakran volt jellemző az év végi hajrá. Ez érthető módon befolyásolta a januári, februári táppénzesek számát. A szervezetet ugvanis nem lehet büntetlenül kizsákmányolni. Novemberben például 400 órát dolgoztak egyesek a 174 helyett — igaz, a túlmunkáért járó munkabérrel együtt Cipő másfél milliárdért Öltönyök turizmusa A korábbinál kevesebb lábbelit vesznek az emberek a megyében. Évente átlagban két-három pár új cipőt engedhetnek meg maguknak á vásárlók. Egyebek közt erről is szót ejtettek a fogyasztók megyei tanácsának április'elején Nyíregyházán megtartott ülésén, ahol a felső- ruházati termékek, valamint a cipőgyártás és -értékesítés szabolcs-szatmári helyzete volt napirenden. E két köny- nyűipari ágazatban közel 10 ezer ember dolgozik a szű- kebb pátriában. Termékeik 67 százaléka külföldön talál gazdára. A textilruházati és kötőipar évi termelési értéke meghaladja az 1 milliárd forintot, míg a cipőgyártók egy esztendőben 1,6 milliárd forint értékben állítanak elő lábbeliket — ez 5 millió 600 ezer párnak felel meg. Sajnálatos, hogy — a lényegesen nagyobb igények ellenére — a megyében elkészített lábbeliknek csak jelentéktelen hányada, mindössze 5 százaléka vándorol rövid úton a szabolcsi üzletekbe. Jobb a helyzet a textilruházati áruféleségeknél — itt a termékeknek már mintegy negyedrésze kerül a fogyasztókhoz oly módon, hogy a portéka nem lépi át a megyehatárt. Ezért a helyzetért elsősorban a nagyvállalatok és a gyáregységek között fennálló alárendelt gazdasági viszony marasztalható el. A gyáregységeknek ugyanis kötelessége elküldeni a kész árut vállalatának központi raktárába, például Budapestre. Onnan majd kereskednek vele, vagyis utaztatják oda, ahova a kereskedelem kéri. Így előfordulhat, hogy a termék visszakerül születési helyére, Szabolcs-Szatmárba. A cipők, pulóverek, öltönyök felesleges „turizmusát” természetesen a vásárlók fizetik meg a szükségesnél drágább árral. Megállapították, hogy a boltok kevés olcsó lábbelit kínálnak és szegényes a választék kényelmes utcai cipőkből. Az idősebbek közül sokan csak a kisiparosoktól tudják beszerezni a számukra megfelelő — szélesebb, kényelmesebb — fazonokat. Nem lehetünk elégedettek a gyermekruházati ellátással sem. A kényes kérdésekre sem a termelők, sem pedig a kereskedők érdemi és biztató választ nem tudtak adni a tanácskozáson. Ugyanakkor elmondható, hogy az utóbbi időben növekedett a ruházati termékek forgalma a megyében. De nem lehet elhallgatni azt a tényt, hogy az elvárt, jogos vásárlói kívánalmaknak nem sikerült mindig és maradéktalanul eleget tenni, és a sajátos megyei igények sem kaptak kellő súlyt a gazdálkodó szervek ellátásszervező munkájában. (sztancs) A tárgyalóteremből CSAK A SORS? Régi igazság, hogy az ember életében sok mindent meghatározhat, hová poty- tyantja a gólya. Azok a gyerekek, akiknek a szüleiről most szó lesz, nemigen lehetnek hálásak a sorsnak... Pintye Sándor harmincegy esztendős nyíregyházi férfi adatai között szokatlan kitétel olvasható: „iskolai végzettsége nincs”. Tizenegy éve kötött házasságot Hutkai Gizellával. és hét gyermekük született azóta. A két legidősebbet 1977-ben, az utánuk született kettőt 1980- ban kellett állami gondozásba venni, mert családi körülményeik enyhén szólva rendezetlenek voltak. A családfő és az asszony csak alkalmi munkát vállalt, ebből pedig nem lehet lakáshoz jutni. Évtizeden át hol itt, hol ott laktak, oda költöztek, ahová éppen befogadták szívességből őket. Az utóbbi időkben a Nagyhalászhoz tartozó Pokrondos tanyára kerültek a három legkisebb gyermekkel. A la-' kásnak csak hatalmas jóindulattal nevezhető hely jellemzésére annyit, egy helyiségből áll, vályog falú, földes, padlás és fűtés nélküli, csutkacsomóval fedett. És itt hagyták a gyerekeket rendszeresen magukra, úgy, hogy még ennivalót sem mindig hagytak nekik ... 1984 májusában a még otthon „nevelt” Pintye gyerekeket is állami gondozásba kellett venni. Beszállításukkor is koszosak, tetvesek, alultápláltak voltak. (Azt a kevés pénzt is, amit megkerestek a szülők, zömmel italra költötték.) A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Bodnár Zsolt tanácsa kiskorú veszélyeztetéséért a büntetett előéletű Pintye Sándort egy év börtönre ítélte, s elrendelte a kényszergyógyításét. Pintyéné büntetése: nyolc hónap börtön, két évre felfüggesztve. Az ítélet jogerős. így 10—12 ezer forintra is felment a havi fizetés. Hogy ez mekkora fizilkai és idegi megterhelést jelent a dolgozóknak, az év eleji, táppénzes napok számának növekedése szemléletesen bizonyítja. A gyár vezetői azon fáradoznak, hogy a jövőben elkerüljék a hasonló helyzeteket. Az idei tervteljesítés már példásan ütemezett. A kész gépet akár Záhonyig is elkísérik, hogy a pontos időbeni átadás biztos legyen. A lemezüzemben a hallás- károsodás, a festőüzemben a vegyi anyagok okozta betegségek fordulhatnak elő. A rendszeres szűrővizsgálatokkal. műszaki technológiai fejlesztéssel igyekeznek elejét /enni a bajnak. Ha mégis bekövetkezett, a vezetők az üzemorvos tanácsát is figyelembe véve igyekeznek a dolgozók számára legelőnyösebb megoldást találni. A nyírbátori cipőgyár táppénzes napjainak számát erősen befolyásolja, hogy itt az 1100 dolgozó 80 százaléka nő, s az átlagéletkor alig 25 év. Ebből adódik minden gond is. Igen nagy a gyesen levők száma. Jelenleg 145-en kapnak gyermekgondozási segélyt, az új gyermekgondozási díjat 73 asszony igényelte, s 49 a szülési segélyen levők száma. A cipőgyár azért is van nehéz helyzetben, mert az új rendelkezések hatása a nődolgozók magas száma miatt zömmel itt csapódik le. A cipőgyárban állandó orvosi ellenőrzéssel, különböző szűrővizsgálatok rendszeressé tételével igyekeznek megelőzni a betegségeket. A tapasztalat egy negyedév után már levonható az új táppénzes rendelkezésről. Egyértelműen megállapítható, hogy a súlyosabb, hosszan tartó betegségben szenvedőket semmilyen anyagi károsodás nem éri. Az igazi az lenne, ha a rövidebb idejű táppénzek számát segítségével csökkenteni lehetne. K. É. Behálózzák... U nokáink és gyermekeink kedvenc szórakozása a tv-né- zés. A tv tanítja őket beszélni, játszani; a nagymama helyett gyakorta a tv mesél nekik lefekvés előtt. A tv pótolja a távol lévő szülők társaságát és hiányát. Unokáinkat már talán teljes egészében a tv neveli fel. A központi tv-antenna és a kábeltelevíziózás korát éljük Nyíregyházán is. Most éppen a Tanácsköztársaság tér épületeit kapcsolják rá a 14 emeletes ház tetején lévő központi antennára. Az épületek külső falán vékony műanyag csatornák jelentek meg és kívülről csatlakoznak a tv-készülékek dugaszoló aljzatához. Ezekben a fehér műanyag csatornákban van „rejtve” a tv-ká- bel. Lehetne ezeket belülről is szerelni, de — állítólag — a lakók nem engedik meg, hogy a lakásaikban a drága tapétán, vagy a szerény meszelésen megjelenjen a vezeték. Hogyan is nézne ki a kombinált szekrény mellett az otromba cső. A város engedi. Engedi, hogy „ár- kon-bokron” behálózzák a homlokzatokat a műanyag csatornák. A munkát a MODUL- szerviz végzi. Bizonyára engedéllyel. Kitalálható, hogy miért így szerelik. Mert így gyorsabb és könnyebb. Nem kell, hogy a lakók egyszerre otthon legyenek a szerelés idején. Viszont mi egyszerre látjuk egyre jobban elcsúfított homlokzatainkat. Először megjelent az esőcsatorna, aztán a gáz- konvektor kivezetése, aztán a redőnyszekrény, majd az ablakrács, hogy a gyerek ki ne essen, — és most a tv-kábel. A tv-t és a házakat unokáink is látni fogják. Jobb műsorokat és „épületesebb” látványokat szeretnénk. Kulcsár Attila Egy híres mátészalkai mérnök 0 vasbeton hazai úttörője A mátészalkai MÁV üzemi művelődési bizottság rendezésében bensőséges ünnepségen felavatták Mátészalkán dr. Zielinski Szilárd mérnök emléktábláját — születésének 125. évfordulóján, a MÁV pályafenntartási főnökség központi épületének homlokzatán. Talán még a mátészalkaiaknak is meglepetés. hogy Zielinski Szilárd, a magyar- országi vasbeton-építészet úttörője, a hazai mérnöktársadalom neves és jelentős tagja 1850. május 1-én — Mátészalkán született. 1884. április 30-án a Budapesti Műegyetemen szerezte meg kitűnő minősítésű mérnöki diplomáját. Tudása alapján az egyetem befejezése után — állami ösztöndíjjal — külföldi tanulmányútra ment. Járt Franciaországban. Angliában és Németországban. Dolgozott Párizsban az Eiffel-cég irodájában is. Hazatérése után mérnöki irodát nyitott, amely elsősorban vasútvonalak nyomj elzé- sével, később vasúti és közúti hidak tervezésével és építésével foglalkozott. Mintegy 1400 kilométer vasútvonal és 63 nagyobb híd építésében, tervezésében működött közre. Az 1900-as párizsi világkiállításon ismerkedett meg a vasbeton mai értelemben vett változatának szabadalmával és felismerve annak jelentőségét, mint a szabadalom magyarországi képviselőié több jelentős épületet és műtárgyat köszönhetünk tevékenységének. 1901-ben Magyarországon elsőként szerzi meg — kitüntetessél — a mérnöki doktori címet. Legjelentősebb munkái között kei: megemlíteni a Ganz-MÁVAG telepén felépült daruszerelő és motorműhelyt és a margitEmléktábla-avatás Mátészalkán szigeti víztornyot, melyek ma nyilvántartott műemlékek. Nemzetközileg nagy visszhangot váltott ki és elismerést szerzett a fogaras—brassói vasútvonal építésénél a Zielinski által tervezett sinkai vasbeton völgyhíd, mely a völgyfenék felett 22 méter magasságban vezeti át a vasútvonalat. 1906-tól a Budapesti Műegyetem út-vasútépítési tanszékének tanára. Vasbeton-építményeinek terveit 1908-ban Lipcsében aranyéremmel. Londonban díszoklevéllel tüntették ki. 1920-tól a Magyar Mérnök és Építész Egylet elnökének választották és ő az 1924-ben alakuló Budapesti Mérnöki Kamara első elnöke is. Elnöki tisztét csak másfél hónapig tudta ellátni, mert 1924. április 28-án Budapesten — 64 éves korában — elhunyt. Élete és munkássága révén méltán rászolgált, hogy a jelentős műszaki alkotók között tartsuk nyilván. Képes Gábor
