Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-16 / 113. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. május 16. Kommentár A bécsi maraton Gorbacsov Leningrádbai n főtitkár az új gazdaságiráayftás tapasztalatairól tájékozódik Felfokozott érdeklődés és korlátozott várakozás kísérte a bécsi Gromiko—Shultz találkozót, amelyre az osztrák államszerződés aláírásának harmincadik évfordulója kapcsán került sor. Az eszmecsere maratoni volt. A jelző ez esetben egyáltalán nem újságírói túlzás, hiszen az előre tervezett háromórás időtartammal szemben a két külügyminiszter csaknem hat és negyed órát tárgyalt a szovjet nagykövetség épületében. Maguk az érintettek persze más jelzőket használtak a tárgyalás jellemzésére. Shultz v,hasznosnak, részletesnek és átfogónak” nevezte azt, s a szovjet küldöttség illetékesének nyilatkozata is hasonlóan foglalt állást. A moszkvai vélemények szerint a szovjet— amerikai párbeszéd folytatása mindenképp fontos, ám azt is ugyanilyen nyomatékosan teszik hozzá, hogy a két nagyhatalom kapcsolataiban a realitások tudomásulvételére, a kölcsönös érdekek érvényesítésére lenne szükség. És ez már utal a bécsi találkozó tartalmi vonatkozásaira is, nevezetesen arra, hogy a jelek szerint a maratoni megbeszélés ellenére sem történt előrelépés a feleket elválasztó nézetkülönbségek csökkentésére, az érdemi közeledés előmozdítására. A véleményeltérések a legélesebben kétségtelenül a fegyverkezéssel, illetve a leszereléssel kapcsolatban mutatkoztak meg ez alkalommal is. A legvitatottabb konkrét téma a genfi fegyverzetkorlátozási megbeszélések állása, és az amerikai űrhadviselési elképzelések kérdésköre volt. A nyáron a finn fővárosban sor kerülhet újabb párbeszédre. A szakértők egybehangzó véleménye szerint elsősorban a genfi holtpont feloldására lenne szükség ahhoz, hogy a Helsinkiből keltezett jelentésekben nem csupán a „maratoni” vagy „részletekbe menő”, hanem a „konstruktív, előrevivő” jelzők is szerepelhessenek. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán Moszkvából Leningrádba érkezett. A repülőtéren Lev Zajkov, a leningrádi területi pártbizottság első titkára fogadta. „Intenzifikálás—90” elnevezéssel Leningrádban az egész szovjet népgazdaság szempontjából jelentős területi-ágazati gazdasági kísérlet folyik. A leningrádi területi pártbizottság által kezdeményezett, az SZKP Központi Bizottsága által is jóváhagyott kísérlet legfőbb célja, hogy a korszerű technika alkalmazásával, a tudományos-műszaki eredmények gyors és széles körű bevezetésével érjék el a vállalatok műszaki megújulását, s ennek következtében a munka termelékenységének emelkedését. (Folytatás az 1. oldalról) képzelések kialakításában, véleményezésében. Jól működik a gépipari, az élelmi- szeripari, az agrártudományi, a bőripari, az építőipari tudományos egyesület, s az SZVT helyi csoportja. A vb elismeréssel szólt arról a jelentős társadalmi munkáról, amelyet az intéző termelékenysége a tervezői irodákban 15—17 százalékkal emelkedett, megnőtt az alkotó kedv, kisebb létszámmal is több munkát sikerült elvégezni. Az öt termelési egyesülés kutató- és tervezőintézeteiben összesen 9,7 százalékkal csökkent a foglalkoztatott létszám, megszűntek a felesleges állások. A leningrádi kísérlet sikerét nagymértékben elősegítette annak rendkívül alapos és sokoldalú előkészítése. Mindezeket figyelembe véve a műszaki dolgozók ösztönzési rendszerének leningrádi módszerét ez év január 1-től több olyan minisztérium vállalatainál is bevezették — egyebek között a szerszámgépgyártási, energetikai gépgyártási, műszeripari minisztériumhoz tartozó vállalatok — amelyek a tavaly megkezdett országos gazdasági kísérletben is részt vesznek. bizottságokban, tudományos egyesületi helyi csoportokban részt vevő szakemberek végeznek, egyben felhívta a figyelmet: a tervezésnél főként azt vegyék figyelembe, hogy a tudomány eredményei mielőbb kamatozhassanak a gyakorlatban, segítsék a műszaki, szellemi központoktól távolabbi területen dolgozó műszakiak továbbképzését. Nómeth Károly fogadta levgenyij Csazovot Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese szerdán a Központi Bizottság székházában fogadta a hazánkban tartózkodó Jevgenyij Csazov akadémikust, az SZKP KB tagját, a Nemzetközi Orvosmozgalom a Nukleáris Háború Megelőzéséért (IPPNW) szovjet társelnökét. TELEX SZOVJET—JAPÁN TÁRGYALÁSOK Nakaszone Jaszuhiro japán kormányfő szerdán fogadta a Tokióban tartózkodó Alekszej Antonov szovjet miniszterelnök-helyettest. Japán tájékoztatás szerint a találkozón — noha eltérő megközelítéssel — mindkét részről hangsúlyozták a két ország közötti kapcsolatok megjavításának szükségességét. A japán kormányfő kifejtette: országa támogatja a szovjet—amerikai csúcstalálkozó megvalósítását célzó törekvéseket. ÉSZAKÍR VÁLASZTÁSOK Szerdán tanácsválasztásokat tartottak Észak-Írországban. 566 tanácsnoki helyért közel kétszer annyi pályázó verseng. A protestáns körzetekben protestáns, a katolikusokban katolikus jelöltek indultak eséllyel. PYM BÍRÁLJA A BRIT KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁT Francis Pym — Margaret Thatcher 1983. júniusában elbocsátott külügyminisztere — kedden este Oxfordban kijelentette, hogy a kormány gazdaságpolitikája rossz. a kijelölt célokat nem érik el. a munkanélküliség szakadatlanul emelkedik, a gazdasági növekedés csekély, következésképp változtatni kell, amíg nem késő. A kísérlet részeként újfajta ösztönzőrendszert vezettek be a tudományos kutatók, a tervezőmérnökök és más műszaki szakemberek részére, öt leningrádi termelési egyesülés önálló kutató és tervező intézete jogot kapott arra, hogy a számukra biztosított anyagi ösztönzőalapot saját maguk osz- szák el, s egyben a munka megszervezésében is változtattak: a tervet egészen a gyártókig „levitték”. Most komoly gazdasági eredmények mutatkoznak: a munka Az MTESZ-vb AZ SZKP KB Politikai Bizottsága legutóbbi — keddi — ülésén hozott határozatot arról, hogy a műszakitudományos haladás meggyorsítása érdekében érdekeltebbé kell tenni a tudományos kutatómunkát végzőket, technológusokat és műszaki szakembereket. Az anyagi ösztönzési rendszer kidolgozásánál többek közt a leningrádi kísérlet tapasztalatait is figyelembe vették. napirendjén ÖTEZER TERMÉK ÜZENETE Lengyelország nyugati és északi részeiben él a lakosság 38 százaléka. A második világháborúban a szóban forgó területeken óriási volt a pusztulás. Ez nemcsak a hadműveletek következménye volt, hanem a vidéket elhagyó hitleristák szándékosan lerombolták az ottani ipari üzemeket és lakóépületeket. Elpusztult a városi épületállomány 54, a falusi házak 27,5 százaléka. Szinte teljes egészében romokban hevert Glogow, Kostrzyn, Kolobrzeg, 70 százalékban elpusztult Wroclaw, 50 százalékban Gdansk és Szczecin. Elpusztult a hidak fele és a vasútvonalak 70 százaléka. Az ipar 60—70 százaléka megsemmisült, 3,5 millió hektár mezőgazdasági haszonterület volt elaknásítva. Nagyjából ilyen képet festettek a nyugati és északi országrészek. Példa nélküli feladat állt akkoriban a lengyel társadalom előtt. Nemcsak alapjaiban kellett újjáépíteni, hanem gazdaságilag össze is kellett kapcsolni a nyugati és északi területeket. Lengyel- ország középső részével. A feladat szinte kivihetetlennek tűnt, s a nyugati propagandaközpontok azt állították, hogy Lengyelország sohasem lesz képes újjáteremteni és gazdaságilag lábra állítani ezeket a területeket. Beszédes cáfolata ennek az a kiállítás, amely május elejétől fogadja a látogatókat Wroclawban. A nyugati és az északi országrészek négy évtizedes fejlődését mutatja be. A kiállító 500 állami és szövetkezeti vállalat, kisipari üzem több mint 5 ezer termékét hozta el a bemutatóra. S ezek a termékek sok mindenről tudósítanak. Ezekben a vajdaságokban készítik a nagy villamos gépek 100 százalékát, az elektronikai termékek 55, az autóbuszok és mikrobuszok 64 százalékát, a vasúti tehervagonok 86 százalékát, a személyszállító vasúti kocsik 35 százalékát. Ezeken a területeken található a hajóépítő ipari kapacitás 98 százaléka. Innen származik az automata mosógépek 100 százaléka, a háztartási hűtőszekrények és mélyhűtők 86 százaléka. Az országban egyedül itt fellelhető rézérc 60 százalékát helyben fel is dolgozzák. A nyugati terület, különösen Alsó-Szilézia természeti kincsekben igen gazdag, többségüket a lengyel geológusok az elmúlt 40 év során fedezték és tárták fel. Ezek az ásványkincsek váltak a nagyméretű rézfeldolgozó ipar, a barnaszén alapú energetika, a kerámia-, porcelán- és üveggyártás alapjává. Ewa Krupezynska Hajógyár Szczecinben-----------------------------------—'i PÁRIZSI LEVÉL Francia cserepek A FALU KUTYÁJA. Az unalmas, esős tavaszi napokon ismét hírt adtak magukról a berrichonok (Cher megyei emberek). Az egyik falu elöljárósága úgy döntött, a két, tisztaságért felelős alkalmazott mellé felvesz egy harmadikat. A döntés egyhangú volt, hiszen minden elöljáró jól ismerte a harmadikat. Munkaállományba sorolták, felírták a bérlistára a községi elöljáróság többi alkalmazottja mellé, pontosan meghatározták járandóságát, de a feladatkörét nem írták körül, csak annyit jegyeztek be, hogy segítenie kell két társának. Reggelenként valamelyik „kolléga” pórázra veszi és együtt indulnak munkába. Pórázra azért van szükség, mert még nem mindenben elég fegyelmezett a gyorsan növekvő farkaskutya. Mert a harmadik köztisztasági alkalmazott, az eddig minden rendbontás nélkül kóborló, de most már hivatalosan is a falu kutyája. Már nagyjából kötelességtudó, hiszen eddig is segédkezett két társának a szemetesládákat — fogójuknál átharapva — cipelni és a járdák tisztaságával nem törődő kutyákat, macskákat a kerítés mögé kergetni. Most már mindezt hivatalból teszi. Az új státusban, nem volt alkalma nyilatkozni az új alkalmazottnak, így helyette két társa — kuncogva — annak a reményének adott kifejezést, hogy fáradhatatlan szorgalmáért egyelőre nem nevezik ki új társukat csoportvezetőnek. De megnyugvással állapítják meg viselkedéséből is, hogy ma még nem érzi magát olyan nagy kutyának, hogy vezető szerepre pályázzon. SZERELMESLEVELEK. Az egyik, nők részére készülő párizsi hetilap közvélemény-kutatást végzett: vajon a mai szerelmesek hogyan közlik érzelmeiket, forró vágyaikat kiválasztottjaikkal. Az egyik meglepő eredmény — írja a lap —, hogy a módszer alig változott 200 év alatt, sokan ma is olyan cikornyásan írnak, vagy akarnak írni szerelmüknek, mint Napóleon írt Josephine- nek. Eltérés persze van. Modern korunk a szerelmeslevelekre is rányomja bélyegét. Egyrészt rövidebbek, egyesek törekszenek a távirati stílusra. Az a tény pedig, hogy a mai fiatalok jobban szeretik szóban kifejezni érzelmeiket, a szerelmeslevelek száma kevesebb lett. Ehhez persze hozzájárul az is, — mint a lángoló ifjak bevallották — sokan félnek attól, hogy helyesírási hibát vétenek, s azt a címzett esetleg észreveszi, ezért inkább takaréklángra állítják lobogó szerelmük papírra vetésének vágyát. EGÉSZSÉG. Ha franciák találkoznak, első, amit egymástól megkérdeznek: hogy vagy? Nem igazi érdeklődés vagy kíváncsiság ez, hanem már régen-régen berögzött szokás. Most a francia egészségügy-minisziter hivatalból kérdezte meg a franciákat, hogy vannak? A válasz, akár csak az életben, általában pozitív. De ez a válasz nem a franciák reflexszerű helyeslésén, hanem gondos vizsgálatokon, felméréseken, statisztikai adatokon nyugszik. Ilyen jellegű „hogy vagyok”-ot legutóbb 1972-ben kérdeztek hivatalosan a franciáktól. A helyzet sokat változott azóta. Például növekedett a születések száma, csökkent a halálozási arány. Ez utóbbiban azonban lényeges különbség van társadalmi rétegek között. A munkásoknál és a parasztoknál nagyobb a halálozási arány, mint az értelmiségieknél, és magasabb a munkanélkülieknél, mint az aktív dolgozóknál. A törvény előtti egyenlőségen vitatkozó franciák különös módon belenyugosznak a halál előtti egyenlőtlenségbe. Az egészségügyi minisztérium jelentése szerint a férfiak 71,9 évig, a nők 79 évig élnek. Ehhez a nyolc év korkülönbséghez, amely 1960-ban még csak 6,7 év volt, a rákon, infarktuson kívül erősen hozzájárulnak az úgynevezett élvezeti betegségek, mint például a mértéktelen evés, ivás okozta belső szervi bajok, egész pontosan a májzsugor, az alkoholizmus, mint mondják, ez utóbbiakkal kapcsolatban a férfiak hajlamosabbak arra, hogy „késsel és villával” ássák saját sírjukat. A minisztériumi röntgenfelvétel részletes képet ad az alkohollal és a dohányzással visszaélő férfiak és nők egészségéről, megállapítva, hogy számtalan betegség okozói. Az alkohol ezen túl felelős a halállal végződő közúti balesetek több mint háromnegyed részéért, s ezek túlnyomó többsége 24 év alatti fiatal. Pozitív jel az, hogy 1976 óta a dohányzás és az alkoholfogyasztás kismértékben visszaesett, vagy inkább mérséklődött. Ezt a „röntgenfelvételt” kommentálva egyik orvos- professzor kijelentette, a tüdőrák és a szívinfarktus tulajdonképpen igazságos betegség, mert csak az erős dohányzókat és az életükben túlzott terheket vállaló ideges embereket sújtja. Párizs, 1985. május. JC&ődai r}itj\ÚtL MÁR CSAK NÉHÁNY NAPIG LÁTOGATHATJA A PÁRIZSI JÁTÉKPARKOT. ÜJ SZÓRAKOZTATÓ JÁTÉKOKKAL: Japán-játék, Jeux Eiectronigues, Lotherier-tombola nyereményjátékokkal. PÁRIZSI JÁTÉKPARK SZERETETTEL VÁRJA KEDVES VENDÉGEIT, GYERMEKEIVEL EGYÜTT NYÍREGYHÁZÁN A MŰVELŐDÉSI KÖZPONT parkoló területén 1985. május 13-tól. Nyitvatartás: hétköznapokon 14 órától 22 óráig, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon délelőtt 10 órától 22 óráig. (820) WROCLAW, 1985