Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-15 / 112. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. május 15. Kommentár Elmaradt földcsuszamlás N em történt politikai földcsuszamlás a helyhatósági választások nyomán Olaszországban. A pártközi erőviszonyok megszilárdultak, Bettino Cra- xi ötpánti koalíciós kormánya némileg megerősítette pozícióit. Az öt évvel ezelőtti választásokhoz képest mind a kereszténydemokraták, mind a kommunisták szavazatokat veszítettek. Olaszországban igen sokan a felsőbb döntéseknél is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a helyi intézkedéseknek, s azt sem felejthetjük, hogy az országostól eltérően, helyi szinten a kommunisták is részt vesznek a hatalom gyakorlásában. Kommunista polgármestere van például Rómának, Bolognának. Megkülönböztetett érdeklődés kísérte az Olasz Kommunista Párt szereplését. Nos, az OKP-nak nem sikerült megelőznie a kereszténydemokratákat, azonban a maga 30 százalékával így is a második legerősebb párt, az olasz politikai élet markáns eleme marad. Voksvesztésé- ban szerepet játszhatott az is, hogy a jobboldal a kor- tesihadjárat során riadalmat keltett a kommunista előretörés lehetősége miatt. A kereszténydemokrata párt is csak a szavazatok bő egyharmadát mondhatja magáénak. Ezzel még mindig országelső, de már csak nosztalgiával gondolhat vissza korábbi sikereire. A várt látványos előretörést nem érte el, de mégiscsak növelte szavazatainak számát Craxi kormányfő szocialista pártja. Kétszázaléknyi vokssal bizonyította életképességét az Itáliában csak nemrég szerveződött zöld párt. Arra is fel kell figyelni, hogy megerősödött a szociális mozgalom nevű félfasiszta párt. C raxi természetesen elégedetten konstatálta az eredményt, s állást foglalt az ötpárti koalíció fenntartása mellett. Ehhez — egyelőre legalábbis — biztosítékot nyújthatnak a leadott szavazatok. Találtaié a tatai szovjet aagytavetségea Gromiko tárgyalt Shultzzal Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese, külügyminiszter kedd délben Bécsbe érkezett az osztrák állam- szerződés 30. évfordulójának ünnepségére. Gromikót a repülőtéren Fred Sinowatz kancellár és Leopold Gratz külügyminiszter üdvözölte. A várakozások szerint 14 órakor a szovjet nagykövetAndrej Gromiko és George Shultz a megbeszélések kezdetén. ség épületében megkezdődött Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter tanácskozása. A két külügyminiszter szívélyesen köszöntötte egymást, majd vezető diplomaták, tanácsadóik kíséretében megkezdték több órásra tervezett tárgyalásukat. Ülést tartott a megyei tanács vb (Folytatás az 1. oldalról) s lemaradás a célcsoportos lakások építésében van. Állami erőből csak fele annyi lakás épül itt, mint másutt az országban, pedig a 100 lakásra jutó lakosok száma ebben a megyében a legmagasabb. Időben megtörtént a telepszerű több szintes lakások területének előkészítése, döntöttek kedvezményes telekjuttatásról. s külön programot dolgoztak ki a fiatal házasok és többgyermekes családok lakáshoz jutásának meggyorsítására. Kiemelkedő eredmények születtek az iskolai hálózat fejlesztésében, javult az egészségügyi ellátás, jelentős sikereket hozott a közműfejlesztés, amelyből nagy terheket vállalt a lakosság. Az eredmények ellenőre a megye lakosságának életkörülményei, az infrastrukturális ellátás színvonala elmarad az országos átlagtól. Több iielyen a hátrányok újabb feszültségeket szültek. Tovább nőtt a lakossági beruházások aránya, ugyanakkor a szocialista szervek beruházásaiból a megye részesedése csökkent, az egy lakosra jutó beruházások értéke alig haladja meg az országos átlag felét, a tanácsi oe- ruházások egy lakosra jutó értéke is jóval az átlag alatt marad. E két forrás növelése a felzárkózás előfeltétele. Szabolcs-Szatmár megye tanácsának végrehajtó bizottsága továbbra is kiemelt figyelmet fordít a foglalkoztatási feszültségek csökkentésére. a jövedelmi szint növelésére. a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásának stabilizálására, az állami erőből épülő lakások arányának növelésére és az infrastruktúra gyorsított ütiemű fejlesztésére. Ehhez ígért a kormány nagyobb támogatást. Közlemény a Varsói Szerződós tagállamai parlamentjei képviselőinek találkozójáról A Varsói Szerződés tagállamai parlamet- jeinek képviselői 1985. május 14-én, a szerződés fennállása 30. évfordulója alkalmából találkozót tartottak Budapesten. A találkozón részt vett: a Bolgár Nép- köztársaság Nemzetgyűlésének küldöttsége Sztanko Todorov vezetésével; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlésének küldöttsége Alois Indra vezetésével; a Lengyel Népköztársaság SzejIlijének küldöttsége Stanislaw Gucwa vezetésével; a Magyar Népköztársaság Ország- gyűlésének küldöttsége Sarlós István vezetésével; a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának küldöttsége Gerald Götting vezetésével; a Román Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének küldöttsége Nicolae Giosan vezetésével; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Lev Tolkunov és Avguszt Vossz vezetésével. A találkozó résztvevői hangsúlyozták, hogy a Varsói Szerződés három évtizede megbízhatóan szolgálja a szocializmus történelmi vívmányainak védelmét, a szövetséges országok sokoldalú együttműködésének fejlesztését; kiemelkedő szerepet tölt be az európai és a világbéke megőrzésében és megszilárdításában. A Varsói Szerződés tagállamai együttműködésének elmélyítéséhez, a nemzetközi feszültség csökkentéséért, a békés együttműködés fejlesztéséért vívott harchoz jelentős mértékben hozzájárulnak a tagállamok parlamentjei, a néphatalmat megtestesítő legfelső képviseleti szervek. Többször intéztek felhívást a világ népeihez és parlamentjeihez a fegyverkezési hajsza — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés — megfékezésére, a konfrontációs veszélyek csökkentésére, az enyhülési folyamat felújítására irányúló együttműködés érdeké- ; ben. A Varsói Szerződés tagállamai legfelső szintű párt- és állami vezetőinek ez év áprilisi varsói találkozóján egyhangú döntést hoztak a szerződés hatályának meghosz- szabbításáról; meggyőzően bizonyítva a •tagországok eltökéltségét, hogy a jövőben is folytassák a békét, a békés egymás mellett élést szolgáló közös irányvonalukat. A szerződés hatályának meghosszabbítása megfelel a testvéri országok népei létérdekeinek, és a béke. a nemzetközi biztonság megszilárdítását szolgálja. A Varsói Szerződés tagállamai soha nem voltak hívei Európa és a világ egymással szemben álló katonai tömbökre osztásának. Védelmi szerződésüket hat évvel a NATO megalakítása után hozták létre. Amint ezt a varsói találkozón ismételten megerősítették, a tagállamok síkraszállnak szövetségük és az észak-atlanti tömb egyidejű feloszlatásáért és annak első lépéseként a szövetségek katonai szervezeteinek felszámolásáért. Amíg azonban létezik a NATO, s fennáll a világ és Európa békéjét fenyegető veszély, a szocialista államok erősítik szövetségüket, megteszik a szükséges intézkedéseket kollektív védelmi képességük megfelelő szinten tartásához, egyidejűleg fokozzák a harcot a leszerelésért, a békéért és a katonai tömbök megszűntetéséért. A Varsói Szerződés tagállamai nem törekednek katonai fölény megszerzésére, de nem is engedik meg, hogy velük szemben katonai fölényre tegyenek szert. A Varsói Szerződés tagállamainak parlamenti képviselői azokban a napokban találkoztak Budapesten, amikor Európa és a világ népei a fasizmus felett aratott nagy győzelem 40. évfordulóját ünnepük. A szovjet népnek a fasizmus leverésében játszott meghatározó szerepéről, az antifasiszta koalíció és más országok népei önfeláldozó harcának jelentőségéről szólva aláhúzták: a második világháború felmérhetetlen pusztítása, megszámlálhatatlan áldozata és kemény tanulságai miatt is égetően szükséges minden nép és állam, minden békeszerető erő összefogása földünk békéjének megőrzéséért, az emberi civilizáció megmentéséért. Ezzel összefüggésben a találkozó résztvevői üdvözölték az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának a második világháború befejeződése 40. évfordulója alkalmából „A világ népeihez, parlamentjeihez és kormányaihoz" intézett felhívását, amely a szilárd és tartós béke neveben aktív közös cselekedetekre szólít fel. A találkozó résztvevői kifejezték szilárd meggyőződésüket, hogy valamennyi állam parlamentje és parlamenti képviselői aktívan részt vehetnek és részt kell venniük a nukleáris világháború elhárításáért, az együttműködésért és a konstruktív párbeszédért, a bizalom légkörének megteremtéséért, a nemzetközi helyzet javításáért folytatott harcban. Erre különösen napjainkban van nagy szükség, amikor a világban egyre aktívabbá válnak azok az erők, amelyek bővítik fegyvertárukat, a világűr militarizálására készülődnek. a katonai fenyegetés, a revansizmus politikáját folytatják. megkérdőjelzik Európa háború utáni területi-politikai realitásait, nyíltan beavatkoznak a független államok belügyeibe. A Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek képviselői újból felhívják Európa és a világ parlamentjeit és parlamenti képviselőit, hogy emelkedjenek felül nézeteltéréseiken, legyenek partnerek a nukleáris veszély elhárításáért vívott harcban, folytassanak az általános békéi és biztonságot szolgáló széles körű nemzetközi együttműködést. A találkozó az elvtársiasság, a testvéri barátság és a teljes egyetértés légkörében zajlott le. Metróállomás. / A világ nagy városainak és fővárosainak földfelszíni közlekedése, a járművek, a motorizáció és a lakosság számának dinamikus növekedése miatt, már az elmúlt század végén is komoly gondot okozott a közlekedést tervező, szervező és végrehajtó szakembereknek. Adott volt a feladat. A földfelszínről a magasba, vagy a föld alá kell helyezni elsősorban a tömegközlekedést. Az új elképzelések közül szélesebb a tábora azoknak, akik a föld alatti közlekedés kiépítését szorgalmazzák. A földalatti vasút építésében Anglia úttörő szerepet játszott a londoni metró létrehozásával. Magyarország Európában a második volt, amely a földalatti építését megkezdte. A gondolat 1894-ben született. Az ország ebben az időben már lázasan készült arra, hogy kiemelkedő pompával, nagy ünnepi eseményekkel em-. lékezzen meg a honfoglalás ezeréves évfordulójáról. Éppen ezért a terv országszerte igen nagy sikert aratott. Budapesten — a terveknek megfelelően — 1898-ban megnyitotta kapuit a főváros, az ország és az ünnep alkalmából ittlévő külföldiek előtt a .,milleneumi földalatti vasút”, amely ma — az eredeti útvonalat meghosz- szabítva — a Vörösmarty teret köti össze a Mexikói úttal. A lassan 90. évéhez közeledő — rr? már sokak által csak ,,kis- földalatti”-nak becézett — vasút és szerelvényei nagy változásokon estek át a? elmúlt években. A ma is közkedvelt közlekedési eszköz még mindig jelentős utasforgalmat bonyolít le. »Hasonló témával foglalkozik holnap, csütörtökön a televízió a „Nyugalmunk érdekében” c. sorozatban. A 18,05 órakor az 1-es programon kezdődő műsor címe: Mi van a metró alatt? A METRÓ A MODERN NAGYVÁROSI KÖZLEDEDÉS ALAPJA. Megindult azonban a világ más országaiban is a földalatti építése. S hogy csak néhányat emeljek ki a legnagyobbak közül: a moszkvai, londoni, tokiói, párizsi és a New York-i metrók vonalhossza több száz kilométer, a várost teljesen behálózzák, napi utasforgalmuk több millió fő, és a vonalak bővítése, fejlesztése folyamatos feladat. Napjainkban már több országban nemcsak a fővárosokban, hanem a nagyobb városokban is terjed a metró. Magyarországon ez idáig ilyen elképzelés, terv még nincs. A korszerű metró, a budapesti gyorsvasút hálózat tervének elkészítésére az 1950-ben hozott minisztertanácsi határozat adott lehetőséget, mely egyben első lépcsőként a metró kelet—nyugati vonal kiépítését írta elő. A tervezés, majd az építkezés nagy erővel indult meg, és rövid idő alatt jelentős eredmények születtek. Az akkor kialakult politikai és gazdasági helyzet miatt azonban 1954-től az építkezés és á tervezés leállt, s 10 évig csak a már meglévő rendszernek az állagmegóvásai végezték el. A beruházási program elkészítése, a tervezési és kivitelezési munka folytatása az 1980-ban hozott új minisztertanácsi határozat megszületése után vált lehetővé. Több éves sikeres munka eredményeként, egy-egy vonalszakasz lépcsőzetes átadásával elkészült a többségében mélyvezetésű, az Örs vezér teret a Déli pályaudvarral ösz- szekötő, a Duna alatt is áthaladó mintegy 10 kilométer hosz- szú. 12 állomásos kelet—nyugati metróvonal, melynek napi szállítási kapacitása félmillió fő. Közben a tervnek megfelelően megkezdődött a Kőbánya-Kispest vasútállomást a Rákospalota városközponttal összekötő észak—déli metróvonal építése is. mely jelenleg Kőbánya-Kispesttől az Arpád-hídig szállítja az utasokat. GYORS ÖSSZEKÖTTETÉS A MUNKASKERÜLETEKKEL. E vonalnak több jellegzetessége is van. Ilyen, hogy teljes hosz- sza több mint 20 kilométer, várható napi szállítási kapacitása 1,4 millió fő lesz. sok munkáskerület — Kőbánya, Kispest. Ferencváros, Józsefváros. Angyalföld. Üjpest. Rákospalota — érint, valamint az. hogy ez zömében ' kéregalatti vezetésű. Ennek a vonalnak a teljes befejezése. és a tervezett többi vonalszakasz építés? az ország és a főváros gazdasági teherbíróképességének és helyzetének függvénye. Az érintett szervek azonban mindent megtesznek annak érdekében. hogy a metró építésével a főváros lakosságának közlekedése minél jobb, gyorsabb, kulturált és mind nagyobb területet átfogó legyen. A nemzetközi helyzet kötelezővé teszi az ország vezetőinek. hogy gondoskodjanak a lakosság védelméről is háborús körülmények között. Az óvóhelyek építése igen költséges. a lakásépítkezés rovására menne. Ezért olyan döntés született, amely szerint a védelem lehetőségeit kettős célú építkezésekkel kell növelni. Ez azt jelenti, hogy olyan létesítményeket építhetünk, melyek békében például garázs, étterem, raktár célokat szolgálnak, és adott esetben mint kollektív védőeszközök vehetők igénybe. Sokak által ismert, hogy a metró is ilyen kettős célú létesítmény, nemcsak a közlekedést szolgálja, hanem életvédelmi létesítmény is. Már a II. világháborúban is sok tízezer ember életét védte a moszkvai, londoni és más metrórendszer a bombázások ellen. A METRO KOLLEKTÍV VÉDELMET NYÜJT ATOMTÁMA- DÁS ESETÉN IS. A budapesti metrót, is ügy tervezték és építették, hogy ha kell. kollektív védőeszközként is használni lehessen^ Erre a metró sok dolog miatt alkalmas. Sűrűn lakott területek alatt húzódik el, nagy a befogadó képessége, olyan építészeti, gépészeti, műszaki-technikai adottságokkal rendelkezik, hogy képes adott esetben védelmet nyújtani a hagyományos bombák, a nukleáris fegy“ verek romboló-mechanikai, valamint a radiológiai, vegyi, biológiai harcanyagok és a tüzek hatása ellen, önálló víz és energia ellátása, egészség- ügyi felszereltsége, és egyéb technikai berendezései a több napos benntartózkodást is lehetővé teszik, és az emberek elhelyezése viszonylag kényelmes. A metró tehál a korszerű óvóhelyekkel szemben támasztott követelményeket, a védelem feltételeit teljes mértékben kielégíti. E tulajdonságok miatt a főváros állami vezetése, és a polgári védelem úgy tervezi, hogy szükség esetén a metró állomások 500 méter sugarú vonzási - körzetében lévő üzemek dolgozóit és a lakosságot — ha nincs kiépített óvóhelyük — a metróban helyeink el. Az emberek elhelyezésére az állomáscsarnokok és az alagút rendszer is alkalmas. A gyors betelepülést és kiürítést minden mozgólépcső egyirányú menetével lehet biztosítani. A metró jelenleg megépített szakaszaiban több tízezer főt lehetne elhelyezni. A tervek szerin-t a főváros teljes metróvonalainak hossza a mainak mintegy háromszorosa lesz. Jól érzékelhető ebből, hogy a lakosság védelméről felelősséggel gondoskodnak az illetékesek. A METRO NEMCSAK A BUDAPESTIEKÉ. A metró mindkét célú felhasználását természetesen elsősorban a főváros lakosai részére tervezték. de a főváros nem csak a fővárosiaké, mert naponta több ezer, sőt tízezer vidéki lakos utazik be. vagy át rajta, így a metró az övéké is. Ezt bizonyítja néhány példa. Metró- állomás található a Déli, a Keleti, és . a Nyugati pályaudvaroknál. a Kispest-Kőbánya vasútállomásnál és a Batthyány téri, Örs vezér téri HÉV végállomásoknál. Metróállomás található több forgalmas csomópont és üzletközpontok mellett is, hogy csak néhányat említsünk; a Corvin, a Sugár. a Skála Metró Áruháznál. Ezeken a helyeken sok ezer vidéki utas és vásárló fordul meg, s mint utazási eszközt szükség szerint igénybe veszik a metrót. Nem kell elégszer hangsúlyozni, hogy rendelkezünk olyan eszközökkel, amelyekkel a legnehezebb helyzetben is biztosítani tudjuk az emberi létfeltételeket és az életben maradást. A metró tehát egyszer képes nagy tömegek gyors és kulturált szállítására, és adott esetben több százezer emberi élet védelmét biztosítja. A polgári védelem felkészült a metró második rendeltetésére, de minden jó érzésű emberrel együtt reméljük, hogy kizárólag első funkcióját kell majd teljesítenie.
