Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-14 / 111. szám
1985. május 14. Kelet-Magyarország 7 Koronaborotva Traktor metszette A szigorú tél miatt megyés zerte megkéstek a gazdaságok az alma metszésével, így különösen a tél végén és tavasszal minden eszközt megragadtok a szakemberek a fontos munka meggyorsítására. A Nyírként egyik tag- gazdas ágában, a gávaven- csellői Szabadság Termelő- szövetkezetben érdekes gépet állított munkába a termelési rendszer. A Kam 5 jelzésű MTZ-traktorra szerelt szerkezet fűrészkorongjai hatalmas sebességgel pörögnek, és amint az a képen is látható, metszik a fát. A gépi metszés eddig azt jelentette, hogy pneumatikus ollók könnyítették a nem éppen gyors tevékenységet, a bemutatott berendezés azonban teljesen kiküszöböli az emberi munkát. A hidraulika segítségével bármilyen kívánt szög beállítható a vágási felületen és még a fasor tetejét is minden nehézség nélkül képes metszeni a Kam 5. A metszés minősége természetesen nem lehet azonos a kézi munkával elvégzettével, ezért után igazítás szükséges, a gyorsaság azonban figyelemre méltó. Naponta két hektárnál is többet képes megszabadítani a felesleges hajtásoktól. A gépet a szekszárdi Mezőgép gyártja, eddig 17 készült belőle. Csehszlovákiában és az NDK-han is dolgozik már egy-egy példány, a megyében eddig egyedül a Nyírként vásárolt egyet kipróbálás céljából. A szem sugárzós- sérülései Szemgolyónk nagyobbik részét a csontos szemüreg óvja, elölről az alsó és felső szemhéjunk borítja, mégis érhetik olyan hatások, amelyekkel szemben védtelen. Ilyenek például a különféle sugárzások. Régebben — egyebek között — úgy vakították meg a foglyokat, hogy a szemük elé felizzított fémdarabot tartottak. Az izzó fém hősugárzása tudniillik nemcsak a szaruhártyát égeti el, hanem a szemlencsét is zavarossá teszi, s ilyenkor a szem szürkehályogossá válik. Manapság — hála a védőüvegeknek — ritkaságszámba megy, hogy valaki hősugárzás okozta szemsérüléssel fordul orvoshoz. Annál gyakoribbak a napsugárzástól, ívfénynek vagy kvarclámpának nem előírásszerű használata miatt támadó heveny szemgyulladások. A napba hosszasan nézők sajátos ideg- hártya-gyulladással fizetnek felelőtlenségükért, ami maradandó látótérkieséssel is járhat. A védőszemüveg nélkül dolgozó hegesztők és az óvatlanul kvarcolók ellenben heveny kötőhártya-gyulladásban és szaruhártya-vizenyőben betegszenek meg. Erre az jellemző, hogy az ultraibolya fény hatását követő három-négy óra múltán a szem vérbővé válik, szúrni kezd, könnyezik, fájdalmas szemhéjgörcs alakul ki, s pislogáskor fokozódik a fájdalom. Vérbőséget csökkentő, érzéstelenítő anyagot és A- vitaminos olajat tartalmazó szemcseppel az ilyen ok miatt kialakuló kötőhártyagyulladás néhány óra, legfeljebb egy-két nap alatt szövődmény nélkül meggyógyul. Legjobb persze megelőzni az ilyen kellemetlenségeket. Ezért például a hegesztő védőszemüveget vagy megfelelő szűrő- és visszatükröző hatású üveggel ellátott pajzsot használ. Ám a sugárártelom nemcsak a hegesztőt, hanem annak segítőtársát és a közelben dolgozókat is veszélyezteti. Képünk egy új típusú 3 mm vastag, 300 mm széles PVC-szalagokból álló csíkfüggönyt mutat. A kétféle zöld árnyalatban készülő, részben átlátszó függöny a hegesztési folyamatok során keletkező valamennyi káros sugárzást kellően megszűri. A mikroelektronika diadalútja A cbip sikere Az elektronikai alkatrészek között nem újdonság a félvezető anyagok alkalmazása. Mér évtizedekkel ezelőtt a hajdani detektoros rádióvevő készülékekben félvezető galenit kristály töltötte be a demodulator szerepét. (A demodulator a rádió- frekvenciás jelekről leválasztja a hangfrekvenciás jeleket.) Az elektroncsövek elterjedésével azonban a figyelem elfordult a kis galenit kristályról (a félvezetőkről), a fénykorát élő elektroncsöves technológia miatt. A közép- és hosszúhullámú tartományban mindent „tudott’ az elektroncső, amit elvártak tőle. Vóletlen felfedezés A figyelem akkor fordult ismét az elektroncsövekről a tranzisztorok felé, amikor az elektroncsövek viszonylag nagy anód-katód kapacitása az áramkörök konstrukciójában áthidalhatatlan problémát jelentett (mikrohullámú technika). Ekkor 1947-et írtak. Tehát még nincs 40 éve' A tranzisztort véletlenül fedezték fel, miközben katonai célú berendezések elektronikájához a csöves diódáknál jobban megfelelő félvezető dióda után kutattak. Eleinte még csak a táskarádiókban jelentek meg a tranzisztorok, később azonban már a számítástechnikában (kompu- lertkben) és a műholdakban is tranzisztorok kerültek az elektroncsövek helyére. A kezdeti germániumtranzisz- torokat felváltották a szilícium- tranzisztorok. Megjelentek a tranzisztorral rokon további félvezető alkatrészek: a diódák, a nagyobb teljesítményű egyenirányítók, a vezérelhető egyenirányítók, az optoelektronikai alkatrészek. A legújabb lépést a félvezető eszközök gyártásában az integrált áramkörök képviselik. A számítástechnika a mikroelektronika fejlődésével szorosan ösz- szefügg. összefonódnak, mint két versenyző, akik egymást doppingolva, egymást segítve futnak a jobb és jobb egyéni idő elérésére, miközben társuk fejlődésének is hatalmas lendületet adnak. Megjelenik a modul A II. világháború Idején kifejlesztett első elektroncsöves felépítésű elektronikus számitógépek nagy karriert nem futhattak be nagy méreteik és műszaki megbízhatóságuk miatt. Kevésbé voltak megbízhatóak, mivel úgynevezett „diszkrét elemekből”, egyedileg gyártott alkatrészekből építették meg. Részben az alkatrészek megbízhatósága, de főként az alkatrészek összeépítéséből adódtak a műszaki megbízhatóságot rontó tényezők. A számítástechnika azért haton a mikroelektronika fejlődésére, mert a számítógépek több ezer azonos vagy nagymértékben hasonló felépítésű áramkört igényelnek. Az elektroncsöveknél lényegesen kisebb méretű tranzisztorok sok-sok üzemórán át nagyobb megbízhatóságot jelentettek a bonyolult felépítésű gépekben. A geometriai méret- és súly- csökkenés, a jobb megbízhatóság lehetővé tette nagyobb teljesítményű, nagyobb kapacitású gépek építését is. A műszaki meghibásodások gyors javítása végett „modul” elemeket alkalmaztak, amelyeket egf dugós sávcsat-lakozóval lehetett a rendszerből gyorsan eltávolítani, a cseremodult pedig a helyére du- gaszolni. Így a műszerész hibakeresésre fordított ideje nem csökkentette a számítógép hasznos működési idejét. Az integrált áramkörök megjelenése (1960) óriási hatást fejtett ki a mikroelektronikában és a számítástechnikában. Az alkalmazási terület állandóan bővült: a rakéta irányításában, az űrhajózásban, az elektronikus számítógépekben, az irányítástechnikában és a szórakoztatócikkekben is megtalálható. A számítógépekben a műveletek végzésére úgynevezett „műveleti erősítőket” fejlesztettek ki. Mivel ezekre nagy tömegben volt szükség, így kínálkozott a lehetőség az integrált áramköri technológia elterjedésére. Az első ilyen áramkörök, a műveleti erősítők analóg Integrált áramkörök voltak. Bár a számítógépek számára fejlesztették ki, a felhasználás során kiderült, nagyon sok nem számítógépes feladat megoldására alkalmasak, például különféle ipari, irányítástechnikai jelek erősítésére, a szórakoztató elektronikában vagy a postai információtechnikai berendezésekben. KlfoJIOdlk a CPU Az analóg integrált áramköröket azonnal követték a logikai kapukat tartalmazó digitális integrált áramkörök. Az Integrált áramkör — IC (az Integrated Circuit angol szavak kezdőbetűiből) ma már egyetlen szilicium- lapka (chip) felületén kialakított áramkörök összessége. Az integrált áramkörök teljes és üzemkész egységek. Szilárdan összeépített, tokozással ellátott, nem javítható áramkörök. A gyártási technológia fejlődésével az áramkörök is mind bonyolultabbak lettek. Az integráltsági szakaszokhoz egy-egy számítógépes korszak tartozott, az akkor legtökéletesebb gépekkel. Az integráltsági szakaszok nemcsak a számítógép központi feldolgozó egységének (CPU: Central Procéssing Unit) fejlesztéséhez járultak hozzá, hanem Információ az adatok, a részeredmények és a programok tárolásához is, valamint azok gyors hozzáférését, felhasználását, a másodperc törtrésze alatt lehetővé teszik. Makay Lajos tanárképző főiskola A számítógépeket sokféle szempont alapján szokták osztályozni. De vajon mik a feltételei annak, hogy egy berendezést személyi számítógépnek tekinthessünk? Nos, a személyi számítógép tulajdonképpen mikroprocesszor alapú kisszámítógép, vagyis mikroszámítógép. Viszont nem minden mikroszámítógép személyi számítógép. Ahhoz, hogy egy mikroszámítógépet személyi számítógépnek tekinthessünk, legalább egy mikroprocesszort kell tartalmaznia; programozhatónak kell lennie legalább egy magas szintű nyelven; a rendszerhez valamilyen háttértárolónak kell tartoznia; az információ be- és kivitelére szolgáló eszközökkel (például billentyűzettel, képAz Egészségügyi Világ- szervezet megállapítása szerint a nyolcvanas évek elején mintegy 140 000 orvos — az összes orvos 6 százaléka — nem abban az országban dolgozott, amelyben kiképezték őket. Az ápolónők körében ez az arány 5 százalék. Az említett orvosok közül 120 000 (85 százalék) hat országban dolgozik: az első helyen az Egyesült Államok áll 77 000 idegen orvossal, őt követi Nagy-Britannia (21 000), Kanada (16 000) és az NSZK (6000). Az USA foglalkoztatja a legtöbb idegen ápolónőt is (5200), utána Nagy-Britannia (3300) és Kanada (2900) következik. A legtöbb külföldön tevékenykedő orvos — összesen 15 000 — Indiából származik, őket ernyös megjelenítővel) kell rendelkeznie. Mindezt szükséges volt tisztázni a Videoton gyár VT 16 típusú, két üzemmódú mikroszámítógépének bemutatása előtt, mely teljesítményét, memóriakapacitását és felhasználási területét tekintve a professzionális személyi számítógépek kategóriájába tartozik. Két üzemmódját a beépített két mikroprooesz- szomak köszönheti, melyek közül egy időben csak egy működik. A két egymástól független üzemmód biztosítja, hogy mind 8 bites, mind 16 bites mikrogépre írt programok végrehajtására alkalmas. A képünkön látható VT 16 két változatban készül és kerül forgalomba. a Fülöp-szigetiek követik, 9500 orvossal. Onnan való a legtöbb idegen országban dolgozó ápolónő is. Ez a helyzet a fejlődő országokat is erősen sújtja. Az Egészségügyi Világszervezetben úgy vélik, hogy ezeknek az országoknak kevesebb orvost, ellenben több egészségügyi segédszemélyzetet kellene kiképezniük. Egy orvos kiképzésének árából nyolc segédszemélyzeté fedezhető. Miközben a fejlődő országokban „orvosfelesleg” van, bennük a világ orvosainak csak egynegyede tevékenykedik, holott ott él a világ népességének kétharmada. Aránytalanságok az orvosok számában Statisztika 198* Helyünk a számok tükrében A közelmúltban jelent meg az 1984. évi Magyar statisztikai zsebkönyv, amely negyven év társadalmi-gazdasági fejlődését mutatja be a számok tükrében. A teljesség igénye nélkül tallóztunk a megyénket összehasonlító adatok között, hogy lássuk szűkebb hazánk fejlődésének jellemzőit is. EGY km! 97 EMBER Szabolcs-Szatmár a népesebb megyék közé tartozik, ahol egy négyzetkilométeren 97 ember él. A megyében lakó népesség az 1970-es 573 ezerhez képest ötezret nőtt, (bár ez a folyamat újra visszájára fordult az utóbbi években) s ezzel a megyék sorrendjében a harmadik Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén mögött. Továbbra is itt a legnagyobb a természetes szaporodás, jóval többen születtek, mint ahányan meghaltak. Városaink szintén gyarapodásról adhatnak számot. Az utóbbi 15 évben Nyíregyháza lakossága 82 ezerről 115 ezerre nőtt, hetedik a magyar városok sorában, Mátészalkán hétezerrrel többen, 19 ezren laknak, Kisvárdán ötezerrel gyarapodott a létszám, s 19 ezren élnek, Nyírbátor lakóinak száma 14 ezerre nőtt, vásárosna- ményi és fehérgyarmati polgárnak 9—9 ezer ember mondhatja magát. A megyében tavaly 14 600 gyerek született, ami arányaiban a legmagasabb, kedvezőtlen viszont, hogy az egy éven alul meghalt csecsemők aránya Budapest és Bács-Kiskun után a legmagasabb. Mindössze három megye előzi meg Szabolcs-Szat- márt az ezer lakosra jutó épített lakások mennyiségében, mégis itt jut egyedül háromszázon felül (301) lakos száz lakásra, míg az országos átlag 278. Az állami erőforrásból épített lakások aránya is igen alacsony a maga 9,1 százalékával. AZ IPARBAN: 57 EZER FÖ Az egészségügyi ellátásban a tízezer lakosra jutó 16,7 orvossal leghátul kullog megyénk, az országos átlag felénél tart, de a kórházi ágyak száma is viszonylag alacsony más megyékhez képest. Egyedül a körzeti orvosokra jutó lakosok számában (2470) vagyunk az országos átlag felett. A megyében a iparban foglalkoztatottak száma tavaly 57 ezer volt, a termelés viszonylag szerény mértékben, 2,5 százalékkal bővült, a termelékenység egy százalékkal emelkedett. Ezek az értékek közelítik az országos átlagot. A mezőgazdasági termelést nálunk 565 ezer hektáron folytatják (Bács- Kiskun, Borsod-Abaúj- Zemplén előzi csak meg a megyét), s a kert, gyümölcsös és szőlő 11,4 százalékos aránya második Pest megye után. A rossz adottságoknak is tudható be, hogy a tavalyi hektáronkénti 4340 kilogramm búzával az utolsó helyen áll a megye, a kukorica 5560 kilós átlaga is a gyengébbek közé tartozik. Ám a legtöbb, 149 ezer szarvas- marhát ebben a megyében tartják, míg a területegységre jutó sertések száma kétharmada az országos átlagnak. Átlag alatt A kiskereskedelmi forgalom adatai sem dicséretre méltóak, amelyek összefüggnek az itt élők kevesebb jövedelmével. így ebben a megyében fordít egy lakos legkevesebbet élelmiszerek és élvezeti cikkek vásárlására — 15 299 forint — de iparcikkre sem jut 18 771 forintnál több, miközben ettől több, mint hétezerrel magasabb az országos átlag. L. B.
