Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-02 / 101. szám
A munkásszolidaritás nagy nemzetközi ünnepén Több mint 25 ezer felvonuló köszöntötte május 1-ét Nyíregyházán. Demonstráció a béke, XLII. évfolyam, 101. szám ARA: 1,80 FORINT az egység jegyében tosan tíz órakor kürtszó har- sant, szemvillanás alatt ösz- szerendeződött a nyitó élőkép: hatszáz piros, fehér és zöld zászlót magasba tartó fia- italtól övezettem, a tér középén ünnepélyes méltósággal kúszott fel az árboc csúcsára a munkásmozgalom vörös lobogója, jelképezve, hogy a világ dolgozóinak nemzetközi ünnepét köszönti hazánk, s megkezdődött a színpompás felvonulás. A leglátványosabb, legnagyobb tömegeket megmozgató esemény színhelye a megyeszékhely volt, ahol a hagyományoknak megfelelően zenés ébresztő köszöntötte a lakóikat. Reggel kilenckor már hosszú sorokban gyülekeztek a felvonulók Nyíregyháza terein és utcáin. A Lenin téren felállított dísztribünön helyet foglaltak a megyei és városi párt-, tanácsi, állami, társadalmi szervek, vállalatok, intézmények vezetői, kitüntetett dolgozói, a régi május elsejék veteránjai. Az elnökségben foglalt helyet Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Tisza László, a megyei tanács elnöke, Tóth Géza, az SZMT vezető titkára, Szemerszki A szeles, hűvös idő ellenére ország- és megyeszerte méltó külsőségek között, színes felvonulásokkal, majálisokkal, kulturális és sport- rendezvényekkel, találkozókkal ünnepelte népünk apraja- nagyja a negyvenedik szabad május elsejét, a munka és a munkásszaliidaritás nemzetközi napját. A negyvenedik szabad május elsején a főváros negyedmillió lakosa köszöntötte a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepét, demonstrálva, hogy szocializmust építő dolgozó népünk büszke az elért eredményekre, bizalmát tanúsítjia az ország vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt iránt, kifejezésre juttatja tettrekész- ségét, a párt XIII. kongnesz- szusán elfogadott határozatok valóra váltásáért. Az ünnepien díszített, vörös és nemzetiszínű zászlókkal fellobogózott, május- fákkal ékesített Felvonulási téren a díszemelvényen ött volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke; Németh Károly,• a párt főtitkárhelyettese, Aczél György, Gáspár Sándor, Grósz Károly, Havasi Ferenc, Hámori Csaba, Maróthy László, Óvári Miklós, Sarlós István, Szabó István, a Politikai Bizottság tagjai; Gye- nes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke; Berecz János, Horváth István, Pál Lénárd, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkárai, A köszöntőt követően pon(Folytatás a 2. oldalon) Fiatal felvonulók a menetben. A megyeszékhelyi felvonulás díszelnöksége. Kádár János Angyalföldön Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára kedden délelőtt Angyalföldre látogatott, hogy — miként sok éve már — a munkásszolidaritás nagy ünnepe előtt személyesen is üdvözölje az ipari negyed dolgozóit, s tájékozódjék a városrész életéről, fejlődéséről, az emberek hangulatáról. A vendéget a pártbizottság székházában többek között Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára köszöntötte. A párt-végrehajtóbizottság tagjainak körében Deák Gábor kerületi első titkár azzal kezdte tájékoztatóját, hogy az angyalföldi gyárakban, a munkások, a kommunisták közösségeiben mindenütt tapasztalható a XIII. kongresszuson megfogalmazott fő célok támogatása. A tettrekészséget jelzik az idei első negyedév gazdasági eredményei is: az országos átlagnál jobbakat mondhat magáénak az angyalföldi üzemek legtöbbje. A tájékoztatót megköszönve Kádár János a pártkongresszus határozatainak valóra váltásában sikereket, mindennapos feladataik elvégzéséhez erőt, egészséget kívánt a jelenlévőknek, az angyalföldieknek. Kedves invitálásnak tett eleget ezután a párt főtitkára: a Thälmann utcai II. számú Általános Iskola Várko- nyi György úttörőcsapatának meghívólevelét még a párt XIII. kongresszusán kapta kézhez, amikor az úttörők köszöntötték a küldötteket. Hamar teljesült tehát a kérés, ahogyan a fogadtatás meleg percei mutatták, a pajtások őszinte örömére. Ezt követően a főváros fel- szabadulásának 40. évfordulóján megnyílt angyalföldi helytörténeti gyűjteményt tekintette meg a párt főtitkára, majd programja az Autóvillamossági Felszerelések Gyárában folytatódott. A látogatás a forgácsolóműhelyben kezdődött az egyik munkapadnál Nyulász Fe- rencné betanított gépmunkással váltott szót Kádár János; a munkásnő elmondta, elégedett a körülményeivel, különösen, mióta megfelelő lakáshoz jutottak Csepelen. Bókái József gépbeállítóval is kezet szorított a főtitkár. A gyár egyik legrégebbi törzsgárdatagjáról a beszélgetés során kiderült, hogy az immár 33 éve itt végzett munkája mellett a munkásőrszolgálatban is helyt áll. Mint a vendéglátók — immár a szereidében járva — utaltak rá, saját fejlesztési részlegük munkája és az utóbbi évtizedben vásárolt licencek eredményeként gyártmányaik minősége megfelel a mai igényeknek, így tisztes nyereséget hoznak a kollektívának. A szerelde volt a színhelye a gyáriak május elsejét köszöntő munkásgyűlésének is. Simon Lóránt szakszervezeti bizalmi felszólalásában beszámolt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az év eleji energiaellátási nehézségek közepette is tettek idei tervük időarányos teljesítése, a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben vállaltak valóra váltása érdekében. — Köszönöm a meghívást, a szíves fogadtatást. Örülök, hogy személyesen is köszönt- . hetem önöket, önök révén a gyár egész kollektíváját, s átadhatom a Központi Bizottság üdvözletét, gratulálhatok a munkasikereiket elismerő oklevélhez. Tudom, hogy e siker mögött sok munka — másfél milliárdos termelési érték — van. A mi 40 éve született új társadalmunk a munka társadalma, mi nem mások kizsákmányolásából, hanem a magunk erejéből élünk és boldogulásunk erőforrása a gépeket működtető ember értékteremtő tevékenysége — mondotta bevezetőben, majd rámutatott, hogy sok szó esett erről pártunk legutóbbi, XIII. kongresszusán is. E nyílt, minden fontos kérdést felelősen megtárgyaló fórumon természetesen elemeztük a mögöttünk lévő, nagyon nehéz éveket is, amelyeket eredményesen küzdöttünk végig. S amikor eredményekről beszélünk, akkor mögöttünk mindig a nép erőfeszítéseit látjuk. A tapasztalatokat összegezve kimondhatjuk: ha nem egyszerűen a több, hanem a jó, s még jobb munkára alapozunk, a szűk esztendőket lassan fokozatosan valóban magunk mögött tudhatjuk, mert jobb életünk feltételeit csakis munkával teremthetjük meg. Ez volt kongresszsunk lényegi mondanivalója az országnak, s úgy tapasztaljuk, az emberek meg is értették. Bizonyítja ezt az a bizakodó légkör is, amelyben fel- szabadulásunk 40. évfordulójáról megemelékeztünk, s az a jó hangulat, amellyel a dolgozók országszerte készülnek május 1-re, a munkásosztály, a nemzetközi szolidaritás nagy ünnepére. Ám az ünnep után ismét országos teendők várnak: zajlanak a jelölőgyűlések, hamarosan sor kerül az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztásokra. Előrehaladásunkhoz ma rendre, fegyelemre, kötelességtudásra, jobb munkára van szükség. Erre népünkben megvan a kellő akarat, egység, összefogás. Kell azonban még valami: béke! Ezért írtuk alá a közelmúltban — az érintett országok egységes akaratával — védőpajzsunk, a Varsói Szerződés meghosz- szabbításáról szóló dokumentumot — fejezte be köszöntőjét Kádár János, s jó egészséget, további sikereket kívánt a gyár dolgozóinak. 1985. május 2., csütörtök
