Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-09 / 82. szám

4 Keleti-Magyarország 1985. április 9. Egy amerikai kislány a Szovjetunióban Olvasópróbától a bemutatóig Hi be kerül a Vízkereszt? Amikor luxus a gyeptégla Hogyan tervez a színház? Kiszámítható-e előre úgy, mint egy épület kitűzésekor, hogy mennyit kell költeni majd, mert túl a művészek és a rendező pénzben meg nem határozható •teljesítményén a darabnak „ki­vitelezési költségei” is vannak. Orbán György gazdasági igaz­gatót kérdeztük meg: mibe ke­lült példáui u Vízkereszt, vagy amit akartok? — Érdekes ivódon kevesebbe, mint gondoltuk — mondja. — Százötvenezrei szabtunk ki rá, és 130-ból kijött. Egyébként a ' zínpadi produkció az esetek többségében megítélhetetlen. Si­kerül-e beszerezni olcsó anya­got a ruhákhoz? Kikerülnek-e a kellékek a raktárból, vagy min­dent meg kell vennünk? Mennyi­re bonyolult és anyagigényes a díszlet? A Kinek se nap, se szélről senki sem gondolta vol­na, hogy drágább lesz, mint a Vízkereszt. A tologatható dísz­letfalak technikai megoldása — ami persze még így se lett tö­kéletes — meglepően drágának bizonyult. — Sok, vagy kevés a példá­nak felhozott 150 ezer forint? — Szerényebb, mint a vidéki színházi átlag, de egyrészt taka­rékoskodnunk kell, másrészt nem agyunk merevek. Ha szakmai, művészeti szempontból indokolt, erülhet egy darab többe is. Ez Kalendárium Április „ ... április kinyitja a zára­kat és a szíveket.” Nem véletle­nül beszél Krúdy Gyula nyitás­ról, a hónap neve ugyanis a latin aperire (kinyitni) szóból ered. Rómában a szépség és a szerelem istennője, Venus hó­napjának tartották az áprilist. A hónap első napján a nők fé­nyes körmenettel ünnepelték az istennőt. Tőle várták a boldog családi élet alapját, a szépség és a szerelem áldását. Venushoz könyörögtek a hónap vége felé Rómában a kevésbé erkölcsös lányok is, termékenység helyett maradandó szépségért, népsze­rűségért és nem utolsósorban jobb jövedelemért. Minden áprilisi vallási ün­nepség kapcsolatban van a földműveléssel. A rómaiak ek­kor ünnepelték Cerest, a föld­művelés és a gabona istenasz- szonyát, „cereáliákat” tartottak tiszteletére. Ceres, a görögöknél Déméter, már a legrégibb míto­szokban is szerepel. Szelíd, ál- dáshozó, mint maga az anya­föld. Szent növényei: a búzaka­lász, a gyümölcsfa és a mák. Tavasztól őszig sokszor ünnepel­ték. A búzaszentelés szokása ezt a régi hagyományt őrzi. Régen különböző népek más névvel illették. A kínaiak a „Kakas havának”, az indiánok a „Füves Hold” havának, az egyiptomiak a „Kutya hónapjá­nak” nevezték. A francia for­radalom — igaz, rövid időre — elkeresztelte ,,FIoreál”-nak, az­az a Virágzás hónapjának, míg a régi magyar kalendáriumok­ban Tavasz-hónak, vagy Szent György havának nevezik áprilist, mert a Diocletianus császár ko­rában élt keresztény szent és vértanú napja e hónap 24-éré esik. György napja számított haj­dan a tavasz kezdetének: ekkor indult a földeken a tavaszi szántás és ekkor hajtották ki először az állatot a mezőre. A pásztor helyenként — a szapo­rodás jelképéül — zöld ágat vett a kezébe, azzal nógatva állatait, Az istállót kisöpörték, vízbe mártott babérággal hintették meg, majd szalmatűz füstjével „illatosították” magukat és a jószágot egyaránt. Régi szokás a tűz hamván áthajtani az álla­tot, hogy megvédjék a boszor­kányok ellen. A régi századok­ban, amikor a jószágot még egész éven át a szabadban tar­tották (ridegtartás), a bojtáro­kat és számadókat „szentgyörgy- naptól szentgyörgynapig” fo­gadták fel a gazdák. A magyar népi regula szerint Tibor napján (14) „ha zöld már a vetés, akkor jó idő köszönt az emberekre”. Márk napjáról (25) azt írja a regula, hogy „ha e napon hallgat a fülemüle, ak­kor rendkívül szeszélyes, válto­zékony lesz a tavasz. Viszont, ha Márk napján énekel a ked­ves kis fülemüle, akkor egyen­letes, szép idő következik be.” Április hónap állatövi jegye a Bika. A görög mitológia szerint Europé föníciai királylány na­gyon megtetszett Zeusznak, aki hófehér bikává változott és így közeledett hozzá. Europét meg­nyerte a bika szelídsége, megsi­mogatta, hátára ült, mire az át­úszott vele a tengeren és Kréta szigetére vitte. A bika ott dali­ás ifjúvá változott. Ebből a szerelemből származtak Kréta legendás királyai. O. Sz. csak egy keret, amit nem árt betartani, s a tervezők ezt egy­re inkább el is fogadják. — Kik döntenek és hogyan a kivitelezés költségeiről? — Akkor mondjuk el sorban, hogyan készül az előadás. Indul­junk a kályhától, mint a tánc­iskolában. A rendező elolvassa a darabot és a fejében lévő kis színház megelevenedik. Ezután megbeszéljük, hogy kik lesznek a tervezők (díszlet, jelmez), kell-e zene? Ez az első lépés, mert ők rendszerint külső munkatársak és mielőbb meg kell kötni velük a szerződést. Ezután elkezdőd­nek az olvasópróbák, s ezzel párhuzamosan folyik a tervezés, dolgozik a zeneszerző. Ha min­den kész, elkövetkezik a tervel­fogadás. Itt van a rendező, a művészeti igazgató, a műszaki vezető és mások, akikre szükség lehet. Ez a legfontosabb fórum nálunk. Itt a színház kérdez. Meg tudjuk-e csinálni annyi idő alatt, amennyi a bemutatóig ren­delkezésre áll? Működik-e majd a díszlet? A ruhák nemcsak a szépség, de a használhatóság kö­vetelményeinek is megfelel- nek-e? Itt vitatkozunk, ha vala­milyen megoldást túlzottan költ­ségesnek tartunk, és a tervezők vagy meg tudják védeni állás­pontjukat. vagy nem. A Segítsd a királyt színpadán valódi gyep­téglák lettek volna az első el­képzelés szerint. Ezt el kellett vetni, egyrészt az időjárás miatt, másrészt mert fényűzően drága előadásról előadásra gyeptéglát vágatni valahol Kabaláson, azt a színpadra szállítani, s ott úgy lerakatni, hogy az őszi sárguló rét tökéletes illúzióját keltse. — Ezután kezdenek dolgozni a műhelyek? — Igen. Kitűzzük a fontosabb időpontokat. Mikorra álljon a díszlet? Mikor van először öltö- zés? Megszabjuk a részidőket, mert nem minden egyszerre ké­szül. Ha egy lépcső „játszik” a darabban, hamarabb kell készen lennie, mint egy csillárnak, ami csak ott lóg a díszlet fölött. Az ráér az előadás előtti napon is. — Mivel lehet takarékoskodni? — Az anyagbeszerzéssel — mondja Orbán György. — Egy­két kellékért még az ócskapiac­ra is kimegyünk. Ha Pesten já­runk, soha sem kerüljük el az Ecserit. A vidéki színházak az­zal spórolnak leginkább, hogy saját „táraik” vannak. Jelmez- tár, kelléktár, szabótár. ahol szövetek, kapcsok, gombok, sza­lagok stb. vannak. Figyelünk a leértékelésekre, alkalmi vételek­re. Igyekszünk mindent magunk megcsinálni, megőrizni és ha le­het, újra felhasználni. Mester Attila Akik személyesen nem vehet­nek részt a Világifjúsági Talál­kozón, azoknak a rádió és tele­vízió közvetíti majd az esemé­nyeket. A nemzetközi sajtóköz­pont a fesztivál kezdete előtt egy héttel nyílik meg a Moszkva szállóban és három hétig műkö­dik majd. Ugyanebben a szállo­dában lesznek a külföldi hírügy­nökségek, lapok tudósítóinak iro­dái is. A televíziósok és rádiósok saj­tóközpontját Osztankinóban, a szovjet központi televízió mű­szaki központjának épületében rendezik be. Itt a legkorszerűbb technika segíti a tévések mun­káját. A stábokat a közelben, a Kozmosz szállóban helyezik el. A nemzetközi sajtóközponton kívül a legnagyobb rendezvé­nyek színhelyén még külön saj­tóközpont is lesz. Az egyik a népgazdasági kiállítás területén, a másik a luzsnyiki Lenin sta­dionban, ahol az olimpia esemé­nyei zajlottak. Az idén nyáron szintén sportversenyeknek, vala­mint a fesztivál nyitó- és záró­eseményeinek ad otthont. A világ hírügynökségeinek tu­dósítói 23 nyelvű írógépeken ké­szíthetik beszámolóikat. Lesz for­dítószolgálat, ahol tolmácsokat is kérhetnek az interjúk lebonyolí­tásához. A nemzetközi sajtóköz­pont gondoskodik majd a tudó­sítók programjai megszervezésé­ről is. Minden a gyerekek érdekében Esküvő Mongóliában „ . . . néhány igyekezettel írott iskolásbetűvel kezdődött az egész. A borítékon közönséges negyvencentes bélyeg. Így in­dult jó 10 ezer kilométeres útjá­ra az a bizonyos levél, hogy az­tán írójára hamarosan felhívja az egész világ figyelmét. Ami­kor Samantha Smith, egy man­chesteri diáklány két évvel ez­előtt levelet írt Moszkvába, amelyben az őt, osztálytársait és felnőtt ismerőseit nyugtalanító kérdést — Igaz-e, hogy a Szov­jetunió el akarja foglalni az ő Amerikájukat? — feltette, még nem sejthette, hogy élete meg­változik majd. Hamarosan válasz érkezett, egy meghívólevél kísé­retében, hogy meggyőződhessen a szovjet nép békeszereteté- ről . . .” Így kezdődik a Little Brown And Company amerikai könyv­kiadónál megjelent „Utazás a Szovjetunióba” című könyv, amelyet a tizenkét éves Saman­tha Smith írt. Az ifjú írónő már ötéves ko­rában levelet akart váltani Er­zsébet királynővel. Később is próbálkozott jeles személyisé­geknél, akik nem méltatták vá­laszra. Gyermeki közvetlenségét meg­őrizve a tízéves Samantha elfo­gadta a szovjetunióbeli meghí­vást, s utána ugyanolyan kész­ségesen tett eleget a jónevű ki­adó ajánlatának. Szemléletesen és érdekfeszítő­en irta le élményeit és benyo­másait a Szovjetunióról, arról az országról, amelyről az amerikai­aknak meglehetősen zavaros el­képzeléseik vannak. BÁBSZÍNHÁZBAN A legszínesebb annak a tíz napnak • leírása, amelyet Sa­mantha 4 ezer gyermek társasá­gában Artyekben töltött. Hamar összebarátkozott a vele egykorú szovjet gyerekekkel, s együtt énekelték az úttörődalokat, késő éjszakáig sugdolóztak, versenyt úsztak, ünnepségeken vettek részt, múzeumban jártak és el­küldték palackpostán, hogy bé­kében akarnak élni. Politikai és közéleti személyi­ségekkel találkozhatott, interjú­kat adott. Egy amerikai tévétu­dósító kérdezte tőle: „Nem ju­tott eszedbe még sosem, hogy az oroszok csak a jót, a szépet mu­tatják neked? — kérdezte az. — Még ha így lenne is — vála­szolta Samantha —, megérteném őket. Én sem a vetetten ágyat mutatnám a vendégeimnek”. A kis hírességnek imponált a felnőttek megkülönböztetett fi­gyelme. Leírja azt az esetet, ami­kor egy leningrádi prímabaleri­nától egy pár balettcipőt kapott ajándékba. Alig győzte kivárni a szünet végét, hogy kiaiudjanak a fények, s ő lopva felpróbálhas­sa cipőcskéit. „Pont az én mére­tem!” — írta. — „Milyen jó, hogy ilyen nagy lábam van!” „Nehéz elképzelni, mekkora szerencsém volt, s mennyire megváltozott az életem az után az emlékezetes levél után — fe­jezi be könyvét. — Már koránt­sem olyan bonyolult a világ szá­momra . . .” A könyvet a világ gyermekei­nek ajánlja. Esküvői sokadalom Ulánbátorban A fiatal pár boldogan áll a fényképezőgép elé. A most ké­szülő felvételek egy életre meg­őrzik a házasságkötés pillana­tait. A nemrég kimondott „igen” hosszú, együtt eltölten­dő évekre szól. A fiatalok bol­dog családi életre, sok gyer­mekre vágynak. Első szavaik is erről szólnak, őszinte igényt ta­karnak. Mongóliában minden fiatal pár reméli: gyakran lá­togatja majd meg a gólya ott­honukat. Ez.t szorgalmazza az erre vo­natkozó kormányprogram is. A hazánkénál mintegy 17-szer na­KOSSUTH RADIO 8,20: Társalgó. — 9,44: Dió­törő. Részletek. — 10,05: Diák- félóra. — 10,35: Éneklő ifjúság. — 10,50: Nótacsokor. — 11,34: Felelet. Rádiójáték. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: A költő. Rádiójáték. — 13,09: Kórusa­inknak ajánljuk. — 13,30: A gazdaságpolitikai rovat műso­ra. — 14,10: Magyarán szólva. — 14,25: Orvosi tanácsok. — 14,30: Dzsesszmelódiák. —15,00: Arcképek az orosz irodalom­ból: Puskin. — 15,18: Kaza­csay Tibor fúvósműveiből. — 15,34: Daloló, muzsikáló tá­jak. — 16,05: Kérhetek vala­mit? — 17,00: Társadalom és iskola. — 17,30: Olasz filmszí­nészek énekelnek. — 17,45: A Szabó család. — 19,15: A köl­tészet hete. — 20,45: Verbunko­sok, nóták. — 21,30: Tudomány és gyakorlat. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Záray Márta és Vámosi János éne­kel. — 22,50: Kutatás a kuta­tás körül. — 23,00: Zenekari muzsika. — 0,10: Virágénekek. PETŐFI RADIO 8,08: Slágermúzeum. — 8,50: Torna. — 9,05: Napközben. — 12,10: Magyar fúvószene. — 12,30: Népdalok. — 13,05: Pop­zene sztereóban. — 14,00: Bor­dás György énekel. — 14,15: Szimfonikus táncok. — 14,40: Zeneiskolásoknak zeneiskolá­gyobb területen ugyanis mind­össze 1,8 millió ember él. A népszaporulat növelése valós társadalmi igény. (Jelenleg egy családban átlagosan 6-7 gyer­mek van.) A kormány azonban programját persze nem pusztán a szavak erejével kívánja meg­valósítani. Ehhez az ingyenes orvosi ellátás mellett egy sor pénzügyi és szociális kedvez­mény nyújt a családoknak. Mindenekelőtt a szülő anyákra figyelnek, akiknek szülés előtt 45, utána pedig 56 nap fizetett szabadság jár. Ezt további 70 nappal told­ják meg, amennyiben a szülés problémás volt, vagy az édes­anyának ikrei születtek. Kissé talán furcsán hangzik szá­munkra a „Hős Anya” elneve­zésű kitüntetés, amelynek első fokozatát nyolc gyermek után, második fokozatát 5 gyermek után juttatják a szülő anyák­nak. De külön pénzügyi ked­vezmény jár azoknak a csalá­doknak is, amelyek „csupán” négy gyermeket vállalnak. Mongólia a világ egyik leg­fiatalabb országa. A lakosság fele 20 éves, vagy ezalatti. Ezért irányul az egészségügyi szak­emberek figyelme sokszorosan a fiatalokra. Az életmódváltás­ban, amelynek vitathatatlan je­lei szerte az országban nyomon követhetők, a fő szerep a gye­rekekre vár. Azok, akik már távfűtött, hideg-meleg vizes la­kásokban születtek, akiknek szülei gyárakban, termelőszö­vetkezetekben dolgoznak, böl­csődékben, óvodákban töltik napjaik nagy részét. Azok a gyerekek is közösségben nevel­kednek életük első éveiben, akik vidéken élnek: Mongóliá­ban ma már szinte minden te­lepülésen vannak hasonló intéz­mények. A gyermekek egész­ségére ápolónők felügyelnek. A bölcsődék és az óvodák pedig megtervezett nevelési-oktatási feladatokkal készítik fel a ki­csinyeket az Iskolás évekre. A tízosztályos iskolákban a gye­rekek rendszeres orvosi fel­ügyelet alatt állnak. S igen nagy eredmény az is, hogy a helyes táplálkozásukra mind a fővárosban, mind a nagyobb településeken külön gyermek- élelmezési intézmények gondos­kodnak. Foglalkozása: külpolitikus A közelmúltban Nyírbátor ven­dége volt Oltványi Tamás, a Magyarország című hetilap mun­katársa. Ez alkalommal kérdez­tük. — ön igen elfoglalt ember, so­kat jár külföldre. Miért vállal mégis vidéki szereplést? — Ennek több oka van. Kül­politikus vagyok, s azt tapaszta­lom, hogy az emberekben igen nagy az érdeklődés a világ dol­gai iránt. Belejátszik az is, hogy az emberek szeretnének nyuga­lomban élni, s a világ esemé­nyeire is magyarázatot várnak. Ez a mai előadás azonkívül egy­fajta találkozás, párbeszéd az ol­vasókkal. Másik ok az, hogy a külpolitikusnak is ismernie kell az átlagember, az „utca emberé­nek” gondolkodását. 1985. április 9., kedd sok muzsikálnak. — 15,05: Ci­gánydalok. — 15,20: Könyvről könyvért. — 15,30: Csúcsforga­lom. — 17,30: Kamaszpanasz. — 18,30: Gramofonalbum. — 19,05: Csak fiataloknak! — 20,00: Egy énekes — több sze­rep. — 21,05: Csintamánok és madarak. Rádiójáték. — 21,30: Közös tánczenei műsor a po­zsonyi rádióval. 22,22: A gyil­kos. Krimi. — 23,20: A mai dzsessz. — 24,00: Éjféltől haj­nalig. NYÍREGYHÁZI RÁDIÖ 17,00: Hírek. — 17,05: Count- rymuzsika. — 17,20: Tiszántúli kaleidoszkóp. A tartalomból: Egészségünk. Dr. Siket Ferenc előadása az álmatlanságról. — Vasút a tél után (Antal Ist­ván) — Kell-e a kényelmes ci­pő? (Kolláth Adrienne) —Sza­bályozók ’85 (Várkonyi Zsu­zsa). — 18,00—18,30: Észak-ti­szántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. (A nap szer­kesztője: Várkonyi Zsuzsa) MAGYAR TV 8,05: Tévétoma. — 8,10: Is­kolatévé. — 9,00: Miénk ez a cirkusz. — 10,55: Az isztam­buli vonat. Magyar—olasz film­sorozat. IV/1. rész. — 12,05- Képújság. — 16,05: Hírek. — 16.10: Tévé BASIC-tanfolyam. — 16,40: összefüggések. James Burke rendhagyó gondolatai a változásról. — 17,30: Képújság. — 17,35: Reklám. — 17,40: A nyelv világa. — 18,30: Diagnó­zis. — 18,50: Rekilám. — 19.05: Mini Stúdió ’85. — 19,10- Tévé- torna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: A ha’ál archívuma. NDK tővé- filmsorozat. 2. rész: A halál’ árnyékában. — 21,00: Stúdió '85. — 22,00: Tv-tükör. — 22,10: Tv-híradó 3. — 22,20: Himnusz. 2. MŰSOR 18.25: Képújság. — 18,33: Re­gionális adások. — 19,00: A barokk Latin-Am erikában. Olasz dokumentumfilm 20,00: Az áldozat ára. Dokumentum­film. — 20,50: Autó-motorsport. — 21,10: Tv-híradó 2. — 21,30: Nyolc halálos lövés. Finn film. II/1. rész. — 22,55: Képújság. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: 39 LÉPCSŐ­FOK. Béke mozi: délelőtt: TAL­PIG OLAJBAN. Délután: zárt­körű archív filmklubi előadás. Ea. kezd. 16, 18 és 20 óra. Móricz mozi: SZÖKÉS A HALÁL ELŐL. 9. kedd 19,00: A HOMOK VÁNDORAI. Kölcsey—Latabár. — Meg lehet ezeken a találko­zókon állapítani, mi foglalkoz­tatja a ma emberét? — Igen. A fegyverkezés növe­kedését, az erre fordított kiadá­sokat mindenütt aggodalommal figyelik az emberek. — Miért használ videót? — Ez a formula teljesen új. A kép sokszor felüdít, kikapcsol, így több embert be lehet vonni az előadásba, s fokozni az ér­deklődést. Igyekszem mindig a legfrissebb filmekből válogatni. — Valóban, van-e manapság enyhülés a politikában? — A szóval nagyon óvatosan kell bánni. A két nagyhatalom között újfajta kapcsolat várható. A világ rengeteget változott az elmúlt évtized alatt. — Végül egy személyes kérdés. Hogyan került kapcsolatba az új­ságírói munkával? — Apám a Napló munkatársa volt Debrecenben, Mint ilyen, a nyíregyházi rádiónál is vállalt feladatokat. Én gyermekként el­kísértem őt gyakran. Ott raga­dott meg a tudósítói munka szép­sége, amely el is döntötte pá­lyaválasztásomat. Egy kicsit így Nyíregyházához közelinek érzem magam. Ezért is jöttem szíve­sen a megyébe. K. É. [ppiliÉIRfBiEiKlEISi Tudósítások a VIT-ről Oltványi Nyírbátorban fTTT 3 HALLGASSUNK CT Ü4JII nézzünk megM

Next

/
Thumbnails
Contents