Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-30 / 100. szám

1985. április 30. Kelet-Magyarország 3 Négyen a legjobbak közül Berregő varrógépek, ördön- gős kezű munkásnők világa. Varroda. Boszorkányos gyor­sasággal formálódik gép és ember együttes munkájának eredményeként a francia ex­portra gyártott divatos női ballonikabát. — Mit tart a vállalat múlt évi legjelentősebb sikerének? — Elsősorban azt, hogy az exportot tovább tudtuk bőví­teni az NSZK-beli cégek megrendelésére. Ezzel a vál­lalat, a népgazdaság, de mi is jól jártunk, s aranykoszo­rús címet nyertünk — mond véleményt Tóbiás József né varrónő. Szanicza Pát szocialista brigádvezető a következőket válaszolja: — Én az egész éves terv túl­teljesítését értékelem a leg­többre. Ez elég jó pénzt ho­zott a brigádnak. Volt em­ber, aki 6—800 forinttal ke­resett többet, s mi is elnyer­tük az aranykoszorús foko­zatot. — Én egy kicsit körülír­nám a múlt évi sikerünket — így Szabolcsi Ferenc sza­lagvezető. — Két szalagot irányítottam, összehangolá­suk okozta a legtöbb fejtö­rést, de sikerült végül is megoldanunk a „meleg vál­tást”. Ez azt jelenti, hogy nem hűlt helyre ül le a má­sodik szalag dolgozója, ha­nem folytatja azt a munkát, amit az előző műszakban egkezdtek. Ez ötven nőt t: intett. S közben megőriztük a minőséget, de növekedtek keresetek is. Egyik szalag vállalat kiváló brigádja tt, a másik aranykoszorús. Holp János, az igazgató a : ikerről így fogalmaz: — A múlt esztendő legje­lentősebb eredményének azt tartom, hogy sikerült a vál­lalat érdekeit szem előtt tar- t , hosszú távú, korrekt kap- c latokat kialakítani a MO­DEX és a Hungarocoop Szö­vetkezeti Külkereskedelmi Vállalatokkal, s így a tőkés partnerekkel is. Ezek jelen­tősen közrejátszottak abban, hogy rangot vívott ki a vál­lalat a tőkés piacokon. A Divat Ruházati Vállalat sikerének titka két kulcsszó: a minőség és a pontos szál­lítás. Mindkettőnek eleget tettek tavaly, az elég nehéz gazdasági körülmények elle­nére is. A múlt évben a DI- RUVÁLL termelési terve 70 millió forint volt, ezt 76,5 millióra teljesítették. Ebből a tőkés bérmunka 30,5 mil­lió. Lényegében minden gaz­dálkodási mutatójuk javult. Jelentős érdemeket szerzett az eredményekben az a 22 szocialista brigád, amelynek közel 300 tagja pótvállalá­sokkal segítette szocialista munkaversenyben a tervcé­lokat. Volt ereje e vállalatnak arra is, hogy Gyulatanyán 40 fővel dolgozó korszerű var­rodát létesítsen, s bővítse a máriapócsi tsz-szel közösen üzemeltetett részlegüket. Si­került javítaniuk a szolgál­tatás színvonalát azzal is, hogy e cél érdekében leány- vállalatot alapítottak. S minden tavalyi sikerüket úgy érték el, hogy a DIRU- VÁLL-nál a múlt évben meg­kezdődött a továbbfejlődést szolgáló gépi rekonstrukció, melyet az idén folytatnak. Ezt a megújulást a vállalat az illetékes minisztérium ál­tal meghirdetett pályázat el­nyerésével valósítja meg. Ezek alapján szolgált rá a DIRUVÁLL arra, hogy múlt évi sikeres munkájuk ered­ményeként elnyerték az Ipari Minisztérium és a HVDSZ elnöksége Elismerő Oklevelét. F. K. Tíz évvel ezelőtt alakult meg az újfehértói Lenin Ter­melőszövetkezet, három ko­rábbi szakszövetkezet egye­sülésével, de a rövidnek mondható „életkor”’ nem le­het akadálya annak, hogy az idén feliratkozzon a Kiváló cimmel rendelkezők közé. Az eltelt időben a mennyi­ségi és minőségi változások hatalmasak voltak a szövet­kezet életében. A termelési érték és a jövedelem emel­kedésének tendenciája tö­retlenül emelkedő. A nyere­ség öt éve mindig hétmillió forint körül alakul annak el­lenére, hogy kedvezőtlen adottságok között kénytele­nek gazdálkodni. Az eredmény szinten ma­radásának egyik legfőbb zá­loga, hogy haladnak a kor­ral, és alkalmazkodnak a megváltozott körülmények­hez. A szántóföldi növény- termelés szerkezetét példá­ul folyamatosan egyszerűsí­tik, megszabadulnak a ke­vésbé jövedelmező kultú­ráktól, hogy tere nyíljon a kurrensebbeknek. Termés­átlagaik ennek megfelelően folyamatosan emelkednek, és mostoha adottságú talajok­hoz képest mindinkább okot adnak a büszkeségre. Búzá­ból tavaly már jóval túl vol­tak a négy tonnán, és kuko­ricából is, napraforgóból pe­dig több mint másfél tonnát termeltek hektáronként, ami kiemelkedőnek számít. Jó jövedelemforrásuk az árugyömölcs-termesztés. Nem csak téli almát, hanem cse­resznyét, meggyet, szilvát és ribizlit, sőt diót is termelnek, összesen 221 hektáron. Ta­valy tovább folytatták a gyümölcstelepítést, elsősor­ban a bogyós termésűekét. A meggyültetvényeken re­konstrukció folyik korsze­rűbb fajtákkal. A váltást úgy igyekeznek végrehajtani, hogy közben a termésmeny- nyiség ne csökkenjen. Gondolnak a holnapra is, mert a talaj termőképessé­gének növelése érdekében állandóan emelkedik a mű­trágyafelhasználás. Az év­tized elejéhez képest már több mint 10 százalékkal többet juttatnak a földbe. Jövedelmüket jól egészí­tik ki melléktevékenységgel. Vasipari üzemük, amely ta­valy tovább bővült 124 szá­zalékkal termel többet, mint 1983-ban, a papírüzem tel­jesítményértéke pedig 20 százalékkal nőtt. Ezek célja a munkaerő-foglalkoztatás­nak minél kedvezőbb meg­oldása és folyamatossá té­tele, aminek érdekében az idén cipőfelsőrész-készítő üzemet létesítenek, 100 asz- szony új munkahelyét. A nem túl régen fenn­álló közös gazdaság egyéb­ként 18 felsőfokú végzettsé­gű szakemberrel rendelke­zik és megfelelő középfokú képzettségű állománnyal. Jele ez annak, hogy jól ér­zik itt magukat az agrárér­telmiségiek. Karöltve a nagyszámú szakmunkással és betanított munkással új eredmények elérésére is ké­pesek. A jó megélhetés fontos ki­egészítője a háztáji ágazat, amelyben az integráció mind szélesebb. önálló ágazattá fejlesztik, amit indokol, hogy pusztán 1983 óta 27 száza­lékkal emelkedett az itt elő­állított jövedelem. Az újfehértói Lenin Ter­melőszövetkezetben kibon­takozott jó gazdálkodás, és az elnyert magas kitüntetés nem kis mértékben a szocia­lista brigádok munkáján alapszik. 13 brigádban csak­nem háromszázan dolgoz­nak, és közülük számosán nyerték el a mozgalom ma­gas kitüntetéseit. Vizsga 50 ezer ember előtt Fehérgyarmati Áfész sikere Huszonhét település alap­ellátásából vizsgázik nap minit nap a megye egyik leg­nagyobb áfésze, a Fehérgyar­mati Fogyasztási Szövetkezet — az esetek túlnyomó részé­ben dicséretesen. Munkájuk­kal elégedett volt a lakosság, de a kollektíva sem szégyen­kezhet: azon túl, hogy eleget tettek a kis falvakban élők elvárásainak, eredményesen is gazdálkodtak. Mezei Sándor főkönyvelő számokat sorol: — összesen 880 millió fo­rintos árbevételit értünk el tavaly, s ez 7,6 százalékkal haladja meg az előző évi mennyiséget Elégedettek le­hetünk a nyereséggel is, ez négy százalékkal nőtt és meg­haladta a harmincmillió fo­rintot. A ma már csaknem tízezer tagot számláló szövetkezet negyven-ötvenezer ember életét, közérzetét befolyásolja Szatmárban. Abban a térség­ben, ahol az ötszáz lelket számláló település már nagy h községnek számít, ahol sokáig harminc-harmincöt kilomé­tert kellett utaznia az ott élőknek, ha biciklipumpát vagy mondjuk fagyasztott csirkét akart vásárolni. — Ezen eredményeinkre vagyunk talán a legbüszkéb­bek — folytatja a főkönyve­lő. — Mára elértük, hogy minden községünkben hűtő­pult áll a boltosok és a ve­vők rendelkezésére, eredmé­nye: elő- és mélyhűtött ba­romfiból például hetvenöt százalékkal növekedett a for­galmunk. Szintén a múlt esz­tendőben sikerült a VAS- VILL közreműködésével ki­alakítani egy műszaki háttér­raktárt, ahonnan kizárólag a környék kistelepüléseit lát­juk el áruval, innen még a gyarmati üzletek sem kap­nak. Ha már a múlt év újdon­ságainál tartunk, folytassuk a sort a beruházásokkal. Kor­. rűsítették a két legtávo- í obi falu, Uszka és Kispa- i d vegyesboltját, Tiszabe- C:<?n melegkonyhás bisztró \ írja a vendégeket, Gyarrna- í n cukrászüzem épült, C . OTÉRT-szaküzletet, vegyi t háztartási boltot alakítot­tak ki, s a HÖDIKÖT-tel k íöttek egy szerződést, mely- í . k értelmében a korábban \ szteséges ajándéküzletük- t : n a gyár termékeit kezd- t k árulni, sikerrel. — A harmincmillió forin- 1 . nyereség tisztes ered- i íny, ám most ha valami 1 ványos akcióról kellene s mot adnom, zavarba jön- r k — fogalmaz Mezei Sán- r r. Ilyen ugyanis nem volt i unk. Szívós, következetes, a apróbb sikereket is meg- fc 'osülő tevékenység azonban ir en. Előbbre éptünk példá- i az anyagi ösztönzés terén. A jövedelemérdekeltségű működési formát választotta egyebek mellett a Tiszahát legnagyobb ABC-je, a gyar­mati is, tavaly már nem 121, hanem 134 milliós forgalmat bonyolítottak le, a korábbi 3,5 millióról pedig 4,5 millió forintra növelték nyereségü­ket. Gazdaságosabb lett a fel­vásárló tevékenységünk, saz általános tapasztalat szerint a kistermelők is elégedettek voltak velünk. Itt hetvenmil- lió forintos árbevételre tet­tünk szert, ez tizenkilenc százalékkal magasabb a ko­rábbinál, soha nem volt az áfész történetében ilyen ösz- szegre példa. Az sem lebecsülendő telje­sítmény, hogy az általuk fel­vásárolt termékeknek mint­egy kilencvenöt százaléka ju­tott el közvetlen vagy közve­tett úton külföldre. B. G. Egymást követő esztendőkben Negyedszer kiváló a RÁCITÁ A konkurrens szövetkeze­tek rakamazi titokról beszél­nek, mások már stílust em­legetnek, vannak, akik tuda­tos lépésről szólnak. — Titokról szó sincs, a stí­lust elfogadom, a tudatos lé­pés pedig előre megfontolt szándék — mondja nem tit­kolt örömmel Stomp László, a Rakamazi Cipőipari Szö­vetkezet elnöke. Arról van szó, hogy a RA- CITA-nak évről évre javul­nak az eredményei, s tavaly először a termelési értékük meghaladta a félmililiiárd fo­rintot. Ennél talán többet mond az a szám, hogy tíz­ezer híján egymillió pár női cipőt, szandált, csizmát gyár­tottak. Az utóbbiból rekord- mennyiségűt, I pontosan 381 ezret. Az pedig nem lehet véletlen, hogy szívesen vá­sárolják Kelet- és Nyugat- Európában egyaránt a raka­mazi terméket. — Nem lehet egyetlen percre sem megállni, elsö­pörnének bennünket a ver­senytársak — folytatja az el­nök. — Ezentúl ón azt tar­tom, kockáztatni kell, anél­kül nincs üzlet. Erre mon­dok egy konkrét példát, de ez az általános gyakorlat is nálunk. Tavaly március 19- én, a bécsi cipővásárról úgy jöttünk haza, hogy ha min­den jól megy, megkapjuk egy osztrák cég 260 ezer párás megrendelését. Vagyis semmi sem volt még biztos. Mi mégis tárgyaltunk már a bőrgyárakkal, az alapanyag- gyártókkal, s amikor egy hónap múlva kezünkben volt a konkrét szerződés, másnap már kezdhettük a munkát. Nem mondom, egy kicsit fel­lélegeztünk. A piacnak meg­határozó szerepe van. Az kapja a megrendelést, aki a legrövidebb időn belül szál­lít. Ehhez vállalni kell a koc­kázatot. Tavaly feszített tempó volt, csak túlórákkal tudták teljesíteni vállalásaikat. Ezt persze megfizették, az éves bérfejlesztés pedig tizen­négy százalék volt. Bárhol megirigyelhetik ezt, sőt meg­csinálhatják, de akkor a mö­götte lévő munkát is vállal­ni kell. Az természetes, ha elértek egy szintet, onnan csak feljebb szabad lépni. Ezt vallják Rakamazon, an­nak ellenére, hogy a világ­piaci feltételek nem javul­tak 1984-hez képest. A kül­kereskedelmi vállalatokkal közösen újabb piacok után kutatnak, s keresik az ol­csóbb alapanyag-beszerzési lehetőségeket. S nem csalódtak a raka­mazi cipőt vásárlók sem. Minden bizonnyal az idén sem marad egyetlen lábbeli sem a raktárban és a szov­jet, lengyel, román, valamint angol, osztrák, svájci kiraka­tokban és boltokban. A Szov­jetunió hagyományosan a legnagyobb vásárlója a raka­mazi cipőiknek, az elmúlt év­ben a termelés negyven szá­zaléka ott talált vevőre. Es­sék szó a tőkésexportról is, mert nem mindennapi „bra­vúrt” hajtottak végre a szö­vetkezetben. SzázhúszmiMiós terv helyett kétszázhúszmil­lió forint értékben szállítot­tak cipőt Nyugatra. Az ipa­ri szövetkezetek tőkés ex­portjának több mint kéthar­madát ők adták. Az eredmények önmagu­kért beszélnek. Az pedig rá­adás, hogy az 1984. évi mun­kájuk jutalma a Kiváló Szö­vetkezet cím. Egymás után negyedik alkalommal. Sipos Béla Ä* Minőség, határidő SffiSs Feliratkozott a legjobbak közé

Next

/
Thumbnails
Contents