Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-27 / 98. szám
ÉLETE - ALKOTÁS Másutt óvodában is tanítják Az idegen nyelvek nktatásáról Beszélgetés Mensáros Lászlóval Mensáros László portréja Amióta mai értelemben vett színházművészet — és színd- kritiká — Létezik, fellángol időnként a vita. Mármint arról, hogy alkotóművész-e a színész, vagy csapán iníerpre- tátor, vagyis a szerepe betanult szövegének pontos felmondója, a rendező utasításainak végrehajtója? — Egyértelműen alkotóművész! — válaszolja Mensáros László, a Madách Színház Kossuth-díjas kiváló művésze. — Nekünk a szöveg ugyanúgy anyag, mint a szobrásznak a márvány, a festőnek a színek, az írónak, költőnek a betű. Mert azok a betűk, mondatok, amelyet a szerző leírt, akkor válnak csak élővé, amikor mi színészek elmondjuk. Ugyanúgy, mint amikor a márványból élővé válik a szobor. Mert ha nem így volna, akkor hogyan is beszélhetnénk arról, hogy az egyik színész így, a másik úgy, a harmadik megint másként formálja meg — mondjuk — a Hamletét. Ki-ki a maga módján, az egyéniségéből téve élővé a figurát, alkotva meg az embert. — Mikor kezdődik a színész számára ez az alkotás? ön hogyan készül egy új feladatra? — Nagyon sokszor elolvasom a szöveget, ízlelgetem, kóstolgatom, majd elkezdem magolni. Közben — sohasem tudni, hogy éppen mikor — egy mondatban, vagy csupán egy szóban, megüti valami a fülemet, és megindítja a fantáziámat. Ez a látszólagos csekélység adja meg olykor a szerep egész lényegét, hangulatát, sorsát. Ilyen kapaszkodók akadnak versekben, elbeszélésekben, de még a leggyöngébb színdarabokban, is. Ám csak a sokszori elolvasás, felmondás közben bukkan rá az ember. Jómagam sohasem nyugszom addig, míg ezt a bizonyos fogódzót meg nem találom.. És hogy mikor kezdődik számomra az alkotás? Sokan azt gondolják, még olykor a szakemberek is, hogy a szerep a próbán alakul ki. Nem! A fürdőkádban, a villamoson, a volán mellett, ebédnél, szerelmeskedés közben. Mert mi színészek — ha ezt nem is tudja mindenki, és azért el sem ismerik — 24 órát dolgozunk egy nap, mert a szerep állandóan foglalkoztat bennünket. Társaságban, önma- gunikban, önkénytelenül mondjuk, gyakoroljuk, nincs olyan helyzet, hogy ne tudnánk erre koncentrálni. Ilyenkor, új szerepre való készülés közben, minden ezért történik velünk, hogy végre megszólaljon a figura. — Alkotóművészetről beszélünk. Nem fáj-e ez a színésznek, hogy esténkénti alkotása — ellentétben a szoborral, a festménnyel, a leírt szöveggel — szinte belevész a semmibe? Legfeljebb a kortársak foszladozó emlékezete őrzi. Szerencsésebb esetben a filmszalag, a képmagnó, de hát ez — mint tudjuk nem az igazi. — Sokat gondolkoztam ezen, amíg rájöttem; ez nem is olyan nagy baj. A színésztől ugyanis nem az alakításai maradnak fenn, hanem maga a színész. Mert a színész — egyfajta fogalom. Kit érdekelne ez ma már, hogy Csortos Gyula miiyen szerepekben játszott? Emberi fogalommá vált. Varsányi Irént, Jászai Marit a ma élők közül már csak kevesen látták, soha nem szerepeltek filmen, és tévé sem volt még akkoriban Nevük, alakjuk ma mégis fogalom, és az is marad. Mert a színész — az életéved alkot. *— Ha egy szerepet az évek során többször is eljátszik, változtat-e rajta? — De mennyire! Hiszen ezalatt az embernek megváltozik, átalakul, fejlődik a habitusa. Most, hogy vagy tíz év után újra játszottam az Elveszett paradicsomban a pécsi Nemzeti Színházban, magam is megdöbbentem a változáson. Persze ez nem volt véletlen. A közbeeső idő alatt súlyos infarktusom volt, nehéz műtéteken estem át, és minden alkalommal megváltozva jöttem ki a kórházból. Most már valahogy több energia van bennem az alkotáshoz, és kevésbé tartom fontosnak a magánéletem kisebb-nagyobb ügyeit. Visszatérve az Elveszett paradicsomra; akkor, egy évtizeddel ezelőtt nem tudtam olyan sűrített lenni, mint most. Mert az életet nem láttam nyilván olyan fontosnak, lényegesnek. A mostani előadásokon sokkal fontosabbnak érzem és mutatom, hogy milyen jelentősége van számomra a darabbeli Zoli életben maradásának. Mert nekem, is mindennél fontosabbá vált az életem, és igyekszem másokba is elültetni az életerőt, azt a tudatot, hogy érdemes küzdeni, szenvedni, élni. — Készül új alkotásokra, azaz új szerepekre? — Jelenleg nem. Pécsett vendégszerepelek az Elveszett paradicsomban, Debrecenben Az ügynök halálában, a Madách Színházban műsoron van a Galopp a Vérmezőn és a Kedves hazug. Az ősszel Szegeden lépek fel A mi kis városunkban, majd ugyanitt a Galopp a Vérmezőn-ben. S ha erőmből telik, és újabb betegség neon szól közbe, 1986 őszén Lear királyt formálom meg a pécsi Nemzeti Színházban. Garai Tamás----------------------------------------------------------------------------------------Nagy István Attila: Kelemen Fátyladnál is fehérebben állasz mellettem Anna. Az arcod olyan, mint a Charon ladikjában ülőké, pedig június virágával hintettem az utat. Az áldozati rózsák üzenetét hozom a szívemben, titok a szerelem, titok a hajnalillatú vágy, a messzi égbolt, és körülöttünk a szárnyas csillagok. De reménytelenül titok vagy te is, nyármosolyú. Merre bújdokol bátor tekinteted, a mindig éber? Elém idézte elhagyott folyómat, halaimat, de most a templom kövét tördeli a bezárt pillantás. Ne hagyj engemet árván e rámszabott szerelemben, jó szó, kenyérhez kovász, izmaimban az erő te vagy, kora reggelek napfényes látomása, éjszakák életre kelő neszei, a falevelek zenéje. Magamat is halkan biztatom: Kelemen meg ne állj, kezed nyomán házak feszülnek, jövő a rengetegnek. De a szemed ilyenkor megállít, hűvös borzongás dermeszt, hulló téglákat, falakat látok mélyen benne, félelem kavarja a vérem, a titok nem ereszt. Itt vagy mellettem, de nem velem magammal egészen, hullnak, hullnak a téglák, csak kicsi arcodat féltem. V ____________________________> CSEREKAPCSOLAT, AMI NINCS A közoktatás fejlesztésének feladatai között Szäbolcs-Szat- már megyében is szerepel az idegen nyelv oktatásával való kiemelt foglalkozás és az általános iskolákban a második idegen nyelv tanításának szélesebbé tétele. Más megyékben már az óvodákban elkezdődik a nyelvoktatás, Szab öles-Szatmérban — bár lenne rá igény — nincs ilyen. Az általános iskolákban az 1982 83-as tanévtől már a 4. osztályban tanulják az oroszt kötelező tárgyként. Emellett még angolt és németet tanítanak, ezt azonban kevés tanuló — az 1983/84-es tanévben mindössze 920 — vehette igénybe. Emellett mintegy 250-en nemzetiségi — szlovák — nyelvoktatásban részesültek. A második idegen nyelvoktatás fejlesztésének, bővítésének akadálya az általános iskolai nyelvszakos tanárhiány. Ha a tanárképző főiskolán lenne az oroszon kívül más nyelvszakon is képzés, minden bizonnyal megoldódnának a jelenlegi gondok. A megye középiskoláiban a tanulók • az orosz mellett nagyobb részt németet és angolt, kevesebben franciát tanulnak. A .nyelvoktatásban bizonyos fokú átrendeződés tapasztalható az évek folyamán. Növekvő az érdeklődés az angol iránit, a német és a francia részesedése nem változott számottevően, a latin aránya erőteljesen csökkent. A gimnáziumokban a tanulók nagyobb része németet tanul, számuk az utóbbi években csökkenő. Majdnem kétszeresére nőtt az angol nyelv- oktatásban részesülők száma és a francia nyelvet is mintegy ötödével többen tanulják. Latint mindössze két gimnáziumban tanítanak a megyében. Az idegen nyelveket főleg alapóratervi tantárgyként tanulják. Fakultatív tárgyként inkább a németet részesítik előnyben. Az I. osztályosok közel fele német, harmada angol nyelvet tanul, ez utóbbiak száma folyamatosan emelkedik. Az orosz nyelvoktatás hatékonyságát emeli a megyében működő középiskolai orosz nyelvi diáktábor, amelyet minden nyáron megszerveznek (ilyen jellegű tábor 3 van az országban). A tábor munkájában a magyar tanulók és tanárok mellett szovjet egyetemi és főiskolai hallgatók vesznek részt. A szakköz,épiskolákban az orosz mellett jóval kisebb arányban tanulnak második idegen nyelvet mint a gimnáziumokban. Szinte kizárólag a németet tanulók száma növekedett, latint évek óta közel ugyanannyian tanúinak az egészségügyi szakközépiskolában. A megye felsőoktatási intézményeiben kötelező első nyelvként oroszt tanulnak, emellett választhatnak másodiknak is nyelvet. A nyelvet tanulók számára jó lehetőséget biztosítanak a művelődési otthonok és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által szervezett nyelvtanfolyamok. Ez utóbbi keretein belül egyre többen sajátítanak el valamilyen idegen nyelvet. Nyelv- tanfolyamokat a megyeszékhely mellett más településeken is indítanak, ahol erre igény jelentkezik. A TIT nyelvtanfolyamain 198.3-ban a hallgatók száma megközelítette az 1900-at. Nagyobbik felük kezdő tanfolyamra járt. A beiratkozott hallgatók 42 százaléka német, 40 százaléka angol nyelvet tanult. Az orosz iránt az igény 1983-ban növekedett az akkor szervezett gyermekcsoportok miatt. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervez felsőfokú nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamokat is. Ezen évente különböző számban vesznek részt, 1981-ben pl. az orosz, 1982-ben a német, 1983- ban az angol nyelvet tanulók voltaik a legtöbben. Az idegen nyelvek ismerete iránti igény a turizmus élénkülésével, a külkereskedelmi kapcsolatok szélesedésével a megyében is jelentősen növekedett. Az oktatás kiterjesztését azonban itt is gátolja a megfelelő nyelvszakos tanárok hiánya. Nem csak az általános iskolákban, de a középfokú intézményekben is érezhető ez, sőt a közművelődési intézmények által szervezett nyelvtanfolyamok összetételére is hatással van. A nyelvoktatás hatékonyságát nagymértékben emelné, ha kisebb tanulócsoportokat hoznának Létre, ahol az egyéni foglalkozás, számonkérés jobban megoldható. Ezt azonban a megyében a már említett tanárhiány mellett gátolja még, hogy nem áll rendelkezésre elegendő tanterem. Igen kevés oktatási, közmű intézmény van felszí nyelvóktatáshoz s speciális berendezések vés a nyelvi labor Mindezek még háti ennek az oktatási c maradéktalan megva Segítené a nyelvgy az iskoláskorúak kulit reüd ültetése, ami inté sen még nincs m egyénileg pedig igen k Idegen nyelvi diái szervezésével, hatékor ködtetésével is lehetsn szédkészségef, ' nye fejleszteni, ezekből te esetenként nemcsak n; kellene indítani. Héczei Bélái KSH megyei Igaz; Árnyék Jurcsák László grafikáit láthatja a közönség Va Vay Ádiárn Múzeumban. A fiatal alkotó művei nem isr lenek a szabolcsi tárlatlátogatők előtt. Rendeztek kiá grafikáiból a kisvárdai Rétközi Múzeumban, Tiszává ban. Sokan ismerik a fiatal grafikust a megyeszékhely hiszen évekig a nyíregyházi Jósa András Múzeumiban t zott. Jelenleg Hollóházán Szász Endre stúdiójában alko játos látásmód, részletgazdag megoldások, kísérletező jellemzik Jurcsák László munkáit. A grafikai kiél melyből az itt közölt rajzok valók, május elejéig tekin meg az érdeklődők. Tehetetlenség KM HÉTVÉGI MELLÉKLET Nyíregyházán is gyakorta megfordul
