Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-27 / 98. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. április 27. MÁJUSFAÁLLlTÁS. A Heves megyei Ecséden régi hagyomány a májusfaállítás, amelyet a legények és barátaik a lányos ház kapuoszlopára, vagy a gémes- kút mellé helyeztek el. Ilyenkor a legény szerenádot is adott, amelyet a lány az ablaknál, vagy a ház tor­nácán égő gyertyával fogadott és köszönt meg. (MTI fotó: Szabó Sándor felvétele) Cikkünk nyomán Újra önálló lesz a tiszakanyári iskola Nem volt rá igény, vagy hamar feladták... Papfrbútor: elfújta a szél? Sok olvasónk panaszkodik arra, hogy drágák a búto­rok, s azon belül természetesen a gyermekbútorok is. Az efölötti töprengés közben jutott eszembe: a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyára valamikor gyártott papírbúto­rokat. Jóllehet, senki, vagy kevesen gondolták gyermek- bútor-igényüket hosszú távon papírbútorral kielégíteni, de talán néhány évig, amíg a gyerekek kicsik, ki lehet vele húzni, és sok fiatal házasnak az olcsóbb ár sem mellékes. Hová lett a papírbútor? — kérdeztük Tatár Lászlótól, a nyíregyházi papírgyár termelési osztályvezetőjétől. Az 1984. május 4-i Kelet- Magyarországban „Szom­szédvárak” címmel a Domb- rádhoz tartozó Tiszakanyár társközség problémáiról ír­tunk. Többek között a kö­vetkezőkről volt szó. „El­gondolkodtató az, miért szüntették meg az önálló ál­talános iskolájukat. Tizen­három fős tantestületük van, nyolc osztályuk, két napkö­zis csoportjuk. A község la­kóinak a száma 1710. A gyez- meklétszám belátható időn belül nem fog csökkenni.” A cikk nyomán a Hazafi­as Népfront helyi bizottsá­ga, a községi pártalapszer- vezettel közös értekezleten megtárgyalta az iskola prob­lémáját és egyöntetű véle­ményként hangzott el, hogy azt tartanák helyesnek, ha az illetékesek visszaállíta­nák az iskola önállóságát. Ugyanakkor állásfoglalásra kérték fel a tiszakanyári ta­nácstagi csoportot is. Még az elmúlt nyáron megfogal­Részletek az ítélet indokolá­sából: „Orosz Ferenc vádlott mint beosztott tűzoltó csendes, szerény, segítőkész, tisztelettu­dó magatartást tanúsított. Ked­vezőtlen élethelyzete miatt ta­pasztalhatók nála idegességi tü­netek. A vádlott édesanyjával és Orosz Sándor nevezetű test­vérével, a sértettel él egy ház­tartásban. A sértett több, mint 5 éve nincs állandó munkavi­szonyban, keresetének nagy ré­szét italra fordítja, így a vád­lott, illetőleg özvegy édesanyja tartja el részben. A sértett kü­lönösen az utóbbi másfél évben olyan nagymértékben italozott, hogy szinte mindennap lerésze- gedett. Szidalmazta édesanyját, akit a vádlott igyekezett meg­védeni. A sértett ittasan tört, zúzott, beverte az ablakot, fel­borogatta az edényeket, egy al­kalommal a vádlottat vasvillával támadta meg.” A harminchárom éves Orosz Ferenc szabadnapos volt január 8-án. Napközben iszogatott is, igy mire estére hazatért nyírlö­vői lakásukra, már közepesen ittas állapotban volt. Megvacso­rázott, majd a konyhában lefe­küdt aludni. Alig fél óra telt el, amikor testvére is asztalhoz ült. mázták kérésüket és az 1984. szeptember 11-i tanács­ülés elé terjesztették kellő érvekkel alátámasztott ja­vaslatukat. A felszólalók ki­vétel nélkül támogatták a kérelmet, sőt volt, aki el­mondta, hogy a tiszakanyári iskola — amíg önálló volt — jól megállta a helyét. Tanu­lói a tanulmányi versenye­ken és a sportrendezvénye­ken jó eredményeket értek el. A tanácsülés 9/1984. sz. határozatából idézek: . a tiszakanyári iskolánál kü­lön igazgatóság létrehozásá­nak előkészítését rendeli el.” A tanácsülést követően a ta­nács vezetői megkérték az illetékes szakosztályok állás- foglalását, melyek ezzel egyetértettek. így most az április 11-i tanácsülésen pontot tettek az ügy végére. Elrendelte, hogy 10 év után, 1985. szeptember 1-től újra önálló iskolai igazgatóság működjön Tiszakanyár társ­községben. (sz. e.) Orosz Sándorban is volt egy adag alkohol, hamarosan össze is veszett az édesanyjával, mert nem kapott savanyúságot. A vádlott rászólt, hagyná őt alud­ni, holnap szolgálatba megy, ki kell pihennie magát. Fivére ek­kor őt kezdte szidni, fenyegetni. Egy darabig tűrte, nem szólt vissza, aztán pedig felkelt, a sértetthez lépett, s ki akarta küldeni. Amaz is felállt, és kö­zölte, ő ugyan ki nem megy. Orosz Ferenc ekkor már olyan indulatba jött, hogy felkapta az asztalról a konyhakést, és test­vérét oldalról, közepes erővel mellbe szúrta. A sértett ezután bement a szobába, testvére pe­dig a téeszirodára indult, érte­síteni a mentőket. Az általa okozott sérülés súlyosnak bizo­nyult, tényleges életveszélyt ho­zott létre. A megyei bíróság erős felin­dulásban elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnös­nek Orosz Ferencet. A nyoma­tékos enyhítő körülmények fi­gyelembevételével a bíróság a vádlottat másfél év börtönre ítélte. A határozat ellen az ügyész, a vádlott és a védő is fellebbezett, így másodfokon a Legfelsőbb Bíróság dönt majd az ügyben. — Néhány évvel ezelőtt a televízió „A HÉT” című mű­sorából szereztünk tudomást arról, hogy valaki papírból igen jó, teherbíró és prakti­kus gyermekbútorokat kísér­letezett ki — mondja az osz­tályvezető. — Vállalatunk felvette a kapcsolatot a fel­találóval és 1982-ben Nyír­egyházán megkezdtük a pa­pírbútorok kísérleti gyártá­sát. Ezer garnitúra — A nyíregyházi Centrum Áruház, Budapesten az Út­törő Áruház és más kereske­delmi egységek vállalták a papírbútorok árusítását, pia­ci bevezetését. Mintegy ezer garnitúrát készítettünk belőle. Gyártottak papírból pol­cos és akasztós szekrényt, könyvespolcot, heverőt, asz­talt, széket... A vállalattól natúr barna színben kerül­tek ki, de azokat festeni, il­letve tapétázni is lehetett, ami által a bútorok nemcsak tetszetősebbek, hanem stra- pabíróbbak is lettek. Ele­mekből álltak és a gyár prospektust adott az összeál­lításához. Egy garnitúra kö­rülbelül 2 ezer forintba ke­rült, melyhez tartozott 2 szekrény, egy könyvespolc, 2 heverő, 2 asztal, és székek. A termelési osztályvezető szerint, ha ezeket a bútoro­kat rendeltetésszerűen hasz­nálták, akkor 5 évet mini­mum ki kell bírniuk. Tudnák gyártani A mintakészítő műhelybe megyünk ahol ezekből a bú­torokból még egy-kettő ma­radt mutatóban. Erősek. A heverőre ráállok (97 kg), s meg sem moccan, az asztal­ra ránehezkedek, az is bírja a terhet. — A papírbútor gyártását megszüntettük, mert nem volt rá igény — folytatja Ta­tár László. — Ha lenne rá vevő, ismét tudnánk gyár­tani, de minimum ezer da­rabra, garnitúrára szóló meg­rendelés kellene ahhoz, hogy nekünk megérje erre átállí­tani a gépsorokat. Annak idején néhány pa- pírbútor-garnitúrát átadtak a nyíregyházi 23-as óvodának kipróbálásra. Ott hogyan vizsgáztak? — Az első szériából kap­tunk — szól Varga Edit ve­zető óvónő. — Itt nagyon sok gyerek használta, nem vált be egészen. Azt hiszem, in­kább lakásokban, családi körülmények között kellett volna kipróbálni. Még egy könyvespolcot jelenleg is A hűvös, szeles áprilisi na­pokon a közelgő strand- idényről szólni, nem tűnik a legidőszerűbbnek. Az előké­születek mégis arra enged­nek következtetni, a szezon­nyitásig minden elkészül a vendégek fogadására. Hogy mikor veszi pontosan kezde­tét a fürdőidény, nehéz meg­jósolni. A döntő szót május­ban az időjárás mondja ki. Ha a fagyosszentek nem tesznek ki magukért, és a májusi aranyat érő eső mi­att nem lesz tartósan borús az ég, a víz és a napfény szerelmeseit néhány héten belül fogadják a fürdők. A Szabolcs megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kezelé­sében pillanatnyilag huszon­hét szabadtéri medence van. A kitartó, szigorú tél az át­lagosnál több kárt okozott a létesítményekben. Felfagy­tak a csempeburkolatok, megrongálta a hideg a me­dencék betonszegélyeit, a járdákat, kiépített gyalog- utakat. A károk kijavításán, a hibák elhárításán javában dolgoznak a fürdőkben. Fris­sen mázolták a korlátokat, festik az ülőpadokat, fiatalos színekben pompáznak a bü­fék, a lángossütők. A felújí­tásokra több millió forintot költenek a szezon előkészí­téseként. A felsorolt munkák jelen­tik a vendégek számára lát­ható, látványos oldalt. Ke­vésbé szembeötlő, ám a fö­lhasználunk. Az ágy volt a garnitúra legtartósabb ele­me. Nem keresték... Ezután a nyíregyházi Cent­rum Áruház üzletvezetőjét, Konczos Józsefet kerestük meg. — Megpróbáltuk árusítani a papírbútort, sőt a közve­títésünkkel még a debreceni Centrum Áruház is ezt tette, de az emberek nem vásárol­ták — mondja. Röviden ennyi a nyíregy­házi papírbútor története. Lehet, hogy a garnitúra egyes elemei tökéletesítendők, de ha a gyártók a gyenge pon­tokon változtatnának, a ke­reskedelem pedig alaposabb piackutatást, termékismerte­tést végezne, talán nem vol­na muszáj hogy „elfújja a szél” a papírbútorokat? Cselényi György lyamatos üzemeltetés szem­pontjából igen lényeges te­endők is napirendre kerül­tek ezekben a hetekben. A sóstói fürdőben például fel­újították a gépházat, a víz­forgató berendezésekből né­hányat kicseréltek. Korsze­rűsítésként ezentúl klórgáz­zal tisztítják a vizet. A nagykállói fürdőben komp- resszorozzák a meleg vizes kutat, hogy több meleg vi­zet tudjanak az idény alatt a felszínre hozni, illetve a három medencébe tölteni. Válogathat a vízműválla­lat a vendéglátásból, a für- dőzők kiszolgálásából részt vevő kisiparosokból. Úgy tű­nik, a szezonnyitás előtt, hogy a megye valamennyi strandján lesz elég lángossü- tő, lacikonyha, büfé és tal­ponálló. Több helyen köl­csönöznek strandcikkeket is. Az elmúlt évben közel egy- millióan fürdőztek a sza­bolcsi szabadtéri strando­kon, az idén 800 ezer ven­dégre számítanak. Befeje­zésként még egyszer a nyi­tás időpontjáról: a láto­gatottabb helyek az időjá­rástól függően májusban nyitnak, de ahol a fürdőzők többségét a vakációzó diá­kok teszik ki, ott előfordul­hat, hogy csak a tanévzárók után kezdődik a nyári fürdő­szezon. (r. g.) OTP­KÖZREMÜKÖDÉSSEL Ingatlant közvetítenek Aki próbálta, az pontosan tudja, hogy mennyi gonddal bajjal jár a költözködés még akkor is, ha valaki a lakó­helyén belül szeretne címet változtatni. Sokszor hónapok múlnak el, amíg sikerül megtalálni a megfelelő la­kást, s nyélbe ütni a cserét. Sokkal több a bonyoda­lom, ha valaki az ország egyik végéből a másikba sze­retne költözni. Ezen a gondon próbált enyhíteni az Országos Taka­rékpénztár azzal, hogy in­gatlanközvetítő irodát nyi­tott idén március 1-én a fő­városban. Az iroda csokorba gyűjti az ország egész terü­letéről az OTP közvetítésé­vel eladásra kínált ingatla­nokat: lakásokat, építési és üdülőtelkeket. Ezekről hir­detményt adnak közzé, amely hazánk valamennyi OTP igazgatóságán megtekinthe­tő. Vaskos paksaméta az első címlista, melyben Dombó­vártól Szombathelyig, a Bu­dapesttől Nyíregyházáig ren­geteg címet olvashatunk. A kötet tartalmazza a legfon­tosabb tudnivalókat is az el­adásra felkínált ingatlanok­ról: többek közt a szobák számát, a lakás alapterüle­tét, a fűtés módját, a beköl­tözés várható idejét. Az ada­tok közt olvashatjuk az árat is. Az érdeklődők választ­hatnak aszerint a címek kö­zött, hogy használt, vagy jelenleg még épülő, de ha­marosan elkészülő új lakás­ba szeretnének-e költözni. Mivel hétről hétre ország­szerte tucatjával cserélnek gazdát a lakások, ezért az ingatlanközvetítő iroda új címlistákkal siet a vásárlók segítségére. RÁDIÓ JEGYZET Az erkölcsről A z erkölcs szabályszerű meghatározásával ál­talában semmi bajunk nincs. Hogy mindezt miként értelmezzük, az már fogas kérdés azok számára is, akik felnőtté válásuk utolsó sza­kaszában gyakran kerülnek szembe erkölcsi feladatokkal s ezek révén önmagukkal is... A műsor beköszöntője izgal­mas, változatos és főként ta­nulságos egy órát sejtetett csütörtökön késő délután a Petőfi rádióban .„Az erköl­csöm az erkölcsötök?” című műsorban olyan szakembe­rek vettek részt mint Ancsel Éva, Ádám György, Szabó Márton, Szebenyi Péterné, valamint középiskolás diákok és főiskolai hallgatók. Aki vitát várt, az csaló­dott a műsorban, ugyanis a rövid megnyilatkozások, iro­dalmi szemelvények, a véle­ményekhez fűzött stúdióbeli megjegyzések inkább tanme­se jelleget öltöttek, még ha a műsor szerkesztői és' köz­reműködői ezt láthatóan igyekeztek elkerülni. Ennek ellenére így is volt néhány olyan életszerű, maradandó epizód, ami a nézőt gondol­kodásra késztette. Ezek kö­zül csupán egyet említünk, a közöny etikáját, a közömbös emberek erkölcsét, illetve er­kölcstelenségét, akik nem mondják meg a véleményü­ket a torz, elítélendő maga­tartásról, legyen szó barát­ról, munkatársról, főnökről. Ezzel akarva-akaratlan sta­tisztálnak a rossz megszüle­tésénél. Számos kérdés ke­rült még szóba, sajnos, csak vázlatosan. Talán majd leg­közelebb ... A tárgyalóteremből Testvérharc konyhakéssel Strandszezon! előkészületek Dönt az időjárás P. G.

Next

/
Thumbnails
Contents