Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-26 / 97. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. április 26. Kommentár Bitburg és Bergen-Belsen A történelem tanulságainak tisztelete és a tapintat nem éppen erőssége a konzervatív politikusoknak. Legalábbis ezt tükrözte Ronald Reagan amerikai elnök május 5-e és 6-a közötti, hivatalos, NSZK-beli látogatásának előkészítése. Ha hinni lehet a Der Spiegel április 22-i számában megjelent bizalmas, nyugatnémet külügyminisztériumi tervezet hitelességének, akkor az amerikai fél eredetileg tervbe vette egy egykori koncentrációs tábor felkeresését. A nyugatnémet dokumentum megfogalmazása szerint azonban az NSZK nem lehet érdekelt abban, hogy az amerikai sajtó egy ilyen rendezvényt „az elnöki látogatás kiemelkedő eseményeként” ábrázoljon. A dachaui tábor — mert erről volt szó — így töröltetett a programból. Helyette, vagy mellette, megdöbbentő fordulatként, annak a bitburgi katonai temetőnek megtekintése került a programba, amelyben a hitleri Wermacht mintegy kétezer katonája mellett a Waffen-SS 47 tagjának sírja is található. A polgári liberális Die Zeit értékelése szerint ezt a riasztó döntést „a puszta hasznosság történelemszemlélete” határozta meg. A Kohl- kormány részéről az a cél, hogy hogyan lehetne a leghatásosabban bemutatni az NSZK és az Egyesült Államok „megbékélését és barátságát”? Hogyan lehetne feltüntetni az NSZK-t nem „történelmi bűnbakként”, hanem „a szabad Nyugat egyenrangú tagjaként”, s hogyan lehetne tudatni a világgal, hogy a második világháborús ellenségek immár 3—4 évtizede véglegesen hű szövetségesek? Amerikai részről pedig: hogyan lehetne a tévénézők százmilliói előtt a legjobban demonstrálni a nyugati világ összetartozását, jövőbe vetett optimizmusát? Kohl és Reagan közös válasza: a bitburgi temetőben való baráti kézfogással és koszorúzással. Az elemi erejű amerikai, nyugatnémet és nemzetközi felháborodás, a zsidó, veterán és egyházi szervezetek tiltakozása végül is azonban kikényszerítette, hogy Reagan elnök május 5-én a „bitburgi, történelmi amnesztia” előtt „elzarándokoljon” a bergen-belseni koncentrációs táborba is. ' A legfrissebb amerikai jelentések szerint Reagan környezete az utolsó pillanatban már szabadulni szeretne a „bitburgi tehertől”. Ám tekintélyvesztés nélkül, ez már csak úgy történhetne meg, ha Kohl kancellár más „megbékélési” színhelyet javasolna. Kohl azonban nem hajlandó erre. Joseph Kraft, a The Washington Post nagy tekintélyű kommentátora szerint azért nem, „mert olyan provinciális politikus, akiből hiányzik a képzelőerő és a tapasztalat ahhoz, hogy nemzetközi nagyságú államférfi legyen”. Kraft minden bizonnyal téved: az amerikai elnök programját nem bizonyos képességek hiánya, hanem egy tudatos — konzervatív — világkép határozta meg. A Reagan-látogatás legfőbb tanulsága már lezajlása előtt megvonható: a mostani színjáték nemhogy előbbre vitte volna az 1933 —1945 közötti Korszak tanulságainak feldolgozását, hanem ellenkezőleg, visszavetette azt. Szabolcs-Szatmárról tárgyalt a kormány (Folytatás az 1. oldalról) vitását, valamint a terület- és településfejlesztést célzó elgondolásokat. Kötelezte a kormányzati szerveket, hogy a lehetőség határain belül segítsék elő azok megvalósítását. — Hírmagyarázónk írja — A Minisztertanács csütörtöki ülésén a Szabolcs-Szat- már megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága adott számot tevékenységéről. A té- pia nem szokatlan, hiszen a kormányülések munkaprogramjában rendre visszatérő napirend, hogy egy-egy megyei tanács végrehajtó bizottsága beszámol munkájáról. A napirend tárgyalásakor arra keresnek választ, hogy a beszámoló megyei tanács végrehajtó bizottság miként látta el irányító munkáját a vizsgált időszakban. Az elemzések során külön részletezik a tanácsi fejlesztési tevékenység, valamint a költségvetési gazdálkodás alakulását, és nagyító alá helyezik valamely, a megye szempontjából kiemelkedően fontos témakör — ez esetben a területfejlesztés — kérdéseit. A beszámolókat megelőzően a Minisztertanács Tanácsi Hivatala felügyeleti ellenőrzések során értékeli a megyei végrehajtó bizottság tevékenységét. A Szabolcs-Szatmár megyei .Tanács Végrehajtó Bizottságának beszámolójából kitűnik: az elmúlt időszakban a testület munkájának középpontjába került a gazdaságszervező tevékenység, a terület- és településfejlesztés, a lakosság sok irányú szükségleteinek kielégítése, a fejlődésből adódó új ellentmondások feloldása. Mindez nagy feladatok elé állította a megye vezetőit, hiszen Szabolcs-Szatmár gazdaságát, életviszonyait hosszú időn át a történelmi elmaradottságból eredő lassú fejlődés, s — az ipar hiányában — a mezőgazdaság szinte kizárólagos jelenléte határozta meg. A lakosság életkörülményei — főként az infrastrukturális ellátottság terén — magán viselték, és részben még ma is mutatják ezeket, az egyenlőtlen fejlődésből eredő hátrányokat. Sőt, az egyes területek közötti kölönbségek számottevő része a közelmúltban alakult ki, annak ellenére, hogy a központi támogatás és a helyi erőfeszítések eredményeként az utóbbi 10—15 évet a dinamikus növekedés jellemezte. Mindezek már önmagukban is körvonalazzák a feladatokat, a fejlesztés főbb irányait, amelyekről a terület- és településfejlesztési tevékenységet részletezve ad képet a beszámoló. Az eredményeket bemutatva kiemeli, hogy a mezőgazdaság mellett a megyében is meghatározóvá vált az ipar, amelynek a termelési többletét 1980-tól csaknem teljes egészében a munkatermelékenység javulása eredményezte. A mezőgazdaság fejlődése — önmagához mérve — dinamikus. Módosult a vetésszerkezet, előrehaladt a térségi komplex melioráció, javult az állattenyésztés színvonala, és növekedett az üzemek melléktevékenysége, ám mindez nem ellensúlyozta a jövedelmezőség romlását. A fogalkoztatási szerkezet is jelentősen változott: nőtt az ipari keresők és csökkent a mezőgazdaságban dolgozók aránya. A lakossági infrastruktúra fejlesztésének eredményeként az életkörülmények differenciáltan, de nem mindig elfogadható mértékben javultak. A lakásépítés és -gazdálkodás eredményes, bár a hatodik ötéves terv programjában szereplő 21 500 lakás helyett csak várhatóan 21 ezer készül el. Az egészségügyi ellátás minősége javult, tervszerűen halad az egészségügyi központok kialakítása, illetve a megyei kórházban a progresszív ellátás feltételeinek megteremtése. A közműfejlesztés is sikereket hozott, ami nagyrészt a lakosság áldozatvállalásának köszönhető. Az eredményes területfejlesztés ellenére nő az elvándorlás, s gondokat okoznak a foglalkoztatási feszültségek. Nem kielégítő a falusi települések jelentős részének népességmegtartó ereje, s a lakosság jövedelmi színvonala sem, bár ez utóbbi sokat fejlődött, azonban ma is elmarad az országos átlagtól. A megye felzárkózásának folyamata az utóbbi időszakban megtorpant, illetve lelassult. Miként a kormány megállapította: elismerést érdemel, hogy a megyei tanácsi testületek valamennyi alapvető területen jól kidolgozott, reálisan megvalósítható elképzelések birtokában tevékenykednek. A megye kedvezőtlen helyzetéből adódóan még a csekélyebb eredményeket is csak az átlagost lényegesen meghaladó munkaráfordítással tudják elérni. Felhívták a végrehajtó bizottság figyelmét arra, hogy a testületi munkában törekedjen a népképviseleti-önkormányzati jelleg erősítésére. A gazdaságszervező munka fejlesztése érdekében pedig szorgalmazták, hogy a folyamatban levő beruházásokat gyorsítsák, a munkahelyet teremtő erőfeszítéseket folytassák, s ahol erre mód van, bővítsék a bedolgozórendszert és a részmunkaidős foglalkoztatást. A központi segítség és valamennyi erőforrás ésszerű felhasználásával el kell érni, hogy ne torpanjon meg a felzárkózás folyamata, tovább javuljanak a lakosság életkörülményei, csökkenjenek a megyén belüli területi aránytalanságok. ELBÁI TALÁLKOZÓ Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke csütörtökön üzenetben köszöntötte a második világháború szovjet és amerikai veteránjait, akik Torgauban összegyűltek, hogy megünnepeljék történelmi jelentőségű Elba-parti találkozásuk negyvenedik évfordulóját. INDIAI ZAVARGÁSOK Rendkívül feszült a helyzet Ahmedábádban, az indiai Gudzsarát szövetségi állam fővárosában, mert a kasztrendszerből fakadó társadalmi különbségek enyhítését célzó hatósági intézkedések nyomán súlyos zavargások törtek ki. A két hónapja kezdődött véres eseményeknek már több mint ötven halálos áldozata van. Piatér István dokumentumsorozata (4.) Az út vége „Folytatjuk rohamainkat” KÉPVISELŐK SZABADLÁBON A parlament közbejárására az ügyészség kiengedte a börtönből azt a környezet- védő párthoz tartozó nyolc képviselőt, akit a florennes-i légitámaszponton rendezett tüntetés alkalmával helyeztek előzetes letartóztatásba, mert behatoltak a támaszpont lezárt, katonailag titkosnak minősített részébe. SZUDÁN A dél-szudáni felkelők vezére szerint most már „meglehetősen jó esélyek” vannak arra, hogy a délieket is magában foglaló kormány alakuljon Szudánban. A bejelentés John Garangtól, a hadsereg volt ezredesétől származik, aki jelenleg az úgynevezett szudáni népi felszabadító hadsereg főparancsnoka. Göring, aki Berlinből Berchtesgadenbe, Hitler alpesi villájába menekült a szovjet csapatok elől, úgy véli, hogy a szovjetellenes- ség alapján tárgyalásokat kezdhet a nyugatiakkal. A hírszolgálat már meglehetősen rosszul működik, a birodalom második embere, akit Hitler beavatott öngyilkossági terveibe, április 23-án táviratot küld Berlinbe: „Mein Führer, egyetért-e ön azzal, hogy az 1941. június 29-i törvény alapján átvegyem a birodalom valamennyi belső és külső ügyeinek intézését, miután ön elhatározta, hogy Berlinben marad és azt védelmezi? Amennyiben 22 óráig nem kapok választ, ezt olybá veszem, hogy Ön meg van fosztva a cselekvési szabadságától, és saját belátásom szerint járok majd él.” Az a törvény, amelyre Hermann Göring hivatkozik, szigorúan titkos, s azt a vezéri elhatározást szentesítette, amely 1939. szeptember elsején, vagyis a második világháború kitörésének napján kelt: Hitler akadályoztatása vagy halála esetére Göring az utódja. A távirattal egy időbén Göring segédtisztje, Koller tábornok egy kiáltvány szerkesztéséhez lát. Az a nem könnyű feladat jut osztályrészéül, hogy tudtára adja a szovjeteknek: a nácik nyugaton és keleten egyaránt folytatják a harcot; az amerikaiak és angolok viszont azt értsék belőle, hogy a németek a továbbiakban csak a Szovjetunió ellen háborúznak. A kiáltvány azonban még félig sem készült el, amikor Göringet — szűkebb környezetének tagjaival együtt —, a Hitlerhez hű egységek letartóztatják. Hitler a letartóztatásra adott paranccsal egy időben goromba távirattal válaszol egykori bizalmasának: „Az 1941. június 29-i törvény hatályba lépésének időpontját magam határozom meg. Megtiltom, hogy bármilyen lépést tegyen az ön által említett irányban." És miközben Göring az SS-legények őrizetében tölti napjait, akik még a morfiumot is elveszik tőle, a Német Birodalom még (Folytatás az 1. oldalról) építési mód mellett a beruházások nagyobb részét korszerű technológiával építették, s mindezt jó minőségben, határidő-módosítás nélkül végezték. Az oly sokszor hiányolt és mostohán kezelt lakossági szolgáltatásokat sem hanyagolták el. Gépkocsik, motor- kerékpárok és háztáji kisgépek javítását vállalták, valamint üvegezést végeztek és drótfonatkészítést. A tartósan jó gazdasági eredményekhez kapcsolódik az ösztönző, minőségi munkára orientált érdekeltségi rendszer kialakítása, amely biztosította a több mint 33 millió forintos árbevételt és a 4,2 millió forintos nyereséget. A Nyírbátori Építőipari és Szakipari Szövetkezet tavalyi munkáját ismerték el azzal, hogy a százharminc tagú kollektívának ítélték a KISZÖV elnökségi vándor- zászlóját. A kitüntetést csütörtökön délután Pétervári József, a megyei szövetség elnöke adta át Kocsis Bertalannak, a szövetkezet elnökének. Hitlerista katonák lefegyverzése Berlinben. (Archív fotó.) megmaradt rádióállomásai rövid kommünikét- sugároznak: „Berlin, április 27. Hermann Göring birodalmi marsall már hosz- szabb ideje szívbajban szenved, amely most heveny stádiumba lépett. Mivel most minden erőfeszítésre szükség van, ő maga kérte felmentését a légi haderő parancsnoki tisztsége és az ezzel kapcsolatos feladatok alól. A Führer teljesítette ezt a kérést, s a légi haderő új főparancsnokává Ritter von Greim vezérezredest nevezte ki, akit egyidejűleg tábornagy- gyá léptetett elő.” Az új légügyi tábornagy Berlinbe repül. A gépet felesége, a nácik ünnepelt világbajnok pilótanője, Hanna Reitsch vezeti. Sikerrel bejutnak a körülzárt városba, ahonnan azonban számukra nincs menekülés. Göring viszont csak néhány napig szenvedi az SS-ek fogságát. A légierő egyik alakulata szabadítja ki. A légügyi marsall valósággal kivirul kedvenc repülői között, de arról a tervéről, amelyet Hitler rangfosztó táviratának megérkezte előtt dédelgetett, nevezetesen, hogy Eisenhower főparancsnok-, hoz repüljön tárgyalni, letesz. Az aranyélet május 9-én reggelig tart, amikor is az amerikai 7. hadsereg 3ö. hadosztályának egyik alakulata letartóztatja Rad- stadtban, ahol akkor tartózkodik. Himmler, a birodalmi SS-vezető, miután április 22-én elhagyja a kancellária óvóhelyét, Lübeckbe utazik. Ott találkozik Főiké Bernadotte gróffal, a Svéd Vöröskereszt alelnö- kével, a svéd királyi család tagjával. Himmler — Schellenberg gróf közvetítésével — már régebben felvette a kapcsolatot Berr nadottéval. Április 23-ról 24-re virradó éjjel, vagyis körülbelül azokban az órákban, amikor Göring kudarcot vall hatalomátvételi kísérletével, a Vörös- kereszt Eschenburg-strassei hivatali helyiségében tárgyalnak. Az asztalon gyertya ég, mert villany már nincs. Közben le kell menniük az óvóhelyre, mert légiriadót jeleznek. Himmlernek hasonló elképzelései vannak, mint Göringnek. ö is halottnak véli Hitlert, s kijelenti, hogy „az előállott helyzetben szabad keze van arra, hogy Németország minél nagyobb részét megóvja az orosz behatolástól...” Mint kifejti: hajlandó kapitulálni a nyugati fronton, hogy az angolszászok seregei minél gyorsabban nyomulhassanak elő kelet felé. De a szovjet csapatok ellen tovább akarja folytatni a harcot. Bernadotte hajlandó közvetíteni azzal a feltétellel, hogy a norvégiai és dániai hitlerista csapatok is leteszik a fegyvert. Himmler ehhez természetesen hozzájárul. (Következik: TALÁLKOZÁS AZ ELBÁNÁL ÉS SAN FRANCISCÓBAN) A Mecseki Ércbányászati Vállalat III. sz. bányaüzeme, Kővágószőlősön —autóbusszal Pécs—Üjmecsekaljától mindössze 10 percnyire — BÁNYAMUNKÁRA FELVESZ 18—40 éves férfiakat a következő munkakörökbe és kereseti lehetőséggel: VÄJÄR évi 180—240 ezer Ft SEGÉDVÁJÁR évi 140—200 ezer Ft VONATKÍSÉRŐ évi 84— 96 ezer Ft. A vonatkísérő munkakörbe felvettek — próbaidő után — vájvégre kerülhetnek, ahol 12Ó—180 ezer forintos éves keresetet érhetnek el. — Bányászati szakképzés — Családosoknak albérleti hozzájárulás — Jó munkavégzés esetén 2—3 éven belül lakás- juttatási lehetőség, kedvező feltételekkel — Vidékieknek kényelmes munkásszálló — 25—44 nap évi szabadság FELVÉTELI FELTÉTEL: egészségi alkalmasság, melyet üzemorvosi szolgálatunk igazol. Büntetlen előélet. JELENTKEZÉS személyesen az üzemben. Érdeklődőknek felvételi tájékoztatót küldünk. _____________________________________________________(626)
