Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-24 / 95. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. április 24. Sajtótájékoztató a VIT-röl Környezet- védelem és VIT-vágta A XII. Világifjúsági és Diáktalálkozóhoz kapcsolódó fontosabb moszkvai, illetve hazai politikai, kulturális és sportrendezvényeket kedden sajtótájékoztatón ismertették a KISZ Központi Bizottságának székházában. A VIT nemzetközi előkészületeiről Cservény Vilmos, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség főtitkára számolt be az újságíróknak. A nemzetközi előkészítő bizottság már jóváhagyta a világifjúsági és diáktalálkozó végleges politikai programját. E programra jellemző, hogy a különböző témákat feldolgozó VIT-napokhoz kapcsolódnak a nemzetközi rendezvények Új vonása a mostani VÍT-nek, hogy a környezetvédelem is bevonult a politikai programba: kerekasztal - beszélgetéseket, fórumokat rendeznek az ökológiái válság okairól a nemzetközi környezetvédelmi programokról. A hazai előkészületekről, illetve a VIT-hez kapcsolódó itthoni programokról Ernőd Péter, a magyar nemzeti előkészítő bizottság titkára tartott tájékoztatót. Elmondotta: a VIT jegyében április 30-án, Szarvason színes kulturális programmal ifjúsági békenapot rendeznek, s ugyanezen a napon magyar— szovjet ifjúsági barátsági hét kezdődik a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A folyamatos akciókról szólva hangsúlyozta: a VIT- alapra eddig 2 millió 240 ezer forint érkezett be a különböző társadalmi munkaakciók ellenértékeként. A VIT-túra tömegsportakcióban eddig öt alkalommal szerveztek kirándulásokat, ezeken mintegy ötezren vettek részt. A túrába bekapcsolódók közül harmincán — a sorsolás nyertesei — a VIT-re utazhatnak. Újszerű országos vetélkedőt hirdet VIT-vágta címmel a XII. VIT Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottsága, az MTA Történettudományi Intézete és a Magyar Televízió. A játék — amelyen bárki részt vehet — május 5-én reggel kezdődik, a feladatok a Petőfi-adón hangzanak el ezen a napon reggel 8—9 óra között. A VIT-vágta legjobbjai közül kilencvenen részt vehetnek a moszkvai VIT-en. Gorbacsov beszéde az SZKP KB plénumán 1986: pártkongresszus a Szovjetunióban A Mecseki Ércbányászati Vállalat III. sz. bányaüzeme, Kővágószőlősön —autóbusszal Pécs—Űjmecsekaljától mindössze 10 percnyire — BÁNYAMUNKÁRA FELVESZ 18—40 éves férfiakat a következő munkakörökbe és kereseti lehetőséggel: VÁJÁR SEGÉDVÁJÁR VONATKÍSÉRŐ évi 180—240 ezer Ft évi 140—200 ezer Ft évi 84— 96 ezer Ft. A vonatkísérő munkakörbe felvettek — próbaidő után — vájvégre kerülhetnek, ahol 120—180 ezer forintos éves keresetet érhetnek el. — Bányászati szakképzés — Családosoknak albérleti hozzájárulás — Jó munkavégzés esetén 2—3 éven belül lakás- juttatási lehetőség, kedvező feltételekkel — Vidékieknek kényelmes munkásszálló — 25—44 nap évi szabadság FELVÉTELI FELTÉTEL: egészségi alkalmasság, melyet üzemorvosi szolgálatunk igazol. Büntetlen előélet. JELENTKEZÉS személyesen az üzemben. Érdeklődőknek felvételi tájékoztatót küldünk. (626) minőségű. Figyelmeztető viszont, hogy a felszín alatti vízkészletünk az elmúlt évtizedekben folyamatosan elszennyeződött, s ezért is jelentős, hogy községeinkben és városainkban közfogyasztási céllal már egyetlen ásott kutat sem használnak. A végrehajtó bizottság értékelte azt a jelentős munkát, amit a KÖJÁL szakemberei az élelmezés és táplálkozás-egészségügy terén kifejtenek, továbbá behatóan megvizsgálta az egészséges munkafeltételek alakulását az ipari és a mezőgazdasági üzemekben. Ez utóbbinál felhívta a figyelmet arra, hogy a korszerű technológia és a kemizáció milyen hatással van az emberre és a környezetre, továbbá, hogy a melléküzemágakban rendkívül hiányosak a közegészségügyi feltételek. Az üzemcsarnokok zsúfoltsága, a berendezések hiányosságai és a technológiák korszerűtlensége olykor jelentősen súlyosbítják az iparban a veszélyhelyzeteket. Végül a testület értékelte az egészségnevelési tevékenységet, majd a tapasztalatok birtokában megfelelő határozatot hozott a munka javítására. Honecker Rómában Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke olaszországi hivatalos látogatása keretében kedden megkezdte tárgyalásait az olasz vezetőkkel. Miután az NDK-beli vezető érkezése után megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, Sandro Pertini olasz köztársasági elnök látta őt vendégül ebéden. Délután megkezdődtek Honecker és Craxi miniszterelnök megbeszélései, amelyeken elsősorban a kelet—nyugati párbeszéd fejleményeivel, a nemzetközi helyzettel és a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok bővítésével összefüggő kérdéseket tekintették át. Pintér István dskumentnmssrnzata (2.) Az út vége „Aki elsőként betör“ Churchillnek tehát nincsenek ellenére azok a német tervek, miszerint a háborút úgy kell befejezni, hogy mindjárt kedvező pozíciókat teremtsenek a Szovjetunió, a kommunizmus előretörése ellen a második világháború után, mi több, esetleg a harmadik világháborút megelőző időszakra. A svájci különtár- gyalások miatt meglehetősen ingerült levélváltás folyik a „három nagy” között ebben az ügyben. A szovjet fél követeli: a tárgyalásokat azonnal hagyják abba, mert azon nem vesznek részt a szovjet hadsereg képviselői. Nyugati részről hosszú mentegetőzés következik, s a Wolff- misszió kudarcra van ítélve. A világ látja, hogy a három szövetséges közül a Szovjetunió viselte a háború aránytalanul nagy terheit, s most, a győzelem küszöbén, még egy olyan reakciós politikus, mint Churchill sincs abban a helyzetben, hogy szembeforduljon a világtekintélyt kivívott Szovjetunióval. Roosevelt nem hajlandó az angol miniszterelnöknek — akivel egyébként a legbarátságosabb hangon, Winstonnak szólítva őt, levelez — segítséget nyújtani elképzeléseihez. Csakhogy április 12-én meghal az amerikai történelem kiemelkedő alakja, akinek olyan nagy szerepe volt abban, hogy minden ellentét dacára, a fő cél érdekében, a hitleristák ellen jól működött az antifasiszta koalíció. Az új elnök, Harry Truman később majd más politikát követ, az atomzsarolással, a hidegháborúval kapcsolódik össze a neve. Hivatalba lépésekor azonban még a roosevelti irányvonalat követi: időbe telik, amíg a Fehér Házban átveszik a hatalmat azok a tanácsadók, akik Roosevelt idejében nem jutottak szóhoz. Churchill nem is fűz nagy reményeket a személyi változáshoz. Annál inkább Hitler, aki ebben az időben már leköltözik egykori pompázatos birodalmi kancelláriájának romhalmazzá vált márványhelyiségeiből az egyébként szintén minden kényelemmel berendezett bunkerbe. Úgy képzeli, hogy a gyűlölt „plutokrata” távozása az élők sorából a hitlerizmus számára az életet jelenti. Megerősíti őt ebben a néhány napig tartó hitében Goebbels, a propagandaminiszter, aki egyben Berlin védelmének teljhatalmú birodalmi megbízotti teendőit is ellátja. Arról álmodoznak: a háború úgy fejeződik be, hogy az angolszászok nemcsak különbékét kötnek velük, hanem közösen fordulnak a Vörös Hadsereg ellen. Mindezek mögött a második világháború idejére felfüggesztett antikommu- nista politika valósága áll. Éppen ezért Moszkvában jónak látják meggyorsítani a berlini hadművelet előkészületeit. Konyev marsaik is a főhadiszállásra hívják, s az 1. Ukrán Front Franklin Delano Roosevelt... katonái is készen állnak a végső rohamra. A főparancsnokságon még egyszer elhatározzák: április 16-ánál nem később meg kell kezdeni a Berlin elleni támadást, és két hét alatt be kell fejezni a hadműveleteket. Antonov hadseregtábornoknak, a vezérkar főnökének — tanácsadóival együtt — gondot okoz, hogy Sztálin úgy határozta meg a két front közötti sávhatárt, hogy Berlint csak Zsukov csapatai vehessék be. Konyev marsall, az 1. Ukrán Front parancsnoka is úgy véli ezen a tanácskozáson, hogy nem célszerű az ő csapatait kizárni a városért folyó közvetlen küzdelemből. Sztálin erre egy ceruzavonással a hadműveleti elgondolást tükröző térképen egy szó nélkül áthúzza a sávhatárnak azt a részét, amely az 1. Ukrán Frontot mintegy elválasztotta Berlintől, s csak a fővárostól 60 kilométeres távolságig vezeti. Majd azt mondja: — Aki elsőként betör, hát csak foglalja el Berlint. Aznap, amikor Sztálin aláírja a Berlin elfoglalásáról intézkedő hadműveleti parancsokat, Churchill titkos levelet ír Roosevelt- nek. Később emlékirataiban szemrebbenés nélkül idézi saját hitszegési kísérletét: — Semmi sem okoz olyan pszichológiai hatást, és nem kelt oly kétségbeesést az ellenálló német erők körében, mint Berlin eleste. A német nép számára ez lesz a vereség legmeggyőzőbb jele. Másfelől, ha a romokban heverő Berlin állni képes az oroszok ostromát, számolni kell azzal, hogy addig, míg a német zászló leng, Berlin ösztönözni fogja a fegyverben álló németek ellenállását. Azonkívül a dolognak van még egy vonatkozása, amelyet önnek és nekem is figyelembe kell vennünk. Az orosz hadseregek feltétlenül elfoglalják egész Ausztriát és bevonulnak Bécsbe. Ha Berlint is elfoglalják, nem kelt-e ez bennük olyan túlzott elképzelést, hogy a legtöbbel ők járultak hozzá általános együttműködésünkhöz, és nem vezet-e ez olyan beállítottsághoz, amely komoly és nagyon jelentős nehézségeket okoz a jövőben? Ezért úgy gondolom, hogy politikai meggondolásból Németországban a lehető legtávolabbra kell ... és utóda, Harry Truman előrenyomulnunk kelet felé, és abban az esetben, ha Berlint el tudjuk érni, feltétlen el kell foglalnunk. Ez katonai szempontból is ésszerűnek látszik.” Közben kitör a vihar a német földön harcoló amerikai—angol szövetséges tábornokok között is. A fő- parancsnok, Eisenhower, amerikai. A helyettese, Montgomery, angol. „Monty” — ez volt Montgomery beceneve — olyan hadműveleti tervet készít, amellyel ki akarja erőszakolni az utat Berlin felé. Omer Bradley tábornok, a 12. amerikai hadseregcsoport parancsnoka viszont katonailag és politikailag egyaránt ésszerűen kívánja folytatni a harcot. Az angol tábornokok azzal vádolják Marshall tábornokot, az amerikai hadsereg vezérkari főnökét, aki Washingtonban áldását adja az expedíciós hadsereg parancsnokainak elképzeléseire: megszegték azt a szilárd megállapodást, hogy Montgomeryt támogatják Berlin irányában. Churchill meglehetősen ingerült távirattal veti be magát a csatába. Roosevel- tet arról igyekszik meggyőzni, hogy Anglia viselte a háború fő terheit, hiszen egyedül harcolta végig Dünkirchent és a londoni csatát. Azzal vádolja Bradleyt, hogy az angolok ezreinek az életével játszik, nem hajlandó Montgomery szárnyait fedezni. Ralph Ingersoll amerikai újságíró, aki ebben az időben Bradley főhadiszállásán szolgált, s 1946-ban megírta élményeit, így foglal állást: „Mr. Churchill mindent elmondott, csak az igazat nem. Az igazság az, hogy a katonai helyzetnek semmi köze nem volt Berlinhez. Katonai szempontból Bradleynek ezer százalékig igaza volt — hanem arról volt szó, hogy ha már Németország gyors leverése az angolok számára a kútba esett, a brit birodalom azt akarta, hogy legalább a brit csapatok bent legyenek Berlinben, mielőtt az oroszok odaérnek. Szerették volna elérni, hogy menet közben brit csapatok legyenek Hamburgban és Brémában is, amelyeket — attól féltek —, ha az oroszok elfoglalnak, esetleg megpróbálnak a zöld asztal mellett is megtartani.” (Következik: AZ UTOLSÓ SZÜLETÉSNAP) Magyar—román tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) helyettes, Horváth Ferenc ipari államtitkár, Roska István külügy-, Ambrus János külkereskedelmi miniszter- helyettes, Csendes Béla, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese, valamint Barity Miklós. A román tárgyaló- csoport vezetője Constantin Dascaléscu. Tagjai: Gheorghe Petrescu miniszterelnök-helyettes, Lucian Dragut, a minisztertanács főtitkára, Constantin Dancea külügy-, Ion Stoian külkereskedelmi, Alexandru Stanescu gépgyártóipari, Nicolae Pa- raschiv vegyipari miniszter- helyettes, valamint Nicolae Veres. Moszkvában kedden megtartották az SZKP Központi Bizottságának plénumát. A tanácskozáson felszólalt, s a Szovjetunió Kommunista Pártja soron következő, XXVII. kongresszusának előkészítésével és megtartásával kapcsolatos kérdésekről mondott beszédet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Gorbacsov ismertette az SZKP KB Politikai Bizottságának javaslatát arról, hogy a párt XXVII. kongresszusát 1986. február 25-től kezdődően tartsák meg. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban szólt arról, hogy a Szovjetunió komoly eredményeket ért el a társadalom életének minden területén. A szovjet emberek joggal büszkék mindezekre az eredményekre. Az élet, és annak dinamizmusa azonban szükségessé teszi a további változásokat és azt, hogy a szó legszélesebb értelmében új, minőségi szintre emelkedjen a társadalom élete — mutatott rá Gorbacsov. A legfőbb kérdés ma az, hogyan gyorsítható meg az ország gazdasági fejlődése. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy minden területen haladéktalanul energikus intézkedéseket kell hozni a gazdasági irányítás megjavítása érdekében. A stratégiai feladatok megoldása végett tovább kell fejleszteni a központosított tervgazdálkodást, s ezzel együtt bátrabban kell előre lépni a vállalatok jogainak, önállóságának kiszélesítésében. Jelenleg igen alapos munka folyik annak a társadalmi programnak a kidolgozása érdekében, amely a XXVII. kongresszus elé kerül majd. Vannak azonban halaszthatatlan, és megkülönböztetett figyelmet követelő feladatok. Ez elsősorban a mezőgazdaság fejlesztésére érvényes — mondotta Mihail Gorbacsov. Beszéde további részében az SZKP KB főtitkára nemzetközi kérdésekről szólt. Az emberiség békés jövőjéért vívott küzdelemben legyőzhetetlen erőt képvisel a szocialista országok egybeforrott közössége — állapította meg. A testvéri szocialista országok rendkívül fontos történelmi vívmánya, hogy megteremtették a katonai-hadászati egyensúlyt a NATO agresszív tömbjében tömörült országokkal. Ezt az egyensúlyt a béke érdeké- j ben mindenáron meg kell védeni. A béke és a haladás politikája szempontjából hatalmas lehetőségeket és tartalékokat jelent az, hogy nincs egyetlen nép sem amely háborút kívánna. Meggyőződésünk, hogy a világháború megadályozható. A béke megőrzése és az általános biztonság szavatolása azonban újabb és újabb erőfeszítéseket igényel. Az imperializmus hibájából a nemzetközi helyzet továbbra is aggasztó, veszélyes. Az emberiség válaszút előtt áll: vagy tovább erősödik a feszültség és a konfrontáció, vagy konstruktív munka eredményeként létrejönnek azok a kölcsönösen elfogadható megállapodások, amelyek véget vetnek a nukleáris konfliktus anyagi előkészítésének. (Folytatás az 1. oldalról) bolcs-Szatmárban a tíz évvel ezelőtti 42-vel szemben ma már 126 település rendelkezik jó vízellátással, a vízhálózat hossza meghaladja az 1660 kilométert, a lakosság 68 százaléka részesül a vezetékes vízellátásból. Az ásott kutak elnitrásodása ugyanakkor általános tendencia, ezért országosan itt van a legtöbb csecsemőkori megbetegedés, ami szintén intő jel. A megyében közcsatorna-hálózattal mindösz- sze 28 település rendelkezik és a csatornahálózatra kapcsolt lakások részaránya még a 15 százalékot sem éri el. A felszíni vízfolyások terén megyei és országos jelentőségű a Tisza vízminősége, amely az országhatártól a Szamos torkollatáig kiváló
