Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-22 / 93. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. április 22. Korunk embere megszokta, hogy ha valami fontos, vagy érdekes történik a világ egyik sarkában, azt azonnal vagy néhány óra múlva hallhatja a rádióban, megnézheti a televízióban, olvashatja másnap reggel az újságban. A régebbi korok emberei sem voltak kevésbé kíváncsiak, mint mai utódaik, csakhogy a távolság és az idő korlátáit hatékony eszközök híján nehezen és lassan küzdötték le. De azért találékonyak voltak: ahol lehetett, a közlendőt füstjelekké, hangjelekké vagy fényjelekké alakították át, mint például az inkák, vagy az ókori perzsák. Igyekeztek •j ostaszolgálatot kialakítani a hírek továbbítására galam- l kkal. lovas futárokkal, í ngyelfutókkal. Á kán postája Ezeknek a hírtovábbító láncoknak nem egyike korához képest rendkívül hatékonyan és gyorsan működött. A mongol nagykánok a fővárosuktól sugarasan 25— 30 mérföldekre egymástól lo- vasposta-állomásokat építettek ki. Ezzel a rendszerrel a nagykán a 10 napi járóföld távolságban történt eseményekről egy nap és egy éjszaka alatt kapott hírt. A modern vitot;l-4shajók, majd a gőzhajók forgalomba állításáig viszont egy-egy hír a kínai Kanton városából Franciaországba legkevesebb 20 és fél hónap alatt jutott el, Madridból Mexikóba legkevesebb 6 hónap alatt. Jelek füstből, hangból, fényből Milyen volt az ősújság? Emlékmű Sztahanovnak Sztahanovban (Ukrajna, Vorosilovgrádi terület) lerakták az alapkövét annak az emlékműnek, amelyet Alek- szej Sztahanov bányász, a 30-as évek híres újítójának tiszteletére emeltek. Mint ismeretes, Sztahanov 1935-ben, az augusztus 30-ról 31-re virradó éjszakán a norma szerinti 8 tonna helyett fejtőkalapácsával 102 tonna szenet termelt ki egy műszak alatt. Ez akkoriban világrekordnak számított. Ezt követően bontakozott ki országszerte a Sztahanov- ról elnevezett tömegmozgalom, amelyet az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság különböző területein elért rekordteljesítmények tettek híressé. Az emlékmű leleplezésére 1985-ben, a Sztahanov-moz- galom megindulásának 50. évfordulója alkalmából kerül sor. Az SZKP XVII. kongresszusa elnevezésű bánya területén Sztahanov és a Sztahanov-mozgalom tiszteletére múzeum épül. A munkálatok 1985 májusában fejeződnek be. A múzeumban helyet kapnak a Sztahanov-mozgalom keletkezésének és fejlődésének korabeli dokumentumai, a hírneves bányász életére, munkájára, társadalmi és állami tevékenységére vonatkozó dokumentumok. Alekszej Sztahanov életének utolsó két évtizede alatt (1977-ben halt meg) a Do- nyecki terület Thorez nevű városában élt és dolgozott. De nézzük az ősújságokat. Egon Erwin Kisch szenzációs és terjedelmes tanulmányában az első újságírói bravúrnak nevezi azt a tudósítást, amit a pompei földrengésről az ifjabb Plinius írt i. e. 79- ben az Acta Diurna Populi Romani-ban. Julius Caesar úgy volt „hírlaptulajdonos”, hogy a Fórumon kifüggesztett napijelentés ismertette a császári családban történteket és a szenátusi, főpapi határozatokat. A „hírlapot” rabszolgák körmölték és egyáltalán nem a „beszélő szerszámoknak”, azaz írni-olvasni nem tudó sorstársaiknak. Üj hírközlési formaként a levélújságot az angolok találták ki és kapták föl a XV. században. Üjságleveleik a főnemeseknek készültek és nem véletlen később a kereskedővárosokban lettek népszerűek. A kereskedők fedezték föl először, hogy „zsebre megy” ha odafigyelnek a világ dolgaira ... Riport az esküvőről A már említett Plinius után az újságírás második számú klasszikusa, El Prete, aki kifogástalan riportban számolt be 1501-ben Alfonso ferrarai trónörökös és VI. Sándor pápa leánya — a méregkeverőként is jegyzett — Lucrezia Borgia mesés esküvőjéről, mely a Vatikánban kápráztatta el a szájtátiakat. Az atya és leánya viselt dolgairól — melyektől pedig nemcsak a kék egű Itália zengett — a riportban nem esett szó, mert El Prete szerette az életet. (A sajtóper későbbi „találmány”, El Prete viszont tudott valamit; amiről hallgat a krónikás, abból nem lehet baja ...) Velencében 1536-ban jelent meg az első rendszeres levélújság, amelyet a tanácsházán osztottak ki egy ga- zetta leszámolása után. A kíváncsiak azt olvashatták ebben az újságban, hogy milyen sikereket hozott a köztársaság II. Szüli mán ellen indított hadjárata. A német újságlevelek egyébként 1520 és 1530 között tele voltak magyar vonatkozású hírekkel is. Ennek oka, hogy Manlius János vándortipografus Monyoro- keréken írta ezeket a német KOSSUTH RÁDIÓ 8,20: Nyugdíjasok műsora.— 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: Goethe versei. — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Két Haydn-trió. — 11,00: I.enm-műsor. — 11,20: Dalok Leninről. — 11.34: Felelet. Rádiójáték. 9. rész. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Ellátatlan ellátás. Riport. — 13,05: Magyar előadóművészek albuma. — 14,10: Robert Merrill operafelvételeiből. — 14,42: Nők zenéje. Novella. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Világablak — 15,30: Kóruspódium. — 15,53 Bihari János: Palotás. — 16,05 Ugróiskola. — 17,00: Gazdasági magazin. — 17,30: Dávid Gyula népzenei feldolgozásaiból. — 18,03: Két Dunajevszkij filmzenekeringő. — 19,15: Stufa, culo, corridoio. Hangjáték. — 19,52: Archívumok mélyéről. — 20,22: Az utak összefutnak. Portré. — 20,52: örökzöld dallamok. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Szőkefaívi Nagy Katalin énekel. — 23,30: Szimfonikus táncok. — 0,10: Zenekari operarészletek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nyári László népi zenekara játszik. — 8,50: Torna. — 9,05: Napközben. — 12,10: Magyar fúvószene. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 12,30: Lakatos Mihály népi zenekara játszik. — 13,05: Slágermúzeum. — 14.00: Kettőtől ötig. — 17,00: Újdonságainkból. — 17,30: Ötödik sebesség. — 18,30: nyelvű újságleveleket — egy lapon. Beszámolt többek között a szigetvári basa 1587. augusztus 9-én történt vérengzéseiről, majd legyőze- téséről. A mester „néhány házzal” odább költözve, Németlövőn már a Konstantinápolyban feltűnt üstökösről adott ki verses újságot „minek vala nagy kelete”. Magyar Hírmondó A mai értelemben vett újságok megjelenését a postajáratok kiépítése tette lehetővé a XVII. század elején. A sort két hetilap, az augs- burgi Aviso és a Relatio nyitotta meg, amit viszont Strassbourgban nyomtattak. Latin nyelven jelent meg Eszterházy Antal kuruc tábornok szerkesztésében 1705- ben a Mercurius Hungaricus, mely a Rákóczi szabadság- harc híreiről tudósított. Az első magyar nyelvű újságot — Magyar Hírmondó — 1780. január 1-én jelent meg Pozsonyban, Ráth Mátyás szerkesztette. Az első magyar újság, amit — igaz, engedély nélkül — az utcán is árusították, az 1848. március 19-én megjelent Márczius Tizenötödike volt. Ma a világon nyolcezer napilap jelenik meg. Tehát sokszorosan érdemes volt meggyújtani évezredekkel ezelőtt azt a jelzőtüzet... (orosz) r ^ „Szalonképes” dixieland k _________________________Ä Árverés 200 darab. Van Gogh. Monet. Bonnard, Cézanne, Gaugin, Degas, Toulouse-Lautrec és más neves mesterek műveiből álló, a világon párját ritkító magán- gyűjtemény kerül kalapács alá szerdán New Yorkban. A remekművek az 1983-ban elhunyt Florence Gould tulajdonában voltak, aki az évek során a világ egyik legszebb imp- resszionista-posztimpresszionista gyűjteményét hozta létre. Florence az Egyesült Államokba vándorolt francia családból származott, műgyűjtéséhez a pénzt férje, Frank Jay Gould biztosította, aki az egyik amerikai vasútkirály fia volt. Florence Gould „saját örömére” vásárolta a képeket. Bon- nardnak például 10 képét őrizte gyűjteményében. Az árverés bevételéből — Madame Gould óhajának megfelelően — létrehozzák a Florence Gould-alapítványt, amelynek célja a francia—amerikai kapcsolatok ápolása. Farmerben és kigombolt ingben jobban szeretem őket. Ilyenkor azon sem lepődök meg, ha koncert közben valamelyik zenész hátranyúl egy üveg sörért, egy nyelet- tel ontja szomját, netán kedves lezserséggel lelép a közönség soraiba, amíg a másik szólót játszik. Olyan szólót, hogy a harmadik szám után a közönség babonázottan veri a taktust, mozdul az ütemre. Csakhogy a világszámnak, egy nemzetközi hírű zenekarnak illik „szerepelni” is. így április 16-án a Budapesti Kongresszusi Központban a reflektorok vakító fényében a fekete szmokingos Benkó Dixieland Band hangversenyének tapsolhattunk több százan. A közönség is megoszlott a majdnem estélyi ruhától a farmerig, hogy a szünetig egyformán oldódjon fel a zenében, s a félórás pihenés alatt tolongjon a zenészek körül egy autogramért. Csodás zenét játszanak — mondták el sokszor, s a bdb rászolgált az elismerésre ezúttal is. Rég szétfeszíti azokat a kereteket, amelyeket a hagyományos dixieland jelent. Egyszerre klasszikus, hogy utána a legmodernebb irányzatokat villantsa fel. Jó, hogy ennek a világhírű zenekarnak Nyíregyházán, vagy Csengerben is tapsolhattunk. Így a legutóbbi amerikai és mexikói útjuk- ról készült riportkönyvet, a Bingó Benkót örömmel ajánlották olvasóinknak. (lb) „Ebadta” lóerő. (Molnár Károly felvétele) „3ó reggelt, kedves hallgatóink!" Hogyan készülnek a krónikák? Tip-top parádé. — 19,05: Évtizedek cimbalom mellett. — 19,30: Sportvilág. — 20,05: Rockújság. — 21,05: És nálunk? — 21.35: Ismeretlen ismerősök. — 22,32: Rossz vér. — 23,20: A mai dzsessz. — 24,00 —4,30: Éjféltől hajnalig. 3. MŰSOR 9,08: Vonószenekari muzsika. — 9,53: George Malcolm csembalózik. — 10,35: Operaegyüttesek. — 11,44: Mozart-hangverseny. — 13,05: A magyar nyelv hete. — 13,35: Operettfelvételek. — 14,10: Népzene sztereóban. — 14,35: Nagy mesterek kamarazenéjéből. — 15,40: John Waite felvételeiből. — 16,16: Lendvay Kamilló: Orogenesis. Üj hegyek születtek. Oratórium. — 17,00: Iskolarádió. — 17,30: A hét zeneműve. — 18,00: Egészségünkért! — 13,10: Beethoven: VI. (Pastorale) szimfónia. — 19,05: Fiataloknak a kortárs zenéről. — 19,35. A Magyar Rádió országos zongoraversenye. — 21,30: Operaáriák. — 22,00: Üj lemezeinkből. — 22,27: Leonard Cohen albuma. — 23,05: Zenei panoráma. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. — 17,05: Hétnyitó. Hétfői információs magazin. Közben: Fészekrakás ’85. — Hallgatóink leveleire dr. Orosz Gyula válaszol. — 18,00 —18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Kolláth Adrienne) SZLOVÁK TV 15,15: Hírek. — 15,20: A fejlett szocialista társadalom építése Csehszlovákiában. 7. — 15,50: Iskolatévé. — 16,15: Erről is, arról is. — 16,55: A szocializmus világa. — 17,20: A rendőrség nyomoz. — 17,25: A hangelnyelő berendezésekről. — 17,55: Esti mese. — 18,05: Életünk krónikája. 22. rész: 1966. — 18,35: Gazdasági jegyzetek. — 10,55: Ünnepi gyűlés Lenin születésének 115. évfordulója alkalmából. — Az adás után: Tv-híradó. — 20,0Ó: Bizalom. Szovjet—finn film. — Jó reggelt kedves hallgatóink! Itt van a kezemben egy szép, barna színű gesztenye. Melegséget, meghittséget árasztó gesztenye — így köszöntötte egyik réggé' hallgatóit Pintér Dezső, a Reggeli Krónika műsorvezető-szerkesztője. És máris megteremtette a bizalmas légkört a hallgatósággal. — A reggeli ébredésnél különösen fontos, hogy kellemes orgánumú, szeretetre méltó egyéniség szólaljon meg az éter hullámain — mondja Győri Béla, a Krónika Szerkesztőség rovatvezetője. Alapvetően meghatározza az adást a műsorvezető személyisége. A birtokunkban lévő információk szerint többek között Pintér Dezsőt, Király Editet, Dombóvári Gábort hallgatják a legszívesebben. Győrffy Miklós alkata szikárabb, de gondolati tisztasága őt is a legnépszerűbbek közé emeli. — Hogyan készül a Reggeli Krónika? — A műsorvezető-szerkesztő az adás előtti estén rendszerint 11 óráig bent dolgozik. Feszült izgalommal készül a másnapi három és fél órás élő adásra, majd hajnali háromkor már ismét a szerkesztőségben van. Fél ötkor pedig megszólal a rádió. A műsorvezető ismerteti a legfontosabb napi eseményeket, informál, és kommentál. Megfelelően tálalja a beérkezett, gyakran riasztó híreket. Nem fest hamis képet, de nem is rémiszti meg feleslegesen az embereket Egy kis reményre szüksége van minden munkába indulónak, így könnyebb a legkeményebb valóságot is elviselni. — Ám alig ér véget a reggeli krónika, a rádióriporte- reket már a „déli” szerkesztése tartja izgalomban. Harminc percben tájékoztatnak, vagy háttérmagyarázatokkal 21,35: Itt élt Lenin. Szovjet dokumentumfilm. — 21,55: Orosz folklóregyüttesek műsorából. — 22,45: Hírek. SZOVJET TV 14,55: Ünnepi ülés és koncert Lenin születésének 115. évfordulója alkalmából. — 18,30: Kamaraesték. — 19,00: Híradó. — 19,45: Az első erődítmény (film). — 20,50: Ma a világban. Utána: Sürgősen, titkosan, Gubc seka (film). — Hírek. — Elbeszélés egy koncertről, vagy Beethoven utolsó szonátája. — A világ hatodik része (film). ROMAN TV 20,00: Tv-híradó. — 20.15: Gazdasági figyelő. — 20,30: Tudományos fórum. — 20,40: Történetek Ivanovról. Szovjet film. — 21,10: Verdi. Folytatásos film 10. rész. — 21,50: Tv- híradó. MOZIMÜSOJR Krúdy mozi: SZAFFI. MA- RATON, ELETRE-HALÁLRA. Béke mozi délelőtt: 25 MILLIÓ FONTOS VÁLTSÁGDÍJ. Délután: ZÁRTKÖRŰ ARCHIV FIMKLUBI ELŐADÁS. Ea. kezd.: 16, 18 és 20 órától! Móricz mozi: SEI I—II. KELLY HÖszolgálnak nekünk ... — Délben a műsor negyven százaléka külpolitikai hírekből áll. Részletesen tájékoztatunk mindenkit a világeseményekről. Sokan hallgatják a Déli Krónikát. Ebben az időszakban rendkívül fontos szerepet kap az időjárás-jelentés, amit akár hiszi, akár nem, nagyon árnyaltan fogalmazunk meg. Például 35 fokos melegben, amikor már hetek óta nem esett az eső, és az aszály veszélyezteti a termést, nem ajánlatos örvendezni, hogy lám ma is jó idő van. Mindig ott lebeg a kérdés, hogy kinek? Csak a nyaralók örülnek az ilyen időnek. A mezőgazdasági munkás pedig dühösen elnyom egy fintort. Ha valamit rosszul mondunk, azonnal csöng a telefon. — Miben tér el az eddigi két krónikától az Esti Magazin? — Ez a legérettebb, legki- forrottabb adásunk. Levegő- sebb, mint a reggeli és déli krónika. — Vannak-e kényelmetlen pillanatok? — Nemrég ügyeletes voltam. Hirtelen összetorlódtak az események. Egyszerre jelentkezett New York, Moszkva és Párizs. Ez mindig bonyolulttá teszi a dolgokat. A nagy sietségben a technikushoz nem jutott el Baranyai Ilona moszkvai tudósítónő hangját rögzítő hangszalag. Viszont a műsorvezető jóváhagyásommal már bekonferálta, hogy most pedig tudósítónk jelenti Moszkvából. A technikus indítja a szalagot, amelyről az Útinform riporterét hallhattuk, amint beszámol a hazai útviszonyokról. Amilyen gyorsan csak le hetett leállítottuk a szalagot. De a műsorban 30 másodperc szünet iktatódott be. Majd ismét helyreállt a rend. Harminc másodperc ... Valamikor ez nem volt baj. Ma ha 30 másodpercig szünetel az adás, akkor a szer• kesztőség tagjait már kiveri *a veríték. Nincs műsor! Nem j folytonos a munkánk. Félelem, izgalom, feszültség, rajongás ez itt mind megtalálható. Ettől szép ez a szakma, mesterség. Másnap reggel pedig kezdődik minden elölről... Szemet gyógyít az áram A Szovjetunió Orvostudományi Akadémiája Kísérleti Orvosi Intézetében új módszert fejlesztettek ki a látás helyreállítására. A Natal ja Behtyereva akadémikus által vezetett leningrádi tudóscsoport első ízben alkalmazott gyenge elektromos áramot a sérült látóidegek gyógyítására. A teljes kezelést húsz betegen végezték el. Gyakorlatilag tökéletes eredményt értek el az esetek felénél — a látás élessége átlagosan ezeknél a betegeknél 0,9—1,0 volt a kezelést követően. Részleges javulás állt be hat közül három esetben még a vakoknál is. Jerbeke.s Tangwvntuli riport V* ■/ // ,< í-’ ryrt J hallgassunk n Ilii 11 NÉZZÜNK MEG M 1983. április 22., hétfő
