Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-20 / 92. szám

1985. április 20. o Hátrányos helyzetű ? I lona negyvenéves, csi­nos, jól kereső, sokat dolgozó fodrásznő. Fia harmadik gimnazista. Már most pontosan tudja, hogy érettségi után építészmérnök­nek akar tanulni, a műszaki egyetemre jelentkezik. Vala­melyik nap felháborodottan ment haza, és mesélte édes­anyjának: „Előzetes felmé­rés volt az osztályban a to­vábbtanulásról, és azt mond­ta az osztályfőnökünk, ne­kem bizonyos előnyöm lesz, mert engem „hátrányos hely­zetűnek” számítanak, mivel­hogy te elváltál az apámtól, és egyedül nevelsz. Nagy vi­ta kerekedett, és én tilta­koztam. Megmondtam, hogy én addig voltam hátrányos helyzetben, amig apa itthon volt, mert az ital, meg a nők, meg egyéb dolgai miatt te csaknem kikészültél, és ná­lunk mindig ízzott a levegő. Megmondtam, hogy én azóta nem vagyok hátrányos hely­zetben, amióta ketten, nyu­godtan, jókedvűen élünk ...” Az asszony lelke mélyén igazat adott a fiának, és csak annyit próbált neki megmagyarázni, hogy azért igazán jó helyzetben azok vannak, ahol szeretetben és nyugalomban mind a két szülő együtt neveli a gyere­ket. Abban azonban igaza Aki barkácsolásra adja a fejét, azon előbb-utóbb úrrá lesz a gyűjtőszenvedély: sorra vásárolja a szükséges és nélkülözhe­tetlen szerszámokat, és szívesen spórol egy- egy drágább, de hasznos felszerelésre is. Gondot időnként csupán a tárolás problé­mája okoz. Ott, ahol valamilyen kis helyet kiharcol a barkácsoló magának (éléskamra, garázs, pince, padlás) a házi műhely eszközeit, szer­számait a falra is helyezheti. (A). Ezeket tartólécre szögezett bőrpántokba, vagy desz­kapolcba fúrt megfelelő méretű lyukakba állíthatjuk. A sokzsebes, derékra erősíthető kötény nemcsak védi a ruházatot, de a jól mérete­zett rekeszek segítségével kezünk ügyében tartja a szükséges szerszámokat a házi bütykölésnél és a kerti munkáknál egyaránt. A 75X28 cm méretű kötényhez 80 cm szé­les erős vászonanyagot használunk. A szél­részeket aláhajtjuk, s a teljes szélességet (24 cm-t) visszahajtjuk. 17X17 cm nagyságú anyagból zsebeket varrunk fel. A csavarhúzók részére méretre vágott, tölcséresen az alapanyagra illesztett Önálló tokot készítünk. A kalapácstartó pántot cél­szerű vékonyabb bőrből — például elhasz­nált táska még hibátlan részéből — készí­teni. A barkácskötény derékpántja 4 cm széles, 2 m hosszú hevederből készül. Aján­latos az oldalrészen néhány' bőrpántra fű­zött kulcskarikát is rögzíteni. A heveder­végződés állítható, egymásba fűzhető ka­poccsal záródik. A kötényt fagerendára kapcsolva, tárolásra is felhasználhatjuk. A különféle szerszámok tárolására ezen kívül magunk is készíthetünk szerszámos­ládát, mint a C. ábrán látható, jó erős desz­kából, stabilan összeerősítve. De praktikus a C. ábra utolso mintája, amit fellepözsa- molyként is használhatunk. Ez elhelyezhető a barkácsasztalon, gyalupadon, de egyszerű­en magunkkal vihetjük más munkahelyre is. B. K. van, hogy a pokolian rossz házasságnál jobb ez az álla­pot. Azt hiszem, Ilonának és a fiának igaza volt. Valóban nem könnyű egy gyereket egyedül nevelni, az elvált szülők gyereke nincs mindig a legjobb helyzetben. A csa­lád apával-anyával együtt az igazi. Ám azzal is egyetértek, hogy felesleges — és sértő! — az egyik szülőjével élő, de ott békében, szeretetben, anyagilag kiegyensúlyozott körülmények között nevelke­dő gyereket „hátrányos hely­zetűnek” bélyegezni. Mert bélyeg az, bármennyire is a jó szándék, a segíteniakarás szülte a fogalmat. Sőt, az sem biztos, hogy a kulturált módon elvált szü­lők gyermekének esetleg nem jut-e több mindkét oldalról a szülői szeretetből, mint esetleg családban, de áldat­lan körülmények között ne­velkedő sok társának. Valahogy így, az egyéni eseteket nézve és nem a me­chanikus „mutatókat” ráhúz­va kellene megállapítani azt, hogy ki szorul több segitség- re azért, mert valamilyen okból hátrányos a helyzete. Tanév vége felé közeledve az általános és középiskolák legfelsőbb osztályaiban külö­nösen szükség van erre az egyenkénti odafigyelésre, a nem mechanikus, hanem va­lóságos minősítésre még ak­kor is, ha rubrikák határait át kell törni velük. Bízom benne, hogy a fele­lős pedagógusok így is tesz­nek — ez elsősorban a gye­rek érdeke. (sárdi) Az ólom hatása az intelligenciaszintre Az ólom károsító hatásának új oldalát fedezték fel az ame­rikai Harvard Egyetem és a bostoni Gyermekklinika kutatói. Azt tapasztalták: hogy az ólom­nak már nagyon kicsiny meny- nyisége is csökkentheti a gyer­mekek intelligenciaszintjét. A vizsgálat során 158 eltérő körül­mények között élő gyermeket a tejfogukban kimutatható ólom­mennyiség alapján két csoport­ra osztottak. A sok körülményre kiterjedő mérések szerint azok­nak a gyermekeknek, akiknek a szervezetében több ólmot talál­tak, határozottan rosszabb volt a figyelemösszpontosításuk, a hallás- és beszédkészségük, mint akinek kevesebb ólom volt a szervezetében. Az első cso­portba tartozó gyerekek kevésbé követték a tanító útmutatásait, túlzott aktivitásuk vagy éppen ábrándozó figyelmetlenségük miatt nehezebben vettek részt az osztály munkájában. Jóllehet a mért ólommennyi­ség minden esetben jóval a mér­gező szint alatt volt, a kutatók szerint ezek a tapasztalatok mégis indokolttá teszik a gyer­mekek szervezete számára még megengedhető ólomszint újbóli meghatározását. CSIRKE INDIAI MÓDRA Hozzávalók: 70 dkg csirke, 1 kávéskanál só, negyed ká­véskanál bors, 1,5 dl olaj, 2 tojás fehér)t*. negyed kávéska­nál porpaprika, 1,5 dkg liszt, 3 dkg gomba, 15 dkg uborka, 3 dkg új hagyma, 6 gerezd fok­hagyma, 6 db paprika, 1,2 dkg porpaprika, 1,5 dkg gyömbér és 1 kávéskanál só. A mártáshoz: 1 evőkanál ecet, 3 evőkanál húsleves (csirkeaprólékból), 1/2 kávés­kanál rum, 1 púpozott kávés­kanál liszt, fél kávéskanál só, egy kávéskanál cukor, egy ká­véskanál ételízesítő, fél kávés­kanál bors. A csirkét mossuk meg, húzzuk le a bőrét és csontozzuk ki. Vágjuk 12 rész­re. Szórjuk be sóval, porpap­rikával és őrölt borssal, vala­mint kenjük be a felvert to- tojásf ehérj ével elkevert liszttel. Áztassuk be a gombát egy éj­szakán keresztül, majd az áz­tató vízben forraljuk 15—20 percig. Forrósítsuk fel a másfél dl olajat, és a csirkedarabokat ; - adagokban süssük meg majd vegyük ki az olaj- böt és tegyük félre. Vágjuk 1 az uborkát, sózzuk meg, és Indiai ételek hagyjuk állni 20 percig. Nyom­juk ki belőle a folyadékot. Forrósítsuk fel a maradék ola­jat, és tegyük bele a finomra vágott hagymát, fokhagymát, gombát, uborkát, paprikát. Külön-külön pároljuk meg egymás után. Tegyük az olaj­ba az összes párolt zöldséget, a csirkedarabokat és a szósz­hoz valókat keverjük össze, és szintén öntsük hozzá. Párol­juk 5 percig. Galuskát, vagy főtt rizst ad­hatunk mellé körítésnek. ZÖLDBORSÓ KÜLÖNLEGES MÓDON Hozzávalók (5 . személynek): 48 dkg zöldborsó, 12 dkg sajt, fél kávéskanál chili por. egy csipet fahéj, szegfűszeg, egy csipet kakukkfű, 1 hagyma (összevágva), 3 gerezd fok­hagyma, kevés gyömbér, 2 nagy darab paradicsom, vagy 1 dl paradicsompüré, 3 dkg re­szelt mandula, fél dl joghurt, és egy kávéskanál zsiradék. A chili port és a kakukkfü­vet áztassuk kevés vízben. Nyomjuk össze a fokhagymát és a gyömbérrel keverjük ösz- sze. Forrósítsuk fel a zsiradé­kot, tegyük bele a kockára vá­gott sajtdarabokat, és pirítsuk barnára, majd vegyük ki. Te­gyünk a zsiradékba hagymát és pároljuk meg. Tegyük bele az áztatott chili port és ka­kukkfüvet. Tegyük bele a zöld­borsót, a fokhagymát, a gyöm­bért és pároljuk további 3 percig. Tegyük bele a feldara­bolt paradicsomot (vagy para­dicsompürét), öntsünk hozzá 1 dl vizet és pároljuk, amig a borsó puha lesz. Tegyük bele a sajtdarabokat, és pároljuk még 5 percig. Keverjük a jog­hurtba a reszelt mandulát és tegyük a borsóhoz. Jól kever­jük össze, és forraljuk fel az egészet. Forrón fogyasszuk. Ablaköltöztetés A természet ébredése fellelke­síti az embert. Nemcsak a sza­badba vágyik, de szeretne minél többet beengedni ébből a tavaszi fényből a lakásába is. Az ablak összeköti a lakást, az ember legszűkebb környezetét a külvi­lággal: s az ablak elválasztja és megvédi a külvilágtól. Ha ez a külvilág poros utcát jelent, csak akkor a védelmen van a hang­súly. De boldog az az ember, akinek ablaka a természetbe nyílik. Az utóbbiak között van­nak, akik esküdnek a függöny- telen, a napfénynek, holdvilág­nak egyaránt kitárt ablakokra. Az első tavaszi napfénynek kitárt ablak új élet leheletét hozza; sokkal kevésbé tárulko­zunk ki a nyári hőségben. Ab­lakainknak a fény és. árnyék lehetőségét, az összekötés és vé­delem kettősségét kell megvaló­sítania. Amikor elfüggönyözzük az ablakot, jó meg kell gondol­nunk függönyünk célját, funk­cióját is. Északi fekvésű szobánkba fel­tétlenül világos, alig takaró füg­göny kerüljön. Ha a berendezés­hez megy, legjobb szín a sárga. Ez napfényessé varázsolja az esős délutánokat is. A déli fek­vésű szobákban hasznos a ket­tős függöny: a tűző nap elől megvéd a sötétítő réteg. Ugyan­ezt használjuk akkor is, amikor a hideg ellen védjük a szobát. A régi épületek, bérházak fa­redőnyei, az újak műanyag re­dőnyei is védenek a fénytől. A faredőny télen néhány fokkal emeli is a szoba hőmérsékletét. Nagyon nagy kár, hogy a szo­bának nemcsak a fényviszonya­it befolyásoló, hanem hangula­tát is emelő textilrolók kimen­tek a divatból! Ezek a két ab­lak közti színes alkalmatosságok igen praktikus színfoltok lenné­nek. Különösen kis lakásokban lennének jól használhatók, ahol a bő redőjű függöny el sem fér­ne, gyerekszobákban, ahol le­rántaná a gyerek, s a lakótele­pi lakásokban, ahol többnyire az egységes sötétítő függönnyel adnak színt a külső képnek. Ar­ról már nem is beszélek, hogy az ablak alatt elhelyezett konvek­torok hány helyen akadályozzák a függöny használatát! Az is igaz, hogy megoldható a konvektorok, illetve a kon­vektor környékének függönnyel való fedése. Egy külföldi fo­lyóiratban láttam erre remek Ezzel a módszerrel vezethetjük másfelé a függöny esését. Akár így, kifelé lógatva a rúd segít­ségével, vagy befelé, hogy a konvektort kikerülje. példát: az ablak előtt, olyan tá­volságban, hogy a konvektor­hoz ne érhessen, rudat, csövet szereltek a mennyezetre, erről lógott le a függöny. Ugyanitt egy másik példa: a függöny a rendes helyéről lógott lefelé, de embermagasságnál kissé feljebb az ablakhoz szerelt rúd a kon­vektor felett eltartotta. Ez a megoldás természetesen helyigé­nyes: ha nincs elég helyünk, be kell érnünk fél-függönnyel, ami — konvektoraink küllemét is­merve — nem eléggé esztétikus megoldás. A karnis egyáltalán nem di­vat! Keskeny, láthatatlan sínek tartják a függönyt, háttérben maradva, elrejtőzve. Mai lakása­inkban gyakran fut cső a szoba falán, mennyezetén, ötletes ki­használásával is találkoztam már: függönykarikákat szereltek rá. és függöny futott végig a csövön, egybefogva az ablakot a fallal, egységes szép felületet képezve. És egy lakberendezési lap ötlete: könnyű függönyanya­got, méterszám összefogva, re­dőzve átbuktattak a csövön, s úgy adtak egészen drapériasze­rű díszítést az ablaknak, illetve a szobának. A függöny anyagainak köre kitágult. Sokkal jobban alkal­mazkodik a berendezéshez, mint ezelőtt. Lehet mintás delén, csí­kos vászon, vagy éppen a ha­gyományos függönyanyagokból való. Egyszerűsége mindig hatá­sos, ezért tartozik régóta a klasszikusnak mondható formák közé a fehér tüllmintás, apró geometrikus mintázatú. A bük­ié, vászon, szövet bútorhuzathoz matt, a bársony vagy plüss kár­pitozáshoz fényes függönyanyag is használható. Ne cseréljük fel a kettőt. A függöny, mivel a fényt, a nappali fényt van hivatva még­szűrni, átereszteni, színességé­vel befolyásolja azt. A kék szín tágítja a szoba terét is, a ró­zsaszín intim hangulatot ad, a zöld pedig elhiteti a városlakó­val, hogy a természet lágy ölén él. Legalábbis megteremti ezek hangulatát. T. A. Egészséges táplálkozás gyermekkorban A gazdaságilag fejlettebb or­szágokban az anyagcsere- és táplálkozási betegségek közül az elhízás az első helyen áll. Ha­zánkban 29%-ra tehető. A kövér emberek várható élettartama a testsúlytöbblettől függően jelen-1 tősen rövidebb. Az elhízás már többnyire cse­csemő ill. kisgyermekkorban kezdődik. Sajnos ma is tartja magát az a helytelen szemlélet, hogy az a baba szép, amelyiken „hurkák” vannak. Alig távoz­nak a szülészeti osztályokról, vagy a szülőotthonokból az anyák, már igen korán .hozzá­szoktatják gyermeküket a szük­ségesnél nagyobb mennyiségű étel rendszeres fogyasztásához, nem beszélvén a korai mester­séges táplálás megannyi prob­lémát okozó hatásairól. Az új­szülött és a fiatal csecsemő szár­mára pótolhatatlan táplálékot az anyatej jelenti. Az ideális össze­tételű tápanyagokon kívül vé­dőanyagokat is tartalmaz, me­lyek megőrzik a csecsemőt a sú­lyos fertőzésektől. Mi, gyermek- gyógyászok nem győzzük újból és újból felhívni a figyelmet, hogy az anyatej semmivel sem helyettesíthető. A természetesen táplált csecsemőket kevésbé ve­szélyezteti az elhízás is. Jóval később 4 hónapos kor körül szükségesek csak az ásványi anyagok pótlása céljából a főze­lékek. Vitaminok biztosítása mi­att a friss gyümölcs levét, hú­sát, természetesen már korábban f elhasználhatj uk. De bármennyire is ideális táplálék az anyatej a csecsemő­nek, az első év vége felé már elégtelennek látszik. Ekkor már feltétlenül szükségesek a külön­böző növényi és állati fehérjék. Táplálkozásunkban a 3 alapvető táplálék — a fehérjék, zsírok, szénhidrátok aránya még mindig nem kielégítő. Sokat fogyasz­tunk a plusz kalóriabevitelt je­lentő zsírokból és szénhidrátok­ból és keveset az értékes állati fehérjékből. Ez kisgyermekkor­ban különös jelentőségű, hiszen a fejlődésben levő szervezet számára építőanyagot jelentenek a táplálékkal felvett fehérjék. Igen fontosak a zöldség és gyü­mölcsfélék is, melyekből az egyes anyagcsere-folyamatoknál oly fontos ásványi anyagokat és vitaminokat kapja meg a szer­vezet. Igyekezzünk változatossá tenni gyermekeink étrendjét, szoktassuk rá már csecsemőkor­ban a kevésbé hizlaló főzelékek­hez is. Az elhízásban az örök­lődésnek is szerepe van, de leg­alább ilyen jelentőségűek a csa­ládban meghonosodott szokások, konyhatechnikai eljárások. Dr. Nagy Edit gyermekgyógyász szakorvos KM HÉTVÉGI MELLÉKLET

Next

/
Thumbnails
Contents