Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-20 / 92. szám

Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Jóváhagyták a terület- és településfejlesztés koncepcióját — Módosították a tervezésről, az állami pénzügyekről és tanácsokról szóló törvényeket — Felhatalmazás a Varsói Szerződés meghosszabbításának aláírására Pénteken a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslat vi­tájával folytatódott az országgyűlés tava­szi ülésszaka. A Parlament üléstermében helyet foglalt Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. — Az a célunk, hogy ja­vuljon az építésügyi szak- igazgatási szervezet szakmai és hatósági munkája, szilár­duljon meg az építési fegye­lem. Azért, hogy az épített em­beri környezet kialakításá­ban anyagi erőnkhöz, szer­vezeti felkészültségünkhöz mérten társadalmi szintű közmegegyezésre jussunk, fel kell áldanunk az építé­si szándék és az építési ka­pacitás, valamint az építő­anyag-ellát as közötti fe­szültséget. Remélem, hogy az év végére a lakosság álltai is jól érzékelhető változás lesz ezen a téren — hangsúlyoz­ta a miniszter. Szilárduljon Elsőként Somogyi László építésügyi és városfejleszté­si miniszter szólalt fel, és elöljáróban emlékeztetett azokra a szavakban nehezen, képekkel sokkal inkább fel­idézhető eredményekre, ame­lyeket hazánk az elmúlt év­tizedekben ért el környezeté­nek, arculatának formálásá­ban, majd a legfontosabb konkrét építésügyi, építészeti teendőkről szólt, s ezek so­rában az első helyen emlí­tette az ország meglévő érté­keinek megvédését. Ebben a munkában támaszkodni kell a társadalmi erőforrásokra, a különböző társaságok, tudo­mányos egyesületek, város­szépítő egyletek dicséretes munkájára — mondotta. Somogyi László ezután azt elemezte, hogy a módosuló településpoliitika, a decentra­lizálás és az önirányítás, az ezekből adódó helyi társadal­mi döntések új lehetőségeket nyújtanak az építészeti kul­túra fejlődéséhez. Magának az építészetnek is nagyobb, összetettebb szerepe lesz. Nagy a jelentősége a tár­sadalmi szervezetek, a taná­csi önigazgatás és az állami irányítás kapcsolatrendsze­rének — mutatott rá. — Vi­lágosan számolnunk kell a nyílt érdekütközéssel, s az egyeztetés az építésügyi, épí­tészeti munka egyik legfon­tosabb elemévé válik. Hazánkban fontos tényező az üdülés és az idegenforga­lom. Még ebben az évben be­fejezzük az országos üdülő­körzeti tervkoncepció kidől­meg az építési fegyelem gozását. Célunk az, hogy a Balaton tehermentesítésével egyidejűleg új térségeket tár­junk fel, amelyek fogadó- készségét tovább1 tudjuk nö­velni a bővülő belföldi és külföldi igények jobb kielé­gítése érdekében. Terveink­nek figyelembe kell venniük a településeken működő gaz­dálkodó szervezetek, intéz­mények és az ott lakók kö­zös érdekeit, a reálisan ki­tűzhető célokat és a rendel­kezésre álló erőforrásokat egyaránt. A továbbiakban a minisz­ter a településfejlesztést megalapozó város- és község­rendezési tervekről szólt. Ez év végéig 109 város és 71 ki­emelt üdülőkörzetben lévő település felülvizsgált, általá­nos rendezési terve, illetve programja készül el. Az or­szág 3065 településéből 1855 jelenleg is rendelkezik már korábban jóváhagyott rende­zési tervvel, amelynek kor­szerűsítése és karbantartása folyamatban van. A megyei tanácsok ütemezése szerint a VII. ötéves tervben további hétszáz település rendezési terve készül el. Kiemelt feladat a budapes­ti agglomeráció fejlesztése. Az idén elkészül a rendezési terv,' s az elkövetkező évek- ' ben a fővárosra és a kerüle­teire, valamint az agglome­ráció településcsoportjaira vonatkozó általános rendezé­si terv is. Szabolcs-szatmári képviselők felszólalása A terület- és településfej­lesztés hosszú távú felada­tairól szóló törvényjavaslat vitájában szót kért Tar Im­re, megyénk 13-as számú vá­lasztókerületének képviselő­je. Elmondotta többek kö­zött, hogy az utóbbi öt év­ben újra elkezdődött a me­gye népességének csökken- nése, amely gyorsuló ütemű és tavaly már hétezren men­tek el a megyéből. A csökke­nés alapvető oka az, hogy a munkaképességű lakosság egy részének nem tudunk a megyében foglalkoztatást biztosítani. Az elvándorlók egyre nagyobb része — ta­valy közel kétezren — kö­zépfokú végzettséggel ren­delkező fiatal volt, amely je­lentős minőségi veszteséget okoz a megyének, pedig így is kevés a szakember. A problémák között so­rolta a lakásgondok megol­datlanságát, az ipari mun­kásoknak és a mezőgazda- sági dolgozóknak az országos átlagnál is alacsonyabb ha­vi jövedelmét, valamint az eltartottak országosan is legmagasabb számát. Mind­ezekből adódóan Tar Imre aláhúzta annak szükséges­ségét, hogy az előterjesztés­ben megfogalmazott szán­(Folytatás a 4. oldalon) Képviselők az ülésteremben Lenin-emlékömepség Budapesten Lenin születésének 115. év­fordulója alkalmából pénte­ken az MSZMP KB székhá­zában ünnepi megemléke­zést tartottak és kitüntetése­ket adtak át a marxista—le­ninista eszmék terjesztésé­ben kiemelkedő eredményt elért pártpropagandistáknak és agitátoroknak. Az ünnepséget — amelyen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára és Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára — Lakatos Ernő, a Közpon­ti Bizottság osztályvezetője nyitotta meg. Ezután Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi be­szédet, méltatva Vlagyimir Iljics Lenin munkásságá­nak történelmi jelentőségét. Bevezetőben hangsúlyozta: századunk forradalmi mun­kásmozgalmának legnagyobb alakjára emlékezünk, aki Marx és Engels tanításait al­kalmazta az imperializmus korára, aki győzelemre ve­zette a szocialista forradal mat a világ legnagyobb or­szágában, aki megteremtette földünk első hatalmas szo­cialista államát, a Szovjet­uniót. — A lenini út Marxnak és EngeLsnek, a tudományos szocializmus megalapítóinak az útja. Lenin ezen az úton előrehaladva tudta megra­gadni és megválaszolni egy egész történelmi korszaknak, a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet korsza­kának legfontosabb kérdése­it. — A lenini úton jártunk, amikor győzelemre vittük a szocialista forradalmat ha­zánkban. amikor leraktuk a szocializmus alapjait, s ak­kor is, amikor reformokat vezettünk és vezetünk be a fejlett szocialista társadalom megteremtése érdekében — hangsúlyozta a KB titkára, majd így folytatta: — A le­nini út az internacionaliz­mus útja. A lenini eszmék ezért tudták győzelemre vin­ni a Nagy Októberi Szocia- Forradalmat, mert nemcsak a Vörös Hadsereg katonáit lelkesítették, nemcsak az orosz munkások és parasztok öntudatra ébredését segítet­ték, hanem meg tudták nyer­ni a világ sok más országá­ban, közöttük hazánkban, a dolgozó emberek eszét és szí­vét. Az ünnepi beszéd elhang­zása után Berecz János, a KB titkára a hagyományok­nak megfelelően állami ki­tüntetéseket és Len in-em­lékplaketteket adott át a ki­váló propagandistáknak és agitátoroknak. A Munka Ér­demrend arany fokozatát kapta Nádor György, a Nem­zetközi Kulturális Intézet fő­igazgatója és Tóth Béla al­ezredes. Tizenkilencen a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát, négyen pedig bronz fokozatát kapták meg. A Központi Bizottság 183 pro­pagandistát és agitátort Le­nin-emlékplakettel jutalma­zott. A kitüntetettek között ta­láljuk Szabolcs-Szatmár me­gyéből Mádi Lajost, a Sza­bolcs megyei Lapkiadó Vál­lalat igazgatóját, aki a Mun­ka Érdemrend ezüst fokozata elismerésben részesült. Le- nin-emlékplakett kitüntetést kapott Laub István, a me­gyei pártbizottság osztályve­zető-helyettese, Szép Imre, a BM megyei főkapitányság osztályvezetője, dr. Zagyi Bertalan, a tanárképző főis­kola adjunktusa, Barsi Csli­bámé, a baktalórántházi szak­munkásképző intézet tanár­nője, Fekete József, a mária- pócsi termelőszövetkezet fő­mérnöke, dr. Gombás Sándor nyugdíjas, Fülöp Árpád, a MÁV záhonyi dolgozója. Az ünnepséget követően az MSZMP Központi Bizottsága fogadást adott a résztvevők tiszteletére. A fogadáson megjelent Kádár János. Kezdődnek H a képviselői jelölőgyőlések Hétfőn megkezdődnek Szabolcs-Szatmár megyében az országgyűlési képviselők je lölőgyülései. Az első napon 21 településen várják a község, a város és a környék — a választókörzet — lakóit, hogy véleményt mondjanak, il­letve nyilvánítsanak a Hazafias Népfront jelöltjéről, de mindenütt lehetőség van újabb személyek jelölésére, sőt — erre eddig nem volt lehetőség — akár az önjelölésre is. XL11. évfolyam, 92. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1985. április 20., szombat Nem robbant a palack (2. oldal) ★ Közérzet kistelepülésen (3. oldal) ■ iöiiuiui nioijydivikUdi Nyíregyházán délután 2- kor a Taurus gumigyár­ban, 5 órakor pedig a köz- gazdasági szakközépiskolá­ban lesz a 2-es számú vá­lasztókerület jelölőgyűlése, a 3-as választókerületben lakók fél 3-tól a konzerv­gyárban mondhatnak véle­ményt a népfront jelöltjei­ről. Újfehértón a művelődési házban lesz a jelölőgyűlés délután 5 órától, s ugyan­csak 5 órától a művelődési házban várják Tiszavasvá- ri lakóit a jelölőgyűlésre. Nagyhalászban 6 órakor kezdődik a jelölőgyűlés a művelődési házban, Bak- talórántházán a Vertikál- ipari Szövetkezetben 2 órá­ra várják a lakosságot, Nyírbélteken a Ganz gyár­egységében fél 2-kor nyit­ják meg a jelölőgyűlést. A nyírbátoriak két órától a Csepel Szerszámgépgyár­ban, s az ugyanebbe a vá­lasztókerületbe tartozó kál­lósemjéniek 5 órától a j pártbizottságon vehetnek részt az országgyűlési kép- : viselők jelölésében. Máté- j szálkán a gépipari szak- \ középiskolában, Nagyecse- íj den és Csengerben a mű­velődési házban tartanak j jelölőgyűlést este 6 órától. A fehérgyarmatiak dél- \ után 3-tól, Szatmárcsekén I pedig — ugyanehhez a vá- j lasztókerülethez tartozik — a este 7 órától a filmszínház- I ban várják a település la- jj kőit. A vásárosnaményi vá- 3 lasztókerületben két jelö- * lőgyűlés lesz, 2 órától a vá- ; sárosnaményi forgácslap- ' gyárban, este 6-tól pedig a j nyírmadai művelődési ház- | ban kezdődnek jelölőgyű- lések. A tarpaiakat délután 5 órára, a kisvárdaiakat délután 3 órára várják a ; művelődési házban, Domb- '• rádon és Záhonyban is 3 í órakor kezdődnek a jelö- t lőgyűlések ugyancsak a ! művelődési házban.

Next

/
Thumbnails
Contents