Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-02 / 77. szám
1985. április 2. Kelet-Magyarország 3 Fa és gazdaság A kácerdők övezetének közepén van a mátészalkai Szatmár Bútorgyár a megyében. Miért mégis, hogy az akác bútoralkatrészt Pest megyéből vásárolja a gyár? Nem költői kérdés ez. Túlságosan is könnyen megválaszolható. Elfogadhatóan szárított és gyalult bútor alapanyagot a szalkaiak nemhogy Szabolcs-Szatmárban, de az egész Felső-Tisza vidéken nem tudnak vásárolni. Ott vesznek tehát megfelelően feldolgozott akácot, ahol találnak ilyet — pl. Pusztavacson Pest megyében. Annyival drágább is a bútor, amennyibe „az élőmunkáit” fa utaztatása kerül. Ezt bátran feltételezhetjük anélkül is, hogy bepillantanánk a gyár költségelszámolásába. Mennydöröghetünk. íme megint találtunk olyan termékeket, amelyeknek a gyártása többe van, mint amennyibe lehetne. Mit tehetünk? Jó műszaki feltételeket teremtve, emeljük Szabolcs-Szatmár fafeldolgozási színvonalát. Vagyis gépesítsünk, hogy jobb minőségi és mennyiségi mutatókat érjünk el a termelésben. Csak hát a beruházásra fordítható pén- zel^ oly nagyon elvékoV _______________ nyodtak a gazdaság minden területén, hogy a kevésnek száz megfelelő helye is akadna. Egy biztos. A fafeldolgozás bővítése és hatékonyságának javítása mellett tudunk — és kell is — érvelni. Megyénknek helyzeti előnye van abban, hogy a szovjet import faanyag első jogadója. Ez a körülmény gazdasági kihívás, de ösztönzés is. Nemcsak a szűkebb pátriának érdeke (és haszna), hogy a nagy mennyiségű importfát itt osszák el és dolgozzák fel, de a népgazdaság is jól jár vele. Gondoljunk csak a szállítási költségek csökkentésére, a vasút tehermentesítésére. Ugyanakkor a beruházások nyomán új munkahelyek is teremtődnének, amire az „ingázó Szabolcsnak” különösen nagy szüksége van. Arról nem is beszélve, hogy mekkora segítséget adnának a korszerűbb üzemek a térség lakossági, ipari, mezőgazdasági (láda) igényeinek ellátásához. Hogy mindez megvalósuljon, fokozni kell az ÉRDÉRT, valamint a Felsőtiszai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság érdekeltségét a megyében kivágott fák, illetve a beérkező anyag feldolgozásában. Sztancs János „CSÖPI” PORCSALMÁRÓL. A Csenger és Vidéke Vegyesipari Szövetkezet porcsalmai pvc-üzemében műszakonként háromezer Csöpi műanyag gyermeknadrágot készítenek belföldi megrendelésre. (Császár Csaba felvétele) A fokozott figyelemtől, az izgalomtól, a szokatlan, zsongó környezettől és az éjszakai utazástól kissé fáradtnak látszik. Egyébként roppant erejű, birkózó kinézetű fiatalember Tarosa Bálint, a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyárának csoportvezetője. Beszélgetésünk előtt alig pár órával ért haza a XIII. pártkongresszusról, ahol küldött volt. A gyár pártirodáján sorolja a friss emlékeit, közben kávét kér, pedig évek óta nem kávézik. Ám a mai nap más. Azt mondja, hajnalban ért haza, de rövid alvás után munkába állt. Már a rövid idő alatt is sokan megkeresték, faggatták. Most is jönnek hozzá, élményei felől kérdezik, akár az újságíró. Az asztalon fekszik előtte a világosbarna irattáska. Mutatja: ilyet kapott valamennyi küldött. Tömött ez a táska. Vaskos kezével kirakodik az asztalra. Egyebek közt jegyzetfüzet, dísztávirat, könyv és minikönyv kerül elénk. Meglepő, amint lapozgatás közben magyarázza, hogy nyolcvan oldalt jegyzetelt. Lekötötte a kongresszus munkája. Ezekből a jegyzetfüzetekből merít majd, ha beszámolóra hívják. Találóan mondja, hogy ebben a táskában, a nyolcvanöldalnyi jegyzetelésben nem férnek el az élményei — amelyek egy életre szólnak. Talán azért is, mert az alig több mint harminc évével a legfiatalabb küldöttek közé tartozott. S hogy mi kerül még elő a táskából? Berecz János legújabb könyve. Kinyitja az elején és mutatja a szerző dedikálását. Elmondja: Berecz János is a szabolcsi küldöttek közé tartozott, sőt ő volt a szabolcsiak „házigazdája”. Láthatóan örül, hogy küldött-társát, földijét megválasztották KB-titkámak. Az elsők közt gratulált neki. Előkerül egy másik könyv, amely egy pillanatra eltűnik a hatalmas tenyerében. Minikönyv ez, Máté György könyve, amely Rózsa Ferencet, a mártírhalált halt újságírót mutatja be. A miniÁlma Brazíliába A rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet hűtőtárolójában folyamatosan dolgozzák fel export szállításra az ősszel betárolt almát. Hűtővagonokban, kamionokban finn, csehszlovák megrendelésre szállítanak, de indítottak útnak már Brazíliába is szabolcsi almát. (Elek Emil felvétele) ^^^flPerben a kivitelezővel Volt egyszer egy ház, amelyre ugyanannyit vártak a leendő lakók, mint Bármelyik lakásra manapság. A beköltözés izgalma feledtette a hibát, s majd a tartós ottlakás során szabadultak el olyannyira az indulatok, hogy ma már a bíróság dönt a lakó és a kivitelező vitájában. Elfogult mindkét fél, és az igazságot nehéz kihámozni. De lássuk az eseményeket, amelyek több évre nyúlnak vissza az egyik nyíregyházi lakóház, a Kossuth utca 2—4—6. számú tömb dossziéjában... Levél jött az egyik lakótól szerkesztőségünkbe. J. L. kérte, hogy legalább a második igazságügyi szakértői vizsgálatot érdemes lenne a nyilvánosság elé tárni. Háztörténelem A ház jelenlegi közös képviselője, Labanc István kötetnyire duzzadt, könyvformára bekötött és oldalszámozott „háztörténelemkönyvet” mutat. 1981 augusztusában költöztek be a lakók a háromszor harminc lakásba. A műszaki átadás-átvétel előtte egy hónappal rendben megtörtént, és az akkori jegyzőkönyv mindössze néhány mennyiségi hiányt rögzített: hiányzott a PVC egy részié, vagy a lépcsőházi mozaiklap. Már az egy év múlva sorra kerülő szavatossági vizsgálatra terjedelmes listát soroltak fel az itt élők. Voltak köztük olyanok, amelyeket javíthatónak talált a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat, s volt olyan, könyv furcsa módon Tarcsa Bálint révén kötődik a kongresszushoz. Ott ugyanis kereste, ám nem találta Máté Györgyöt. De az egyik szünetben beszélgetett Borbély Sándorral, a munkásőrség országos parancsnokával. Közben kérte, hogy a könyvbe dedikáció helyett, kongresz- szusi élményként is tegyen egy aláírást az országos parancsnok. Itt olvasható a parancsnok aláírása. S a minikönyv beszélgetésünk után pár nappal bekerül a Rózsa Ferenc nevét viselő mátészalkai munkásőregység parancsnokságára. A kongresszuson átvett dísztávirat szövegét kissé el- érzékenyülve olvassa Tarcsa Bálint. Ez áll a táviratban: „Kedves Bálint bácsi! Gratulálunk, hogy a kongresszus küldötte lett. Szeretnénk, ha amelyet rongálásnak ítélt meg. Például a konyhai beépített szekrény nem törhet el magától. A kivitelező hozzákezdett a javításokhoz, ám nagyon sok lakónak • nem tetszett így sem. Mígnem 1983 januárjában 11 család összefogott és a debreceni Építésügyi Minőségellenőrző Intézettől szakvéleményt kértek. A 11 lakásra 825 ezer 824 forint kárt állapítottak meg. a kongresszus után meglátogatná úttörőcsapatunkat.” A dísztáviratot Szondi Zita, a Mátészalkai 5. sz. Általános Iskola úttörőtanácsának titkára írta alá. Elmegy-e az úttörőkhöz? — kérdezem. Azt mondja, örömest. De előbb a pártalapszervezeté- ben tart élménybeszámolót. Valamikor tavasszal egy foglalkozás keretében a munkásőröknek is elmondja élményeit. T arcsa Bálint ugyanis a gyárban pártalapszer- vezeti titkár és a mátészalkai egységben beosztott munkásőr. Esztergályosként dolgozott, most termelésirányító. Ez a tavasz különösen mozgalmas részére. A kongresszus előtt, a városi pártértekezleten megválasztották a városi pártbizottság tagjává, sőt a pártbizottság végrehajtó bizottságának is tagja lett. így summázza a beszélgetést: „A kongresszus számomra felért egy iskolával. Feltöltődtem, mint egy akkumulátor. Az ott szerzett tapasztalatokat a gazdasági munkámban, a pártmunkámban egyaránt hasznosítani tudom. Hogy küldött lehettem, az a gyári pártszervezet munkájának elismerését is jelenti.” Nábrádi Lajos aki 1 millió 21 ezer Ft-ot állapított rryeg. Ám döntés még mindig nem születhetett, mert most a lakók nem értettek egyet, újabb igazságügyi szakértői véleményt kértek, ezúttal a Budapesti Műszaki Egyetem építéskivitelezési tanszéke vizsgálta felül a házat. Mindmáig siralmas képet nyújt néhány lakás. Kovács Józsejnééknél a plafon sárga foltos és egyenetlen, lehullt a csempe, levált a padlócsík, és szakszerűen mondja az asszony: hőhidas a lakás, vagyis ki-bejár a szél... Labanc Istvánnál kettétört a bejárati ajtó: a fürdőszoba és a WC ajtaját fordítva tették fel, a konyhaablak alatt befolyik a víz. Nagyné Kocsis Zsuzsa az egész ablak alatti penészes, piszkos tapétát mutatja, a szigetelés javítására egy deszkát szegeztek az ablalk melletti szakipari falhoz az építők. Pal- kóné Knoll Ilona a hézagos nyílászáró, a lejtő padlózat, a szintén elrepedt bejárati ajtó és az ablak alatt is befolyó esővíz miatt ideges. Keresztes Saroltáéknál is leesik a vakolat a kamrában, befolyik a víz. De mit szól ehhez a legjobban érintett, a kivitelező? és félszobás lakás hagyományos nyílászárói 34 ezerbe, műanyag beépítésével 10 8 ezerbe kerülnének. Mi nem zárkózunk el egyetlen jogos javítanivalótól sem, még a garanciális időszak leteltével sem. De jó néhány lakó 120—150 ezer forint készpénzt követel a vállalattól, a javítást el sem fogadják. Márpedig egy 600 ezer forintos lakásnál nem fizethet ki a vállalat 150 ezer forintot értékcsökkenés címén. A vita már régóta nem azon van, hogy javítunk-e vagy sem, hanem, hogy fizetünk-e vagy sem ... — Nagyon sok kivitelezési hibát láttam én is — említi Móré Gusztáv, az ÉPSZER osztályvezetője, az első igazságügyi szakértő. A legtöbb azonban javítható és van, amelyik a helytelen használattól olyan, amilyen. Import votőmag Kukorica Ausztriából Két-három hét és kezdődik a kukorica vetése. Szabolcs- Szatmár megyében a tavalyihoz hasonló területen, közel százezer hektáron kerül földbe a vetőmag, szemesnek és silónak egyaránt. A gazdaságok vetőmagigénye 2380 tonna volt a hibrid fajtákból. Ebből 550 tonna az import, teljes egészében Pioneer fajták. Az importmagvak kéznél lesznek. Ezeket az egyesült államokbeli cég osztrák lerakatából- kapja a Vetőmag Vállalat, valamint Jugoszláviából. Penészes tapéta, sárga etalon Ekkor fordultak a lakók a bírósághoz. Ám a 11 lakást nem lehet elkülöníteni az egész háztól, ezért a bíróság az egész házban lévő összes kárra kíváncsi volt. Az ÉMI szerint ez 2 millió 262 ezer forint. Ezt a SZÁÉV nem fogadta el. A bíróság igazságügyi szakértőt rendelt ki Móré Gusztáv személyében, Visszavásárolnák... A szenvedélyek még mindig nem csillapodtak le. A lakók — egyelőre érthetetlen okból — elzárkóznak a javításoktól. Az értékcsökkenés miatti kártérítés azonban olyan tetemes, hogy ezt egy kész lakásnál nem tudja a SZÁÉV kifizetni. Egyébként is lavinát indíthatna el az utólagos visszafizetés, bizonyára akadna még egy-két olyan lakóközösség, amelyik a bíróságon kötne ki. A kivitelező felajánlotta: azonnal visszavásárolja a lakást bárkitől, ne érje méltánytalanság a lakót... Bár nem hiszem, hogy így lenne az igazságosabb. Mindenesetre az is tény, amit a kivitelező és az igazságügyi szakértő mondott : sok lakó üzletet lát benne, hogy jelentős készpénzt kapjon azért is, ami javítható ... Márpedig vitathatatlan, hogy az indulatok lecsillapítása lennie a fontosabb, hogy se a kivitelező, se a lakók ne érezzék: a másik fél rajtuk akar nyerészkedni. Tóth Kornélia „n jogos igényt nem vitatjuk“ — Műszaki, gazdasági normatíva alapján építjük a lakásokat és csak olyan anyagot tudunk felhasználni, amilyen van — mondja Vezse József termelési főmérnök a SZÁÉV-nél. — A fa nyílászárók köztudomásúan rosz- szak, a fa laza szövete hőre elhajlik, zsugorodik és ezért vetemedik meg az ablak, ajtó. Nem üti meg az első osztályt a nyílászáró, de ha visszaküldjük az ÉPFÁ-nak, nincs helyette semmilyen. A lakást pedig át kell adni ... Egyedüli megoldás a korszerű műanyag nyílászáró lenne. Számítsuk ki, hogy egy két Á küldött távirata
